Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

Megalakult az új osztrák kormány Tovább ápolják a keleti kapcsolatokat „Várakozással tekintek Lá­zár György magyar kormány­fő néhány hét múlva esedékes ausztriai látogatása elé, hogy további lépésekről döntsünk a két ország együttműködé­sének fejlesztésében” — je­lentette ki az MTI tudósító­jának kérdésére Franz Vra­nitzky. A kijelölt új osztrák kancellár pénteki, első sajtó- értekezletén a kormány kül­politikájáról feltett kérdésre válaszolt, s hangoztatta: Ausztriát máris igen beható gazdasági, kereskedelmi, kul­turális kapcsolatok fűzik a kelet-európai szocalista or­szágokhoz, s ezek továbbfej­lesztésére — amint a Szovjet­unóban erről maga is meg­győződött — még sok lehető­ség nyalhat. Ausztria termé­szetesen változatlanul fára­dozni fog a béke fenntartá­sáért, a leszerelésért. A Var­sói Szerződés budapesti javas­lataival hamarosan foglalko­zik az osztrák kormány — mondotta. Vranitzky egyúttal szólt ar­ról, hogy Ausztria semleges­sége miatt ugysin nem csatla­kozhat a nyugat-európai kö­zösséghez, de azzal fokozott együttműködésre törekszik. Ez azért is érdeke, hogy — az EGK bizonyos gazdasági nor­máinak megtartásával — fej­leszthesse kereskedelmét a fej­lődő országokkal. Ausztria a nemzetközi pénzügyi szerveze­tekben is tevékenyebb szere­pet kíván játszani. Az új kancellár — koráb­ban pénzügyminiszter — el­mondotta: a kormányétalakí­8 ALT—II tásinál a szakképzettség és a „kiegyensúlyozottság” játszott szerepet. Vranitzky és Peter Jankowitsch, az új külügy­miniszter, középutas pragma­tikusnak számit az Osztrák Szocialista Partban, míg Fer­dinand Lacinát, aki a közle­kedési és államosított ipari tárca éléről a pénzügyminisz­ter kulcspozíciójába került, baloldalibbnaik tartják. Vranitzky túlnyomórészt gazdasági kérdésekre válaszolt. Célzott arra, hogy a súlyos szerkezeti válsággal és ren­deléshiánnyal küzdő állami ipar vezetésében változásokra kerülhet sor, és nagyobb len­dülettel látnak az üzemek szanálásához. Az ország hely­zetében nélkülözhetetlen a vízenergia további kihaszná­lása mind a Dunán, mind más vizeken — hangsúlyozta. A tőke, közölte, adókedvezmé­nyeket kap. Vranitzky ..meglehetősen bizonyos” abban, hogy a vá­lasztásokat csak az eredetileg tervezett időpontban. 1987 áp­rilisában tartják meg, s a szocialisták addig tovább kor­mányoznak koalíciós partne­rükkel, az Osztrák Szabad­ságpárttal, függetlenül annak belső vezetési vitáitól. Peter Jankowitsch, az 53 éves új külügyminiszter jogi és nyelvészeti tanulmányokat végzett. 1957 óta áll külügyi szolgálatban. 1970—72. között Bruno Kreisky kancellár ka­binetfőnöke volt. utóbb nagy­követ az ENSZ-nél, és az OECD-nél. Diákkora óta vesz részt a szocialista mozgalom­ban, az elmúlt két évben, mint parlamenti képviselő és az SPÖ nemzetközi titkára működött. Rudolf Streicher, a közle­kedés és az államosított ipari ügyek minisztere a Voest- Alpine állami konszernben szabadult fel, mint szerszám- készítő szakmunkás, majd ko­hászati főiskolai tanulmányai után vezető tisztségeket töl­tött be állami nagyüzemek­ben és rendkívül sikeresnek bizonyult. Legutóbb a Steyr- Daimler-Puoh vezérigazgatója volt. Oj tagja még a kormány­nak Johann Bauer, a keres­kedelmi minisztérium állam­titkára. A 46 éves pénzügyi szakembernek e minőségében a magyar—osztrák kapcsola­tokban is fontos szerep jut. Elődje. Erich Schmidt átveszi a mezőgazdasági tárca vezeté­sét. Az átalakított osztrák kormányt hétfőn iktatják be. Franz Vranitzky és kabi­netje nehéz feladat előtt áll: az Osztrák Szocialista Párt­nak az elnökválasztáson szen­vedett súlyos veresége után sikereket kel! elérni ahhoz, hogy ne veszítse el a tavaszi parlamenti Választást i.«. Az ellenzéki konzervatív Osztrák Néppárt némi elésedettsé<rge] tekint az SPÖ prasrmri'ku- sabb szárnyának erősödésére' egvik nagy párt sem tartja lehetetlennek, hogv k’egven- aúlvozott választási eredmény esetén koalícióban kormányoz­zanak tovább. (MTI) Dilemma Reagan kijelentései körül 1 Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elfogadta azt a javaslatot, hogy a kép­viselőik kérjék fel Reagan el­nököt a SALT—II szerződés rendelkezéseinek megtartá­sára. A javaslat rövidesen a ház teljes ülése elé kerül, s várható, hogy a többség tá­mogatja azt. A képviselőház ilyen határozata nem lenne kötelező érvénvű az elnökre nézve, de Dante Fascell, a bizottság elnöke jelezte: ha Reagan nem lesz hajlandó a szerződés megtartására, ak­kor a törvényhozás más lé­péseket is tehet, például megtagadhatja az anyagi eszközök folyósítását min­den olyan fegyverkezési programtól, amely a SALT—II megsértésével jár­na. Közben Washingtonban tel­jes a zavarodottság. Míg Rea­gan elnök szerdai sajtókon­ferenciáján megismételte ugyan, hogy nem tekinti többé kötelezőnek a korlá­tozásokat, azt mondta, hogy még nincs vég­leges döntés a további lépé­sekről, s egy kérdésre vála­szolva még azt is lehetsé­gesnek vélte, hogy az Egye­sült Államok belül marad a hadászati fegyverek engedé­lyezett keretén, ha nem is tekinti érvényben levőnek a szerződést. Larry Speakes elnöki szó­vivő csütörtöki sajtóértekez­letén már keményebb hangot ütött meg és kijelentette, hogy a „a SALT-szerződés halott”. E kijelentés hatását viszont néhány vezető fehér házi tisztségviselő igye­kezett szinte azonnal enyhí­teni. Paul Wamke, az ismert le­szerelési szakértő, aki annak Idején az amerikai küldött­ség vezetője volt a SALT­tárgyalásokon, felvetette: el kell dönteni, Reagan melyik kijelentése érvényes — a má­jus 27_j arról, hogy az Egye­sült Államok felmondja a szerződés megtartására vál­lalt kötelezettségét, vagy a június tl-i sajtókonferencián elhangzott közlés, hogy eset­leg megmarad annak keretei között. Waraké ismét figyel­meztetett: ha a kormányzat felrúgja a SALT-szerződést, akkor az egész leszerelési rendszerre mér csapást, s egyúttal kockáztatja az Egye­sült Államok biztonságát is, mert a Szovjetuniónak meg­vannak az eszközei, hogy a SALT megsértésére megfe­lelően válaszoljon. Nazzal-gyilkosság Bűnös a titkosszolgálat A hét 3 kérdése í. m sr első visszhangja a budapesti békekezdemenyezé- seknek? A héten „házhoz jött” a-vir iagipolitika, a szó legigazibb értelmében Budapestre figyel­hetett a nemzetközi közvéle­mény. Mihail Gorbacsov ba­ráti látogatása során — amely­nek most csak a, világpoliti­kái vonatkozásait emeljük ki — két új, fontos elképzelés­ről szólt: az atomenergetika vonatkozásában is felvehette a nukleáris biztonság átfogó lehetőségeit, és előrejelezte, hogv szovjet indítványt ter­jesztenek az ENSZ ele egy űrkutatási világszervezet lét­rehozására, aminek feltétele természetesen a . csillaghábo­rús fenyegetések felváltása a csiüagbéke áldásaival. Ezt követte, ugyancsak ha­zánk fővárosában a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületéinek ülése, amely megerősítette a kofából ja­vaslatok érvényét, s a bizton­sági elképzelésekét teljessé tette a hagyományos fegyver­zetek csökkentésére vonatko­zó nagyszabású tervét. A NATO tagállamokhoz és az össze« európai országhoz in­tézett új budapesti felhívás reális célkitűzéseket, egvmás biztonsági érdekeit tiszte’ét­ben tartó lépéseket javasol, világos