Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

f A nemzetközi muvészfetep vendégei VII1 Harmadszor megyénkben Váll Dezső festő és grafikus 1942-ben született Budapesten. Az iparművészeti főiskolán 1967-ben szerzett belsőépítész- diplomát, de 1969-től festő­ként dolgozik. Eddig 19 egyé­ni tárlata volt, többi között, a Fényes Adolf-teremben (1974) ; a Stúdió Galériában (1975) és a Műcsarnokban (1981). Számottevő anyaggal mutatkozott be 1984-ben Ro­mániában. Művei évente, mintegy tizenöt csoportos ki­állításon szerepelnek. Munkás­ságát számos díjjal és kitün­tetéssel ismerték el, idén meg­kapta a Munkácsy-díjat. A Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége festőszakosz­tályának vezetőségi tagja. Bukovina című, az 1984-es, salgótarjáni országos egyedi rajzbiennálén szereplő trip­tichonjával elnyerte a kriti­kusok díját. E háromrészes rajzán, amelyben megragad a vonal kifejező ereje, a kom­pozíció puritán belső szerke­zetessége, régi zsidó temetők motívumai tűntek föl. Mit csi­nál most Mátraalmáson? — Két éve csinálok soro­zatot a régi zsidó temetőkről, ezt folytatom zökkenő nél­kül, mintha otthon lennék — mondja. — Itt lehetőség van olyan technikára is. amit otthon nem művelek, például linót nem csinálok húsz éve, itt igen, ugyanebből a témá­ból. — Mi keltette föl az érdek­lődését a téma iránt? — Véletlenül olyan hely­zetbe kerültem tíz éve, hogy két-három esztendeig fotózás­ból éltem meg. A Népműve­lési Intézetnek készítettem szo- eiofotókat. Munkavezetőm, dr. S. Nagy Katalin művészet- történész irányította figyelme­met az eddig még kevésbé föltárt régi zsidó temetői mű­vészetre, amelyet a művészet- történeti kutatás is elhanya­golt, jóllehet, miként más fe­lekezetek régi temetői is, e sírkertek sem csupán vallás- történeti, hanem etnográfiai és igen jelentős művelődéstör­téneti emlékeket is őriznek, s e minőségükben szerves ré­szét jelentik a kelet-közép- európai, s ebben a magyar műveltséganyagnak, bizonyos szempontból pedig a népmű­vészetnek. Hamarosan 53 te­metőből álló fényképarchívu­mom lett. Ez feküdt egy év­tizedig. Sáros László építőművész barátommal 1983-ban csinál­tunk egy fotóalbumot a Cor­vina Kiadónak lengyel, cseh, román és magyar zsidó te­metőkről. ő készítette a lengyel és a cseh, én pedig a romániai és a magyarországi fényképanyagot. Az album a közeljövőben lát napvilágot. Utána fél évig nem tudtam festeni. Nem tudtam, hogyan menjek tovább. Mindenféle té­mát kerestem. Aztán előkerült egy zsidó temetőről készült fotóm, amit nagyon szeretek. Ekkor valami bekattant ben­nem, mint amikor két fél­gömb összeáll. — Két félgömb? — Igen. Mert úgy érzem, nemcsak magáról a témáról van szó. Én 14 évig nonfigu­ratív festő voltam, nem volt hiányérzetem a tematikus, fi­gurális festészet irányába. Most pedig ezzel a nagy so­rozattal —, mindegyik kép cí­me ugyanaz, Régi zsidó te­mető — lényegében olyan festészetet művelek, amelyben lényeges szerepet kapnak a tematikus és a figurális ele­mek. Két év alatt ötven olaj- képet és több száz színes raj­zot csináltam. Nem tudom, hogy ez meddig tart, mi lesz belőle? Mindenesetre, olyan gondolat-, érzelem- és motí­vumgazdagságra leltem, amely szinte kimeríthetetlennek lát­szik számomra, jóllehet nem tartozom a felekezet tagjai sorába. Ugyanakkor azonban teljesen világos, hogy olyan közös kincsről van szó, amely az európai kultúra egyik leg­fontosabb szellemi gyökere a hellenizmuson kívül. Váli Dezső munkásságában, annak csaknem másfél évti­zedes absztrakt korszakában is meghatározóan volt jelen a líraiság, az a fajta érzelmi­pszichikai töltet, amely a ma­gyar nonfiguratív festészet egyik erős és rokonszenves vonulatát is jellemezte. A kompozíciós elemek, a képi formák egymáshoz való viszo­nya Váli Dezső festményeinek sajátos dinamizmusát terem­tette meg, egyszerre tartva