Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

A lfarsrf Szerződés Vagä Ho mainalt felhívása a NA TO tagállamaihoz, valamennyi európai országhoz ez európai fegyveres erők és hogyományos fegyverzet csökkentésének program ára A Varsói Szerződés tagálla­mai úgy ítélik meg, hogy ma sokkal inkább mint bármi­kor, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a tényleges le­szerelésre történő áttérésre, e háborús veszély elhárítását célzó határozott cselekvésre, konkrét intézkedésekre van szükség. Támogatják azt a progra­mot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyve­reknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a XX. szazad végéig történő teljes és átfogó megsemmisí­tésére. A szövetséges államok sík- raszállnak - a leszerelés kérdé­sének komplex megközelíté­séért, azért, hogy a tömeg­pusztító fegyverek felszámo­lását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet je­lentős csökkentése támassza alá. Európa atomfegyverektől való mentesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésé­nek az európai kontinens je­lene és jövője szempontjából. Síikraszállnak azért, hogy a nukleáris leszerelést célzó konkrét intézkedéseket, a h agyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését kövesse az államok katonai kiadásainak megfelelő csök­kentése. A Varsói Szerződés tagál­lamai mindezekből kiindulva, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését eélzó prog­ram jelentős kiegészítéseként a következő javaslatokkal for­dulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Álla­mokhoz és Kanadához. (rövidített szöveg) lékkai csökkennének. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érin­tene. A két szövetség fegyve­res erőinek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes töb­bi európai állam bekapcsoló­dását is e folyamatba. A csökkentendő fegyverzetet és felszerelést az egyeztetett eljárások szerint kell meg­semmisíteni vagy nemzeti te­rületeken tárolni. Az atom­tölteteket meg kell semmisí­teni. A haditechnikai eszkö­zök bizonyos fajtáit — megál­lapodás szerint — békés cé­lokra lehetne felhasználni. A fegyveres erőik és a ha­gyományos fegyverzet megte­lő csökkentésének eredménye­ként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfaj­ták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani; ezeknek a gazdasági és a tár­sadalmi fejlődést kellene szol­gálniuk. A fegyveres erők és a fegy­verzet csökkenteséről szóló megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének határain kívül nem növelik szárazföldi erőiket és harcá­szati csapásmérő légierejüket. A Varsói Szerződés tagál­lamai az európai államok szárazföldi és harcászati csa­pásmérő légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada Európában állomásozó hasonló erőinek és eszközei­nek lényeges csökkentését javasolják. A hagyományos fegyverzettel egyidejűleg csök­kenteni kellene az 1000 kilo­méternél kisebb hatótávolsá­gú hadműveleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Eu­rópa egész területét az Atlan­ti-óceántól az Urálig. A fegyveres erőik és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentését Európában fokozato­san, egyeztetett időpontokban, a katonai egyensúly mind ala­csonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát; meg­sértenék. A csökkentésre ke­rülő csapatokkal együtt lesze­relnék azok fegyverzeteit és felszerelését, beleértve a nuk­leáris eszközöket. Első lépésként egyszeri köl­csönös csökkentést javasol­nak oly módon, hogy egy-két év alatt a szembenálló kato­nai-politikai szövetséghez tar­tozó államok csapatainak lét­száma mindkét részről 100— 150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérő lé­gierő csökkentése. Rögtön