Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
lUogradbcm ... A síén teremtette meg a gyáriport és oz országosan is számottevő, a forradalmi harcok élén álló munkásosztályt. Az első bányászok az Osztrák—Magyar Monarchia különböző vidékéről érkeztek a salgótarjáni szénmedencébe. Kezdetben kevés magyar szót lehetett hallani Salgótarjánban. A múlt század utolsó évtizedeitől kezdődött el az a folyamot, melynek 125 év tükrében Szénbányászat Salgótarján kornyékén Makövetkeztében a nógrádi szegényparasztok és nincstelenek adták a munkaerőt. A tökéskizsákmányolással szemben a nógrádi bányászok kezdettől szívós harcot folytattak. A salgótarjáni iparvidék bányászai a magyar munkásmozgalomban is kiemelkedő szerepet töltöttek be... (Részlet A szénbányászat és a bányászélet Nógrád megyében cimű múzeumi kiadványból.) — bányászélet tűsek Vencel pesti kádár- znester bukkant szénre, amikor a hegyekben járt, hogy megvásárolja a mestersége folytatásához szükséges tölgy- í a mennyiséget. Az ott dolgosé favágók hívták fel a figyelmét arra, hogy a föld fekete gyémántot rejt. A nagyüzemi szénbányászat T8ől. május 14-ón kezdődött el, amikor megalakult a Szent István Kőszénbáinya Részvénytársaság. Kezdetben a szenet lovas szekerekkel a tiszai kikötőikbe, főleg Szolnokra szállították. Immen uszályokkal vitték tovább az ország más részeibe. A szénen fejlődött Salgótarján ipara, ez volt a várossá válás alapja. A széntermelés a Salgótarján —Pest közötti vasútvonal! megépítése után lendült fel. Ezzel együtt fejlődött és alakult ki Salgótarján kohászata, gép- és üvegipara. Nógrád megyében az elmúlt 125 év sorám a munkásmozgalom mindig is összefonódott a bányászok somsával. A munkások politikai mozgalmait, sztrájkjait a bányászok kovácsolták és ötvözték egységbe. A kommumiiste mozgalom ay, I. világháború után bontakozott ki. A kommunista eszme gyorsan terjedt. Az 1919-ben. a Tanácsköztársaság napjaiban a direktó- numok többségében kommunista bányászok dolgoztak. Ekkor 1,47 millió torma jó minőségű szenet termelt a medence, az ország termelésének 26 százalékát. Boglyasai ján már 1922-bem újjászerveződött a KMP helyi csoportja, és 1924—26-ig több helyi megmozdulásra került SOI'. A bényásaiakta településeken a Horthy-korszak időszakában 17 jelentősebb pártsejt tevékenykedett. A II. világháború időszakában a Nógrád megyei munkásság antifasiszta megmozdulásának kiemelkedő állomása volt a karámos lejtőse bányászok ellenállasa. Az egyenlőtlen küzdelemben hét bányász vesztette életét. A felszabadulás új korszakot nyitott a nógrádi szénbányászat történetében A bányászok élharcosai voltak az újjáépítésnek, a politikai küzdelmeknek. A nógrádi bányászokat 1946. május 1-én a széncsaták hőseiként ünnepelte a felszabadult ország népe. A termelés állandó növelésével Nógrád 1950-ben az országos széntermelés 15 százalékát biztosította. A csúcs- időszakban 34 akna működött, a munkáslétszám meghaladta a 15 ezret, a széntermelés pedig a 3.84 millió tonnát. Az energiaseerkezet váitóo- zása kedvezőtlenül érintette a nógrádi szénbányászatot is. A bányászok tömegeit más munkahelyre átirányították, átképezték. Ebben az időszákban a széntermelés már csak a medence déli részén lévő négy akmaüizemre — Kártyás, Ménkes, Szorospatak, Ttribes — valamint a külfejtés ű bányaüzemre korlátozódott. A VI. ötéves tervben a nógrádi szén-medence jelentős mértékben korszerűsödött. A széntermelés egymillió tonnában állapodott meg évente. Ezalatt folyamatos kutatási és fejlesztési programok valósultak meg. így 1982-ben elkezdődött a kányási bányaüzem rekonstrukciója, folyik a lejt- akina és a szén-mosómű építése. A tervek szerint 1987-ben befejeződik a munka, amelynek értéke meghaladja az egymilliárd forintot. S ezután termelésük eléri a«z évi 770 ezer tonnát. Nehéz