fe­szültségben és egyensúlyban az egész kompozíciót. Ugyanakkor festői elődás- módja a lírai absztrakt meg­oldásait idézték. így érzel­mileg és gondolatilag egyaránt jól megközelíthető festői vi­lágot eredményeztek, a köz­vetlenül való szólás mellőzé­sével is. A dolgok végső ér­telmét kutató ember foszlá­nyokká váló emlékei, belső indulatai, feszültségei és szo­rongásai, a létezésben való megnyugvás ritka és gyöngéd hangulatai alkotják a nonfi­guratív Váli Dezső világát, annak meditativ erejét és szépségét. Ezzel egyneműnek érzem a figuratív, az ihlető motívumot tárgyszerűen is megfogalmazó Váli Dezső festői világát is. Elsősorban a képek mély gon­dolati és érzelmi rétegzettsé­ge miatt. Mit jelent a művész számára a régi zsidó temető? — Több rétege van — mond­ja Váli Dezső. — Először is benne van a zsidó—keresztény kultúra igen sok ősi eleme, amire európai kultúránk is támaszkodik. Erre már utal­tam. Ezenkívül olyan érté­kű plasztikai kincset, művé­szeti minőséget őriz, amelyből jó néhányat nyugodtan oda­tehetnénk bármely nagy mú­zeum akkád vagy asszír-ba­biloni plasztikája mellé. Ben­ne van természetesen a ha­lál problematikája, ami a mű­vészetnek mindig egyik alap­kérdése volt. Emlékeztet a holocaust szörnyűségére, amely egész Európa lelkiismeretét még sokáig terhelni fogja. Benne van a csend, ami min­dig nagyon érdekelt. Olyan térélményeket kínál, amelyek szinte enteriőrökkel érnek föl, s e mikroenteriőrök a téralakítás igen magas szin­tű példáit jelentik. S, persze, őrzi a hit élményét is, ami rendeltetéséből következik. Vagyis, mindazt a gondolati, érzelmi mélységet, a nemes plasztikai fegyelmet, amely éppen az elmúlás körülmé­nyeinek emberhez méltóvá alakítása által figyelmeztet mindenkor az élet méltóságá­ra. Tóth Elemér Kiállítás Balatonszemesen Delizsánsztól a mozgópostáig Postatörténeti kiállítás nyílt kedden Balatonszemesen a település egykori lóváltóhe­lyén. A korábban felújított épületben most szemlére tették a hazai postatörténet jó né­hány tárgyi emlékét, köztük egy delizsánszt, a korabeli gyors postakocsit, amellyel akár 30 óra alatt Bécsbe „re­pülhetett” Pestről az utas, és vele a különféle postai kül­demények. Fotón látható egy 1897-ben feladott levél, amely Bécsből egy nap alatt érkezett meg a balatonszemesi cím­zetthez. Bemutatják a régi postásfölszereléseket, így a küldeményszállítók önvédel­mi fegyvereit, a hosszú csövű puskát és pisztolyt. Több or­szágúti és vasúti postakocsi a hajdani „átszállóhely” udva­rának fedett részén kapott he­lyet. A közönség magnetofon­ról hallhatja a postai kürt­jeleket. A kiállítás szeptember vé­géig tart nyitva. Továbbképzés — kéf rózsacsokor között — Izvinyitye, pazsálujszta ... — szól egy szőke hölgy a portáshoz, aki nem esik za­varba az idegen szó hallatán, mert az elmúlt napokban már megszokta, és tudja, hogy mindig akad valaki kéznél, tolmácsolandó. A pásztói Tittel Pál Általá­nos és Középiskolai Kollégi­umban vertek tanyát az orosz­tanárok, akik a főváros és a megyék középiskoláiban tesznek eleget hivatásuknak. A tábornak 48 hazai és 20 szovjet lakója van. Az utób­biak egyetemi és' főiskolai tanárok, s itt egy-egy kis kö­zösséget vezetnek. Mindent a vendégért * Nógrád megyében először három évvel ezelőtt szer­vezték meg ezt a továbbkép­zést, akkor Salgótarjánban, majd két év múltán tértek vissza, Balassagyarmatra, míg az idén Pásztora esett a vá­lasztás. Hogy miért lett eny- nyire vonzó a megye, annak egyszerű a magyarázata: a helybeli szervezők a tőlük tel­hető legtöbbet tették meg és teszik meg most is, hogy a magyar és a szovjet résztve­vők kifogástalanul érezzék ma­gukat. Nem véletlenül mond­ta a pásztói kollégium gond­noka, Nagy Mihályné, hogy ugrásra készen lesik a vendé­gek minden kívánságát, s igyekeznek azt teljesíteni. Ra­gyog minden a tisztaságtól, s legyen ez a takarítónők