ez­után a Varsói Szerződés tag­államai — az Észak-atlanti Szövetség országainak ha­sonló készsége esetén — ké­szek további jelentős csökken­tésre, amelyek eredményeként a 9f)-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapásmérő lé­giereje a jelenlegi szinthez képest körülbelül 25 száza­it. A Varsói Szerződés tagálla. mai a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentesének olyan rendjét ja­vasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hozzájárulna az európai kato­nai-hadászati stabilitás meg­szilárdításához. Ennek érdeké­ben azt javasolják, hogy már a folyamat kezdetekor álla­podjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség harcászati csapásmérő légi­erejének jelentős csökkentésé­ről, valamint a két szövetség érintkezési vonala mentén lé­vő csapataik összpontosításá­nak mérsékléséről. Megállapodás szükséges a n-agy hadigyakorlatok számá­nak és méreteinek korlátozá­sáról, részletesebb információk kicseréléséről, a hadgyakorla­tok idejére más térségekből Európába átcsoportosított erők és eszközök mennyiségéről, va­lamint egyéb, kölcsönös biza­lomerősítő intézkedésekről Elősegítené a bizalom erő­sítését és az európai fegyver­veres erők és fegyverzetek csökkentéséhez kedvezőbb fel­tételek megteremtését olyan intézkedések végrehajtása, mint az atom- és vegvifegy- vermentes övezetek létreho­zása a földrészen, a két kato­nai szövetség katonai tevé­kenységének fokozatos mér­séklése, s a tagállamaik kö­zötti együttműködés kialakí­tása a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentése megbízható és haté­kony ellenőrzés mellett va­lósulna meg, nemzeti techni­kai eszközök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, be­leértve a helyszíni ellenőr­zést is. A felek megfelelő formá­kat alkalmaznának a kölcsö­nös bizalom erősítését szol­gáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló in­tézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bizottságot hoz­nak létre a NATO és a Var­sói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötelezett, európai ál­lamok képviselőinek részvé­telével. Ä nagy vasúti cso­mópontokon. IU. Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos jelen javaslatok konkrét vi­ta tárgyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biz­tonsági és leszerelési konfe­rencia második szakaszában. Ugyanakkor —, abból ki­indulva, hogy halaszthatatla­nul intézkedéseket kell hoz­ni az európai katonai szem­benállás szintjének csök­kentésére — a Varsái Szerző­dés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását haladéktalanul meg lehetne kezdeni. Ebből a célból lehetségesnek tart­ják egy külön fórum össze­hívását az európai államok, az Egyesült Államok és Ka­nada részvételével. Készek arra is, hogy to­vábbi európai államok be­vonásával — a tárgyalási fel­hatalmazás megfelelő meg­változtatásával ----kibővítsék a bécsi közép-európai köl­csönös haderő, és fegyver­zetcsökkentési tárgyalások kereteit. Síkraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezéséért. El kell oszlatni az évek során felhalmozódott kölcsö­nös gyanakvást és bizalmat­lanságot, behatóan meg kell ismerni egymás gond­jait e kérdéssel kap­csolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érde­kében a katonai szövetségek katonai koncepcióinak és doktrínáinak védelmi jelle- gűeknek kell lenniük. A Varsói Szerződés tagál­lamai teljes felelősséggel ki­jelentik, hogy soha, semmi­lyen körülmények között, egyetlen európai vagy a vi­lág más térségében lévő ál­lam ellen sem kezdeményez­nek harci cselekményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyanezen békés szándékoktól vezérel­ve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyide­jű feloszlatására. Szövetségük védelmi jel­legét hangoztatják a NATO tagállamai is. Ezért nem le­het akadálya a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. A Varsói Szerződés tagál­lamai, amikor ezt a felhí­vást előterjesztik, semmi­lyen előzetes feltételt sem tá­masztanak a benne foglalt javaslatok tárgyilagos meg­vitatásának megkezdésével szemben. Készek alkotó szel­lemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem kötelezett, a többi euró­pai állam által előterjesztett más ezzel kapcsolatos javas­latokat ifi. (MTI) Napjaink technikája Széncsata a computeren Ügy húsz évvel ezelőtt még •vernei ábrándnak tűnt, hogy a háztartásokban számítógép szórakoztassa generációk szinte valamennyi rétegét. Ez­zel szemben a mai diákok­nak kedvelt időtöltése a já­tékprogramok cseréje, a va­rázslatos masinával való bí- belődés. Hadd játsszon a gye­rek, hiszen így tanulja meg a gép kezelését és idővel könnyedén tér át a szórako­zásról a komoly feladatok el­végzésére is. Az sem véletlen, hogy pont a gyerekek a leg­fogékonyabbak az új technika iránt, ám a mikroszámítógép alkalmazásában rejlő lehető­ségek korántsem merülnek ki a szórakoztatásban. Ma már vállalatok irányí­tásának, az ott zajló folya­matoknak nélkülözhetetlen segédeszközei, sőt sokszor meghatározói. Nógrádiján ke­vés helyen engedheti meg ma­gának egy gazdálkodó egység, hog milliókat költsön számí­tóközpont telepítésére, a mik­roszámítógépek viszont el­érhető közelségbe kerültek. Megyei tapasztalatok alap­ján arról a fejlődésről adunk számot, ami az utóbbi évek­ben végbement a számítás- technika üzemi hasznosításá­ban. ☆ Viszonylag kedvező hely­zetben volt a Nógrádi Szén­bányák, hiszen a számítás- technika legjelentősebb me­gyei alkalmazója, a SZÜV, csupán . pár méterre helyez­kedik el az igazgatóság épü­letétől. Mérlegre tették, va­jon megéri-e saját központ kialakítása, vagy megteremt­sék az önálló bázist, amely- lyel gazdálkodásuk eredmé­az osztályvezető —, hogy a hálózati rendszer drágább, de a hozzá tartozó terminálok lényegesen kevesebbe ke­rülnek. A központunk 16 mil­lió forintot emésztett fel a költségekből, míg egy termi­nál értéke 80 és 160 ezer fo­rint között változik. Ebből 16 darab áll rendelkezésünkre, de számuk elérheti az 50-et is. A kiépítés következő fá­zisában szeretnénk bevonni három üzemet a számítógé­pes adatfeldolgozásba és en­nek nincsenek technikái aka­dályai. Méréseink szerint, ugyanis a telefonvezeték ki­válóan alkalmas az adatto­vábbítás céljára. Értetlenség és türelem Szó, mi szó, az igazán értő emberek száma kevés a Nóg­rádi Szénbányáknál. Paró- czai Péter osztályán mind­össze heten szereztek képesí­tést a számítógép kezelésére, ők viszont sokszor szabad idejüket sem kímélve, nyeit összesíthetik ? Ez utób- élesztették az új berendezé­seket, vallatták a bonyolult elektronikát. — Más üzemnél talán már az első hónapban várták vol­na a szembetűnő eredményt — magyarázza az osztályve­zető. — Mi azt tapasztaltuk, hogy vezetőink megértették a számítástechnika szük­bi mellett döntöttek. Melyik úton? A mai magyar ipargyakor­lat két lehetőség között vá­laszthat. A feldolgozandó té­maköröket elaprózhatja mik­roszámítógépeken és két­ségtelen, hogy ez az olcsóbb ségességét és még ha nem is megoldás. Hosszú távon azon- párosul hozzáértéssel, de ban célszerűnek látszik a tény: türelmesek. hálózati rendszer kiépítése, ami számottevően növeli a költségvetést. Hogy a Nóg­rádi Szénbányák miért a má­sodik variációt választotta, Szalai András szervezési főelőadót egy VDD 52-es ter­minál mellett találom, amint egy adathalmazt „böngész” a monitoron. Segítségével arról beszélgetünk Paróczai próbáljuk megfejteni a gép- Péterrel, a szervezési és szá­mítástechnikai osztály ve­zetőjével. — A bánya anyag-, bér-, vagy létszámgazdálkodásából következik, hogy szerteágazó területet kell összefogni és erre a feladatra célszerűbbnek látszott a számítógépközpont létrehozása. Valóban látvá­nyosabb lett volna, ha min­den dolgozót ellátunk kis géppel, de kézzelfogható hasz­na egészen biztosan nem lett volna. Nézzük meg, mit is tud a mi rendszerünk? A központi számítógép és a hozzá tartozó adattároló be­rendezések a gazdálkodás szempontjából érdekes szinte valamennyi információt „is­merik”. Akik ezt felhasznál­ják, egy terminálon keresz­tül tartják a kapcsolatot az „aggyal”, ami nem más, mint egy monitor és a hozzá tar­tozó billentyűzet, tehát ha­sonló a mikrogéphez. — Való igaz — folytatja terem lágyan zümmögő „lá­dáinak” titkát. — A rendszer lelke ez a TPA 1148-as típusú compu­ter. Az adatok tárolását er­re a célra készített lemeze­ken végezzük. A berendezé­sek egy éve hibamentesen üzemelnek. A lemezek tárolódobozán olvashatók azoknak a terüle­teknek a kódjai, neve, me­lyek már „gépen” vannak, így az anyaggazdálkodás. a személyzeti és munkaerő-gaz­dálkodás. a termelőeszközök, geológiai alapadatok, az ás­ványvagyon, a termelésirá­nyítási rendszer, vagy, hogy kisebbet is említsünk; az Al­kotó ifjúság pályázat teljes nyilvántartása. A legfrissebb pedig a létszámellenőrzési rendszer, mely a rugalmas munkaidőben dolgozók óráit regisztrálja. Ezek után kí­váncsian nyitunk be a bér- és munkaerő-gazdálkodási osztályra; vajon miként for­málja át az itt dolgozók éle­tét. munkáját a jótékony ma­sina? írógép helyett... Még furcsa a kép, hiszen az irodák megszokott papír- halmaza, író- és számológépe helyett egy terminált talá­lunk Macsuda Jenő főelőadó asztalán. — Kicsit hozzánőttem már a géphez, enélkül sokkal ne­hezebb lenne a munkám — magyarázza, miközben egyet­len gombnyomásra minden szükséges adat kirajzolódik a képernyőn. — A kezelése sem okozott gondot, hiszen a köz­vetlen alkalmazásban le­egyszerűsödik a kezelése, Kérdezz-felelek játékot ját­szunk, csak persze nem hob­biból. — A következő lépés az lesz — folytatja Macsuda Jenő —, hogy a szomszédban dolgozó kolléganőm papír helyett egyenesen a gépbe írja a személyi adatokat, amit a memória tárol és eseten­ként „előhívhatjuk”, ha kor­rigálni kell. Most én is ha­sonló műveletet végzek, amit úgy hívunk, hogy adatkar­bantartás. A számítógép belépésével nemcsak a szemlélet válto­zott; egy sor új névvel kell megismerkednünk. Ilyen pél­dául a rendszerszervező. A bá­nyánál Forgó Elemér látja el ezt a tisztet. — Az én feladatom —» kezdi feladatának magya­rázatát — szervezési javas­lat készítése. Ismernem kell a számítógépes mechaniz­mus felépítését és annak használatát. Az előkészítés során figyelembe kell venni, hogy az adott terület szá­mítógépes feldolgozása meg­történt-e már, illetve, hogy a gazdasági életben miiven változások mentek végbe azóta. Ezután élőben ellen­őrizzük a programokat, tehát, hogy megfelel-e a vállalat­nak és a felhasználóknak. Az eredményt végül össze­foglalják a szervezési utasí­tásban: mit, miért és hogyan kell csinálni, probléma ese­tén mi a teendő. Az sem mellékes, hogy egy ilven köz­pont elavulási ideje hét esz­tendő, ezért már idejekorán biztosítani kell az új berende­zések beszerzését. Végezetül Szalai András hoz szemléle­tes példát arra, miért előnyös a hálózati rendszer kiépítése a mikroszámítógépekkel szemben: — Egy úszómedencényi vi­zet könnyű összegyűjteni vödrökben, de sok vödörben úszni még mindig lehetetlen. Mi az úszást választottuk .) T. Németh László KALASZOL AZ ŐSZÍ BÚZA A kalászba szökkent őszi búza ▼egyszeres permetezése Nagy­oroszi határában, az Egyet­értés Termelőszövetkezet tábláin Peaeze Péte

Next

/
Thumbnails
Contents