körülmények között Ugyan, de az elmúlt lő év során teljesítették tervüket a nógrádi bányászok.. Az eredeti VI. ötéves tervet határidő előtt már 1985. november 24-én befejezték. A bányászok megfeszített munkája, férfias helytállása eredményezte — éppen a múlt évi tevékenység alapján — a Kiváló vállalat címet. Tavaly nem kevesebb, mint. 1,01 millió tonna szemet termelt a medence, a tervezett 126 ezer tonna helyett 142,6 ezer tonna jutott a lakosságnak. Az elmúlt évtizedek atett sokat változott a bánya, a föld alatti munka könnyebb, biztonságosabb lett A hajdani bányászok bizony aligha fememének rá a régi szénlelőhelyekre. Ma négv korszerű, nagy tei jesttntór.v fi önjáró berendezés biztosítja a folyamatos termelést. Gépek segítik a rakodást, a szál! ítást is. S az is természetes, hogy folyamatosan javulnák a bányászemberek életkor ütmén ved. A VK ötéves terv ugyan - csak jelentős tennivalókat ró a nógrádi banyákra, és bányászokra. A legfontosabb feladatok ismertek, pontosításuk a napokban töriéiafc. A széntermeléssel továbbra is számol a népgazdaság. Mint ahogy arazafl is, hogy az 1990- es években ,*> jelenlegi szén- mennydség kéts:teresét adják a városi és falusi otthonoknak a nógrádi bányászok. S az is helyénvaló, hogy a bányászok mindinkáibib érziiik a társadalom növekvő, segítő támogatását. K. I. Hajdani bányászkolónia. Salgó tarjánban, Károly-aknán. Egy tál gulyás a Gagarin brigáddal Virágzó almafák és orgo- nabokrok hűvösében rotyog a vörös színű húslé. Ketten is serénykednek, hogy műszak végére elkészüljön az ízletes étel. Az egykori robbanórak- tár frissítő italokat hűt jeges levegőjével. Valamikor a környék összes bánvájához — Csigakúthoz, Tordashoz —, innen szállították a robbanóanyagot. Gondos kezek nem hagyták veszni a pinceként remekül használható vágatot és kialakították mellette a kisterenyei vállalkozási üzem pihenőházát. A házigazda szerepét nem egy ember vállalta, hanem egy egész csapat: az üzem Gagarin nevét viselő szocialista brigádja, akik ebben az évben nem kisebb beruházáson dolgoznak, mint a Nógrádi Szénbányák szénmosóján. Elkészültével új korszak kezdődik a szénmedence életében, így hát nem lehet közömbös, hogyan dolgoznak az építők, szerelők. Már két óra is elmúlt, mikor végre néhány an feltűnnek az üzem irányából. A szakács, Fodor Zoltán versenyfelelős kicsit bosz- szankodik is, hiszen ha szétfő a hús, ehetetlen a gulyás. Kisvártatva teljes a létszám; mindenki helyet foglal az egyszerűen terített asztalnál. Eijöttek az üzem vezetői is, mivel a múlt esztendő nagyszerű eredményét ünnepük most a gagarinasok: elnyerték a Magyar Szénbányászat Igazgató Tanácsának dicsérő oklevelet. — Remekül dolgoznak a fiúk — állapítja meg az elsők között érkező Kaszás Imre. aki meósként legavatottabb ismerője és elismerő- je a lakatos-hegesztő csapat munkájának. — Nem mondom, ritkán előfordul, hogy a hegesztők elnagyolnak egy varratvéget. De, nem vitatkoznak. ha szóvá teszi valaki; kijavítják. Egyébként mir nöségi munka kerül ki a kezük alól. S, bár sürget a határidő, én azt vallom: inkább legyen pici késés, de a szerkezet legyen pontos, hosszú évekre is megbízható. Megérkezik az első minősített hegesztő, Csalogány Károly. Rajta kívül még hárman kitüntetettjei a szakmának ebből a brigádból. Szigorú tekintete ás acélosan ölbe font karja eüeitere szerényen beszél mindennapjairól. — Tudja a szerelés nagyrészt hegesztési tevékenység, ezért fontos, hogy jól képzett gárda vége-zze, betartva a szigorú előírásokat Csak látszatra egyszerű ez a munka. De képzelje ei, hogy egy több A ménkesi bányaüzemben új szovjet önjáró berendezés kezdte meg a működését. tonnás egységet daruval tartanak addig, míg minden kötés el nem készül. Ott nem lehet hibázni! — A bánya visszafejlesztése után kerültem a