Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

Vigyázat! Vízveszély! A vízi rendőr leveszi egy pil­lanatra tányérsapkáját, s meg­törd izzadó homlokát. — Kik­kel van a legtöbb gondunk? A virtuskodókkal. — Miköz­ben sorolja, hogy — „ma is az a bikinis nő a gumimatra­con. .. ” meg, „hogy, azok a kamaszok a bójasortól jó ki­lométerre a tó közepe felé tartva”, — megakadok a szón: virtuskodás. Latinul erényt, a férfi vitézségét jelenti. Itt pe­dig mindazt, amit józan ész­szel nemhogy a rendőr, de senki nem tud megmagyaráz­ni: a felelőtlenséget, vagy ép­pen a gátlástalanságot. Az elmúlt esztendőben 316 ember fulladt vízbe. Majd ugyanennyit kimentettek ugyan, de a negyvennégy víz­be veszett gyermek mindörök­re hiányzik már a családnak, két osztállyal kevesebben ül­tek az iskolapadba, hiszen ti­zennégy éven aluliak voltak. Ebben az évben sem jobb ed­dig a helyzet. A víztükör békés, nevetés- ffoszlánvok csiklandozzák a dobhártyámat. Pecsenyevörösre sült emberek ringatóznak a naptól félájultan a gumimat­racokon — lassan sodródva egyre beljebb. Pocakos, hair­Szolgálatban a vízi rendőrök. mincas férfiak sörmeccset vív­nak a homokon, hogy aztán üres üvegek tucatjait hátra­hagyva rontsanak a vízbe, ahol látszólag már nincs , győztes és vesztes. A deszkavitorlások éles kanyarral húznak el a fürdózők orra előtt. N eh anyuk nagyot bukik mindenki örö­mére. Nyár, szabadság, Víz. Il­letlenség ideírni: életveszély. Mert a férfi, aki az imént gólt rúgva Maradonának hitte ma­gát, a sörrel felpörgetett' vir­tussal vetette magát a vízbe, keringési panaszokkal jár a körzeti orvoshoz, s akinek a gólt rúgta, vérnyomáscsökken­tőt szed. A tisztviselőnő, aki új fürdőruháját és napolajtól csillogó testét mutatja, a munkahelyén mór többször rosszul lett: melegfront-érzé­keny — szokta mondani —, a hivatalban. Itt kirobbanó tizenévesnek érzi magát. Az igazi kamaszok pedig, akik otthon az első dörgés hallatán szobába szaladnak, itt a csó­nak mélyén 7enét hallgatnak, nem hallva a fenyegető moraj­lást. Szabadságon vagyunk, « Ilyenkor a legkláUhatatlanabb az, ha halljuk: tilos! Elenged­tük magunkat, végre, egyszer egy évben. Felingerel ben­nünket, ha valaki azt mond­ja: figyelj magadra és mások­ra. Inkább elhisszük, hogy a fiatalember „véletlenül” ka­pott szívgörcsöt, s a gyerekek csónakja „véletlenül” sodró­dott a mély víz felé. Tabu ki­mondani, hogy a vízbe fúlt ré­szeg volt, s az úszni nem tu­dó gyerekkel senki sem törő­dött: halálát nem a „véletlen”, hanem az ulti parti okozta. A tiltásokat, a fürdőzés sza­bályait nem ellenünk, hanem értünk találták ki. A viza rendőr nem is azért teljesít szolgálatot, hogy bosszantson, hanem, hogy vigyázzon ránk. A bányató szélén a tábla: Ti­los a fürdés! — nem azért van, hogy a „cuccot” ráakasz- szuk. miközben vetkőzünk. A gátlásokat a természet nem azért építette az idegrendsze­rünkbe, hogy ne legyünk sza­badok, hanem, hogy élni tud­junk. A természetvédelemre óriási pénzeket költünk a Ba­latonnál, a Dunán és a fürdő­helyeken. Az ember elég fel­nőtt ahhoz, hogy önmaga vé­delmét ellássa elemi fokon, még akkor is, ha szabadsá­gon van! R. L. Sajnálni való irigyek Megyünk a szűk, kisvárosi utcán. Megállunk a gépko* esival az öreg, kis földszintes ház előtt. Csapódik a ko­csiajtónk, útitársam egy pillanatra kiszáll, barátjától ké­szül elhozni néhány videokazettát. Abban a pillanatban, amint a kocsiajtó becsapódik, kivágódik a szomszédos ház egy utcára nyíló ajtaja, mely felett tábla hirdeti, hogy itt bazáráruk kaphatók. Az asszony kiabálni kezd: — Rohangálnak Itt, felverik a port, csapkodják az aj­tókat! Nincs percnyi nyugalom sem! Az Igazsághoz tartozik, hogy az utca olyan szűk, hogy a kocsival lépésben lehetett csak haladni. Por nincs, mert köves az utca, és a kocsiajtó valóban becsapódott, de délután öt óra van. Az asszonyság