Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
Szenvedélyes festészet Mustó János kiállításáról Képzőművészeti, építészeti és egyéb kiállítások megrendezésére tettek alkalmassá egy teret a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat (NÁÉV) salgótarjáni központi épületegyüttesében. Az étteremben végeztek el olyan belső átalakítást, amelynek következtében itt kiállításokat lehet rendezni. Az első tárlatot Mustó János festőművész olajképeiből és grafikáiból nyitották meg nemrég a vállalat dolgozói és a város lakossága élénk érdeklődése közepette. Mustó János nem tartozik ta sűrűn kiállító művészek közé, salgótarjáni műtermében azonban nagy sorozatban készülnek a feszes formarend törvényei szerint születő metszetek és a gondolati összegezéseket jelentő festmények. Példa erre ez a mostani tárlat is, amely mintegy összegezi a művész utóbbi években végzett munkásságát. Mustó János esetében a festői munka szenvedélye nemcsak a külső valóságot kívánja föltárni, hanem az ember — a festő — belső tudati tájait is mozgatja, a saját belső környezet alakulásáról is tudósít. Ebben az indulatoktól sem mentes, az újabb kor történetiséget is megfogalmazni kívánó törekvésben a művész tág keretek között alkalmazza a képzőművészet régi és új értékeit, az elméleti problémák tudatos boncolgatása közben leszűrt tapasztalatait, a társadalmi tudat befolyásolásának tartalmi és esztétikai lehetősegeit. Azt általános esztétikum törvényeit szem előtt tarva, egyedi képi változatok születnek így a műteremben, amelyek gyakran —, s nyilván nem függelenül a mondandó ösz- szetettségétől és bonyolultságától — képsorozatokká állnak össze. Mustó János jelen kiállítása funkcióját tekintve, közművelődési tárlat, ugyanakkor azonban szakmai tekintetben is figyelmet érdemel, amennyiben a művész korábbi és újabb törekvéseiből is ízelítőt nyújt. A közművelődési szándék egyébként szintén indokolt, hiszen a festő a hetvenes évek elejétől szocialista szerződésben áll a vállalattal, tevékenyen vesz részt annak művelődési törekvéseiben. Ezen a kiállításon, mintegy húsz linómetszetet, s több mintegy tucat festményt mutat be. Miután tartalmilag, tematikailag. s formai tekintetben egvaránt tudatosan építkező művészről van szó, akinek fejlődése festőileg és gondolatilag egyaránt világos és sajátosan összetett is egyszer s mind. érdemes ennek a művészetnek néhány vonására legalábbis utalni. Egyik mindenesetre a monumentali- tásra való hajlam, amely nemcsak a képépítés egészére, hanem az egyes motívumok előadására is jellemző. Ezzel szorosan összefügg a kifejezés totalitására való törekvés, a stílust is meghatározó összefoglaló tendenciák alkalmazása. Külön érdemes em’íte- ni a dekoratív szívkezelést, az égő szmek drámáját, amely csak tovább fokozza a kifejezés exDresszivitását. Látnivaló, a festő vonzódik a mainál bizonyos szempontból erősebb ihletésű, nagyobb történelmi feszültségű korszakokhoz, amelyekben az irodalom, a zene nagv költőivé'. Madách Imrével. Bartók Bélával is ta'álkozhat. s korszakos jelentőségű életműveik kaocsán foglalhatja össze mindazt, amit a mai kor lényegének érez. Kéni jelei —, mert hiszen a műveken inkább jelekről, semmint figurákról van szó — mégsem puszta közvetítői a fenyegetettségek közepette a humánumban kiteljesedő történelmi tanulságoknak, a forma ebben az esetben azonos a jelentéssel. Vagyis azzal, hogy az ember drámájának van értelme, a hűlő formák kavalkádjából űjra és újra kisarjadhat a remény, a létezés jövőjében való bizakodás minden századunköeli történelmi, társadalmi, morális és természeti katasztrófa ellenére. Ez a néha-néha már szinte öngerjesztő hit minden művészet éltetője, amely időnként úgy röpíti fel azt, mint az Ur Illés szekerét, de ha nem, akkor is segít életben maradni. Mi más lenne a művészet szerepe minden korban! Mustó János újabb törekvéseiben ötvözni kívánja a személyes sorsot, a lokálisát, a nemzetit a kelet-közép- európaival és az általánossal. Így a kiállításon is jelen van a másfél évtizedes Nagyapa, a parasztai előd, a Tavasz, a kipattanó életöröm „szimfóniája" szoros gondolati egységben a Kopjafák, a Bartók-, a Madách-sorozat, A történelem dialektikája, Az élet születése című képek, valamint az Életfa darabjainak mondandóival, hogy csak néhányat említsünk a képek közül. A gondolati egység folytatódik a grafikákban is, amelyek tematikailag egyrészt az építés, a város születése. az ipari szerkezet szépsége, másrészt az etikai felelősség világméretű szükségességének gondolatai köré szerveződnek. „Kék Bolygónk", a föld sorsa, az érte való aggodalom fogalmazódik meg e linómetszeteken. A meglódult időt, a homokóra és az atomóra történelmi kora közötti alapvető különbséget állítja elénk a művész, ami a kőtáblák szigorúságával figyelmeztet a ma élők felelősségére a holnapért, a humánum jogáért. Az emberiség mai közérzetének, félelmeinek és reményeinek ismeretében indokolt figyelmeztetések ezek a remélhetőleg nagyobb formátumú képek előtanulmányainak is fölfogható grafikák. T. E. gyerekek Palotáshalmon Nyolc éve együtt Táncos lábú Mérhetetlen lehetőségek rejlenek a művelődési otthonban. Gyökérzetükkel a helyi talajhoz tapadnak, amikor a hagyományokat őrzik, ápolják, és továbbadják. A palotáshalmi Mihálvfi Ernő művelődési ház munkatársai ezt a lehetőséget használták ki, amikor évtizedek halódása után gyermektánccsoport alakítását határozták el. Oktatójuk Gergely Gáspárné, a helyi könyvtár vezetője. A művelődési ház előterében, gyerekek karéjában, a video előtt találjuk. — Hét végén versenyen vettek részt a csoport szólótáncosai, a produkciót elemezzük mast velük — mondja a csoportvezető. A gyerekeket nagy vita közepette hagyjuk a tovább- pergő videokazetta előtt. — Mikor alakult a néptánccsoport? — Valamikor a hatvanas évek legelején. Palotáson is hagyománya volt az öntevékeny művészeti csoportoknak. Aztán a következő évtizedre sorra eltűntek a színpadokról. Pedig az embereket ma is érdekli. Erre alapozva alakítottuk meg 1978-ban a Kenderike nevű gyermektánc- csoportot. Hogy 'elképzelésünk helyes volt, jelzi, a nagy érdeklődés a gyerekek részéről, és a fellépésekre invitáló soksok meghívás is. A csoportnak negyvenkét állandó tagja van, köztük tizenöt szólótáncos. Ha futná az időből, energiából, lehetne ennél több is, hisz jóval több az érdeklődő. — A sikerélményen túlmenően minek köszönhető a nagy érdeklődés? — A csoport munkájában, a gyerekekkel való foglalkozásoknál sok mindent fontosnak tartok. Szeretném, ha tisztelnék saját kultúrájukat, nemcsak a táncot, de a népdalokat, népszokásokat is, amitől magyar a magyar. Ezért is gyűjtjük rendszeresen ezeket, nem csupán a gyerekekkel, hanem a szülőket, nagyszülőket is mozgósítva. Mert a gyerekek által az egész család, a falu összes népe aktívan részt vesz a közművelődésben. Mérhetetlen lehetőségeket látok a néptánc közösségformáló erejében is. hisz’ a Kenderike táncosai azon kívül, hogy tehetségesek, az iskolai élet elöljárói is. Jól tanulnak, kezdeményező úttörők, közösségi emberkék. Kötődés a hagyományokhoz, a lakóhelyhez, a szűkebb közösséghez. Mindezeket a lehetőségeket magában hurcolja a néptánc. De ezen túlmenően egy kicsivel több hazafias érzetet, is adhat mert a helyi kultúra ápolásával a nemzeti lét gazdagodhat. S hogy ez milyen nagy hajtóerő, jelzi a Kenderike táncoslányainak — a tánc kedvéért, az együvé tartozás jeleként — hosszúra növesztett hajfonata is. T. K. Szívesen töltik idejüket a fiatalok a romhányl könyvtár zeneszobájában Mozgáskorlátozott kézművesek találkozója Országos kézműves-találkozót szervez a mozgássérültek Zala megyei egyesülete. A július 26-tól 30-ig Zalaegerszegen sorra kerülő rendezvényen minden olyan mozgás- sérült részt vehet, aki népművészet vagy kézművesség valamelyik ágát amatőrként műveli. A találkozó célja a személyi kapcsolatok kialakítása, valamint a szakmai tapasztalatok cseréje. Emellett városi művelődési központban a résztvevők kiállításon mutathatják be legsikerültebb munkáikat. A program lehetőséget nyújt a vendéglátó megye nevezetességeinek megismerésére, s szerepel benn* autós ügyességi verseny, valamint ülőröplabda-bemutató is. Az érdeklődők június 30-ig jelentkezhetnek a mozgássérültek Zala megyei egyesületénél (8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5., Telefon: 92-14-276). Ugyanott bővebb felvilágosítást is adnak. Hajdanvolt „vendégség" A Karancs vidéki palócok egykor nagy verekedők hírében álltak. A múlt században aligha eshetett meg búcsú. ahogyan ezen a vidéken nevezték: vendégség kiadós verekedés nélkül. Nem is volt becsülete az olyan ünneplésnek, búcsúbeli kocsmai mulat&zásnak, amelyen vér nem folyt. Amikor közel másfél évszázaddal ezelőtt egy fiatal, de nagy tapasztaíatú néprajzkutató, ..Reguly ,^ntal végigjárta a paíóc falvakat, nem kerülte el figyelmét ez a sajátságos szokástorma sem, amelyet a karancs- és medvesaljai palóc ember természetével hozott összefüggésbe. Amint gyűjtési naplójából tudjuk, ennek a vidéknek egykori népe a sértést, gvalázást sohasem hagyta megbosszulatlanul. Különösen azt vette zokon a palóc férfi, ha feleségére a kurva jelzőt ragasztották. Ilyenkor vagy a szolgabíróhoz ment panaszra, és számtalan per kerekedett evégett, vagy pedig maga vett elégtételt adandó alkalommal. De, ugyancsak nehezen szenvedhette a zsivány nevet is. amit összeszólalkozáskor olykor egymásra testáltak. — Hát mér volnék én zsi- ván, mited loptam el? — tette fel az indulatos kérdést a megbántott, és ritkán hagyta megtorlás nélkül az ócsár- lást. De. ugyancsak bosszút állt a hunefut (hamis, csaló), lankatt (ügyetlen dologialan), candra (piszkos, rendetlen), csipás (tanulatlan, élhetetlen) titulusokért is. Amint Reguly Antal megfigyelte, a palóc ember a meg- bántásért sohasem vesz azonnal elégtételt. Megvárja, míg a kocsmában összekerülnek az ivásnál, és verekedésre kerül sor, amit józanul sohasem tesz. így sokszor csak fél év múlva bosszulja meg a sértést. Ivás közben beleköt a szomszédjába* anélkül.' hogy az sé’jdítené annák okát és néha már az üstökébe ragad, a másig még mindig flegmán kérdi: — Hát mért bántasz te engem? Csak ekkor árulja el, hogy miért támadt rá: — Tudod-e mikor öszve- kurváztad a feleségemet? Ekkor aztán rögtön összekapnak. Ha az egyik megsérül és haragra. gyűl, így szól: — Egyszer lettem, egyszer halok meg! — és úgy ront a másiknak, hogy kézzel a hajába kap, vagv ököllel, olykor doronggal támad rá. A többiek tétlenül nézik a verekedést, míg bicskára nem kerül a sor. akkor elválasztják őket. De, ilyenkor könnyen tömeges verekedéssé fajul a párviadal. Ha. netán rokon is akad a beavatkozók között, ki elkurjantja magát, hogy: — Az én komám kezébül senki se merje kivenni a kést! — bizton kirobban £ tömegverekedés. Amikor aztán híre jár a faluban az eseménynek, vagy valamelyik gyerek lélekszakadva hazaszalad a hírrel, hogy: — Jóska bátyának beverték a fejét, úgy fut a fejibül • vér, mint a pataki Ekkor a jó férfirokon a kerítésből kihúz egy erős karót, szitkozódva mondván: — Hej, ha úgy van a dolog, hej ha más add.iig van is! — és szalad a tett színhelyére segíteni. De. már ekkor az egész falu asszonya es gyereke ott van, sír és óbé- gat Végül is csak az asszonyok nagy kéréssel és szidással tudják megfékezni a vérontást, vagy pedig a falu legerősebbjei hírében állókat hívják, akik addig ütik mind a két félt, míg azok le nem csillapodnak. Azelőtt vendégség nem • is eshetett meg verekedés nélkül. Amint mondták. — Az vöt a jó vendégség. Nem sokat ért bíz az, ha verekedés nem volt! A múlt század közepétől azonban megyei végzés szerint. a na'gyobb helyeken a búcsú alkalmával a szolgabírónak is jelen kellett lennie, és karhatalommal megakadályozni a verekedést. Ha ez nem is sikerült mindig, évszázad múltán mégis feledésbe merült a régi virtus, a va'ódi ..vendégség". Selmeczi Kovács Attila műsor KOSSUTH RADIO: 8.05: Mű sorismeri etés 8,15: Mai kulturális programok 8.^0: Egy kis figyelmet kérek! — Jegyzet 8.30: Telemann: Pimpinone 9.28: Hétszínvirág 10.05: Két keréken Magyar- országon 10.35: Nefelejcs 10.50: Nóiaosokor 11.37: A tulajdonságok nélküli ember 12.45: Intermikrofon 13.00: Lemezmuzeum 13 40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: t\ magyar széppróza századai 14.24: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.00: snakespeare mindenkinek 15.30: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 16.05: Revkalauz 17.00: Hálóban 17.46: Orosz Júlia operett- felvételeiből 18.15: Hol volt. hol nem volt.., 18.25: Mai könyvajánlatunk 19 15: Mundial '86 19.25: Európa zenéje Liszt zongoráján XII '5. rész 20.05: Kapcsoljuk a pesti Vigadót 21.05: Operaáriák 21.40: Tudománnyal vagv anélkül? 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial 86 22.40: Ki ellenőriz? - Jegyzet 22.50: A dzsessz világa 23.50: Gastoldi-madrigálok 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIOt 8.05: Népdalok 8 20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Könnyű fúvósmuzsika 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullóm 14.00: Téblábolás a porondon 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 16.15: Rockhangversenyekről 17.08: Stan Getz szaxofonozik 17 30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 19.50: Közvetítés az Arany Mokka kerékpárversenyről 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21 05: A Magvar Rádió Karinthy- színpada 22.15: Most érkezett! 23.15: SDorthírek 23.20: Nóták 23.50: Billy Vaughan zenekara játszik •.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magvarországi képeslap. Szerkesztő: Csonka László (A tartalomból: Idegenforgalmunk kérdőjelei — Tiszavalki nyár — Művészhangszerek Sa.i ószögedről — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) 18.00:, Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.55: Iskolatévé 16.15: Hírek 16.20: Reklám 16.25: Telesport 17.55: Képújság 18.00: Üi Reflektor' magazin 18.55: Reklám 19.05: Tévétofna 19.10: Esti mese l9.?o: Reklám 19.30: Híradó 19.50: Labdarúgó-világbajnokság. Észak-Írország—Brazília 21.50: Betű reklám 21.55: Panoráma 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 17.50: Pedagógusok fóruma 18.25: Képújság 18.30: Játsszunk bábszínházát! XIII 6. rész: Segítség, be vagyok zárva! 18.55: Panamericana 19.55: Zenés Tv-színház. Leo Fall: Pompadour 21.35: Híradó 2. 21.55: Cervantes élete 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 11.30: Tv-hírtdő 20.00: Arany Prága '86. A nemzetközi fesztivál díjkiosztó gálaestje ti.10: Autósok-motorosok magazinja 81.50*: Arany Prága *86. A nemzetközi fesztivál kitüntetett zenés műsora. Az adás végén: Hírek 2 MŰSOR 19.30: Tv-hiradC 20.00: Labdarúgó-vb. Brazília — Észak-Írország mérkőzés A szüneten: Időszerű események, i. 21.50: Időszerű események, 2. 22.01: időjárás-jelentés 22.05: E'4f történt 24 óra alatt 22.15: Lábdarugó-vb. Spanyolország—Algéria mérkőzés felvételről MOZIMŰSOR: Salgoiarjani November 7.: Fél* 4-töl: Itt eined, halnod kell! Színes filmváltozat. Háromnegyed 6 es 8-tol: Kicsi, de szemtelen (14). Színes oiasz fílmvigjaték. - Balassagyarmati Maüacii: Fel 4- toi: Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet történelmi ka: an difiim. Háromnegyed « es 8-tol’;, BívlX-banditák. Színes. látványos* szinkronizált ausztrál kalandfiim. — Filmklub: Orfeusz és Eurydike. Színes magyar filmvigjátek. - Pásztói Maira: Kismaszat és a gézengúzok. Színes magyar ifjúsági fűm. — Szécsényl Rákóczi: Egy maréknyi dollárért (14). Színes. szinkronizált olasz west,:in. — Kisterenvej Peíőfi: A :<y ura Színes szinkronizált • * mésefüm. - Nag'ióc: S-nt • y és banditák r — I í (16) rz1' i*»nán kalandfilm - Jobbágyit Nincs kettő négy né'.^tT.. szinkronizált olasz film. 4 NÓGRAD - 1936. június 12., csütöríok