gagari- nosokhoz — veszi át a szót Berta Ferenc —,16 evvel ezelőtt. Egy ideig lakatosmunkát végeztem, de egészségi állapotom már nem engedi a nagy megterhelést. így hát elvállaltam a szerszánskiadást és az ehhez kapcsolódó apró javítási, karbantartási feladatokat. Jó szerszám nélkül nem lehet minőségi munkát végezni és ezt tudják a társaim is. Az utolsó csoporttal érkezik Lengyel László brigáúvezető, Rövid történeti áttekintéséből kiderül: már jubilál a brigád, hiszen akkor alakultak, mikor névadójuk végrehajtotta szenzációs repülőút- ját a világűrben. — Természetesen ünnepi brigádgyűiéüim emlékeztünk meg a kitűnő pilóta emlékezetes űrutazásáról. Az eltelj; 25 esztendő alatt sokat alakult a gárda; most 18-sn vagyunk. Öt esztendeje bíztak meg a brigádvezetéssel. Előtte három évig helyettes voltain. Jól összeszokott csapat, mi vészeltük át a legkönnyebben a kisterenyei és a nagybáto- nyi üzem kettéválását, amelyet 1981-ben határoztak el a bánya vezetői — mondja a brigádvezető. A szénmosó előtt hasonlóan igényes feladatot kaptak. Ők készítették a Hemscheidt 8nJ járó fronti)iztositó berendezés acélvázának legkényesebb elemeit. A magas technológiai követeimény mellett ügyelniük kellett a kifogástalan minőségre. Nem vallottak szégyent a nyugatnémet szakértők előtt. Mutatja ezt az is, hogy feltehették az acélmonstrumra a gyári emblémát. — A szaktudás önmagában mit sem ért volna — folytatja Lengyel László —, ha olyan kiváló műszaki patronálógárda nem állt volna mellettünk, mint Séber Ferenc művezető, vagy Ködmön István részlegvezető. — Örömmel segítek olyan csapatot, akik már egy tucat jól képzett technikust, művezetőt adtak az üzemnek, meg a vállalatnak — mond.ia Séber Ferenc. Tíz éve dolgozunk együtt a fiúkkal, akiknek legtöbbje kétszakmás. Egy gép sem állhat fölöslegesen csak azért, mert valaki nem akar érteni hozzá. A „főszakács” közben hírül adja, hogy már tányérba kívánkozik a főztje. Elsőként a brigádvezető mond pohárköszöntőt, majd csatlakozik hozzá Kertai József igazgató is. Nagy kanállal merítenek a gyöngyöző levesből, s Fodor Zoltán elégedetten nyugtázza, hogy jó étvággyal fogyasztják specialitását. T. Németh László A nyugdíj nemcsak nyugalom Kávé az exminiszterhelyetiesnél M i minden történhet az emberrel hatvanhét év alatt? Van, aki csöndesen pergeti le a napokat, s alig mozdul ki a fölnevelő szűkebb közösség „védőfalai” közül, van olyan, akit épp’ ellenkezőleg: sokfelé irányít- forgat a sors. A ma hetven fete járó korosztály tagjainak országunkban temérdek dolga volt. Ifjúkorukban nehéz sors jutott osztályrészükül, ha nem a kiválasztottak közé születtek, a fölszabadulás után pedig egy egészem új életformát. egy más minőségű élet alapjait kellett megteremteniük — tapasztalat nélkül. Közülük való Kocsis Lajos, aki Bátonyterenyén —, a bányavárosban él. Lakása nem hivalkodó, az ember mást várna, hiszen e sorok írója csöngetéskor már tudta, hogy az egykori miniszterhelyettes ajtaján csönget be. — Kicsi gyerek voltam, amikor apámat áthelyezték Bánkra a tűzállón gyag-bá- nyába. én ott cseperedtem föl. Harminckettőig — akkor voltam tizenhárom éves — ott éltünk, én már Vácra. a piaristáikhoz jártam, de a gazdasági válság miatt apámét, aki nehig aknász volt. elbocsátott-!- cz-^zi+nV ahogy járta abban az időben. Nem nehéz beleképzelni magunkat a helyzetbe. A munKásgy erek a legjooo úton haladt afelé, hogy könnyebb sors jusson néni, hiszen a gunnaziumi érettségi már kényelmesebb eletet, akár állami munkát —, s végül nyugdijat — jelenthetett volna. Mindez semmivé lett hónapok alatt, hiszen csak több hónapi nélkülözés után jutattak munkához, immár apa és fia, — gróf Pappenheim Szigfrid pusztakiské-ri bányájában. Elképzelem a velem szemben ülő. erős szemüveget hordó, csöndes szavú férfit tizenhárom évesen, éhesen, amint a szénszállító vicinálison a fékező kereket markolja. . . Pár perce beszélünk a hűvös szobában, a harmadik Sopiánae-t gyújtja meg. — Másfél év múlva bányahatósági engedéllyel már a föld alatt dolgoztam frei- csillésként. Egy pengő húsz volt a műszakbér nekem, apám nyolcvan pengőt keresett. Ha nem volt üres kocsi, vagv's nem dolgoztunk jól, máris levontak a bérből négy-öt pengőt. Bennünket úgy neveltek, hogy szolgáljuk ki a bányát, és mi kiszolgáltuk. Szigorúan kény ér kérdés volt ez akkoriban. A sárisápi születésű fiú hamarosan Egercsehibe került, három esztendő múlva pedig — 1939-ben — mar ismét Nógrád, Szorospatak bányája adott munkát apjának és neki. Pásztón. magánúton fejezte be a még hiányzó iskolákat — tanulni akart mindenáron. A háborús helyzet azonban közbeszólt. Bevonult, leszerelt, és megint bevonult, közben három esztendőt mégis elvégzett — némi „segítséggel”, ahogy ő mondja mosolyogva — a Péch Antal nevét viselő középiskolában, de ott érettségiznie nem sikerült. A felszabadulás évében Szorospatakon lett aknász, egv évre rá főaknász — az események szinte száguldottak körülötte. Dolgozott és olvasott. — Én nem kocsmába jártam fiatal koromban, mint sokan. Már két éve volt tagja a pártnak, amikor szakénettaégúe, onnan pedig az Állami Műszaki Főiskolára küldték. Amikor végzett, már hatéves volt a lánya, akit alig látott. Kányás üzemvezető-helyettese, majd üzemvezetője volt az elkövetkezendő időkben. Ötvenkettő vége már a trösztben éri, ahol termelési osztályvezetőnek nevezik ki. Egy történet ebből az időből: Ivlízserfón szalag ontotta szenet a felszínre, hisz’ a feszített tervek feszített tempót is kívántak. Több száz vagon szón gyűlt össze Gyularakodón. mert üres vagon nem érkezett. öngyulladás, oltás, mentés __ A míg Kocsisné szinte észrevétlen az asztalra teszi tálcán a frissen lefőtt feketét, lopva nézek körbe. Műbőr garnitúra, régi fekete-fehér televízió, öreg bútorok. — Már ötvenkettő nyarán járt nálunk a megyei pártbizottság kád erese, hogy a feleségemmel beszéljen: r*;t szólna hozzá, ha Pestre kerülnénk? Decemberben volt egy bányásztanácskozás a minisztériumban, mondjak nekem. hogy Hidas István, az egyik mniiszter elnök-helyet les estére vár. Mit akarhat? Rágtam magam rajta erősen, ae azután. . Szaicíeferensikeií. hívtak az ágazati titkárságra. Én csak húzódoztam: nem, inkaob maradnék otthon. Na, akkor utasítom. Így ment ez akkoriban. Tud maradni? — kerdezte a miniszterelnök-helyettes. .. ? Mánrainit rögtön I Másnap már a Parlamentben kezdte meg a munkát. Ötvennégy októberében a Szénbányászati Minisztérium akkori vezetője hivatta: — Te lettnél az első helyettesem. vállalod? — Mondom neki, de Sándor bácsi, én még csak harmincöt éves vagyok! Másnak inkább! Sok magyarázkodás akkor sem volt. Az lettem. Az ellenforradalom utón, januárban kitettek... — A folytatás? — Hazajöttem. Ménkesen kineveztek főmérnöknek, februárban már hatvan vagont küldtünk a napra. Különféle beosztások után hetvenkilencben nyugdíjaztak. — Keserűség? — Kevés, a nyugdíjamat, amit itt megállapítottak, kiegészítették, szóval tudják, hogy nincs velem semmi baj. Most hétezer forint. — Vagyon? Elnyomja a sokadik cigarettát, keserű, majd vidám mosoly az arcán: — Ez itt tanácsi bérlakás. Telkem. nyaralóm nincs. Meg ma is őrzöm azt a számlát, amit a villanybojlerért írtak, amit miniszter-helyettesként beszereltettem. így éreztem és érzem jól magam. Mostanában már csak olvasgatok. gondolkodom a múlton. Elszaladt az idő. Szokatlan, amint megjegyzi: — Az unokák a napfény. a sztalán két meghívó is. Az egyik a tanácsra szólítja ahol társadalmi munkájáért jutalmaznák, a másik a MTESZ senior tanácsába hívja. — Még nem döntöttem, hova menjek — mondja b6- csúzóul. Hortobágyi Zoltán NÓGRÁD — 1986. május 14* szerda 3