fi­gyelmességének és szorgalmá­nak dicséretére. — Nagy öröm és elismerés a számunkra — mondja dr. Kocsis József, Nógrád megyei orosz nyelvi középiskolai szak- felügyelő, a tábor vezetője —, hogy az Országos Pedagógiai Intézet már harmadszor me­gyénket választotta a nyári intenzív tanfolyam helyszíné­ül. Ez fejezi ki a munkánkkal szembeni elégedettséget. Talán nem hat dicsekvésnek, ha el­mondom, hogy Berta László, az OPI munkatársa, aki a tá­bor megszervezéséért felelős, úgy nyilatkozott, hogy jobb helyre nem is kerülhetett vol­na ez a tanfolyam. A munkának mindenféle szempontból biztosítottak a feltételei. A tisztaságról, az udvariasságról már szóltunk, s hozzájuk tehetjük a szállás­helyek, azaz a szobák kényel­mét, a kiadós és ízletes éte­leket, a nyelvgyakorlatokat vezető tanárok szakértelmét, a részt vevő pedagógusok sze­mélyes ambícióit. Szerződés kötelez A nyelvi továbbképző tábor anyagi fedezetét az Országos Pedagógiai Intézet teremti elő, tevékenységének tartal­mát azonban a két ország mű­velődési minisztériuma dol­gozza ki. Tehát, államközi szerződés szavatolja létét. — Az a célunk, hogy az orosz nyelvet tanító közép­iskolai tanáraink tudása ma­gasabb szintre emelkedjék foglalkozásaink révén •— tag­lalja a törekvéseket a tábor­vezető. — Módszere a társal­gás. Mindig egy-egy konkrét' helyzetben beszélgetünk, és ezekben a szituációkban gya­koroljuk be a lehetséges mon­datokat. Például: ha színház­ba megyünk, természetesen képzeletben, akkor a pénztár­nál kezdjük a beszélgetést, s úgy haladunk tovább. Vagyis a nyelvet mint a kommuni­káció eszközét kezeljük és ta­nítjuk. Ez a legcélravezetőbb metódus. Kilenc tanulócsoportban fo­lyik a munka. Megyénket ket­ten képviselik: Ruga Ilona a balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnáziumból és Mátrai Szilárd, a pásztói középisko­lából. Idén részt vesz a közös munkában a Szovjetunió Mű­velődési Minisztériumának szakfelügyelője, Alekszand Petrovics Dolgov is, akit a Nógrádból Moszkvába eljutott hírek csábítottak a vállalko­zásra. — Az egész társaság nevé­ben csak a legjobbakat mond­hatom — feleli a vékony, kes­keny bajuszos, szőkésbarna fi­atalember a közérzetet pu­hatoló kíváncsiskodásunkra. — Mindenhol és mindenki­től a segíteni akarást, a jő szándékot .tapasztaljuk. A vá­ros és a kollégium vezetői folyamatosan nagy figyelmes­séget tanúsítanak. A magas szintű előkészítő munka pe­dig dicséri az OPI-t, a tábor­vezetőt, Kocsis Józsefet. — Nem a vendég kötelező­nek tartott udvariassága kész­teti erre a megnyilatkozásra? — Szó sincs róla — moso­lyog a tisztviselő tanár. — Itt senkinek sincs szüksége az udvariaskodásra. . Teljes egyetértésben A kollégiumban jártunkban^ keltünkben valóban azt ta­pasztaljuk, hogy minden a legnagyobb rendben van. Terv szerint dolgoznak, teljes egyet­értésben és igyekezettel. A magyar és szovjet pedagógu­sok viszonyát a baráti . nyílt­ság és őszinteség jellemzi. Ami a szíven, az a szájon, nem kell alakoskodni. Egy nyelvet beszél mindenki, ha nem is azonos szinten. Előadások és beszédgyakor­latok alkotják a tevékenység gerincét. Ezek a Szovjetunió mai életéről, eredményeiről és gondjairól szólnak. Aztán programba iktattak két- nóg­rádi kirándulást is. megis­mertetvén a résztvevőket tör­ténelmi, irodalmi, néprajzi ér­tékeinkkel. Nyina Konsztantyinovna Pol- jakova, a moszkvai Krupszka- ja nevét viselő pedagógiai fő­iskola tanára, a szovjet cso­port vezetője nagyon elégedett a programmal, a „tanulók” igyekezetével. Amikor erről beszél, kékes szemeiben az öröm tüzei villódzanak. A tábor július 12-én zárta kapuit. A szovjet vendégek még négy napig Budapesttel ismerkednek. Aztán Kocsis Jó­zsef rózsacsokorral búcsúz­tatja őket, úgy, ahogyan jöt- tüket várta a Keleti pályaud­varon. Mellette lesz felesége, aki orosztanár a salgótarjáni Bolyai gimnáziumban, és már harmadízben fáradhatatlan segítője ennek a — nyugodtan leírhatjuk — családi vállalko­zásnak. . — ok — J Ringó szoknyák Mk/i/i műsor KOSSUTH RADIO] g.M: Ecomix. Gazdasági magazin *.*•: Kis magyar néprajz S.5S: Birkás Lilian opera­áriákat énekel f.15: Szebenyi János fuvolázik ».*»: Pillangók Muzsika gyerekeknek 16.15: Császári és királyi szép napok. Epizódok Ko­máromi János regényéből 10.51: Mi ez a gyönyörű? 11.04: Karvezetők. XXV/21. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Balettzene 13.32: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.43: Sugár Rezső: Balassi-énekek 16.05: MR 10—14 17.00: Lengyel hétköznapok 17.25: Hallgassuk együtt 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Hol volt, hol nem voH. . 2 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Molnár Ferenc színháza 21.20: Operakórusok 21.30: Prizma 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Liszt: Mazeppa, szimfonikus költemény 22.48: Az „ötödik erő” 23.03: Edwin Fischer zongorázik XXII/9. rész 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 8.05: idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Könnyűzene — hangszerszólók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Nóták 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Karavánszeráj 15.05: A bécsi Johann Strauss zenekar Lehár-keringőket játszik 15.46: a múlandóság cáfolatául 16.08: Most érkezett! 16.48: Diákfoci 17.08: Népzenei együttesek országszerte 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus 19.05: Jóakarat-versenyek 19.15: Kirándulás a spanyol komoly zenében 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Biotechnológiához biotechnikus is kell... 21.05: A gyermek és világa 21.40: Közkívánatra 23.20: Kalas Géza népi zenekara játszik 23.50: Németh Gábor táncdalaiból W®*: Mii Éjfél yft**| _ MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Atti­la. (A tartalomból: Félévi ex­portmérleg a Digépnél. — Tele­textes vezetői információs rend­szer az OI^) -ben. — Könyvszem­le. — Nyár az Agrokernél.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna 8.30: Szünidei matiné 10.15: Ránki György: Pomádé ki­rály új ruhája 11.30: Moszkva környéki építészeti remekek 11.50: Delta 12.15: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Miriam Makeba műsora 17.15: Képújság 17.20: Tévébörze 17,30.: Az ellopott gyűjtemény, ___ ____________iá 1 8.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Jogi esetek 20.45: Régi magyar táncmuzsika 20.50: Betűreklám 20.55: Parabola 21.25: Adj király katonát! 23.15: Híradó 2. 23.35: Himnusz 2. MŰSOR! 18.40: Képújság 18.45: Nasa obrazovka 19.05: Mali szívében 19.50: Kimegyünk az életbe? 21.00: Jóakarat-versenyek 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYAI 19.30: Tv-híradó 20.05: Dzsesszbolondok. Szovjet zenés film. (Ism.) 21.30: Tv-fórum 22.10: Karlovy Vary »86. XXV. nemzetközi &ímfesztivát 22.20: Sacha Distel. Francia zenés tv-műsor 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20,05: Az önök estje. Riportműsor 20.55: Évszázadok humora. 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Jóakarat-versenyek, összefoglaló MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.3 Egészséges erotika (14). Üj ma­gyar filmbörleszk. — Halász I vendéglő, tóstrand: Flashdance.’ Zenés amerikai film. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Ko­ma kalandjai. Színes, szinkroni­zált szovjet film. Háromnegved 6 és 8-tól: Mire megyek az apám­mal (14). Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Bátonv- terenyei Petőfi: A tiszteletbeli konzul (14). Színes angol kaland­film. — Bányász: Vámnímk bál­ja (14). Angol—amerikai film. ~- Pásztói Mátra: Földrengés. Szé4 JÍ aes amerikai katasztróíafilm. d MOGRAQ -AW6,júlws 1&, sBMdq I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents