Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
125 éves a Nógrádi Szénbányák (I.) Kezdetektől a megyehatár átlépéséig A Zichy-akna dolgozói 1890 körül A Salgótarján környéki barnaszéntelepekre vonatkozó első értesülések a XVIII. század elejéről származnak. Hogy Nógrád megye füleki járása gazdag bamasz.énré- teget fed, hamar köztudottá vált. A közlekedési eszközök és jelentősebb ipar hiánya, valamint az új tüzelőanyagtól való idegenkedés miatt Salgótarjánban és vidékén hosszú ideig nem gondoltak a szén hasznosítására. A barnaszén rendszeres kitermelésére, gyakorlati hasznosítására közel egy évszázadot kellett várni, míg elsőnek az 1840-es évek elején egy bécsi vállalkozó, Moos- brugger Jeromos és Wéber Alajos mérnök Zagyva község határában megnyitotta bányáját. Ezt követően az újabb vállalkozók a megye több pontján °igv.' próbálkoztak bányanyitást kísérlettel. A szénjogosítványok több kézen keresztül jutottak el 1859-ben Windsteig Györgyhöz és Brellich Jánoshoz, akik egyidejűleg a salgótarjáni Jankovich-birtOkon is megszerezték a szénkutatási jogot. Brellich János ismerte fel a szénkitermelés és -értékesítés, a -szállítás összhangjának fontosságát, ezért Salgótarjánban bányatársulat alapításának tervét vetet- , te fel, amely felvállalta volna a Pestig kiépítendő vasútvonal ügyét is. 1861, május 14-én tartotta alapító ülését a Szent István Kőszenbánya Társulat, amelyben nógrádi nagybirtokosok mellett pesti nagykereskedők. gyárosok vettek részt. A megyei középbirtokos- réteget a megye ipari fejlődése ebben az időszakban csak annyiban érdekelte, hogy ott, ahol az lehetséges volt —, különösen az intenzív szénbányászat megindulása után — bányajogosítványokat szerzett és kellő felkészültség nélkül kisebb- nagyobb szénbányákat nyitott. A nógrádi szénmedence elszigetelt helyzetéből adódóan az új társulat kettős célt tűzött maga elé. Egyrész a szénbányászat nagyobb arányú fejlesztését, másrészt a Pesttel való vasúti összeköttetés minél hamarabb történő megvalósítását. A szén- bányászatot fedőszervként használó társulat a gőzüzemű vasút megépítésének érdekeit szem előtt tartva többszöri fizetési zavar és csőd után 1867. május 9-én adta át a forgalomnak a megépített vasutat. A szénszállítás megindítása mellett a zilált pénzügyi helyzet kilátástalansága arra késztette az államot, hogy 1868. június 30-án átvegye a vasutat úgy, hogy a bányák továbbra is a társulat kezében maradtak. A kormány engedélyével 1868. augusztus fián a volt részvényesek a társulat romjain megalapították a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-t. A nagyüzemi szénbányászat így biztató előjelek mellett indulhatott fejlődésnek. Alakulásakor ' „fabula -ravasutak kötötték össze. A századfordulóra már a technikai fejlődést tükrözte a kiépített 10 km hosszúságú gőzüzemű vasút 18 mozdonynyal, a 8,7 km hosszú villamosvasút 3 villamosmozdonnyal, a 4 km hosszú kö-. télpálya és a csak egy km hosszú lóvasút. A föld alatti pályatest hossza elérte a 100 km-et, amelyen 3485 csille közlekedett. 4 rakodó és egy osztályozó is működött. Minden telepen 6 osztályos elemi iskola épült. Az öt iskolában 13 tanteremben, mintegy 1000 tanulót 13 tanító oktatott. Megépült két kórház: Inászón és Salgótarjánban. Élelemtárak, raktárak, irodaépületek, műhelyek sora gazdagította az SKB Rt. vagyonát. A bányaműveléshez az energiát 1896Tig tisztán gőza bürokrácia ellen sa”-t talált az új társulat, Sépek -^áltatták M nem voltak bányamunkások! • ezu1*n tertek ,at f^ozatosan ezeket toborozni, a közeli vidék lakosságából pedig nevelni kellett. Hiányoztak a munkások letelepedését, helyhez kötését elősegítő lakások, ezeket évről évre emelni kellett. A századfordulóra öt emeletes és hét földszintes tiszti lakást építettek. A társulat altisztjei és munkásai számára pedig 213 (téglából épített, részben emeletes) lakóházat és 114 barakkot emeltek. A telepek szélein gyakran készítettek ideiglenes jelleggel barakkokat az idegenből toborzott időszaki munkások számára. Ezek a telepek lassan szerves részeivé váltak a kolóniáknak és Salgótarján területének terjedésével bekerültek a kialakuló városképbe, sokszor több mint fél évszázadon át hirdetve a kapitalizmus embernyomorító voltát. Hiányoztak a bányászathoz szükséges gépek és eszközök, ezek beszerzésén kívül tőkéje jelentős részét új szénterületek vásárlására és a meglévők kiterjesztésére fordította, a társulat. A nagy szénterületek lefoglalása, a szénvagyon meghatározása az rt. működésének egész ideje alatt meghatározó, jellemző vonása maradt. Kezdetben a bányákat egymással és a Magyar Állami Vasutak állomásaival lóerejű a villamos energia hasznosítására. 1894-ig az SKB Rt. csupán a megyében folytatott bányászatot, technikai berendezéseit magas szintre fejlesztve. Amíg termelése 1867-ben 217 fővel csupán 39,4 tonna volt, addig különböző válságokon keresztül, időszakosan csökkentett létszámmal és termeléssel 1900-ra 3789 fővel már 1,1 millió tonna szenet termeltek a megyei bányák, ezzel az országos részesedésben 8 százalékról, 39 százalékra ugrott az SKB Rt. Idővel kibővítette a helyi kereteket és a múlt század utolsó éveiben a medencén kívül is terjeszkedett, ugyanakkor szénbányászati tevékenységét és egyéb ipari tevékenységét a salgótarjáni szénmedencében is bővítette. 1894-ben vette meg a petrozsényi szénbányákat, s egy évvel később már a Zsil-völgyi szénbányák és szénjogok tulajdonosa volt. az SKB Rt., ezzel tette meg az első lépéseket a konszernné válás útján. Tőkeerejére támaszkodva felszámolta a medencében több helyen is bányászkodó törpevállalatokat, jogot szerezve újabb bányák nyitására. — szí — (Folytatjuk) II bürokráciának, féle jelentése van. Ha azonban a mindennapokban tapasztaljuk, beszélünk, hallunk vagy olvasunk róla, nagyjából ugyanarról van szó: a hivatalok lassúságáról, az érdemi döntések elodázásáról, a felesleges igazolások megköveteléséről, a felelősségvállalás elutasításáról, az ide-oda küldözgetésről, az állampolgárok nem kielégítő tájékoztatásáról, a türelmetlen hang,nemiről, a nehezen megérthető hatósági okiratokról. A társadalom normális működéséhez elengedhetetlen a legfontosabb adatok összegyűjtése, nyilvántartása. Az is érthető, hogy bizonyos tevékenységekhez engedélyt kell kérni. A segélyek, hitelek, ingatlanok, lakások kiutalásában is nélkülözhetetlen szerepet kapnak a hivatalok. Tudomásul kell venni, hogy ügyes-bajos dolgaink intézése időt, utánjárást igényel. Az viszont már nem közömbös, hogy az okmányok, hozzájárulások beszerzésére mennyi időt kell fordítani. S főleg az nem mindegy, hogy bonyodalmak nélkül jutunk-e hozzá ahhoz, ami jogszabályok szerint megillet; vitáinkban körültekintően, emberségesen döntenek-e, vagy tudjuk-e, hogy hová fordulhatunk jogorvoslatért, ha sérelmünk van? A hivatalokhoz fordulók többsége elégedett, mert különösebb komplikációk nélkül megoldódik problémája. Az általában kedvező helyzet azonban azokat aligha vigasztalja, akik saját, s ilyenformán nekik legfontosabb ügyükben huzavonát, hanyagságot tapasztalnak. Az eljárás elhúzódása, a tessék- lássék ügyintézés, a szabályok helytelen alkalmazása az egyes emberben, sőt környezetében, családjában is negatív hangulatot, jogos indulatot vált ki. De a munkaidő-kiesés és a rossz közérzet teljesítményeket csökkentő hatása társadalmi méretekben is károkat okoz. A bürokratizmussal találkozó állampolgárok nem csak a velük szemben hanyag vagy lélektelen ügyintézőt és hatóságot minősítik. A bürokrácia tehát korántsem a hivatalok belügye, jóllehet felszámolásukért maguk a hivatalok tehetnek a legtöbbet. A színvonalas ügyintézői munka tárgyi feltételeiről, a dolgozók felkészítéséről, továbbképzéséről a hivatalok vezetői kötelesek gondoskodni. Értékelniük kell az ügyintézés szakszerűségét, gyorsaságát és az ügyfelekkel való bánásmód kulturáltságát. Figyelniük kell a sajtótól és az érdekelt állampolgároktól érkező jelzésekre. Joggal várható el, hogy a problémákra reagáljanak és ismétlődésüket megakadályozzák. Sokszor előfordul, hogy a bürokrácia okait azok látják pontosabban, akik az ügyintézést végzik, az ügyfelekkel közvetlenül fog- lalkozaaak. ök - érzik. a. rájuk zúduló jogszabályok tömegének súlyát, ők tudják, milyen változtatásokra volna szükség. Ezért nagyon fontos olyan hivatali légkör kialakítása, amelyben a leginkább érintetteket érdekeltté teszik a hibáik feltárásában és kijavításában, a jogalkotók számára nélkülözhetetlen visszajelzésben. A bürokrácia elleni fellépés segítői, báto- rítói, a hivatalokban dolgozó kommunistákat a bürotoratiz- tömörítő pártszervezetek. A htvatftH pártfő- musnak több- rumokon — vezetőségi üléseken, taggyűléseken — a hivatali alá-fölé rendeltség kötöttségeit kikapcsolva értékelhetik a munka szervezettségét, jelezhetik egy-egy előírás élet- képtelenségét, a munkaelosztás • aránytalanságait, ésszerűtlenségeit, s felhívhatják kollégáik figyelmét helytelen magatartásukra, m türelmetlen hangnemre. A pártszervezetek természetesen nem vehetik át a hivatalvezetés feladatát, és nem foglalkozhatnak minden részletkérdéssel, de nem hagyhatnak figyelmen kívül egyetlen mégoly látszólagos apróságot sem, amely ax ügyfelek jobb kiszolgálását elősegíti. És nem tűrhetnek el egyetlen olyan jelenséget sem, amely az igazgatást nem szolgálatnak, hanem hatalmaskodásnak tekinti. A bürokratikus jelenségek mögött gyafcra« a munkatársak felkészületlensége húzódik meg. Nem ismerik mindig az alkalmazott szabályok megalkotását indokló gazdasági és társadalompolitikai összefüggéseket. A párt- szervezetek által szervezett politikai képzési formák, egy-egy téma napirendre tűzésén éti indítványozása jól segítheti a hiányosságok megszüntetését. Szép számban akadnak olyan elintéznivalók, amelyek két-három hivatal felkeresését is igénylik. Kevés bosszantóbb dolog van annál, ha a különböző hatóságok között nincs megfelelő egyeztetés. Ennél csak az érthetetlenebb, amikor ugyanazon szervezeten belül — például a tanács két osztályán — nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. A belső együttműködés problémáinak jelzése, a megoldások keresésében, az akadályok, a munkatársak túlterhelésének elhárításában történő közreműködés a pártsaer veknek is fonto* feladata. Az állampolgárok hivatal járásának c sulikén tésére számos intézkedés született. Az állami szervek és a lakosság viszonylaté ban egyre inkább tért hódít a bizalmi elv. Bizonyos merevség, túlbiztosítás azonban még nem a múlté. A személyi igazolvánnyal igazolható adatról külön igazolást kérnek, a nyilvántartásokból megállapítható információi hitelesebbnek vélik, ha pluszdokumenturrw mal is tanúsítják. A rossz gyakorlat feltárása és a szemlélet helyes irányú alakításának támogatása a hivatalokban dolgozó kommunisták tokozott felelőssége. Tévedés és igazságtalanság volna, ha minden bürokratikus megnyilvánulást a hivatar* löknafc rónánk fel. Hiszen az ügyintéző gyakran nem tehet mást, mint követi a számára kötelező előírásokat. Fontos, hogy a hivatali pártszervezetek maguk is figyeljék és továbbítsák azokat a jelenségeket, amelyek rámutatnak az idejét múlt rendelkezésekre, az ügyintézést szükségtelenül bonyolító eljárási szabályokra. n bürokrácia elleni fellépés okainak felszámolása nem egyszeri intézkedés kérdése. Szívós munkát igénylő komplex feladat, amelyben kiemelt szerepük van a hivatali pártszervezetek politikai, mozgalmi eszközeinek. B T. Kevesebben többet Erős ellenfelekkel... Két éve leányvállalatként önállósult a Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat balassagyarmati telepe. öt részlegükben akkor 74 ember munkálkodott. Első lépésként azt találta az új vezetés célirányosnak, ha a „vattaembe- rektől” megszabadul. Ennek megfelelően 60 főre csökkentették a létszámot, ugyanakkor a termelési értéket 1985-ben 22 millió forintra növelték. A szolgáltatóiparban egyébként is viszonylag alacsony a nyereség, de ezen belül is csekélynek tűnik a balassagyarmatiak 5 százaléknyi eredménye, ami nem enged túl nagy mozgásteret. Balassagyarmaton Tető a piac fölött A balassagyarmati piac — ellenszolgáltatás nélkül véenyhén szólva — nem tartó- gezte el. zik a legkorszerűbbek kö- A városi tanács kezelésében zé. Régóta okoz gondot, hogy levp piac elárusítóhelyei esős napon elázik az ősterme- fölé 340 négyzetméternyi telő és a vevő egyaránt. Ezen a rületen fémszerkezeten nyug- gondon enyhített a Nógrád vó tetőt húztak a szakembe- Megyei Szolgáltató Vállalat rek. A szemre is tetszetős vegyesipari leányvállalata, építmény munkálatainak 60 amely befejezte és átadta azt százalékához csupán az a munkát, amelynek jórészét anyagot adta a városi tanács. A növényvédelem gépesítéséről A Magyar Tudományos pai ország szakembereit vár- Akadémia, vaiamint a MÉM ják a tanácskozásra, amelyen agrárműszaki bizottsága több agrár- és műszaki egyesülettel s gyártó vállalattal együtt „A növényvédelem gépesítésének fejlesztési kérdései” címmel nemzetközi szimpóziumot és gépbemutatót rendez június 10-én és 11-én Debrecenben, illetve a Had- háztéglási Bocskai Termelő- szövetkezetben. A magyar gyártok és felhasználók mellett nyolc euróelsősorban az anyag- és energiatakarékos, valamint környezetkímélő növényvédő gépeket és módszereket ismertetik. Több mint ötven növényvédő gépet és berendezést — permetezőt, porozót, csávázót, folyékonyműtrágya- kiszórót — mutat be a két legnagyobb hazai növény- védőgép-gyártó, a Debreceni és a Veszprémi Mezőgép vállalat. Autószervizük erős ellenfelekkel küzd a piacért, hiszen az autójavító kisvállalat és a kisiparosok is ugyanonnan szerzik a kuncsaftokat. Ami a leányval- laíat mellett szól az alacsonyabb ár, s az, hogy elsősorban javítják az autók alkatrészeit és csak „muszájból” cserélik. Idehozzák elromlott masinájukat a környékbeli kiskerttulajdonosok, de foglalkoznak itt karosszériajavítással, fényezéssel, alvázvédelemmel, valamint műszaki vizsgára való előkészítéssel. Nyugat-Nógrád tűzoltóautóit, motoros fecskendőit is az itteni szakemberek javítják, a többit az anya- vállalat dolgozói. Vasüzemük jó nyereségtartalommal munkálkodik. Készítenek közületek számára vasszerkezeteket, de természetesen lakossági igényeket is kielégítenek — magas színvonalon, jó minőségben. Keresettek egyedi vaskapujaik, kerítéseik és egyéb termékeik. Igaz, áraik — éppen az egyedi kívánságok teljesítése miatt — meglehetősen magasak. Építőipari részlegük egyik meglepetése: segítenek az olajtüzelésről a vegyesre „visszaállni”, — ehhez korszerű kazánokat és technológiát biztosítanak. Nem csekély azoknak a háztartási gépeknek a száma, amiket a leányvállalat szakemberei reparáltak meg az elmúlt években. Mind többen keresik azt a részleget, amelyik különféle biztonsági berendezéseket is beszerel közületek- nek, egyéni megrendelőknek egyaránt. Tavaly a leányvállalat össztevékenységenek 14 százaléka volt kifejezetten lakossági szolgáltatás, amelyet az idén 25 százalékra kívánnak emelni. Hamarosan új telepre költöznek. Erre az évre a 22 milliós termelési érték mellett félmilliónál kevesebb nyereséget terveztek. Ű gy vélekednek. hogy az egészséges versenytársak mellett már nem tudnak megbirkózni a kontárokkal, akik jelentős piactól fosziják meg a céget. Továbbra is hatékonyság javítása a fő cél, amire jó példa az adminisztráció, ahol mindössze négy ember dolgozik, akik közül mindegyik több feladatot is ellát. NÓGRÁD — 1986. június 5., csütörtök k