amint elmondta a jnondókáját, visszavonul, és utastársam már jön is kifelé néhány kazettával. Indulunk, mesélem a fura jelentetet. ö mosolyog: — Csodáltam volna, ha nem jelenik meg a szomszéd- asszony. Ha csak teheti, beleköt a barátomékba. Arra a kérdésemre, hogy ugyan, miért, csak az a vá­lasz: — Irigységből. Irigységből? Igen, mert fiatal házaspárról van szó, akik mind a ketten tehetségesek, sokat Is dolgoznak, a szüleiktől is szép segítséget kaptak az induláshoz. Gye­rekük még nincs, a fiatalasszony most várja az első ba­bát, viszont van színes tévéjük, videójuk, és van kocsi­juk is. Hogy minden van, vagy legalábbis lehetne a bazáros- nénak is?! Persze, hogy lehetne, színes tévéje van is, a videóról tulajdonképpen nem nagyon tudja, hogy azzal mit kezdhetne. Kocsijuk is van, csakhogy ő nem vezet, csak a férje, a fiataloknál pedig az asszonyka talán töb­bet használja a kocsit, mint hites ura. Miért hát az irigység?! Egyszer egy csúnya jelenetnél kibukott az asszony szá­jából: — Nem Igazság az, hogy amit 6 ötvenéves korára sze­rezhetett meg, azt ma fiatalok harmincévesen is elér­hetik. Ez bizony sok esetben így igaz, de az Is igaz, hogy harminc évvel ezelőtt még alig néhány autó volt a csa­ládoknál, még a fekete-fehér tévé is eseményszámba ment egy-egy bérházban. Ám az is igaz, hogy aki irigy a másikra, annak azzal nem lesz többje (sem a másik­nak kevesebbje). Amikor megkérdeztem utastársamat, hogy nagyon haragszanak-e fiatal barátai a bazáros nénire, elmosolyodott: — Dehogy haragszanak! Sajnálják. Valóban az: sajnálatra méltó. Lakókocsitábor a vásárvárosban A kőbányai vásárvárosban július 1-je óta fogad vendé­geket a Via Idegenforgalmi Közös Vállalat lakókocsitábo- ra, megkönnyítve a hazánkba érkező külföldi és a fővárost felkereső hazai autós turisták elhelyezését. A vásárvárosiban mintegy 30 ezer négyzetméteren ren­dezték be a lakókocsi kempin­get. A 750 személyes táborban egyszerre több száz lakókocsi fór el. Már eddig is sokan fel­keresték a tábort, az igazi csúcsforgalom azonban au­gusztusban, a budapesti For­ma—1-es verseny, illetve a debreceni kemping-világtalál­kozó idején várható. Mivel ebben a7 időszakban sok kül­földi látogat hazánkban a bu­dapesti kempinghelyek pedig igen szűkösek, szükségessé vált egy új lakókocsitábor létesí­tése. Ezt a legkisebb költség­gel a BNV — kiépített infra­struktúrával rendelkező — te­rületén lehetett megvalósítani. Körkép az utazási irodákból Hol, kik, hová? Ha a nyárias Idő nem is mindig velejárója ennek az évszaknak, a szabadságok, hétvégi kirándulások, túra- utak annál inkább. Az alka­lomszerűen eldöntött kiruc­canások mellett sokan tervez­tek erre a nyárra is hosszabb utazásokat, üdüléseket, több­napos pihenéseket. A kelle­mes tervezgetésben szinte el­engedhetetlen segítséget nyúj­tanak a különféle utazási iro­dák. Milyen a nyári kínála­tuk? — ezt tudakoltuk tőlük. Megyénkben az utazási iro­dák közül legnagyobb az IBUSZ, melynek Nógrádban öt kirendeltsége működik. Per­sze, nem ez teszi a legna­gyobbé, hanem a 450 milliós évi forgalma, ami nemcsak a valutaeladásból, hanem az egyéb szolgáltatásokból tevő­dik össze. Mindezeket Kálo- vits Gézától, az IBUSZ Nóg- rád megyei igazgatójától tud­tuk meg. Beszélgetésünk során egy sor érdekes téma került terí­tékre, többek között a nyári „specialitások”. t — Az idén nyáron 16 tur­nusban négy szálláshelyen 3500 lengyel állampolgár üdül nálunk, amire eddig nem volt példa — válaszolt az igazga­tó. — A nyáron emellett a már megszokott program is folytatódik tovább, évente 200 alkalommal érkeznek hozzánk csoportok a Szovjetunióból. A kiutazások is főleg a Szovjet­unióba irányulnak, Csehszlo­vákia és Lengyelország mel­lett. Ez elég nagy megterhe­lést jelent dolgozóinknak, akik a főszezonban nem is vehetik s ez alkalomból 33 százalékos ki szabadságukat — mondta kedvezménnyel kínál néhány Kálovits Géza. utat. o Némiképp más a helyzet az EXPRESS megyei irodáiban, ahol tíz nap szabadságot ki­vehetnek a dolgozók a nyár folyamán. Itt Varga György, az iroda vezetője tájékoztatott az aktuális eseményekről. A fiatalok utazási irodája az idén 300 érdeklődőt utaztat Lipcsé­be különvonattal. De 280 út­törő eljut a Szász-Svájcba is. Egy bolgár tengerparti üdülő­falu az EXPRESS jóvoltából most először fogad magyar turistákat. Az utazási iroda fejlődését jelzi a Szputnyik szovjet irodával való együtt­működés bővülése, az év fo­lyamán már 16 szovjet cso­port érkezik. — Négyszeresére növekedett a forgalmunk, de most a mennyiségi növekedést minő­ségi változásra szeretnénk át­váltani — foglalta össze Var­ga György az utóbbi idő tör­ténéseit. — Bevezetjük a szá­mítógépes ügyintéző rendszert és július elsejétől csütörtökön­ként hosszabb a nyitva tartás. A nyári rendezvények szer­vezésébe is bekapcsolódnak, például különbuszt indítanak Budapestre, a Queen együttes július 27-i koncertjére. A legtöbb rendezvény az őszi időszakra esik, hisz az ügyfe­lek —, jórészt diákok —, ezt ilyenkor igénylik. Az ifjúság számára számos kedvezményt biztosítottak, hiszen (a ten­gerpart kivételével) a kül­földi utak is olcsóbbak a 35 éven aluliak számára. Az EXP­RESS 30 éves lesz az ősszel, Mint Antal András, a Coop* tourist megyei irodavezetője elmondta, a belföldi utakra akár indulás előtt három nap­pal is lehet náluk jelentkez­ni, bár ilyen kicsi határidő esetén nem mindig biztos, hogy a megegyezés- létrejön. Mint minden utazási irodánál, itt is nyárra esik a főszezon. Az előző két helyen augusztusra várják a legnagyobb megter­helést, ez a Cooptouristot már elérte. — Utazással és üdültetéssel foglalkozunk, zömmel a szó* cialista országokba és belföld­re. Az üdültetéseket vállala­tokkal kötött szerződések alap­ján szervezzük — magyaráz­ta Antal András. — Igen kiter­jedt a gyógyfürdők mellett! üdülőhálózatunk és a „hegy­vidéken is ott vagyunk”. 18 autónk bérelhető, ezeket is leginkább ilyenkor kölcsönzik ki. A legnagyobb irodában Hel-J sinkitől Athénig bárhová be­nyújtható az utazási if lyí De, ott már a szilves ri programokat is lekötötték. A Cooptouristnál még lehet je­lentkezni néhány nyári ren­dezvényre, mint például a Jé­zus Krisztus szupersztár sze­gedi előadásának megtekinté­sére. vagy a debreceni virág- karneválra. Salgótarjánban e három iroda gazdag kínálatá­ból válogathatnak az utazni vágyók, s ha szabadságukat idejében „megtervezték”, ez már fél siker a zavartalan, élménydús pihenéshez. Lakásügyektől a válásig Segít az üzemi jogsegélyszolgálat Laasan máir egy évtizede, hogy törvényes lehetősége a szakszervezeti bizottságok­nak: dolgozóik érdekében üzemi jogsegélyszolgálatot mű­ködtessenek. Balassagyarmat két vállalatánál mégis a kez­detekről kell beszélni. A Ma­gyar Kábel Művei; balassa­gyarmati kábelgyárában jú­lius elsejétől új ember* dr. Papné Mákká Éva vezeti a szolgálatot, a Balassagyanmiarbi Fémipari Vállalatnál pedig intézményes formában csupán ez év január elsejétől áll a dolgozók rendelkezésére — Valóban, csak ebben az évben működik a szolgálat, azonban már a korábbi évek­ben lg rendszeresen adtunk jogi tanácsot dolgozóinknak. Alkalmi megbízólevéllel — amelyet a szákszervezettől kaptunk — jogi képviseletet is elláttunk már — mondja dr. Néma József, a fémipari vállalat jogi és igazgatási osztályának vezetője. Ebben az évben eddig 71 alkalommal kértek a dolgozók segítséget. Jobbára lakással kapcsolatos problémákkal for­dultak hozzá, de szerepelt kö­zös vagyonmegosztás, örökö­södési ügy is. — Nemegyszer csupán ta­nácsot kérnek, vagy hivatalos­Kutatják a Titanic roncsait Tovább folytatta munkáját hétfőn a 74 éve elsüllyedt Ti­tanic roncsait kutató amerikai expedíció. Robert Ballard, a kutatócsoport vezetője és két társa hétfőn ismét leereszke­dett törpe tengeralattjáróján a négy kilométer mélységben fekvő roncsok közvetlen kö­zelébe. A mélyben töltött négy és fél óra alatt megpillanthatták a Titanic bálterméhez és első osztályú szalonjához vezető főlépcsőt. Itt indítják útjára kedden robotikamerájukat, hogy elkészítse az első képe­ket a hajó belsejéről. Tengeralattjárójukkal a kor- mányostfülke közelében is jár­tak, látták a még teljesen fé­nyes kormánykereket, amely­nek csak farészei mentek tönkre. A kutatók ezenkívül megtalálták mind a két hor­gonyt, épen maradt hajóabla­kokra leltek és látták a fel­sőbb szinteket is. A kutatók hétfőn hozzálát­tak a vasárnap készített há­romezer fénykép előhívásához. A tervek szerint az ex ped ír- tizenegy nap alatt összesen több mint százezer felvételt készít az elsüllyedt luxushajó roncsairól. iratok szövegezését. Többször képviseltem már dolgozóinkat jogilag, volt olyan per is, amely a legfelsőbb Bíróságig jutott. Mindenféle eljárásban örömmel segítek. Egyedül a válási ügyekbe nem szívesen avatkozom be, hiszen itt a jogi problémák mellett ér­zelmi ügyek is szerepet ját­szanak. Ebbe nem szívesen szól bele az ember. Nem há­lás feladat. Főleg, ha mindkét fél itt, a vállalatnál dolgozik — folytatja. Az év elején — közvetlenül hivatalos beindulásuk után — igen sokszor a vállalati gaz­dasági munkaközösségekkel kapcsolatos ügyekben kellett segíteniük, elsősorban a be­jegyzésnél, a megalakulásnál. Ugyanakkor a működési sza­bályzat kiköti azt is, hogy olyan ügyekben, amelyben a dolgozóval szemben a jogse­gélyszolgálat vezetője, mint a vállalat képviselője járt el, jogsegélyt nern nyújthat. — Hogy ilyen esetben se maradjanak jogi segítség nél­kül, ezért kötöttünk a kábel- művekikel egy megállapodást. Ilyenkor az ő szolgálatuk­hoz fordulhatnak. Ez viszont is érvényes. Ilyen ügyre egyébként még eddig nem ke­rült sor — teszi hozzá. Mint a fémipariaknál, a Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati gyárában is egyrészt jogi tanácsot, felvi­lágosítást adnak, másrészt jo­gi képviseletet nyújtanak a vállalat alkalmazottainak. — Az elmúlt évben össze­sen 88 esetben kérték a se­gítségünket — mondja dr. Papné Mákká Éva. — Ezek közül nálunk is legtöbb a lakással kapcsola­tos. Más esetekben az állam- igazgatási szervekkel kell va­lamilyen vitás kérdést elin­tézni. A gyárban mintegy tíz éva működik már a szolgálat, így az úí vezető nem egy ügyet átvett. — Ügy érzem, hogy a dol­gozók bizalommal fogadtak engem is. Valószínűleg azért, mert mielőtt a szolgálatot át­vettem volna, már itt dolgoz­tam. Másrészt nagyon örülök ennek a munkának, mert sok­kal több embert megismerhet­tem mintha csak a jogi és igazgatási osztály vezetője len-j nék. Ahogyan mindkét helyen el­mondták : a dolgozók szívesen élnek a lehetőségekkel, őszin­tén mondják el gondjaikat. — Mindenképpen vgn létjo­gosultsága a szolgálatnak — mondja dr. Néma József. Sok olyan segítséget tudunk nyúj­tani, amit esetleg csak ügvJ véddel vagy külön utánajár rással tudnának elintézni. A kábelművek jogsegély-« szolgálata a konkrét jogi szol-- gáltatás mellett beszerzett for­manyomtatványokat, illetékbé­lyeget, így megkíméli attól dolgozóit, hogy esetleg mun­kaidőben vagy szabadságuk alatt bajlódjanak ezek be-* szerzésével, kitöltésével. — Emellett azért propagál! juk azt is, hogy a tanács munkaidő után is felkereshe­tő — teszi hozzá dr. Papné Mákká Éva. Hogy mennyi elfoglaltságot jelent ez, s egyáltalán jár-e- valamilyen pluszmunkával? Mindkét helyen egyforma volt a válasz. Igaz, van meg­határozott fogadónap, fogadó­óra, ám ezt sehol nem tartják be szigorúan. Akármikor fel­kereshetik őket, szívesen sza­kítanak időt a felvilágosítás­ra. H. R 1 ( NOGRÁD - 1986. július 16., szerdq

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents