Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

Egy hosszútávfufó magányossága Ha osztálytársainak kelle­ne bemutatnom Kósy Attilát, biztosan nem tudnék újat mondani róla. A 18 éves fia­talember, aki a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium di­ákja jó tanuló és jó sportoló. Noha, ilyen elnevezésű ki­tüntetést hivatalosan nem kapott, bátran állítom, hogy megérdemelné. Attila jó és je­les osztályzataival a tanu­lásban is példát mutat, a sportban pedig kiemelkedő eredményeket ért el. Melles­leg nemrégiben középfokú, angol nyelvvizsgát tett... A korábban megbeszélt időpontban már vár rám. Csendes, szerény fiúnak tű­nik Attila, a beszélgetésre vi­szont „jól felkészülten” ér­kezik: újságokat, eredmény- listákat és fényképeket he­lyez maga elé. Mondom neki, nagyon érdekelne egy bizo­nyos finnországi futóver­seny, melyen ő is részt vett, s erről a közvélemény nem szerzett tudomást. — Ügy kezdődött, hogy 3 éve egy diákdelegáció tagja­ként — jutalomból — elutaz­hattam Finnországba, Sal­gótarján testvérvárosába, Vantaaba — mondja Attila. — Az ott töltött kilenc nap alatt sok barátot szereztem, köztük Teuvo Silvennoinent, aki már akkor megemlítette, szívesen segítene abban, hogy egy nagyszabású finn tömeg­sport-futóversenyen elindul­jak. — Milyen „apropóból” aján­lotta segítségét a barátod? — Tudía, hogy aitlétizálok, s ottlétemkor nyertem egy fu­tóversenyt. Szavait később tett követte s az elmúlt év augusztusában megvalósult az utazás. Részt vehettem a Helsinki City maratonin, ez jelentette sportpályafutásom eddigi legnagyobb élményét. Elém teszi a „JUOKSIJA” finn atlétikai szaklap 1985. szeptemberi számát. Mondja, itt található a Helsinki Ci­ty Marathon eredménylistá­ja. Miközben a magazinsze­rű kiadványt lapozgatom, is­merős névre bukkanok: At­tila Kosy — Unkari. 458-ként érkezett a célba, megelőzve több mint kétezer futótár­sat. Ezután egy napilapot nyújt felém. A „VANTAAN SENTU” egyik oldalán fél oldal terjedelmű képes riport mutatja be Attilát, mint a versenyen részt vett külföldi indulók egyik legjobbját. Fényképek kerülnek elő, a fiatalember ezeket is kom­mentálja. — Hogyan határoztad el, hogy a hosszútávfutással fog­lalkozzál — kérdezem. —Általános iskolás korom­ban birkóztam, kézilabdáz­tam, gerelyt hajítottam és futottam. Napközis tanárom, a nemrégiben elhunyt Kö- röskényi Zoltán egyszer el­vitt egy Futapest akcióra, s az ott szerzett élmények megerősítették az akkor már kialakulóban lévő elképze­lésemet: a maratoni futás lesz számomra a legmegfelelőbb! Két éve az SKSE igazolt versenyzője vagyok, kizáró­lag hosszútávon indulok. — Hányszor futottál „nagy­maratonit”? — A 42 195 métert csak négyszer. Saját — ifjúsági — korcsoportom 30 kilométeres távját viszont többször. Az IBUSZ maratonin az idén, már harmadszor vettem részt. A távot sikerült telje­sítenem s annyit tudok, hogy az első, háromszáz között vé­geztem a leghosszabb távra benevezett 1000 indulóból. — Miként egyezteted ösz- sze a tanulást a sporttal? — Most, hogy érettségi előtt állok, nem járok egye­sületi edzésekre. Első a ta­nulás: szeretnék felvételt nyerni a debreceni