Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
Elismerés — energiagazdálkodésért ' f 2. Takarékos szemlélet f — Vállalatunk két éve Szerepel jól az energiagazdálkodási — energetikusi mun* kaver.senyben — mondja Kovács István, aki egyszemélyién a Salgótarjáni Vasön- löde és Tűzhelygyár főenergetikusa és energiaosztályának vezetője. — A most elért második helyezést megelő- xően elsők voltunk. Á siker elsősorban az új vezetés által képviselt korszerű, a jó kezdeményezéseket, így a takarékosságra vonatkozó elképzeléseket is felkaroló szemléletének köszönhető. A tűzhelygyár tetemes mennyiségű energiát használ fel a termelésben. Bőségesen van miből takarékoskodni. A fiatal szakember és fctábja pedig megtalálja hoz- xá a megoldást. — Legnagyobb segítségünk az energiaőr-háiózat. A szervezetnek hozzávetőlegesen száz tagja van, leginkább kemence- és kazánkezelők. Vagyis ott dolgoznak, ahol „nagyban” "hasznosítják az energiát. Ok fordítanak rá gondot, hogy mindig olyan teljesítménnyel üzemeljen a kazán, a kemence, amelyre éppen szükség van. Ezek a lelkes, lelkiismeretes emberek gyakran hozakodnak elő olyan javaslatokkal, amelyek elősegítik energiagazdálkodásunk javulását. A vállalatnál ügyéinek arra, hogy minimálisra csökkentsék a gépek üresjáratait. Nagy teljesítményű gépen csak nagy kapacitást igénylő munkát végeznek. A karbantartásokat mindenkor jó minőségben végzik el, mert a rossz gép falja az energiát. Leálláskor úgy szervezik át a kemencékre a munkát, hogy zavartalan legyen a termetes, s minél később kelljen ismét üzembe helyezni a felújított berendezést. Számottevő az így. elérhető energiám eg toka r ít ás. Átalakításokat végeztek a fűtési rendszerben, levágták a csövek görbületeit. Ezáltal csökkent a veszteség. Ugyanezt a célt szolgálta az az intézkedés, ■ amely az elzáró szelepek számának mérséklését írta elő. Mivel a sok kicsi sokra megy, a helyiségekben szigorúan betartják az előírt hőmérsékletet. Sikerült elérni, ha valaki utolsóként hagyja el az irodát, lekapcsolja a villanyt. Ma már a műhelyekben is ritkán látni feleslegesen világító lámpatesteket. —■ Az intézkedésekkel elértük —, így a főenergetikus —, hogy csökkent az energiafelhasználásunk. Amikor az első helyezést kiérdemeltük, tehát 1984-ben 445 ezer gigajoule energiát fogyasztott a gyárunk. Az elmúlt évben csak 398 ezer gi- gajouléra volt szükségünk a mintegy 1.1 milliárdos termelési érték előállításához. A megtakarítás, a nyereség pénzben tizenhatmillió forint. A tűzhelygyárban ma már számítógépe* is bevonják az energiagazdálkodás legjobb módszerének kimunkálásába. Az újítók, a szocialista brigádok ugyancsak eredményesen segítik ötleteikkel, felajánlásaikkal ezt a tevékenységet. A dolgozók a saját zsebükön tapasztalják, mit jelent az energiatakarékosság. Ha ugyanis csökken a költség és növekszik a nyereség, akkor több pénz jut béremelésre. Ezzel együtt sem állíthatjuk, hogy tökéletes az ösztönzés az energiával való takarékosságra. A vezetők prémiumának, csak mintegy 10 százaléka függ attól, hogy az adott területen mérsékelték-e az energia felhasználását, vagy sem. Az előrelépés érdekében fokozni kellene ezt a követelményt, s az osztály- vezetőktől lefelé is érdemes volna kiterjeszteni. Az energiagazdálkodást segítők anyagi megbecsülése sem elégséges. Éppen ezért éltek a lehetőséggel a tűzhelygyáriak, s nyújtottak be pályázatot az Ipari Minisztériumhoz és az Energiafelügyelethez, hogy megkapják az energiagazdálkodásban élenjáró vállalatoknak adható jutalmat. A pénzből kívánnak majd juttatni a? arra leginkább érdemeseknek. Mert az energia ésszerű fel- használását segítők jó munkájára ezután is szükség lesz. Miniszteri irányelv ugyanis, hogy a jövőben az energia- fogyasztás a tűzhelygyárban sem emelkedhet az 1984. évi érték 98,5 százaléka fölé. Hogy milyen jelentős tartalékok vannak még az energiagazdálkodásban. azt jól példázza a gyár várható idei ez irányú eredménye. Ugyanis ha továbbra sem történik valamilyen rendkívüli esemény, a tűzhelygyárban az ez évi energiafelhasználás mindössze 95 százaléka lesz a két évvel ezelőttinek. Holott a termelés kissé növekszik... — Érdemes takarékoskodni — állítja Kovács István. — A mai körülmények között pedig muszáj is. Éz nép- gazdasági érdek. Mi úgy is hozzájárulunk ennek a szemléletnek az érvényesüléséhez, hogy energiatakarékos tűzhelyeket, továbbá hulladékkal is fűthető kazánokat gyártunk. (Vége) Kolaj László----------------------------: i.. i,, Szóban szerényen, munkában nagyratörőn Juhászat a Bükkben * Kéfi hagyományai vannak ti Bükkben a juhászainak. A Bél« apátfalvi Bükkaija Termelőszövetkezetben az 1500 hektáros mezőgazdasági művelésre nem alkalmas hegyvidéki területen kilenc juhász 3200 anyajuhot gondoz. A gazdaságossá vált birka- tartástól az idén mintegy másfél millió forint nyereséget várnak. Az év végéig 6500 pecsenyebárány szállítását tervezik Olaszországba és az arab országokba. A képen: Zsédő Károly juhász a bükki kosok egyik szép példányát veszi szemügyre. NEM IGAZAN hitték el a lehetőséget. Volt már olyan máskor is, hogy ágazat kiváló címre terjesztettek fel brigádot a Váci Kötöttárugyár ka- zári gyáregységéből, ám a magas elismerés eddig rendre máshová jutott. Az idén aztán a hír volt az, amit alig akart elhinni a kazári gyáregység Hámán Kató konfekcionáló brigádja. A 13 asszony többször is megkérdezte: igaz, hogy övék az Ágazat kiváló brigádja kitüntetés? Ez is jellemző szerénységükre. Mint ahogyan az is, hogy amilyen mesterei a varrásnak, olyan csínján bánnak a szóval. Nem kenyerük a sok beszéd, a dicsekvés meg különösképpen nem. Így aztán Zsuffa Mátyás gyáregységvezetőtől kell megtudnom, hogy igen jó helyre talált az elismerés: olyan asz- szonvcsapat kapta, mely , az utóbbi négy esztendőben megbízható egyenletességgel produkálta a kiemelkedő teljesítményt. Pedig roppant szigorú mércével hasonlították össze a legjobb kollektívákat is. A vállalati brigádmozgalmat értékelő pontrendszer 24- féle szempont szerint méri az eredményt. Nem elég hát kiváló munkát végezni a gépen — sokoldalúnak is kell lenni annak, aki az élre tör. — Minket a jó minőség segített hozzá az elismeréshez — véli Klagyvik Barnáné varrónő. — Mi, brigádtagok majdnem valamennyien alapító tagok vagyunk itt, magam is tizennégy éve varrók. Megtanultuk a forszát annak, hogy a magas teljesítmény- százalék elsőrendű minőséggel párosuljon. Ismerik egymást, bíznak egymásban. Volt merszük három új dolgozót is magúk közé fogadni, nem tartottak attól, hogy a kezdők miatt elúszik a reményük. Igaz. a három új társ közül kettő márkházai, ami itt nem rossz i ajánlólevél, egy pedig szak- I munkásként lépett be, volt J hát fundamentuma a biza- I lomnak. KAPÄS ZSUZSANNA brigádvezető az egész gyáregység legjobb varrónőinek egyike. Ügyes kezű, gyors, minősége példás. Ha követel a csapatától, teheti: ő maga is úgy dolgozik, hogy nem érheti szó háza elejét. — Akad köztünk T—2 gyengébben teljesítő asszony — mondja a brigadérosnő. — De nekik is helyük van itt. mart lassúbbak ugyan, de munkájuk pontosságát, gondosságát akárki megnézheti! Könnyű nekik, hisz a varrást illetően kevés újat lehet mondani a brigád asszonyainak — vélhetné az ember, ám mégsem helyénvaló e gondolat. Mert maguk küszködték, izzadták ki, hogy munkájuk mára valóban zökkenők, bukkanok nélküli. Saját fáradozásuk. igyekezetük során váltak mind ügyesebbé, kitartóbbá. Csiszolódott ezen közben az eszük járása is. Talpraesett écákkal könnyítik meg saját munkájukat. Lehetne már köztük sokszoros újító is, mégpedig Gregor Jánosné varrónő személyében, ha a fürge eszű fiatalasszony hajlandó lenne remek ötletei leírásával bajlódni. De ilyesmire eddig még nem vette a fáradságot, pedig elsőrangú tippjei nemcsak az ő, hanem a többiek munkáját is segítik. — Amit legutóbb kitaláltam, az nem vált be — ismeri el Gregorné. — Az előtte való annál inkább. Bosz- szantott, hogy nem haladok elég gyorsan a paszipólozással. Rájöttem, hogy az apparát elé szerelt vezetőlemez szükségtelenné teszi a varrás közbeni meg-megállást, a paszpól igazgatását. Szóltam a műszakiaknak, megcsináltattam, felszereltettem velük, utána majdnem kétszer any- nyit tudtam megvarrni. Nevetve idézik fel: a vezetők nem is tudtak róla, miben törik a fejüket. Akkor lepődtek csak meg, amikor saját szemükkel győződtek meg ró'a, mivel is paszpóloz- nak á Hámán Kató brigád asszonyai! Más ilyenkor már aratná a babérokat. Gregorné és tárkai örültek, hogy az ötlet révén gyorsabb a munka — S ennyivel be is érték. Ez megint csak jellemző erre a tizenhárom asszonyra: nem kL mélik magukat, ha tenni kell, a hírverésért viszont a kisujjukat sem mozdítják. Ügy vélik, beszél helyettük munkájuk, a többi már nem az 5 dolguk. Nagy Pál né munkaverseny5 felelős is a brigád tagja. Ma; tatja a naplót, amit ő vezet nagy gonddal. A legkedvesebb benne persze az, ami az ágazat kiváló kitüntetés átvételét dokumentálja. Néhány szíj nes fénykép, melyek az elismerés átvételének szép perJ ceit örökítik meg. És az ipari miniszter levele, melyben meleg szavakkal gratulál az asz- szonyoknak. i — Ez a kép a vállalati brigádvetélkedőn készült — mutat egy újabb felvételt Nagy- né. — Mondhatom, megizzadtunk rajta. De megérte! Gyáregységi elsők, vállalati barJ tnadikok lettünk! j a k az Ari gyáregység rendszeresen tőkésexportra dolgozik, ezt teszi a Hámán Kató brigád is. Adidas-termé- ket varrnak az asszonyok, tudják, hogy a világhírű cég alőtt nincs pardon. A nyugatnémet átvevő olyan aprólékos szigorral vizsgálja át a* elkészült darabokat, hogy már-már az az érzés támad bennük: a kákán is csomót keres. Hogy mit gondolnak, mit éreznek, az persze az 6 dolguk, de az már nem magánügy, hogy a gépükről lekerült sportruha kiáll-e minden próbát. Nemcsak a gyáregység, hanem az egész válj lalat jövője, sorsa múlik azon; hogy sikerül-e megőrizni, bővíteni a piacot. Ők akkor érezhetik biztonságban magukat, ha a Senior kilátásai is biztatóak. Ha az ékesszólásnak nem is mesterei, azt annál jobban tudják, hogy munkájuk után boldogulnak. S nemcsak tudják, hanem eszerint is cselekednek. , Szendi Márta ’ A változások — életünk "állandó kísérői. Űti- társainik a gazdasági és társadalmi élet egész területén különösen, ha egy hosszabb Időszakot tekintünk. Érvényes a megállapítás az osztály- és rétegtagozódás alakulása is. Különösen igaz ez akkor, ha a felszabadulás utáni négy évtizedes fejlődést vizsgáljuk. Emberöltőnyinél alig valamivel hosszabb idővel visszapillantva progresszív társadalmi mozgások egész sorát indították el a földreform, az államosítás, az extenzív iparosodás, a mezőgazdaság szociálisa átszervezése, a hatvanas évek második felétől bevezetett reformok, és lezajlottak változások osztályok, valamin rétegek között és természetesen ezeken belül is. Megyénkben az országoshoz hasonlóak a társadalmi szerkezet változásai. Napjainkban az osztály- és rétegszerkezet sokszínűbbé és rétegzettebbé vált. A végbement gazdasági folyamatok nem hagyták érintetlenül a társadalmi viszonyokat. Az utóbbi éveket azonban nem a dinamikus és látványos változások jellemezték. A kölcsönhatás elsősorban a2 alkalmazkodás és megújulási pályák és formák tekintetében bontakozott ki. s á folyamat nem ellentmondásmentes. A statisztikai adatfelvételek eredménvei azt mutatják, hogy. a munkásság, a parasztság és értelmiség számaránya konszo'idálpdott és közöttük jelentős közeledés történt. Tükröződik ez a »»úfikílsosztály és nagyüzemi jarasztság életmódjában, laA számok tükrében A munkásság Nógrádhan kókörnyezetükben, a munkafeltételeik megváltozásában, és jövedelmeikben is. Az osztályokon és rétegeken belüli különbségeknek ugyanakkor figyelemremeltó szerepük lett. A megyei pártbizottság néhány hónappal ezelőtt vizsgálta meg a munkásság helyzetét. A gazdasági aktivitást jelző mutatószámok alapján 1984-ben 68 ezer fő tartozik a munkásosztályhoz megyénk. be<n, így létszámuk és arányuk éppen kétszerese az ösz- szes többi osztályénak és rétegének. Az aktív keresők 62—63 százaléka munkás, ez az arány 1970-ben 60,3 százalékot, majd tíz évvel később 65,2 százalékot tett ki. A munkásság száma minimálisan csökkent, de ez azzal van összefüggésben, hogy az aktív keresők száma is mérséklődik. A megyei részarányuk így is túlszárnyalja az országosat, amely adódik megyénk múltját és jövőjét meghatározó ipar szerepéből, önmagában is beszédes szám az 1935-ben előállított közel 25 milliárdnyi bruttó termelési érték, amelv 7 milliárddal számyalia túl az öt évvel korábbit. Ezer fő munkásból 614 a férfiak és 386 a nők száma. Az aktív munkások nyolctizede 20—49 4"'es, többségük azonban a fiatal nyos műszaki fejlődés és an- szes ingázók 75,9 százalékát korosztályhoz tartozik és 20— nak a termelésben való meg- teszi ki. A megyéből eljárók 29 év közöttiek. jelenése felfokozta az igényt zöme — területileg differenA munkásság —, ahogy a a képzettebb, sokoldalúbb, ciáltan — szintén munkás, megyei pártértekezlet is meg- újító, öntevékeny munkások számuk tíz és fél ezer, ez fogalmazta — elsősorban iránt. Minőségi fejlődést je- az összes eljárók 85,9 száza- munkahelye, szaktudása, mű- le*, hogy 1980 és 1984 között léka. a szakmunkások aránya 37,6 A munkásosztály helyzetét szazaiéiról, 42,9 ^ százalékra st>szolút és relatív mutatók- nőtt. amely abszolút számban kai egyaránt jellemezhetjük, es félezer fos emelkedésnek Az 1983. évi háztartás-statisz- jobbjaik jcLontik m,a is 3 icöz— ipisI Ezzel parhuzamo— fcikai felvéted adatai szerint élet pezsdítő erejét. Bizonyít- san a betanított munkások az észak-magyarországi régióját ezt 3 tavalyi választások aránya 45.8 százalékról 43.5,ban a munkásosztálv háztar- eredményei. A párt-, a taná- százalékra, a segédmunkásoké tájiban 72 9 százalék a für- csok és tömegszervezetek tes- 16.8 százalékról 13.6 száza- dőszobával ellátott lakások tületeiben átlagosan mintegy lékra csökkent. Ez az iránv- hányada, ugvan ez a szellemi- 50 százalék a munkások ará- zat megfelel az országosnak, éknél 90,8 százalék. Száz házveltsége, lakóhelye és életmódja szerint napjainkban jobban differenciálódik, mint a korábbi évtizedekben. Leg nya. Számottevő különbségek mutatkoznak azonban a vállalatok gazdálkodásában, az eredményességben és hatékonyságban, exportorientáltságukban. Bár a gazdasági hatékonyság javulása nem mindig érezteti hatását a dolgozók jövedelmének alakulásában —, sőt teljesítmény nélküli bérkiáramlás is megfigyelhető —. annyi bizonyos, hogv az alacsony hatékonysággal működő vállalatok munkásainak jövedelme nem tart lépést a jobbakéval. A munkásosztályon , belüli különbségek elsősorban a munka iellegéHől fakadnak. Az osztályszerkezetre hatással az van, hogy a tudomáde a szakmunkásarány ott né- tartásra ’ a munkásháztartá- mileg magasabb. Korábban, 1984-ben 47.3 százalékot ért .el, alacsonyabb viszont a betanított és segédmunkások hányada. Előbbiek 39, utóbbiak 13.6 százalékot képviselnek. Ez az ipari struktúrával, a „húzó” iparágak kis hányadával függ össze. Ahol a vállalatok a dolgozók műszaki kultúrájára többet fordítottak, ott a gazdálkodás produktuma is nagyobb. Nógrád megyei sajátosság, hogv a 'munkásosztályhoz tartozó aktív keresők háromnegyede a községekben él és mindössze negyedük a városokban. Az 1980. évi adatok szerint megvén belül 35.6 ezer munkás ingázik, s ez az öszgyermektelen családok egy főre jutó jövedelmét, az egy gyerekeseknél 15, a két gyerekeseknél 28, a négy és több gyerekeseknél már 41 százalékkal kevesebb jut. Differenciálódás és. nivelláJ lódás egyszerre, egyidőben leszálló folyamatok. A statisztikából arra is következtethetünk, hogy minden réteg jövedelemszintje közelebb került a munkásosztályon belüli átlaghoz, ugyanakkor csökkentek a termelésirányítók, szak-, betanított, és segédmunkát végzők jövedelemkülönbségei. Javulták az élet- és munkakörülmények, csökkent a nehéz fizikai munka és mérséklődtek az egészségre ártalmas munkahelyek. A kiutalt állami és szövetkezeti lakások nagyobbik részét fizikai munkások kapták. A társadalmi mobilitás " felvétel adatai szerint nem számottevő a generáción belüli rétegváltás. Az 1983- ban foglalkoztatottak 67 százalékának első foglalkozása is munkás volt. A generációk közötti mobilitási folyamatok ugyanakkor élénkebbek. Egyre jellemzőbb ugyanis, hogy a munkásszülők gyermekei sokban 29 személygépkocsi, a szellemieknél ennek a duplája jut. Egy 1983-ra vonatkozó reprezentatív jellegű .jövedelemfelvétel adatai szerint, az összes megfigyelt háztartás egy főjére átlagosan jutó jövedelem a munkásoké ezt megközelíti, egészen pontosan értelmiségi pálvát választanak. 96 százalékát éri el annak. Közismerten, a társadalmi juttatások a béroke* megba’adó- an nőttek, jelenleg az összes jövedéknek egyhavröadát érik el. Általános megállapítás, hogv a jövedelmi viszonyok a gverekszám növekedésével változnak. Száznak véve a Gyakori a munkás és szellemi dolgozók közötti házasság. Társadalmunk vezető osztályának élete, társadalmi sze-' repe természetesen szorosan kapcsolódik össze más osztályok és rétegek tevékenységével. Dr. Gyöngyösi István í NÖGRAD — 1986. június 14., szóm Dal
