Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
Iskola és társadalom Elég lehet az elégtelen? A salgótarjáni Jurij Gagarin Általános Iskola tantestülete a tavaszi nevelési értekezleten az MSZMP XIII. kongresszusa közoktatás-politikai határozatait vitatta meg. Az értekezhet nagy teret szentelt a kongresszus óta írásban is megjelent — közoktatással kapcsolatos — értékeléseknek, a Művelődési Minisztérium és az Országos Pe~ dagógiai Intézet megújulást szorgalmazó terveinek, kezdemény ezéseinek. Ezek között szerepel a Köznevelés 1985. december 20-i »zamában megjelent vitacikk fejlesztésre vonatkozó fejezetének 5. pontja, amely heves vitákat váltott ki nevelőink körében (talán más nevelő- testületben is). Ez az 5. pont így hangzik: ..Külföldi tapasztalatok alapján javasoljuk, hogy az általános iskolában a jövőben elégtelen osztályzattal is lehessen felsőbb osztályba lépni...” A vitacikk szerzői javasolják továbbá, hogy minden ilyen esetben a nevelőtestület a szülők meghallgatása után egyénileg mérlegelje a leghelvesebbnek látszó döntést (évfolyamismétlés. javítóvizsga, továbbhaladás). „Ez a gyakorlat, noha nem oldja meg a sikertelen tanulás problémáját, számos más. súlyosabb gondnak veszi eleiét” — folytatódik a gondolat. A szerzők érveit természetesen nem negligálhatjuk, sok igazság van bennük. Bennünket viszont nem hagy nyugodni az a kérdés, hogy mi veszi kezdetét, ha ez az intézkedés bevezetésre kerül? Hová vezet, ha egy-egv tantárgy minimális követelményeinek teljesítése nélkül is felsőbb osztályba lehet lépni? Az iskolai munka nevelő jellegét, a személyiségformá- lásban játszott szerepét felerősödni látjuk az utóbbi évtizedben. Nevelőtestületünkben is jó páran vagyunk, akik úgy vélekedünk, hogy az iskolai munkának nem a megszerzett lexikális tudás az igazi nagy értéke, hanem az az út. amelyen át eljutnak tanulóink a szilárd ismeretekhez. Ezen az úton meg kell tanulni a fiataloknak a mindennapi kötelességteljesítést, figyelmük koncentrálásával óráról órára a munka maradéktalan elvégzését, hogy akkor is dolgozni kell, ha netán játszani szeretnének. Hozzá kell szokniuk, hogy teljesítményük mindennap, sőt minden órán mérlegre kerül, hogy az iskola (amely számukra a társadalmi valóságot kell jelentse) a mindennapos teljesítményeik alapján értékeli magasra, vagy marasztalja el őket. Meg kell tanulniuk, hogy az ismeretszerzés napról napra új erőfeszítéseket kíván tőlük, s hogy ezek az erőfeszítések edzik akaratukat, formálják emberi tulajdonságaikat, alakítják jellemüket. Az iskolában megszerzett jellemvonások meghatározhatják felnőttkoruk magatartását. erkölcsét is. Ezért tartjuk hallatlanul fontosnak a munkára nevelést, a kötelességek teljesítésére, a küzdeni tudásra való nevelést. És ezért látunk veszélyt olyan intézkedésben, amely lehetővé teszi elégtelen osztályzattal is a fel' sőbb osztályba lépést. Továbbá nem érezzük összhangban levőnek a szocializmus elosztási elvével, a ..mindenkinek munkája szerint” elvvel. De nem rímel a XIII. kongresz- szus közoktatási határozatainak szellemével (és betűjével) sem. amely a többi között így jelöli meg az iskola feladatát: „Neveljen jobban a munkára, formálja elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartásét, ösztönözze ön- tevékenységét.” Vajon az elégtelen osztályzatú továbbhaladó «sál megvalósíthatók ezek a célkitűzések? Nekünk az a véleményünk, hogy: ha társadalmunk a XXI. században is a munka társadalma lesz, s a világpiacon a jövőben is csak világszínvonalú áruért fizetnek világszínvonalú árat (amihez kiváló felkészültségű mérnök és munkás szükségeltetik), s nyersanyagszegénységünket a kiművelt emberfők szürkeállományának gazdag termésével kívánjuk kompenzálni, akkor ebbe az irányba mutasson iskolai munkánk, iskolai követelményrendszerünk is. Ha társadalmunkban a teljesít- ménvcentrikusságot kívánjuk erősíteni, iskoláinkban ne vezessünk be ezzel ellenkező gyakorlatot. Nincs tehát kiút a mostani utcából? Az ifjúság néhány százalékát kitevő elégtelen eredményűek végképp kudarc' ra vannak ítélve? Korántsem. Egyrészt ma is adott a javítóvizsga lehetősége, és sokan élnek is ezzel. Ezt a bizonyítási lehetőséget a jövőben ,is biztosítani kell az 1—2 tárgyból bukottak részére. Akik pedig több tárgyból is elégtelen osztályzatot kaptak, azok részére létre lehetne hozni olyan szervezett kiscsoportos oktatási formát, amely hozzásegítené őket a tantervi minimum elsajátításához, s az így kapott elégségessel már felsőbb osztályba léphetnek anélkül, hogy a társadalmi erkölcsöt megsértenénk, nem beszélve arról, hogy a továbbtanuláshoz szükséges alapot is elsajátítanák. Gondolkodjunk el ezen! Szeretnénk, ha pedagóguskollégáink reflektálnának az itt elmondottakra, s Nógrád megyében, az oktatási törvény adta önállósággal élve úgy alakítanánk iskoláink belső életét, hogy az társadalmi céljainkkal egybeessék. Závordszky István igazgató Olvasmány- élmény-pályázat Szünidei olvasmányélményem címmel országos pályá* zatot hirdetett felső tagozatos diákoknak a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, a Magyar Rádió, a Magyar Úttörők Szövetsége, a kömyvér- tékesítő vállalat, valamint a közművelődési könyvtárhálózat. A pályázaton résztvevőknek — legalább egy oldalban — be kell számolni nyári könyvélményükről, s írásukat szeptember 30-ig juttathatják el valamelyik gyermekkönyvtárba. Több pályázat is benyújtható, több könyv elolvasása alapján. A legérdekesebb beszámolók szerzőit meghívják a fővárosban, illetve a megyékben a gyermekkönyvhéten rendezendő, játékos irodalmi vetélkedőre. Az ezek résztvevőiből kialakított csapatok a Magyar Rádió nyilvános műsoraiban három elődöntőn mérkőznek meg majd egymással. A döntőt az 1987-es könyvhéten rendezik, és a rádió is közvetíti. A legérdekesebb pályázatok szerzői, a győztes csapatok tagjai ekkor vehetik át értékes jutalmaikat. Azok a gyermekek, akik nem szeretjeitek a megyei vagy a területi vetélkedőn, de pályázatot nyújtottak be, sorsoláson vesznek részt, s kiskönyvtárat és egyéb tárgyjutalmat nyerhetnek. Aforizmák A matematikában számításba kell venni a hatalmi viszonyokat is. Ha ettv hatalmas oszt. a rá jutó fél legalább 60 azázalék. (Georges Clemanceau) u Nem az a fontos, horv müven kalap van az ember fején, hanem az, hogy milyen fej van a kalap alatt. (H. G. Wells) Titkos alagút nyomában? Láttunk olyan nyugdíjasokat, akik tavasztól őszig kispadokon ülve a nap sugarával melengették elfáradt, beteg csontjaikat. Találkoztunk olyanokkal, akiknek legfőbb elfoglaltságuk az unokák felügyelete. De, sokan vanak azok is, akiknek életét az aktív munka teszi tartalmasabbá. Ilyen például B. J. Lucfalván, aki a hat- .vanon,, túl is egyik legtöbbet foglalkoztatott kőművese a környéknek, vagy a hatvannyolc éves mátravere- bélyi J. J., akit csak a betegség parancsolt le a tetőről. A Balassagyarmaton élő Kamarás József hetvenhét esztendejével tíz éve nyugdíjas, A városi kórház gzdaságve- zető-helyettese volt, s napi négy órában most is ott dolgozik. — Ez csak egy része az elfoglaltságomnak. Nagydobosa vagyok a városi zenekarnak, tagja a honismereti körnek, vezetője a természetjáró csoportnak — sorolja Kamarás József. — Melyik a legkedvesebb közülük? — A természethez, a turizmushoz, a régi korok kultúrájához fiatal korom óta vonzódom. Egy Drégely környéki kirándulás alkalmával, 1980-ban a Babat-hegy oldalában egy alagút bejáratára bukkantam. Azóta ennek az alagútrendszernek a feltárásával töltöm legtöbb időmet. Az alagút bejárata nincs messze Drégely várától. Feltevésem az, hogy a föld alatti útrendszer a várral van összeköttetésben. Ha sikerülne megtisztítani a járatokat, akkor talán vallana arról, hogy milyen célt szolgálhatott a török időkben Búvóhelv, vagy titkos alagút volt, amiről a legendák mesélnek? Eddig ötven métert haladtak előre. Itt két elágazást találtak, egyet az Ipoly, egyet a vár felé. Mindkét irányban nyolcvanméternyi távon tisztították meg az utat. Hat év után most állni kényszerülnek, mert vannak, akik szerint az omlás veszélye fenyegeti a kutatókat. Azt pedig nem szeretné Kamarás József, ha fiatal segítőtársainak baja esnék. Szakértők segítsége kellene most a hegy vallatóinak. Ezért fordultak már egy évvel ezelőtt az alsópetényi agyagbányászokhoz. pár hete pedig a Nógrádi Szénbányákhoz, hogy adjanak szakvéleményt arról. folytathatják-e a feltárást, vagy már csak a gépek tudnak segíteni. — Kedvét szegi a kényszerszünet? — Elszomorít. Azért reménykedem, hogy hat esztendő erőfeszítése nem vész kárba. Amikor a munka szünetel, kalauzolom az ide látogató turistákat. Hisz, az is öröm nekem, ha minél többen megismerkednek Drégely környékével: a vár maradványaival, a hont-tsitári kegykápolnával, vagy a Babat- hegy titkokat hurcoló erdejével. Várom azért nagyon, hogy megérkezik a segítség. Kis csapatunk akkor folytathatja az alagút feltárását, hogy a turisták ne csupán a rácsokkal elzárt bejáratot nézhessék, de valamikor végig is sétálhassanak a föld alatti folyosókon — mondja reménykedve Kamarás József. Az idegenek általában tanár úrnak szólítják, holott ő sosem volt tanárember. Ám, aki olvasta dolgozatait, hallotta őt a Szondi-kutatásról beszélni, méltán nevezi tanítójának. Olyan lelkesedéssel tudja a téma iránt az érdeklődést felkelteni, olyan szakértelemmel vezeti a laikust a megértés felé, hogy sok hivatásos tudna tanulni tőle. Az elmúlt hetekben Balassagyarmat számos pontján, Nógrád megye több helységében új plakátok vonzzák a tekintetet. Vastagon szedett betűk kék színe hirdeti: Mit nézzünk meg Drégely környékén? A túraajánlat felsorolja a látnivalókat, a pontos útvonalat, a megközelítés módját, de nem feledkezik meg a vendéglátóhelyek említéséről sem. A plakát jobb alsó sarkában apró betűs felirat: Honismereti kör természetjáró csoportja, Balassagyarmat. Tuza Katalin KOSSUTH RADIO: 6.2«: Fél«l*m az önállóságtól 1.30: A Moszkva virtuózai kamarazenekar hangversenye I. 4$: Tuceökzene. Muzsika gyerekeknek 10.05: Két keréken, Magyarorszá- gon 10.35: Labirintus 10.30: \? Aiiami Népi Együttes feivétftlei'ból II. 30: A tu .ejdonságok nélküli embér. XXIV>20, rész It »0: Ki nyer ma? 12.45: Békekapcsoliait. Beszélgetések a megújuló békemoagaJiotnró'l 13.00: Népszerű fúvósmuzsika 13.40: 25 évesek az észak- hansági nyárfák 14.0$: A magyar széppróza századai 14.25: Zenei tükör 15 00: Olvasókör 15.30: Kórusainknak ajánljuk 16.05: Révkalauz 17.00: ünnepi könyvhét 18.02: Haydn: D-dúr szonáta. No. 42 19.15: Mundial '»6. Labdán innen. labdán túl 19.25: Ránki György: Népszerű daliam okból 19.35: Élelmiszer-kutatók műhelyében VI. (bei.) rész. 19.55: Mundial ’0«. Franciaország —Szovjetunió mérkőzés 21.59: Filmzene 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundiai '86. Labdán, innen. labdán túl 22.40: Verbunkosok 22.54: Iskolapéldák. Apályok és dagályok 23.04 : Évszázadok mesterművei 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . PETŐFI RADIO: 8.05: Lányi Ernő nótáiból Béres Ferenc énekel 8.2«: A Szabó r»aiad 8.50: tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A stúdió. 11 felvételeiből 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: „Énekeltem en: Hegedűs Lászióné” 12.45: Erdélyi magyar népzene. Hungaroton-hanglemezről 13.05: Noszialgiahuliam 14.00: „Akarsz-e játszani?”. Zenés beszélgetés Psota Irénnel 15.05: Néhány bérc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.06: Witold Szczurek dhsessz- együttese játszik 17.30: Tanakodó a kolségiumi nevelésről 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószinház. Macska a felségvizeken 21.45: Néptáncok 22.16: Kirándulás a spanyol komoly zenében 23.15: Sporthírek 23.20: „lm szólal az ének . . Legkedvesebb verseiből válogat: Maros Gábor 23.46: Mos: érkezett 0.15: Ej fél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete. — Kisgyőri látogatás. — S helyét benőtte a gaz. — A gyógynövényekről.) iß.lK): Eszak-magyar- onszági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15 50: Hírek 15.55: A találmányok története. VI/2. rész 16.45: Képújság 16.50: Reklám 16.55: Teiespori 17.55: Betűreklám 18.05: Minden lében két kanáL Az események láncolata 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 4 NÓGRÁD — 1986. június 5., csütörtök Gyermekes ifjúságvédelem Az utóbbi öt esztendőben évente átlagosan háromezerrel nőtt az állami gondoskodásban részesülő kiskorúak száma — egyebek között ez derül ki a Tudományszervezési és Informatikai Intézet most megjelent statisztikai összefoglalójából. Tavaly a gyermek- és ifjúságvédő intézet szervezetében csaknem 61 ezer gyermekkel foglalkoztak. Ezek fele állami gondozott volt, mintegy 46 százalékuk rendszeres nevelési segélyben részesült. 1985-ben mintegy ötezer kiskorú került állami gondozásba: kétharmaduk szülőktől, a többiek pedig hozzátartozóktól, illetve intézetekből érkeztek. Ugyanakkor mintegy 4800 kiskorú állami gondozása szűnt meg; közülük kétezren szüleikhez vagy hozzátartozóikhoz kerültek vissza, 46 százalékuk nagykorúvá vált, 11 százalékukat örökbe fogadták. A csaknem 5400 nevelőszülő közül a többség egy gyerek, 1247 két gyerek, s több mint félezer három vagy ennél több gyermek elhelyezését vállalta. Rendszeres nevelési segélyben 12 120 család — 27 848 gyerek — részesült, összesen 192 millió forint értékben: ez az összeg a megelőző évit 34,7 millió forinttal haladja meg. Az önálló életkezdéshez több mint ezer volt állami gondozott — a nagykorúvá váltak fele — kapott támogatást. Az ország 115 állami nevelőotthonának tavaly összesen 12 661 lakója volt: kétharmaduk általános és kisegítő iskolai tanuló, 16 százalékuk óvodás, 10 százalékuk középiskolás, illetve szakmunkástanuló. A nevelőotthonokból eltávozott fiatalok közül négyezren részesültek utógondozásban. Jelentős segítséget nyújtanak az otthonoknak a vállalatok és az intézmények: mintegy 1240 patronáló brigád 577 gyermekcsoportot támogatott anyagi eszközökkel. A Művelődési Minisztérium felügyelete alá tartozó hét nevelőintézetben tavaly 1040 fiatalkorút helyeztek el. Több mint háromnegyedük állami gondozott, s mintegy felük cigány származású. Bírói úton 412, államigazgatási döntéssel 628 fiatalkorú került az intézetekbe. Tavaly 1508 első fokú gyámhatóság működött az országban, s ezek különböző ügyekben mintegy 185 ezer határozatot hoztak. Harminckét százalékkal emelkedett a gyámság alatt álló kiskorúak száma — tavaly több mint hétezren voltak —, s hét százalékkal nőtt a veszélyeztetett kiskorúak és a velük kapcsolatos védő- és óvóintézkedések száma. 1985-ben 12 026 család, illetve 27.7 ezer kiskorú részesült rendszeres nevelési segélyben. másfél órás kacagás A MOZIBAN! — sziporkázó ötletek — szellemes tréfák — egyéni lelemények A rejtett kamera bohókás Színes botswanai filmvígjáték A nálunk is nagy sikerű SIVATAGI SHOW is AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK című filmek méltán világhírű alkotója ezúttal az utca emberét hozza lehetetlen helyzetbe. Nógrád megyei bemutatók: június 5—6. Pásztó. „Mátra” június 8—11. Balassagyarmat, „Madách” július 17—21. Salgótarján, „November 7.” július 26—27. Bátonyterenye, „Bányász”. rejtelmei Irta és rendezte: JAMIE UYS ii 19.30: Híradó 1. 19.60: Laodar u g 6- vil ag b a j n o ks a g. Franciaorszag—szovjetunió mérkőzés 21.50: Heturekiam 21.55: Hirhátter 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tv-hici. Ukrán—szlovák szórakoztató műsor 21.30: íuoszeru esemenyek 31.58: ldójaras-jelemes 2(ö.wu; Ez törtem 24 óra alatt 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Kerek világ 18.10: Pik egérke Szovjet rajzfilm IN.25: 1’izen Tuiiak Társasaga 19.00: A török iszlám muvészét 20.00: Hangverseny a stúdióban 21.20: Száz lures festmény 21.30: Híradó 2 21.50: Cervantes élete. Spanyol tévéfilmsorozat. IX/1. rész 22.45: Képújság BESZTERCEB4NYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Labdarúgó-vb. Franciaország—Szovjetunió mérkőzés 21.50: Arany Prága 86. A nemzetközi tv-fesztivál krónikája 22.05: Találkozás szovjet művészekkel. Folklórműsor 2?.£5: WiroV 2z.io: Laoaarugo-vb. Olaszország—Argentína mérkőzés reiveieiroi MOZIMŰSOR: SalgutaijAiii November 7.: Nincc K.eu.ó, négy n©uvui'. Színes, szü.nikx'onaza.11 oiasz. tíiimvag- jaick. — aozsei Alma: Angol film. — BaiAbsagyai/iJuaiii Mauach: t el 4, haiumiicgyea 6 es ó-toi: Egy maréknyi uoü árért (14). Színes, szüikroaiüizaüt oiasz western. — Madách Kamara: Vidám kísértét. — Pásztói Maira: Hobortos népség. Színes fiimvxg- jatek. — Szecsenyi Rákóczi: P-USC.KOS ügy (14). Színes amerikai bunugyi film. — Kisterén.) ei Petőn: Máté evangéliuma. Olasz —francia koprodukció. — Nagy- lóc: Az elvarázsolt, tollár. Szí- nes magyar bűnügyi fnmvigj»» tek. — Jobbágyi: Faüűró tjtkm «zines magyar tHmvígjátéte*