agrár- tudományi egyetemre, ez ko­moly felkészülést igényel. A futást természetesen nem ha­nyagolom, saját edzésterv szerint, mindennap teljesí­tem az „adagot”. Reggel és délután futok, ez körülbelül heti 100 kilométert jelent. A többi szabad idő a könyvek mellett telik el... — Terveid a hosszútávfu­tásban? — Az első mindig a kö­vetkező verseny. így szeret­nék jól szerepelni a május 11-i Nógrád megyei győze­lem napi futóversenyen. •Nagyravágyó távlati céljaim nincsenek. A nagymaratonit szeretném mihamarább 2 óra 56 percen belül teljesíte­ni, legnagyobb vágyam pe­dig: újra kijutni Helsinkibe. — Attila, van-e még „vala­mi” amiről még nem esett szó a beszélgetésünkön? — Okvetlenül megemlíte­ném szüléimét, akik pénzt és fáradtságot nem kímélve tá­mogatják pályafutásomat. Ál­landóan velem vannak. Iz­gulnak értem és örülnek, ha a 42 195 méteres táv végén megölelhetnek. Mint édes­apám mondja azért, mert is­meri az ókor maratoni futó történetét... ■ . ,:<i V. I. Kézilabda MB IL Győztek a nők ST. SÍKÜVEGGYÁR— KECSKEMÉTI DUTÉP 26—19 (13—8) Salgótarján, 100 néző, v.: Dinya, Réti. Síküveggyár: Miklós, — Zubercsányné (1), Lukács (4), Moczokné (4), Tarjáni (10), Kovács K., Tóth M. (6), Cs.: Leányváriné (ka­pus), Fehérvári, Tóth V., Ko* vácsné (1), Edző: Czimmer János. Az eredmény alakulása: 10 p.: 3—2, 20. p.: 8—5, 25. p.: 12—6, 40. p.r 19—11, 55. p.: 25—14. Hétméteresek: 4/4, ill. 6/4. Kiállítások: 2, ill. 10 perc. Az előző bajnokságban a bajnokcsapat mellett csak a kecskemétieknek sikerült a tarjániak ellen 4 pontot sze­rezniük, így a hazaiak izga­tottan készültek a találkozó­ra. Az üvegesek jól kezdtek, a szünetig hibátlanul véde­keztek és jó néhány látványos megoldást is bemutattak. Vé­gig vezetve 5 gólos előnyre tettek szert az első 30 perc­ben. Az 50. percben a vendég­látók már 12 góllal vezettek, de ekkor „leálltak” s kiha­gyott ziccereiket DUTÉP- gólok követték. A hajrára a tarjániak visszaestek, de győzelmüket nem tudták megakadályozni a vendégek. Jók: Miklós, Leány vári­hé, Tarjáni, Tóth M., Lu­kács. X Pályára lépett a Síküveg­gyár országos bajnokságban szereplő ifjúsági gárdája is. A korosztályos válogatottakat felvonultató Bp. Építők el­len nem ment a játék, túl ne­héz ellenfélnek bizonyultak. Eredmény: Bp. Építők—Sík­üveggyár 29—17 (16—5) Ld.: Tóth É. 6, Tóth V. 3. —m. I.— TTSZAVASYÄRI— BGY. KÁBEL SE 22—14 (11—8) Tiszavasvári, 200 néző, v.: Farkas,' Pálfi. Kábel: Berdó — Bán (2), Bodor (3), Kovács J. (1), Leszák (2), Kovács- pál. Cs.: Kovács S. (2), Fáb- ri (3), Baranyi (1), Horváth, Kovács T. Edző: Lombos István. Az eredmény alakulása: 10. p.: 1—3, 21. p.: 6—3, 27. p.: 10—7, 49. p.: 18—9, 57. p.: 21-^12. Hétméteresek: 8/5, ill. 9/5, Kiállítások: 6/ill. 4 perc. Berdó szenzációs védései­vel indult a mérkőzés. A ka­pus az első negyedórában há­rom hétméterest és számos ziccert hárított. A vendégek ekkor még jól védekeztek, a hazai csapat nem találta en­nek ellenszerét. Később fel­törték a gyarmati védőfalat, s fokozatosan elhúztak. A Kábel támadásai nem jelen­tettek veszélyt a hazaiak ka­pujára. A második félidőben tovább tartott a gyarmati „zavar”, gólt is alig értek e! Kovácsék. . A kiábrándítóan játszó nógrádi csapat meg­érdemelt vereséget szenve­dett. Jók: Berdó, Fábri, Bara­nyi. —1. !.— A Salgótarjáni Építők bajnoki mérkőzéséről nem kaptunk tudósítást. Birkózás Öten továbbjutottak A megyei nehézatlétikai szö­vetség és a MÁG SE a napok­ban Pásztón rendezte meg az észak-magyarországi területi serdülő birkózóversenyt. A viadalon kilenc egyesület 79 ifjú sportolója mérte össze tudását. Korcsoportonként az 1—3 helyezett került az or­szágos döntőbe, melyet má­jus 17—18-án, a salgótarjáni városi sportcsarnokban bo­nyolítanak le. A pásztói versenyen kilenc súlycsoportban folytak a küzdelmek. . A jól előkészített viadalon a DVTK birkózó- palántái szerepeltek a leg­jobban, 11 -en kerültek az or­szágos döntőbe. A megyén­ket képviselő, fiatalok közül 5-en vívták ki a továbbjutás jogát. Eredmények: 42 kg: 1. Csikány Csaba (SKSE); 45 kg: ... 3. Tóth Gábor (MÁG- Pásztó); 49 kg: 1. Hajnal Ró­bert (MÁG); 62 kg: ... 3. Evenich Gábor (SKSE); 67 kg: ... 3. Illés Rudolf (MÁG). Röplabda NB II. Két vereség BÉKÉSCSABAI ELŐRE SPARTACUS—SVT SC 3—2 (12, —13, —12, 15, 13) Békéscsaba, v.: Hajdú, Faragó. SVT SC: Szép, Szárnyasi, Per- cze, Szkiba. Handóné, Scujer. Cs.: Tollár. Póczos. Edző: Kőbán László. A hazaiak kezdtek jobban, s szoros küzdelemben nyerték az első játszmát. A második szettől erősítettek a vendégek, Handóné és Szép jó játékával a vezetést is átvették. A negyedik játék­részben még Szkibáék vezettek 8—4-re, ekkor váratlanul meg­torpantak a tarjániak. A csabai­ak jobban összpontosítottak. s 125 perces nagy csatában meg­nyertek a találkozót. Jók: Szép, Handóné. — ts — 8 NÓGRÁD - 1986. május 1, csütörtök Á Vasas indulhat a KEK-ben Tegnap a Népstadionban játszották a Magyar Népköz- társasági Kupa döntőjét, me­lyen a Ferencváros és a Va­sas csapata mérkőzött a KEK-ben való indulás, jogá­ért. Az első játékrészbe úgy tűnt, mintha nem is két NB I-es gárda küzdene: néhány kemény beiemenésen és a csúszkáláson kívül nemigen akadt említésre méltó ese­mény. A második 45 perc sem bővelkedett izgalmakban, noha láthattunk a Vasas ka­puja előtt „tömegjelenetet”, mely Hámori és Rácz kiállí­tásával zárult. A két együt­tes a rendes játékidő alatt nem vitte döntésre a kupa sorsát. így a 2x15 pierces hosz- szabbítás következett. A Fradi ekkor többet kezdeményezett a Vasas játékosai pedig — a mutatott teljesítmény alapján — a mindent eldöntő 11 -es rúgásokat várták, s ez a 120 perces játékidő után be ts következett. Tulajdonképpen ezzel vált izgalmassá a dön­tő, s elég volt a ferencvárosi Szántónak hibáznia, hogy végérvényesen eldőljön: a kupát a Vasas nyerte, s ez­zel jogot szerzett a jövő évi KEK-sorozatban való részvé­telre. Labdarúgás, területi bajnokság, Mátra-csoport Nem ment a nógrádi csapatoknak NAGYBÄTONY— HATVAN 0—0 Nagvbátony, 300 néző, v • Lója II. Nagybáitony: Kiss -- Bertók, Orosz, B. Kovács (Tolnai az 57. p.). Szabó Gy — Mákos, Hajdara (Kovács az 52. p.), Cséki, Mihalkó — Barta, Berindán. Edző: Répás Béla. 20. perc: Szabó Gy. beívelt szabadrúgását Mákos 10 mé­terről a kapu mellé tejelte. 