Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről (rövidített szöveg) 1986 június 10—11-én Budapesten ülést tartott á Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tag­államainak politikai tanácskozó testületé. Az ülésen részt vettek: — a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke vezetésével; — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke ve­zetésével; — a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke vezeté­sével; — a Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára vezetésével; — a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt KB főtitkára, a Német De­mokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével; — a Román Szocialista Köztársaság kül­döttsége Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke vezetésével; — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége küldöttsége Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitká­ra vezetésével. Az ülés munkájában részt vett továbbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, a politikai ta­nácskozó testület főtitkára. Az ülés résztvevői véleményt; cseréltek az európai és a világhelyzetről, megvitatták a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok át­alakításáért, az európai és az általános biz­tonság megerősítéséért és az államok közötti együttműködés fejlesztéséért vívott küzde­lem időszerű feladatait. I. Az ülés résztvevős komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásá­nak következményeként, az Egyesült Álla­mok és a NATO lépéseivel kapcsolatban ki­alakult feszült világhelyzet miatt. A Egyesült Államok és a NATO nem haj­landó a fegyverkezési verseny megfékezésé­nek, a világűrre való kiterjesztése megaka­dályozásának, a nukleáris kísérletek beszün­tetésének útjára lépni. Kitérnek a konstruk­tív válasz elől az olyan nagy jelentőségű kez­deményezésre, mint a Szovjetunió által a tö­megpusztító fegyverek XX. század végéig tör­ténő teljes megsemmisítésére javasolt prog­ram . Folytatódik az amerikai közép-hatótá­volságú rakéták európai telepítése, szaporod­nak az imperialista erőpolitika és a más államok belügyeibe való durva beavatkozás 'megnyilvánulásai. Még mindig nem válnak valóra a népeknek azok a reményei, ame­lyeket a genfi szovjet—amerikai csúcstalál­kozó és az ott elért elvi megállapodások kel­tettek a leszereléshez és az enyhüléshez való visszatéréshez vezető tényleges lépésekkel kapcsolatban. Korunk alapvető feladata a béke megvé­dése, a fegyverkezési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési intézkedésekre való át­térés. elsősorban nukleáris téren. Van le­hetőség a feladat megoldására — a háborús veszély növekedési tendenciájának megtö­résére. s arra, hogy visszatérítsék a nem­zetközi kapcsolatokat az enyhülés medré­be. Lehetséges és szükségszerű, hogy az em­beriség a nukleáris katasztrófához vezető utat eltorlaszolja. Az ülés résztvevőinek szilárd meggyőző­dése, hogy minden ország es nép biztonsá­gát. fejlődésének és haladásának békés fel­tételeit csak politikai eszközökkel, vala­mennyi állam együttes erőfeszítéseivel lehet megbízhatóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atomkor realitásainak, bizonyít­ja. hogv a résztvevők nagy felelősséget érez­nek népeik és az egész emberiség sorsa iránt. A politikai tanácskozó testület szófiai ülé­sének 1985. október 23-i nyilatkozatában meghatározott célok és feladatok időszerű- *éf» t megerősítve, a Varsói Szerződés tag­államai kötelességüknek tartják, hogy áll- k».!atosan és következetesen küzdjenek a nukleáris veszély elhárításáért, az európai es • világhelyzet kedvező fordulatáért és az tuamok közötti gyümölcsöző együttműkö­dés fejlesztéséért. A szövetséges szocialis­ta államok a nemzetközi biztonság olyan át­fogó rendszerének létrehozására töreked­nek, amely katonai és politikai, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterjed. Az ülés résztvevői határozottan síkra- szálinak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párbeszéd folyta­tásáért és elmélyítéséért, azért, hogy bizto­sítsák annak maximális konkrétságát és eredményességét. Vonatkozik ez a Szovjet­unió és az Egyesült Államok Genfben meg­kezdett legfelső szintű kapcsolatainak, va­lamint az európai államok mind sokoldalú mind pedig kétoldalú tárgyalásainak foly­tatására is. Az ülésen képviselt államok készek a leg­szélesebb körű együttműködésre más or­szágokkal a fegyverkezési hajsza megszün­tetésére a földön és megelőzésére a világ­űrben, a leszerelés érdekében, és az erőfe­szítések egyésítésére hívnak fel elsősorban a következő területeken: — A nukleáris kísérletek beszüntetése. Ez nagy jelentőségű és ugyanakkor könnyen megvalósíható lépés lenne a nukleáris le­szerelés irányában, megakadályozná a nuk­leáris fegyverek tökéletesítését és újabb tí­pusainak létrehozását. Az e feladat megol­dásához vezető út; a Szovjetunió és az Egye­sült Államok együttesen megvalósítandó mo­ratóriuma a nukleáris robbantásokra és a nukleáris kísérleteknek a legszigorúbb el­lenőrzés melletti teljes betiltását célzó tár­gyalások haladéktalan megkezdése. Az ülés résztvevői üdvözlik a Szovjetunió egyoldalú moratóriumának újabb meghosszabbítását, és felhívják az Egyesült Államokat, hogy csat­lakozzék ahhoz. Egyidejűleg a résztvevők felhívással for­dulnak a nukleáris fegyverrel rendelkező más államokhoz, hogy szüntessék be a nuk­leáris kísérleteket, és tegyenek lépéseket ál­talános betiltásukra vonatkozó megállapodás mielőbbi elérése irányában. — A szovjet és amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták kölcsönös alapon történő teljes felszámolása az európai térségben, azzal, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem növeli szóbanforgó nukleáris fegyverzetét, az Egye­sült Államok pedig nem adja át hadászati és közép-hatótávolságú rakatéit más orszá­goknak. Az Európában telepített amerikai közép-hatótávolságú rakéták teljes felszá­molása esetén a megnövelt hatótávolságú szovjet hadműveleti-harcászati rakétákat is eltávolítják a Német Demokratikus Köztár­saság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság területéről. — Olyan konkrét megállapodások elérése a nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon, amelyek figyelembe vennék mindkét fél és az összes többi állam érdekeit. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik elkötelezettségüket a fegyverzet­korlátozás és leszerelés területén aláírt szer­ződések és megállapodások iránt, és nyoma­tékosan felhívják az Egyesült Államokat a SALT-megállapodások szigorú betartására. Veszélyes a ..csillagháború”, a csapásmérő űrfegyverek programja, ahhoz más államok csatlakozása, valamint az ..európai védelmi kezdeménvezéshez” hasonló tervek kidol­gozása számos nyugat-európai országban. A világűrt békés célokra, az egész emberiség javára kell felhasználni. — Az olyan tömegpusztító fegíjverfajták, mint a vegyifegyverek megsemmisítése, vala­mint az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolása még ebben az évszázadban. Ki­tartóan fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a genfi konferencián sike­resen befejeződjenek a tárgyalások a meg­felelő nemzetközi egyezmény megkötéséről. Tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, amely akadályozná a vegyifegyverek teljes betiltását és megsemmisítését.“Áz 'ülés részt­vevői határozottan fellépnek e tömegpusztító fegyver készleteinek további növelése, más államok területén való elhelyezése ellen, és felhívják a NATO-országait, hogy tartózkod­janak a vegyifegyver különösen veszélves — bináris — változatának előállítására és eu­rópai te1 építésére vonatkozó tervek megva­lósításától. — A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése globális és regionális szinten. A Varsói Szerződés tag­államai azt javasolják, hogy az ilyen jellegű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csa­patok és a fegyverzet összpontosítása külö­nösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az . ülés a NATO tagállamaihoz és az összes európai országhoz szóló felhí­vást fogadott el. — Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés vala- mennyi területén és valamennyi szakaszában, mind nemzeti technikai- eszközök., mind pe- dig nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülé­sen képviselt államok készek megállapodni bármilyen kiegészítő' ellenőrzési intézkedés­ről is. A tagállamok megerősítik azt az álláspont­jukat, hogy nemzetközi méretekben további erőfeszítéseket kellene tenni a külföldi kato­nai támaszpontok felszámolására és a csapa­tok kivonására idegen területekről. A fegyverzetcsökkentési és leszerelést cél­zó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrá­sok szabaduljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a világ számos térségében meglévő gazdasági elmaradottság felszámo­lására. A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyoma­tékosan megköveteli: a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, vala­mint a leszerelési tárgyalások fórumai ha­tékonyan végezzék tevékenységüket, és ne használják fel azokat spanyolfalként a fegy­verkezési hajsza igazolására. A Varsói Szerződés tagállamai külpolitiká­juk egyik központi feladatának tekintik az európai biztonság és együttműködés meg­erősítését. Fellépnek a katonai szembenállás szintjének mérsékléséért a földrészen, az itt lévő katonai potenciálok csökkentéséért, és azért, hogy töretlen legyen az előrehaladás Európa területének teljes, a nukleáris és ve­gyifegyverektől való teljes mentesítésében. Az európai enyhülés célját szolgálná köl­csönösen elfogadható megállapodások eléré­se a közép-európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalá­sokon. A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a biza­lom és biztonság megszilárdítását Európában, és kedvezőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a leszerelés kérdéseinek megvizsgálásához összeurópai méretekben. Amíg Európában léteznek az egymással szembenálló katonai csoportosulások, válto­zatlanul érvényben marad a Varsói Szerző­dés tagállamainak javaslatát a Varsői Szer­ződés és a NATO tagjai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenn­tartásáról. A szerződés nyitott lenne más államok számára is. A jelenlegi feszült hely­zet enyhítése érdekében az ülés résztvevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tag­államai közötti párbeszéd folytatásáért és fejlesztéséért, beleértve a két szervezet kö­zötti közvetlen kapcsolatok létesítését is, meg­felelő megállapodások elérése céljából. A kialakult nemzetközi helyzetben az ülé­sen képviselt államom szerint fontos lenne lépéseket tenni a földiközi-tengeri térség hely. zetének megjavítására, arra, hogy a térség a tartós béke. a biztonság, a jószomszédság és az együttműködés övezetévé váljék. Ezzel összefüggésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadi­flottáinak egyidejű kivonása a Földközi-ten­gerről. A szocialista országok nagv jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett álla­mok Becsben megtartandó találkozójának és a helsinki záróokmányban foglalt va'.amenv- nyi területen készek hozzájárulni az össz­európai folyamat kiegyensúlyozott tovább­fejlesztéséhez. A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetőségeit tárná fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, illetve a?, egyes K.GST-tae- országok és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok megteremtése. Az európai bizalom és kölcsönös megértés, a jószomszédi kapcsolatok erősítésének el­lentmondanak az európai államok közötti határok felülvizsgálását, társadalmi és poli­tikai rendszerük megváltoztatását célzó fel­hívások. A II. világháború után! határok földré­szünkön sérthetetlenek, A meglévő területi- politikai realitások tiszteletben tartása a tar­tós európai béke és a földrész államai közöt­ti normális kapcsolatok elengedhetetlen fel­tétele. N Európának az enyhülés újjáéledésére van szüksége, arra. hogy annak szilárdabb sza­kasza felé haladjon. Csak ezen az úton le­het biztosítani valamennyi európai nén szi­lárd biztonságát, felszámolni a kontinens kettéosztottsáeát. megteremteni a béke. a ba­ráti együttműködés és a iószomszédsáe Eu­rópáját. Ez reális cél aktív közös erőfeszí­tésekkel megvalósítható. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság a Román Szoci­alista Köztársaság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világban meglévő fe­szültséggócokról és válsághelyzetekről. és megerősítették államaik eltökéltségét, hogy hozzájáruljanak ezek tárgyalások útján való igazságos rendezéséhez. Az ülés résztvevői elítélték az imperialista erőknek a szuverén államok belügyeibe való beavatkozását. a szocialista és más országok elleni rágalmazó propagandakampányokat, a diktátum mód­szereit, a világ különböző térségeiben elkö­vetett agresszióé cselekedeteket. Az ülés résztvevői szolidaritásukról bizto­sították az agresszív imperialista politika el­len, a függetlenségért, a társadalmi és gaz­dasági haladásért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küz­dő népeket. Megállapították, hogy egyre növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának, a nemzetközi kapcsolatok e ielentékenv ténye­zőjének szerepe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozgalom tagjainak 1986-ban Hara- reban megtartandó csúcstalálkozója hozzá­járul a béke és a nemzetközi biztonság meg­erősítéséhez. Az ülésen képviselt országok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, min­denekelőtt a nemzetközi kapcsolatok szétzi­lálásával fenyegető állami terrorizmust, és készek konstruktívan együttműködni vala­mennyi állammal annak érdekében. hogy gyökeresen kiirtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes jelenséget. Az ülésen képviselt államok vezetői fellép­nek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, a minden állam egvenlő gazdasági biztonságát garantáló új gazdasági világrend megterem­téséért, a gyengénfejlettség felszámolásáért és a külső eladósodottság problémájának ál­talános és Igazságos rendezéséért. Határozott véleménvük, hogy a nemzetközi gyakorlat­ból ki kell zárni a megkülönböztetés min­den formáját, a bojkott, a szankciók és a magas kamatlábak politikáját, mesterséges akadályok létrehozását a tudományos-mű­szaki és technológiai csere területén. Az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy fejlesszék minden állam együttműködését az atomenergetika biztonságos fejlesztése nem­zetközi rendszerének kialakítása terén, be­leértve az operatív értesítés és tájékoztatás mechanizmusának létrehozását. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ és szakosított szervei szerepének nö­veléséért ezen a területen, továbbá külön nemzetközi konferencia összehívásáért az ez. zel összefüggő kérdések egész komplexumá­nak megvitatására. Mindent megtesznek és mindent meg fog­nak tenni azért, hogy 1986, a nemzetközi békeév valódi fordulatot hozzon a jobb, a biztonságosabb világ irányában. • -v, .. Ifi. Az ülésen megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a Varsói Szerződés tagállamai egy­sége és összeforrottsága, védelmi szövetségük erősítésével és minden területen megnyilvá­nuló együttműködésük fejlesztésével kapcso­latos kérdésekre. Hangsúlyozták az egyre ak­tívabb együttműködés jelentőségét a nem­zetközi kérdésben egyeztetett külpolitikai irányvonaluk kidolgozásában és megvalósí­tásában, amely a népek biztonságának sza­vatolását, a nukleáris háború veszélyének el­hárítását, a leszerelést és a világbéke meg­erősítését célozza. Az ülés résztvevői állást foglaltak a szo­cialista építés tapasztalatai kicserélésének to. vabbi bővítése, egymás ügyeinek és problé­máinak széles körű, kölcsönös megismerése és a tömegtájékoztatási eszközök ilyen célú intenzív teihasználasa mellett. Kiemelték a gazdasági ás a tudománvos- müszaki kapcsolatok, a kulturális csere ha­tékonysága fokozásának, a dolgozó kollektí­vák, a társadalmi közösségek közötti kontak­tusok. a helyi és a turisztikai kapcsolatok bővítésének és az egyéb területeken megva­lósuló együttműködés elmélyítésének fontos­ságát. Az ülésen képviselt államok megerősí­tették, hogy készek aktívan fejleszteni kap­csolataikat és mindenoldalú együttműkö­désüket az összes többi szocialista állammal a békéért, a szocializmusért, az imperializ­mus ellen vívott harc érdekében. •te A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének soron következő ülé­sét Berlinben, a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában tartják. A politikai ta­nácskozó testület főtitkárának a következő időszakra az NDK képviselőjét. Herbert Kro. likowski államtitkárt, a külügyminiszter el­ső helyettesét nevezték ki. Az ülést a barátság és az elvtársi egvün. működés légköre, minden megtárgyalt kér­désben a nézetek azonossága jellemezte (MTI) ,

Next

/
Thumbnails
Contents