Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
ÍG 6 b 0 pt T-«* A^O VILÁG PROLETÁRJA» EGYESUUETEK1 > NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BÍZOTT SÁG A É 3* A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 138. SZÁM ÁRA? 1,80 FORINT 1986. JÚNIUS 13., PÉNTEK Budapesti felhíuös I oggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, .iogos a félelem, hogy a fegyverkezési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverkezés előkészítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szólt a SALT—2. szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a különböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a budapesti dokumentumokban is. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem lehet egyik napról a másikra, a megfelelő nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. Nem csak a Szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlanság még meglevő magas és erős falait. Ezért is határoztak úgy, hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyvervezetek csökkentése érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati állításokat is, hogy a szocialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugati képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forgatókönyvek”, amelyek szerint a kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Államok félelmét az atomfegyverek bevetésétől — arra készül, hogy nagy arányú harckocsitámadással tör jön az NSZK-ra és más atlanti országokra. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO országai egykét éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fő« csapat- csökkentést és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csapatokat felosztanák, a fegyvereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nem csak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenne a hadi kiadásoknak nemzetgazdaságukra nehezedő terhe. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegyverzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra, hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellenőrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok valamiféle „zárt társadalmak” lennének, amelyek kivonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. Ülésezett az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Gyuricza László elnökletével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Cservenka Farencné, az Országgyűlés alelnöke. A testület meghallgatta Kárpáti Ferenc vezérezeredes, honvédelmi miniszter beszámolóját az 1976. évi honvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ez a téma az Országgyűlés következő ülésszakának napirendjén szerepel. A tapasztalatokat ismertetve Kárpáti Ferenc elmondta, hogy a 10 évvel ezelőtt elfogadott. a kor követelményeihez igazodó honvédelmi törvény alapján a magyar fegyveres erők jól teljesítették feladataikat, a Magyar Népadsereg katonái színvonalasan felkészültek szolgálati tennivalóik ellátására, ugyanakkor részt vettek a népgazdaságunk előtt álló feladatok megoldásában is. Ezután a honvédelmi miniszter a többi között szólt az oktatás szerepéről az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében, illetve a fiatal sorkatonák élet- és munkakörülményeiről. Rámutatott arra, hogy a sorköteles fiatalok 10—IX százaléka alkalmat lan a katonai szolgálatra további *—9 százalékuk pedig csak korlátozottan terhelhető. Ezért a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúsági testedzésére, több sportolási lehetőséget kell teremteni számukra. A beszámoló vitájában felszólalt Novák Lajos (Szabolcs-Szatmár), Bőrösök Dezső (Budapest), Takács Imrémé (Csongrád), Gé- czi István (Budapest), Simon Emőné (Somogy), Gajdos Ferenc (Budapest), Tóth Antal (Bács-Kiskun), Ancsin Károly (Békés), Szalai Géza (Budapest), Winkler László (Győr-Sopron), Szalai Istvánná (Vas), Karakas László (Hajdú-Bihar) képviselő, valamint Cservenka Ferencné. Az elhangzottakra Kárpáti Ferenc válaszolt. (MTI) Eperillat lengi be a drégelypalánki, ipolyvécéi tájat, a termelőszövetkezet földjein nagy ütemben folyik a szám óca szüretelése. A friss gyű mölcsből a hazai piac ellátásán túl bőven jut külföldre is, húsz vagonnal Csehszlovákiába küldenek, ezenkívül dzsemmé feldolgozva az USA- oa és Kanadába szállítanak mintegy 50 vagonnyi mennyiséget. Az ötven hektár földi eper leszedése után 31 hektár málna, 23 hektár fekete ribizli és 37 hektárnyi piros ribizli vár a szorgos kezekre. A közös gazdaság területein ezekben a napokban szinte mindenki a szemeket gyűjti, közöttük — képünkön — Varga Ferenc, Drégelyi Mónika és a feldolgozóban Kővári Józsefné, Grexa József« né és dolgozó társaik készí tik elő a dzsemnekvalót. — kulcsár — \ Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás Országos elméleti tanácskozás Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás címmel kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött csütörtökön Székesfehérvárott, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, gazdaságpolitikai osztálya, tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága szervezésében. A plenáris üléssel kezdődő eszmecserén Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. A bevezető előadást Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta. Elöljáróban arról szólt, hogy a tudományos-műszaki haladás olyan objektív folyamat, amely áthatja a gazdaság és a társadalom egészét, átalakítja a termelés és fogyasztás szerkezetét, a termelésre és az életmódra visszaható új szükségleteket teremt és mindezzel az erőforrások bővítését, hatékonyabb felhasználását, illetve összhatásként a társadalmi haladás meggyorsítását segíti elő. Nem csupán a termelési eszközök és a termelés tökéletesítését, a technológiák korszerűsítését jelenti, hanem alapvetően befolyásolja és átalakítja a termelési viszonyokat, magát az értéket teremtő emberi tevékenységet, is. A tudományos-műszaki haladás eredményeképpen átéri tékelődnek a munkaráfordítási szükségletek; ellentmondások, feszültségek keletkeznek a hagyományos ágazati tagozódásban; háttérbe szorul a ' „végtermék-szemlélet”, megnő a kooperáció szerepe; megváltozik a munka jellege, nő technikai felszereltsége, intel- lektualizálódik a fizikai munka, eltolódik a közvetett és a közvetlen, a szellemi és a fizikai munka aránya az előbbiek javára. Mindezeknek a hatásoknak az eredményeként növekszik, meghatározó, vá válik az emberi tényező szerepe, világosabban rajzolódnak ki az érdekviszonyok és élesebben jelennek meg az érdek-összeütközések, módosulnak az életviteli szokások, átalakul az életmód — emed(Folytatás a 2 oldalon) A bizalom felépítése nagyon fontos világunk számára. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van arra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek legyenek. Felmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhívásra, «mikor ezeket a kérdéseket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és bizalomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radikális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószakaszában, hogy készek elfogadni a NATO és a semleges országok bármely más e tárgykörű indítványait. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást váltottak” biztonsági politikájukban? Nem. Amint azt a közlemény és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatlanabb” hagyományos fegyverekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét, bizalomépítő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy újabb területen világítja Weg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés tehetőségét. i 1 969-ben a budapesti PTT-ülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredménv — a helsink’ értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiség járna vele jóL Állattenyésztő szakemberek tanácskozása Erélyesebb érdekképviseletet várnak Kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Nógrád megyében az állattenyésztés időszerű kérdéseiről, a helyi adottságokról és lehetőségekről. Az ország 15 megyéjéből érkeztek a szakemberek, akik most első alkalommal tartják meg kihelyezett ülésüket palócföldön. A Salgó Hotel tanácstermében Jankovszki Sándor, a TOT állattenyésztési szakbizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, majd Deák Pál, a TESZÖV elnöke mutatta be néhány szóval szűkebb hazánkat. Ismertetőjében vázolta megyénk mezőgazdaságának fejlődését, s rámutatott: Nógrád a példa, hogy gyenge adottságú terü- íoton is lehet eredményesen g-^dálkodni, kihasználva a legf-'-c.pbb tudományos ku- t-oHsrA-st, ésszerűbbé téve a ‘•ermékszerkezetet, erősít'’!» a hasznos együttműködéseket. SzóU azokról a torzulásokról, melyek az utóbbi ö* esztendőben jelentkeztek az ágazatokban. Erősödött a mellék- tevékenység, a növénytermesztésben kismértékű fejlődés tapasztalható, az állat- tenyésztés részesedése viszont csökkent. Az okokat keresve megállapítható, hogy a gazdaságok belső hiányosságai mellett egyre élesebben látszik a központi rendeletek, szabályozók negatív hatása is. Elmondta, hogy a megye juhállománya 50 százalékkal apadt az elmúlt esztendőkben és 8 tsz számolta fel szarvasmarha-ágazatát. Érthető az üzemek ilyen irányú magatartása, hiszen romlanak az értékesítési körülmények és csökken a fejlesztésre fordítható pénz is. Kiemelte, hogy 1980 és 1985 között megnégyszereződött az állattenyésztés vesztesége. Legnagyobb probléma, hogy a tsz-ek többsége nem képes saját forrásból fejleszteni, márpedig a hitelek egy részét ehhez kötik. Köztudomású. hogy az állattartás eszközigénye jóval nagyobb, mint a növénytermesztésé. Ügy tűnik — mondta —, hogy idén kimozdult a mélypontról az ágazat ügye, mivel számos szabályozó ismét serkenti a tartók kedvét. S, hogy még mindig van tennivaló, arra példaként említette az abraktakarmányt fogyasztó állatok után járó magasabb támogatást. Ezután Simon Gyula TOT tanácsos adott képet az országos helyzetről, megemlítve azt az erőfeszítést, amelyet a TOT tesz az állattenyésztési ágazat fellendítése érdekében. Folynak a tárgyalások az Állami Tervbizottsággal és az illetékes minisztériumokkal, de eddig még csak részeredmények születtek. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a tápgyártásban a saját részvételt, mert ellenkező esetben ismét kiszolgáltatottjai lesznek a sokszor indokolatlan áremeléseknek. Legnagyobb baj a szarvasmarha-ágazatban van, mivel évek óta csökken az állatok száma. Sokan pályáztak világbanki hitel elnyerésére, de mindössze 40 tsz kapta meg. A Magyar Nemzeti Bank szintén nyújt hitelt ilyen célra. Rámutatott, hogy kedvező folyamat elején vagyunk, tehát meggondolatlanság lenne a meglévő állomány újabb csökkentése. Végezetül beszélt a mezőgazdaságban dolgozók anyagi megbecsülésének további lehetőségéről, melyet már kormányszinten tárgyalnak. A vitában minden vendég egyetértett azzal, hogy az állattenyésztő ágazat fellendítéséhez radikálisabb érdek- képviseletre van szükség, ellenkező esetben elvesztik a jó szakembereket és újabb kárt okoznak a népgazdaságnak. Mezőgazdasági kivitelünk 50 százalékát teszik ki az ágazatban megtermelt készítmények. A szakemberek ezután ellátogattak a Mátramindszení Mátragyöngye Tsz juhtelepite re, ahol Katona Károly elnök adott tájékoztatást a rézaljai major fejlesztéséről. Az első nap a központi telepen fejeződött be; itt Sátoros Sándor főállaittenyésztő kala- uzolta a vendégeket.