51. perc: Hajdara a pálya közepén felvágta Zomborit, ezért sárga lapot kapott (A hazaiak játékosa a szerelés közben súlyos bokasérülést szenvedett.) 81. perc: Barta baloldali lövésszerű beadása a felső lécet érintve hagyta el a já­tékteret. Az első félidő kiegyenlített játéka után a másodikban csökkent az iram és a szín­vonal. A pontosztozkodás igaz­ságosnak mondható. Jók: Orosz, Mákos, Szabó Gy. — tóth — BVSC—ROMHÁNYT KERÁMIA 2—0 (0—0) Szőnyi út, 150 néző, v.: Sza­bó K. Romhány: Balogh — Kun, Pingiczer, Menczel, Fi- liczki — Pincze, Kaliczka, (Szikéra) Varga — Sági, Ka* pusy, Szedlák. Edző: Kertész J/mpe. 26. perc: Bal oldali szög­let után Kapusvhoz került a labda, aki a felfutó Pincze elé talált A középpályás 20 méterről küldött lövését Falk a bal sarokból tenyerei­be szögletre. 50. perc. Galambos futott el a jobb oldalon, két csel után Bagvinszkd élé tette a labdát, akii 6 méterről nagy helyzetben Balogh kapusba lőt+e. 88. p^rc: Németh jőhb ol­dali y^atriet“ után Kaldos 3 méterről a jobb sarokba he­lyezett. 1—0. 89. perc: A bal oldalon fel­futó Krisztin labdáját An- dorka közelről a hálóba po­fozta. 2—0 A dobogóra pályázó vas­utasok végigtámadták az el­ső félidőt, középen erőltetett támadásaikat azonban rendre visszaverte a szervezetten, olykor 9 emberrel védekező vendégcsapat. A romhánviak kontratámadásokkal próbál­koztak — kevés sikerrel. Szü­net után éléntkebb és változa­tosabb lett a játék. A BVSC továbbra is kezdeményezett, iránvította a játékot, ám a nógrádi gárda is több veszé­lyes támadást vezetett. A haj­rában nagv küzdelem folyt a győztes gólért, A vasutasok rohamoztak, a vendégek hő­siesen védekeztek, ám az utolsó nercekben már elhagy­ta őket a szerencse. Sárga Ián: Kun a 16. p., Kr(5rner a 34. p., Balogh az 52. n. .. . Jók:- Balogh. Kun, Ménczel, Kapusy, Szedlák. (sz. I.) H KÖTELES SE— st. síküveggyár 2—2 (1—0) .1 Salgótarján, 400 néző, v.: Mester Síküveggyár: Rédei — Rigó, (Rusznyák), Gyelvai, Verbói. Bodor — Czene. Bal­ga, Dóra, Králiik — Garai, Németh (Szekula). Edző: Kiss László. 21. perc: Jobb oldali sza­badrúgás után a beívelt lab­dát a magasra felugró Jaszik fejelte a hazaiak hálójába. 1—0. 67. perc: A Králiktól kapott labdával Garai már az 5_ösön járt, amikor felvágták. A büntetőt a jobbra „fektetett” kapus mellett Balga a bal sarokba lőtte. 1—1. 74. perc: A ll*es pontnál az egyik vendégvédő kézzel ért a labdához A megítélt bün­tetőt Balga újra biztosain ér­tékesítette. 2—1. 78. perc: Godó elhúzott a védők mellett és a hosszú sa­rokba lőtt. 2—2. A hazaiak végig többet tá­madtak. de helvzeteiket ezút­tal is sorozatosan elhibázták. A mutatott iáfék alanián a? üvegesek közelebb álltak a gvőzelemhez. Sárga lap; Aranyos (Köte­les SE) Jók: Garai, Krátík Balga. — mátyus — BORSODNÁDASD— BALASSAGYARMATI SE 2—0 (1—0) Borsodnádasd, 150 néző, v.r Szabó II. Balassagyarmat: Tresó — Földvári, Robb. Zsély, Sziszük — Nagy. Var" ga, Semetke (Zsidai), Tóth II. — Gál, Szalai. Edző: Bur.dzsák Dezső. .35. nerc: Kasza ügyes eset lékkel futott elájobb olda­lon, beadását a jókor érkező Balogh a bal sarokba helyez­te. 1—0. 61. perc: Kasza—Balogh ősszj-sték után a középre ívelt labdát Vágó óriási kanáslövés- sel a bal felső sarokba jut­tatta. 