menetrenddel, széles körű ellenőrzéssel. A budapesti dokumentu­moknak. érthetően, rendkívül ie'entős yHágvisszhansja van. j <5" ehet ti ven szűk időhatáron belül még nem .láttak nap­világot hivatalos kormánynyi- latkozatok. Az viszont máris lemérhető, hogy számos at­lanti országban a realitás és józanság hangjaként, rendkí­vül komoly tárgyalási alap­ként köszöntik a javaslatokat. Köztudomású, hogv Washing­ton szívesen riogatja azzal nvugat-euróoai szövetségeseit: ha kiiktatják a nukleáris fegyvereket, ez a varsói szö­vetség fölén vét hozná a ha- gvománvos katonai vonatko­zásokban. A szocialista or­szágok, miközben atomfegy­ver-mentes világot szeretnének a jövő század, s a jövő évez­red kezdetére, miközben tel­jesen el akarják tiltani a ve­gyi fegyvereket, készek az európai hagyományos fegy­verzetek messzemenő, szabá­lyozott korlátozására. A leg­több nyugat-európai főváros­ban (még Bonnban is) ezért beszélnek a javaslatok „ala­pos tanulmányozásáról”, je­lezve 'bizonyos érdekeltségü­ket és érdeklődésüket. ám éreztetve, hogy a NATO-n be­lül aliigha várható igazán egy­séges álláspont. . , .» Washingtonban. — bár ér­demben eddig még nem nyi­latkoztak róla — mindenkép­pen próbálják lekdcsinvíteni a kezdeményezést.. Annál in­kább. mert az amerikai kor­mányzatban amúigyis zavar uralkodik a SALT-megálla- podásokka! kapcsolatban (az elnöki sajtóértekezlet és a Fehér Ház szóvivőjének nyi­latkozata ellentmondott egy­másnak, s a szenátusban is jelentős mozgalom bontakozott ki az egyezmények betartását követelve.) A budapesti dokumentumok — a felhívás tárgya, és az a rugalmasság, amellyel a szocialista országok például a legkülönbözőbb lehetőségeket vetik fel az elképzelhető tár­gyalási fórumokra vonatkozó­an — máris érezhető hatást váltottak ki világszerte, s .mindenekelőtt földrészünkön, Mostanság különösen sokan idézik az első budapesti fel­hívás példáját: az 1969-es ta­vaszi kezdeményezéstől te­kintélyes idő telt el az 1975- ös nyári helsinki csúcsig, de végül is a javaslat célba ért. 2. Miért alakították át áz osztrák kormányt? Ausztria új államfőt vá­lasztott (az ellenzéki néppárt jelöltjét, Kurt Waldheim sze­mélyében), de új kormányfője is van. A 49 éves Franz Vra­nitzky, a kitűnő közgazdász hírében álló eddigi pénzügy- miniszter vette át a kancel­lári tisztséget a hirtelen le­köszönő Fred Sinowatztól, és változások történtek több fontos tárca, így a külügymi­nisztérium és a mezőgazda- sági minisztérium élén. Az elnökválasztás, amely nyugati szomszédunknál ko­rántsem szokott oivan jelen­tőséget kapni, mint a négy- évenkénti általános választás, ezúttal igazi politikai csatát jelentett. A legtöbbet a Waldheim múltja körüli vi­tákról beszéltek. Közben az.onban bizonyos belpolitikai eltolódás történt: 1945 óta először nem a szocialisták je­löltje került a köztársasági elnöki székbe, ráadásul a sza­vazatarány— osztrák viszony­latok között — meglehetősen nagy, 54:46-ra alakult Wald­heim javára. Sokan már a „francia mo­dellt” emlegették,, de egy osztrák társbérlet korántsem annyira problematikus. Egy­részt a két nagy párt, a szo­cialisták, illetve a néppártiak a külpolitika alapvető kérdé­seiben hasonló állásponton vannak, másrészt az elmúlt évtizedekben volt már több „nagykoalíciós” kormányzati korszak is. A kedélyeket vi­szont borzolhatja, hogy az el­nökválasztások után a nép­párt reális jelét láthatja egy fordulatnak, vagy legalábbis félfordulatnak a jövő tavasz- szal esedékes választásokon. Űgv tűnik, bizonyos kifára­dás jelei mutatkoznak a ti­zenhat éve kormányzó szoci­alistáknál, s ezt erősítik az Ausztriát is kedvezőtlenül érintő világgazdasági hatások. A szocialisták a finisre, a lényegében már meginduló választási kampányra új kor- mánvcsapatot állítottak össze, s a bécsi megfigyelők a va­lóban váratlan változást (Si­nowatz még lemondásának napján is úgy nyilatkozott, hogy esetleg maradna) egy másik lehetőséggel i« össze­kapcsolják. Miután az eddigi előrejelzések szerint a szocia­listák jelenlegi partnere, a kis szabadságpárt visszaesik, a parlamentbe juthatnak vi­szont az egyelőre nem „par­tiképes” zöldek, Vranitky személyében nem lehet kizár­ni egy újabb nagykoalíciós együttműködés leendő minisz­terelnökét, vagy miniszterel­nök-helyettesét. Az ugyanis valószínűtlennek tűnik, hogy a választások nyomán bár­melyik nagy párt egvedül tud­jon kormányozni. De addig még hátravan vagy tíz hó­nap. és ezalatt sok víz le­folyhat a Duna felsőbb sza­kaszán is... 3. Mi okozta a huzavonát a kontrák túszai körül Nica­raguában? A nicaraguai kontrák, aho­gyan ma már az egész világ emlegeti az ellenforradalmá­rokat, katonailag egyre inkább visszaszorulnak. Akcióik rend­szerint közönséges gyilkossá­gokra. emberrablásokra, gyúj­togatásokra szűkülnek, s eze­ket azért képesek végrehaj­tani, mert támogatást kapnak az Egyesült Államoktól, Hon­duras területéről be-betörnek Nicaraguába, s utána vissza­menekülnek oda. Négy héttel ezelőtt egy ilyen betörésük során foglyul ejtet­tek nyolc nyugatnémet ál­lampolgárt (négy férfit és négy nőt), akik önként vál­lalták, hogy segítik a san­dinista rendszer szakoktatási tevékenvségét. A sandinista hadsereg követte és gyakór- latilag gyűrűbe zárta a me­nekülő kontrákat, de a túszok életét féltve nem akart köz­belépni. Tárgyalások kezdőd­tek tűzszünetről: szabad e1- vonulást ígértek a túszok szabadon bocsátása feíében. A bonni kormánv megbízot- taként a helyszínre érkezett az egvébként szociáldemokra­ta Wischnewski, s az NSZK a hírek szerint Washingtont is megkereste az ügvben. Hu­szonöt napos huzavona után végre kiszabadulhattak a tú­szok, jóllehet ez az utolsó pilanatig bizonytalan volt a kontrák többszörös szószegé­se miatt. Vannak olyan amerikai vé­lemények, hogy a kontra­akciót — amikor az elnök keresztül akarja vinni a kong­resszusban az ellenforradal­mároknak szánt százmillió dolláros segély megszavazta- tását — a sandinista kor­mányzattal szembenállók „felértékelésére” haitották végre. Csakhogy a kísérlet visszafelé sült el. Miközben a Fehér Házból o'van elősze­retettel illetik a „terrorizmus” vádiával Nicaraguát, a védő­szárnyaik alatt levő kontrák követtek el újabb terrorcse­lekményt. Réti Ervin A szíriai fővárosban közzé­tették a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet nyilatkozatát, amely a közvélemény elé tár­ja: az izraeli titkosszolgálat gyilkolta meg Athénben Ah­med Haled Nazzalt. a front központi bizottságának tagját. A nyilatkozat leszögezi: az eset ismét tanúságát adja, hogy nem szűnik a cionista köröknek a palesztin ellenál­lási mozgalom vezetőivel szembeni terrorja. Ahmed Haled Nazzal jelentős részt vállalt Bejrút védelmének megszervezésében, amikor az izraeli csapatok 1982 nyarán behatoltak Libanon területé­re — hangsúlyozza a doku­mentum. A most közzétett nyilatko­zat végezetül aláhúzza: Naz­zal meggyilkolása nem az el­ső ilyen jellegű terrorcselek­mény, amelyet az izraeli tit­kosszolgálat nyugat-európai fő­városokban végrehajtott; ko­rábban voltak már hasonló akciók Rómában, Londonban, Lisszabonban és Hágában is. Rendkívüli műsor J f-lhívjs «.étterében cím­mel rendkívüli műsort sugá­roz a Kossuth Rádió szomba­ton, június 14-én 11.30 órai kezdettel. A félórás összeál­lításban s Varsói Szerződés új budapesti fe! hívásáról és más időszerű kérdésekről mond véleményt » szovjet küldöttséget kísérő szakértő- csoport négy tagja, Vlagyimir Petrovszkij külügyminiszter­2 NÓGRAD - 1986. helyettes, Nyikoiaj Cservov vezérezredes, a fegyveres erők vezérkarának csoportfőnöke, Roald Szaggyejev akadémi­kus, a Szovjet Tudományos Akadémia űrkutatási intéze­tének igazgatója és Valerii Legaszov akadémikus, atom­fizikus, á moszkvai Kurcsa- tovról elnevezett atomkutató intézet igazgatóhelyettese. (MTI) június 14., szombat Folytatják harcukat Tollhegyen: nap és tenyér az angol nyomdászok A harc folytatása mellett döntöttek a legnagyobb brit nyomdászszakszervezet, a SÖGAT 82 félévi konferen­ciáján Scharborough-ban. A SOGAT 82 tömöríti a wap- pingi elektronikus sajtó­kombinátba költöztetett négy vezető laptól elbocsá­tott 5500 nyomdai dolgozó többségét. Az érintett nyom­dászok 63 százaléka — a szakszervezeti törvényeknek megfelelően, lebonyolított szavazás eredményeként — a múlt hét végén visszautasí­totta Rupert Murdoch kiadó- vállalatának, a News Inter- nationalnek 50 millió fontos rendezési ajánlatát. A szakszervezeti, értekez­let határozata kimondja, hogy a munkaügyi vita rendezésé­ről szó sem lehet mindaddig, amíg a cég nem alkalmazza az elbocsátottakat és nem is­meri el a szakszervezeteket Az elfogadott akcióterv a wappingi tüntetések folyta­tását, az eddiginél nagyobb szabású szolidaritási de­monstrációkat, parlamenti lobbyzást, a Murdoch-féle la­pok bojkottálásának fokozá­sát, az ország különböző vi­dékein tartandó „bojkottna­pok” szervezését irányozza elő. " • Bejelentették azt is, hogv a közeljövőben tárgyalni óhaj­tanak a szakszervezeti főta­nács (TUC) vezetőivel arról, hogy a főtanács lépjen köz­be a Wappingban dolgozó technikusok szolidaritásé, nak elnyerése érdekében. Az elektromos-, elektronikus, technikus és bádogosipari dolgozókat tömörítő szak- szervezethez az EETPU-hoz tartozó technikusokat sze­retnek rábírni arra. hogy ne lépjék át a sztárjkőrség vo­nalát, tagadják meg a mun­kát Wappingban. Norman Willis TÍTC-főtitkár a szak- szervezeti főtanács támoga­tásáról biztosította a nyom­dászok küzdelmét. (MTI) Dél-Afrikában általános sztrájkkal és tüntetésekkel akarnak megemlékezni a tíz évvel ezelőtti sowetói esemé­nyekről. Akkor zendülés tört ki a Johannesburg feketék lakta másfél milliós elővárosában, a rendőri önkénynek hatszáz halálos áldozata volt, többezer őrizetbe vétel tör­tént. Most. hogy elkerüljék a harcos emlékezést, Pretoria bevezette a rendkívüli állapotot, sorozatos letartóztatáso­kat hajtanak végre. A helyzet pattanásig feszült. A Nobel- békedí.ias Tutu püspök már egy lehetséges vérfürdő rém­képéről szól. A dél-afrikai apartheid rezsim megint a nyílt erőszak­hoz nyúl. A többség egyik képviselője pedig a régi afrikai mondást idézte: vajon meddig lehet tenyérrel eltakarni a felkelő napot? Magyar—kínai hírügynökségi tárgyalások Burján Sándornak, a Ma­gyar Távirati Iroda vezér- igazgatójának meghívására június 6—13. között küldött­ség élén hazánkban tartóz­kodott Mu Csing, az Gj Kí­na hírügynökség vezérigaz­gatója. Tárgyalásokat folyta­tott a két hírügynökség együttműködésének kibővíté­séről. Mu Csingot fogadta Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztá- lyának vezetője, Váncsa Je­nő, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Horn Gvula külügyminiszteriumi áifamtitkár, Gvuricza Lász­ló, az MSZMP Veszprém Me­gyei Bizottságának első tit­kára és Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents