Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
Mecjfefe?ő i* sikértaiia'om Telnek a tárolók Ismer? hiba kontra ismeretlen erény Vezetővé vélni Aki eddig azt hitte, hogy g'bona fölvásárlásban ebben és a többi megyében a gabo- n '.forgalmi vállalatok az egyeduralkodók, most majd alaposan csalódik. Mert nem így van. Igaz ugyan, hogy a lisztnek valót nagy tételben senki más nem tudja fölvásárolni, csak ez a cég. Az is igaz, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nem rendelkeznek önálló exportjoggal. S az is, hogy szinte minden szem gabonát a GMV vesz meg tőlük szabott áron. De az is igaz, hogy így a gazdaságok szinte percekkel az aratás után pénzhez juthatna!? — kivált az idén —, nem kell raktározniuk és kezelniük a termést, ami újabb költségeket jelentene. (így az a GMV főkönyvében mutatkozik. ..) — Az árakat nem mi találjuk ki — szögezi le a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, Schuchmann Rezső —, azt évente a Mezőgazdasági Minisztérium és az árhivatal közös rendeletben szabályozza — majd fölajánlja, hogy meg is keresi ennek a rendeletnek a számát, ha fontos. Nem fontos. Az már sokkal fontosabb, amit ezután tudunk meg. A vállalat az idén 87 ezer tonna kenyérgabona fölvásárlására kötött szerződést a megyei mezőgazdasági nagyüzemekkel. Némiképp fölborzolta a kedélyeket, hogy korábban mennyiségi termelésre ösztökélték a termelőket, a magvak béltartalma különösebben nem izgatta az á l ami fő'vásárlót. Az idén azonban gon* dósán vizsgálják a nedves sikértartalmat és a sütőipari értéket. Ha 27 százalék vagy annál magasabb a sikértartalom, akkor a gazdaság megkapja az ármaximumot, a 360 forintot. Egyszázalékos csökkenés öt-, újabb egy szá* xalék már tízforintos csökkenést jelent. A 25 százalékos sikértartalom alatt egységesen 3M forintot fizetnek a takarmánygabonáért. A búzát például A, B, illetve C kategóriákba sorolják beltartalmi értéke szerint Nógrádban az eddig kialakult szokások, tehát a meny- nyiséget hozó búzafajták vetése miatt, a termés döntő többsége B—2 minősítést kap, azaz még éppen őrölhető, de nemegyszer föl kell javítani jobb minőségű búzával. Hát csoda, ha most a szövetkezetek és államj gazdaságok berzenkednek? Mi több, az aszályos esztendő nem segítette a szemek érését, így a mennyiség sem éri el a tervezettet. Értik persze, hogyne értenék a mezőgazdászok, hogy csak a kifogástalan minőségű gabonáért lehet jó pénzt kapni a világpiacon, s azt is, hogy most a keményebb szemű búza élvez kedvezményeket. Csakhát ebben a megyében nem ezekre a fajtákra álltak rá... Van-e baj? A kérdést a GMV balassagyarmati, központi laboratóriumában tesz- szük föl Zsinka Zoltánnénak, aki a gabonaátvevő helyekről érkezett mintákat méri ,,be”. Hártyavékonyságú papírokat tesz elénk, azon magyarázza a valiográf tűjének nyomán kialakult vörös csík értelmét, lényegét. Ha sokat nem is, annyit azért megértlink, hogy az eddig beérkezett minták jók, 30 százalék fölötti a sikértartalmuk. Előttünk a pásztói állami gazdaság, a romhányi, a szurdokpüspöki és az ecsegi termelőszövetkezetek valiogramja: — A béltartalommal nincs baj — magyarázza a fiatal- asszony —, bár a magas sikértartalom nem feltétlenül jelent jó sütőipari értéket is. Ezek többsége — mutat a hártyapapírok felé — B—2- es. Hogy a szövetkezetek elfogadják-e a GMV laboratóriumának megállapításait? Még nem tudni, hiszen 15 napon belül kell eredményt eljuttatniuk az eladókhoz. Reklamálni csak azután lehet. Előbb a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomásnál a béltartalom miatt, a Magyar Kereskedelmi Kamaránál pedig a fizikai vizsgálatok kedvezőtlen volta miatt lehet vétóval élni. De mint Schuchmann Rezsőtől megtudjuk, nekik semmi érdekük nem fűződik ahhoz, hogy alulminősítsenek akár egy vagon gabonát, és mi készséggel elhisszük ezt. Így aztán Érsekvadkertre autózunk, ahol a vállalat egyik malma dolgozik, s ahol gabonaátvétel is zajKk. A szűk udvaron két teherautó is, az egyik a hely; szövetkezeté, a másik a romhányi közös gazdaságé, Kinn, a 21-es úton másik kettő vár sorára, amíg ezek felöntik a garatra a billenős tartalmát. Czibulya Gyulával együtt markol kísérőnk, a kereskedelmi igazgatóhelyettes a búzába és egyszerre állapítják meg, hogy az bizony elég nedves. Czibulya Gyulának ritka szakmája van: molnár, egyben ennek a malomnak a vezetője is. Tőle tudjuk, hogy az öt siló közül már csak egyben van ógabona, a többi várja az újat, — Összesen 275 vagont tárolhatunk helyben — mondja a széles vállú, erős fiatalember. — A többit a környéken raktározzák. Az ógabona ebben a hónapban lefut a hengereken. Augusztusban kezdjük az új őrlését. Hogy milyen az idei termés? — néz ránk. s ebben a pillantásban majd’ húsz esztendő tapasztalata. — Vékonyak a szemek, megszorultak a szárazság miatt. Így azután majd többet kell tisztítani és kevesebb liszt jS lesz belőle. Némiképp meglep bennünket azzal a ténnyel, hogy az ország első pneumatikus malmában állunk, (három és fél évtized telt el az avatás óta!), no, meg azzal, hogy nem túl magas itt a fizetés, így azután ember is hiányzik. Persze, szakember. — Vita? Milyen vita? — tárja szét hatalmas tenyereit Czibulya Gyula. — Az átvételnél? Hiszen minden kocsiból veszünk egy maréknyit. Egy dobozban gyűjtjük és a szállítás végén vesszük a mintát. Ott áll a téesz képviselője is. Vele együtt zárjuk le a zacskót. Min vitázzunk? Néha a gépkocsivezetők fáradtak, türelmetlenek, hangoskodnak. Ilyenkor ez így van. Amikor ismét autóba széliünk, Schuchmann Rezső elmondja, hogy három mintát vesznek minden szállításból, amiből egyet vizsgál az 6 laboratóriumuk. Ha utóbb vita lenne, akkor a másik két minta még újabb vizsgálatok tárgyát képezheti. A szövetkezetek kérésének eleget téve rövid időn belül előleget fizetnek a leszállított gabona után. Nagyjából a takarmánybúza árát adják. A vizsgálatok befejezése után pedig a minőség szerinti felárat is leszámlázzák a közös gazdaságoknak. Eddig még vita nem volt Igaz, minősítést még nem kaptak a szövetkezetek. H. SS. szervek öt észtén- gaZaalKOaO dóré szóló tervének elkészítésekor ismét elemi erővel vetődött föl: észre kell venni, hogy a kitűzött, nem is csekély célok megvalósulásának legfontosabb garanciája adott, s ez nem más, mint a tehetséges, tenni tudó és akaró szakemberek képessége, a vezetői munka színvonala. Azaz: az emberi tényező, amelynek igazi értékét még mindig nem érzékeljük eléggé. Legutóbb a MÉSZÖV megyei elnöksége tekintette át, hogy milyen kádermunkával iparkodnak középtávú tervük teljesítését segíteni a fogyasztási szövetkezetek. Vajon, tudnak-e, s mennyire a tehetséges szakemberekkel gazdálkodni a szövetkezetek? Rá- éreznek-e a bennük rejlő képességekre? Iparkodnak-e saját hasznukra fényesre csiszolni azokat? A kép, mely az áttekintés során kialakult, sokszínű. A testület leszögezte: a fogyasztási szövetkezetek személyzeti és kádermunkája messze elmarad attól a nívótól, amelyet az ellátásban, a gazdálkodásban hosszú évek óta igazolnak. , Figyelmeztető jel például, hogy a szövetkezetek nem szívesen nyúlnak a kettős, a többes jelöléshez. Noha, sok területen bizonyított, hogy korszerűbb, demokratikusabb választási eljárás ez minden korábbinál. Az esetek egy részében nincs is igazi választási lehetőség, annak meg valóban semmi értelme, hogy formális alternatívát állítsanak a tagság elé. Az is számtalanszor előfordul, hogy a kívülről pályázó szakember behozhatatlan hátránnyal próbál a szövetkezeti taggal, dolgozóval versenyezni: a kollektíva a belőle kiemelkedő vezetőt ismert hibáival együtt fogadja el, míg az „idegent” ismeretlen erényeivel együtt utasítja vissza. A kettős jelöléstől való .gyakori tartózkodás azonban arra is utal, hogy a fogyasztási szövetkezetek nem ismerik eléggé saját kádereiket. Ezért aztán úgy vélik, hogy szűkében vannak a jó szakembereknek, noha minimális rizikóval saját embereik közül is választhatnának megfelelő utánpótlást a megüresedett vezetői posztra. Az utóbbi években nem egy példa akadt arra, hogy a szövetkezetben halványnak, közepesnek tartott szakember szakított munkahelyével, s más területen adta bizonyságát kiemelkedő képességeinek, rátermettségének. Egy-egy ilyen eset súlyos veszteség a szövetkezeteknek, hiszen Növeli exportját a győri Gardénia A győri Gardénia Csipke- íirggönygyár felküzdötte magát a sikeresen exportáló vállalatok sorába. Az évekkel ezelőtt még szinte kizárólag a hazai piacra dolgozó vállalat tavalyi árbevételének több mint 30 százalékát exportból teljesítette, s az idén az első fél évben további 15 százalékkal növelte exportját a múlt esztendő hasonló időszakához képest. Az eddigi eredmények annál is biztatóbbak, mivel a gyár külföldi partnerei a tapasztalatok szerint a harmadik és a negyedik negyedévben rendellik a nagyobb tételeket. A7 előirányzott csaknem 540 millió forintos idei árbevételükből mintegy 160— 170 millió forint értékű termékük a tőkésországokban talál gazdára. A dinamikusan fejlődő vállalat gyártmányait, a mintás, bordűrrel díszített függönyöket, térítőkét a világ 31 országában értékesíti. Az új piacok megnyerése, illetve a meglévők megtartása érdekében fokozott figyelmet fordítanak áruik megbízható minőségére, rugalmasan alkalmazkodnak a vevők igényeihez, kis tételek gyártására is vállalkoznak és intenzív gyártmányfejlesztéssel bővítik kínálatukat. Injekció — halaknak Sikeres kísérletek után egy skóoiai halgazdaságban első ízben oltottak be halakat nagyüzemi méretekben. Hat óra leforgása alatt több mint öt tonna szivárványos pisztrángot (mintegy 25 000 halat) kábítottak el, majd oltottak be a baktérium okozta vibriózis ellen. Ez a halbetegség nagy veszteségeket szokott okozni a halgazdaságoknak. Bár a halak a vibriózis ellen úgy is megvédhetek, hogy az oltóanyag oldatába mártják őket, a Skóciában használt injekciózás hatékonyabb: a veszteség valószínűsége öt százalék alá szorul. Az akciónak az volt a célja, hogy bebizonyítsa: lehet nagyüzemifeg, gazdaságosan sok halat injekcióval beoltani. meglévő értéket hagynak veszendőbe menni, A személyzeti és kádermunka egyik gyengesége az, hogy nem terjed eléggé a meghatározott időre történő kinevezés vagy alkalmazás, holott ez a megoldás igen kedvezően hat a szakember magatartására, teljesítményére. Ugyanilyen jó hatású lenne az is, ha rendszeresen értékelnék a teljesítményeket, miután a gyakori megmérettetés is a magasabb produktum irányába mutat. Ehelyett inkább a négy-öt évenként esedékes minősítés jellemzi a gyakorlatot. Aprónak tűnő, következményeiben azonban súlyos hiba, ha az utánpótlásra kiválasztott szakemberrel nem közlik idejében, hogy mit terveznek vele. Megfosztják ezzel a nagyobb feladatra való felkészülés lehetőségétől, nincs élég ideje, hogy megeméssze, saját magával is „elintézze” az életében bekövetkező változást. Sok esetben ugyanis, éppen a váratlan közlés kiváltotta riadalom mondatja a nemet a jelölttel. Lassúnak tetszik a számítástechnikai oktatás előrehaladása, ennek folytán nem tud felgyorsulni a begyakorlás, s a döntést előkészítő folyamat sem. Néhány szövetkezet megvásárolta ugyan a számítógépet, mivel azonban kevés szakember készült fel az új technikára, a gépek alkalmazása a gyakorlatban messze lemarad a lehetséges mértéktől. Nemcsak a fogyasztási szövetkezetekre érvényes a tétel, noha most éppen érdekképviseleti szervük fogalmazott így: minden új munkaerőben, felkészült szakemberben, még ha pályakezdő is. potenciális vezetőt kell látni. Kisszerű gondolkodásra vall az, ha a rutintalanság okozta bizonytalanságok, esetleges melléfogások képezik a pályakezdő megítélésének alapját. Lehet az indulás bukdácsoló, segítőkész kollektívában akkor is gyorsan magára talál a kezdő szakember. C_nem mindig így történik. In0U|f10b, dokolatlanul göröngyös a tehetséges szakemberek előrehaladásának útja, mert irigységgel, féltékenységgel Is meg kell küzdeniük. A fogyasztási szövetkezetekre épp úgy érvényes, mint bármely más gazdálkodóra: biztonságosabban támaszkodhatnának saját utánpótlási bázisukra, ha önzetlenebb, egészségesebb szemlélettel közelítenék meg a kérdést. Gsak hát, éppen ea a legnehezebb — változtatni a szemléleten. — sam — Gyorsírógép A Velotype nevű holland írógéppel percenként ezer betű sebességgel lehet írni. A gyártó cég szerint ez világrekord. Ez a gép azonban jobbára nem betűket, hanem —, miként a gyorsírásban szokás — szótagokat ír le. Billentyűzetét úgy alakították ki, hogy a kéz mozgása a lehető legkisebb legyen, s egyforma teher háruljon a két kézre. Három mezőre oszlik; a bal oldali mezőben a szótag- kezdő, a jobb oldaliban a szótag végi mássalhangzók billentyűi találhatók. A középső mezőben helyezték el a magánhangzókat. A leggyakoribb mássalhangzókat szétosztották a bal és a jobb mező között. A gépben lévő mikroprocesszor bizonyos fajta sorrendi hibákat kiigazít, ezekre tehát a gépelőnek kevésbé kell figyelnie — ezzel is növekszik a sebesség. (Például a szó végén az ign szótagot ing végződésre javítja.) A gépet hamarosan alkalmazni fogják számítógépes szövegszerkesztő rendszerek bemeneti billentyűzeteként is. Munkában az öntözőtelepek Július közepén a mezőgazdasági nagyüzemek öntözöte- lepein fokozottan öntöznek, mivel a talaj vízkészlete az elmúlt napokban túlságosan kimerült, megcsappant. A hónap elejei esőzések kevés helyen áztatták át kellő mélységben a földeket, és így nagy .szükség van a hiányzó nedvesség pótlására. A mérések szerint a talaj felső 50 centis rétegében többnyire mindössze 50 százalékos a víztartalom, ami túlságosan alacsony mérték. Azt, hogy immár huzamosabb ideje hiányzik egy igazán kiadós esőzés, jelzi: a talaj 0,5—1 méteres szelvényében is csak 50—60 százalékos a nedvességfelitöltődés, tehát innen sem jut elegendő éltető víz a növények gyökeréhez. A gazdaságok az Országom Vízügyi Hivatal kezelésében lévő főművektől egyelőre még távoliról sem igényelnek amy- nyi vizet, mint amennyinek átadására a műszaki berendezések képesek. A főművek kihasználása néhány nappal ezelőtt még csak 50 százalékos volt. A felhasznált öntözővíznek csak kétharmadát adják ezek a létesítmények, a további részt ugyanis az üzemek az úgynevezett csőkutak- ból, illetve a felszíni vizekből „vételezik”, és az ezzel kapcsolatos adatok csak később lesznek ismertek, annyi bizonyos: a talaj vízkészletének ismeretében több öntözővízre lenne szüksége a növényeknek. Az OVH adatai szerint június végéig 117 millió köbméter vizet használtaik fel, s ez a tervezett éves „forgalomnak’’ mindössze egyharmadát jelenti. A gazdaságok azonban még behozhatják a lemaradást, amennyiben a nyár hátralévő részében és kora ősszel az eddiginél nagyobb mértékben hasznosítják a számukra tartalékolt öntözővizet. A várakozáshoz képest kisebb' fogyasztás annak ellep re következett be, hogy az idén 80 százalékkal csökkent a víz alapdíja. Országszerte jő ütemben folytatódik az öntözőtelepek rekonstrukciója. Eddig 240 korszerű osztrák gyártmányú, Baúer-féle öntözőgép érkezett, ezek túlnyomó többségét már munkába is állították. Új létesítmények kezdték meg az öntözést a Fegyvernek! Vörös Csillag, a Kenderesi November 7., és például a Kengyeli Dózsa Tsz-ben, A téli forgalom többszörösére, olykor ötszörösére is megnő ezekben a hetekben a Nógrád Megyei Patyolat és Kelmefestő Vállalat tennivalóinak száma. Az idegenforgalmi idény beindulásával a szállodák és kempingek ágynemű-garnitúráit gyakrabban kell mosni, vasalni. így a napi hatmázsás mennyiséget csak túlműszakokkal lehet friss állapotba hozni. Szezonja van a téli ruhaneműk vegy tisztításának is, ezenkívül a szőnyegeket is ilyenkor hozzák a vevők felújításra. A Patyolat salgótarjáni üzemében tehát dandárja van a munkának, az egyébként is kánikulai napokat itt tovább fűti a vasalógépek és a gőz melege. — kulcsár — NÓGRÁD — 1986. júlkis 17., csütörtök