2—0. A végig jabban játszó ha­zaiak sok helyzetet teremtet­tek és végeredményben meg­érdemelten szerezték meg a két bajnoki nontot. Jók: Tresó, Zsély. Földvári. (k. t.) Mérkőzés e'őif Feledtetni a vásárhelyi fiaskót! Szombaton a Kohász-stadi­onban találkozik egymással az SBTC és a Nyíregyháza gárdája. A vendégcsapat űsz- szel még „első osztályú” ál­mokat szövögetett, később azonban belátták: ebben a szezonban ennek nincs reali­tása, azaz: más úton jár a szív, és más úton az ész... A nyírségiek jelenleg a ta­bella 10. helyén találhatók, s legutóbb otthonukban szen­vedtek vereséget a Nagyka­nizsától. Ubrankovics Mihály, vezető edőző elismerte az „olajosok” győzelmének jogos­ságát. A Stécé három győzelem után az előző fordulóban 3—1-re kikapott Hódmezővá­sárhelyen a Metripondtól. Érdekesség, hogy a volt tar­jáni játékos Mohácsi is be­talált az SBTC hálójába. „Emberség, becsület! De szép fogalmak..nyilatkozta a Népsport tudósítójának Haász Sándor, s kérdésünkre el­mondta, hogy véleménye a „fekete ruhás” emberek tény­kedéséről szólt. Számára úgy tűnt, hogy a vásárhelyi ta­lálkozón csak hazai győzelem születhetett... Most a Nyíregyháza ellen jó játékot és győzelmet vár a szakvezető. A csapat sze­retné bizonyítani, hogy a ko­rábbi eredmények nem vé­letlenszerűek voltak. Vágó kiállításával kapcsolatban — eltiltják-e vagy sem — még nem kaptak hírt, ezért elkép­zelhető, hogy a játékos a szombati találkozón nem sze­repel. Haász Sándor kerete: László, Tarlósi, Nagy, Zimo- nyi, Babcsán. Cyimesi, Oláh, Juhász, Poor. Urbányi, Vin- cze, Sváb, Becsei, Rácz és Vágó (?). Jónás a Videotonba tart idegenben KKFSE—SALGÖ ÖBLÖS SC 3—1 (II, 13, —14, 12) Szentendre, v.: dr. Fejes. Öblös SC: Mátrai, Prajsnár. Sovan, Ti- haméri, Táj ti, Kiss O. Cs.: Varga. Edző: Farkas Róbert. A mérkőzésen végig szoros küz­delmet vívott a két együttes. Már a második szettet nyerhet­ték volna Mátraiék, de a sok hiba megbosszulta magát. Ké­sőbb, a játszmagyőzelem után még felcsillant az esetleges győ­zelem reménye, a szentendrei csapat, azonban jobban koncent­rált. A tarjániak ezúttal is a haj­rában játszottak .gyengébben, így a várt siker elmaradt. . - — mátyus — Jónás Gyula, az SBTC 18 éves labdarúgója az elmúlt években góljaival hívta fel magára a figyelmet. A kiste- renyei fiatalember jelenleg a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola ne­gyedikes diákja. Jó tanuló, tagja a magyar ifjúsági vá­logatottnak, teliét nem vélet­len, hogy neves egyesületek is felfigyeltek rá. Nevelő mes­tere Patkó József volt, az ő irányításával kezdett Jónás az SBTC-ben, Ferencz Gyula, a klub tár­sadalmi elnöke elmondotta, hogy a kitűnő rúgótechniká­val rendelkező, 175 cm ma­gas. jól cselező csatár úgy érzi a kaput, mint az egykori világsztár, a nyugatnémet gól­zsák Gerd Müller. Jónást több egyesület is megkereste aján­latával, só — a családi ku­paktanács „ülése” után — a Videotont választotta. Az NB I-es klubnál 5 °ves szer­ződést írt alá, ez június 1-től lép érvényb". A játékosért a Stécé félmillió forintot kap!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents