Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

KISZ-kongressiusJ küldött

9 számítógép megszállottja

Félórányi beszélgetés után már feltűnik, hogy Petre István minden ötödik-hatodik mondatával a számítógépekhez kanyarodik. Olyan szeretettel, lelkesedéssel szól róluk, hogy nem marad kétségem afelől: megszállottjuk. Beszélgetésünk apropója, hogy ő lesz az egyike annak a tizenhét nógrádi fiatalnak, akik a KISZ XI. kongresszusán képviselik megyénk ifjúságát. firsze a munka és a moz?5- lofn szorosan összekap es' riik Petre István életében éppúgy, mint országunk mindennapjaiban. Nem csodálkozom hát, hogy amikor arról kérdezem, mit mondana el, ha szót kap a kongresszuson, így kezdi:

— Mindenképpen hangot

•dnék annak, milyen fontos szerepe van társadalmunk jövője szempontjából a számítástechnikának, az informatikának. Óriási szellemi tartalékokat rejtenek. A KISZ-nek is azon keli lennie, hogy minden lehetséges eszközzel népszerűsítse, propagálja a fiatalok között. Sokat jelenthet ebben a jobb együttműködés a különböző szakmai szervezetekkel, a TIT-tel, az MTESZ-szel. De a különböző nagyvállalatoknál dolgozó, számítástechnikához értó KISZ- esefc is nagy részt vaHalhat- nának abban, hogy a számítógépes kultúra minél szélesebb körben elterjedjen a fiatalok között

Persze, ez csak egyetlen téma azok közül, amelyeket Petre István a kongresszus elé vinne. A másik a fiatalok életkörülményeinek taglalása lenne. Mondanivalóját saját élete is kiválóan pék- ciázza.

A hosaontet évesl xsAgőtar- fáni születésű fiatalember, miután Matraverebélyben befejezte az általános iskoláit, a kistérényei Váci Mihaij Gimnáziumban éretteégízeti. Tizenegy hónap katonai szolgálat következett, majd öt év kemény tanulás a veszprémi vegyipari egyetem szervező vegyésztnél n ők ! karán. Jeles diplomával érkezett s salgótarjáni öblösüveggyárba. Az időközben eltelt két év aztán

igen gyorsan meghozta mindazt, amit az élet sűrűjének neveznek. Pályakezdés, beilleszkedés, újabb katonaság, családalapítás, lakásszerzés, gyerek, anyagi gondok — mind rászakadtak a fiatalemberre.

— Azért néhány dologban szerencsésebb vagyok az átlagnál — mondja panaszáradat helyett — Először abban, hogy az öblösüveggyárban kitűnő kollektívába csöppentem. Kezdettől fogva nem éreztem azt, hogy valamiféle -mémökóvodábsr” járok, mert rögtön megbíztak nekem való, komoly feladatokkal.

Mégis arra kényszerült Petre István, hogy megváljon kedvelt munkahelyétől. Megnősült, kislánya született, s a család eltartása szinte lehetetlennek bizonyult a havi négyezerből. Két hónapja dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervezés! Vállalat salgótarjáni számítóközpontjában. Nem bánta meg a cserév. Nemcsak a havi ezer forinttal több pénz miatt, hanem azért íz, mert azt csinálhatni, amit szeret. Most a szécscryi ELDETT-gyár anyagszükséglet-számításának számítógépre vitelén dolgozik.

Az öblösüveggyárat azért sosem fogja elfelejteni — mondja. Hozzá fűződnek az ifjúsági szövetségben elért sikerei is, amelyeknek nagyrészt köszönheti a mostani megtiszteltetést, a kongresszusi küldöttséget

Tagja lett az üzemi KISZbizottságnak, elvégezte a sal- gói KISZ-iskolán a négyhetes propagandistaképzőt, majd — hogy még tovább fejlesz- sze tudását — beiratkozott a pártiskola politikai gazdaságtan szakosítójára. Mindennapos elfoglaltsága lett a mozgalmi munka. Aktivisták körét szervezett, propagandistaklub születése fölött bábáskodott. Mindig tele volt a feje jobbító gondolatokkal, ötletekkel. Aztán beválasztották a városi KlSZ-bizott- ság mellett működő politikai képzési munkabizottságba.

— A képzés mostani szerkezetét én nem tartom rossznak — mondja —, de a tartalmon mindenképpen javítani kell. Aktuálisabb, az élethez közelebb álló tematikára van szükség. Folyamatosan kellene informálódni arról, mi foglalkoztatja a fiatalokat,* s ehhez igazodni. Nagyon sok múlik az előadók személyén. Színesebbé tehetők a vitakörök, előadások szemléltetőeszközökkel, filmnél,

magnóval, videóval. Fontosnak tartom, hogy azok kerüljenek beiskolázásra, akik érdeklődőek és rátermettek. Fel kell figyelni arra, hogy a szervezetek formális vezetőin kívül kik azok, akikre hallgatnak az emberek.

Nem véletlenül kanyarodott beszélgetésünk a mozgalom jövője felé, hisz mostanság mindenkit a megújulás gondolata foglalkoztatja.

Ügy látom — főzi ehhez Petre István —, amíg a fiataloknak nincs családjuk, szívesen dolgoznak a mozgalomban. Amikor azonban jön a család, a gyerek, a lakásgond, nehéz választás elé kerül sok fiatal: ezekre szentelje-e az idejét, vagy a mozgalomra?

Petre István példája azt bizonyítja, nem lehetetlen mindezt összeegyeztetni.

Kovács Erika

Érdek és pánszervezet

Cnlrabat íoglaacoBhsrtnBfc tavalyi gazOUndndi dáikodásunk negatív tapasztalatai. Mint ismeretes, politikusok és iparunk vezetői nemrég riadót is fújtak amiatt, hogy a magyar gazdaság nem a népgazdasági tervben kijelölt pályán halad. A csökkent teljesítmény ellenére az iparban nem kívánatos bérkiáramlás történt, a konvertibilis export jelentősen elmaradt az előirányzattól, miközben nagyon is nőtt a behozatal.

Mint kiderült, a komoly szabályozási fogyatékosságok mellett a vállalatok is felelősek a helyzetért. A teljesítménytől elszakadt béremelések, a nyugati exportfeladatok elhanyagolása, az amortizációs alapok felélése béradónak mind azt mutatja, zavar támadt az érdekek értékrendjében. Ügy tűnik sok hel.yütt, hogy a pillanatnyi érdekek elhomályosították a jövő építésének, megalapozásának természetes igényét, a helyi érdek pedig az ország gazdasági egyensúlyának szükségességét, fizetőképességünk megőrzését fedte el. Megkérdezik, hogyan fordulhatott elő ez a pártszervezetek szeme láttára. egyáltalán, mi ma a kommunista közösségek feladata, amikor az új vállalati irányítási forma nagyfokú önállósággal párosul? Milyen érdekek védelmét vállalja föl a pártszervezet?

A válasz egyszerű, meg bonyolult fc. Egyszerű felelet, de igaz, az üzemekben a párt- szervezeteknek a páré gazdaságpolitikáját kell képviselniük. Ez a politika az ország és az egész lakosság érdekeben fogalmazódott meg a XIII. kongresszuson. lényege a dinamizálás, külső egyensúlyunk megőrzése, antiinflációs politika. Nem szükséges hosszan bizonygatni, hogy ahol visszaesett a termelés, de jelentős béremelést adtak, elhanyagolták az exportot, ott egészen más pályán haladtak. mint amelyet a gazdaságpolitika megszabott.

Az ügyeskedés, hogy a túlzott béremelés terheit a gépek, berendezések felújítására jutó pénzekből fedezzék, már azt is mutatta: nem csak a népgazdasági érdek megsértésére került sor, hanem az üzemek normális működésének veszélyeztetésére is. Ezért nem igaz az. hogy amikor a pártszervezet a gazdaságpolitika irányvonalának követésére szólít fel, egyedül a népgazdasági érdeket képviseli.

A hetedik ötéves terv, éves tervünk sem.

mi olyant nem követel meg a vállalatoktól, amelynek teljesítése nem ffeetődne ki az üzemeknek. A hatékonyság, a műszaki fejlesztés, a jobb gazdálkodás követelménye az adott kollektíva előtt vállalandó kötelesség is. Alapvetően ma ezek a követelmények garantálják a nyereséget, a dolgozók jólétét, tehát összhang van a célok és az eszközök között. Persze általában. Mert előfordulhat olyan szabályozó, amely a célok ellen hat, s amikor ez az üzem gyakorlatába?! kiderült, a pártszervezet akkor sem késlekedhet a jelzéssel.

Azt mondottuk, a válasz bonyolult isi Miért? Adott helyen a gazdaságpolitika primátusát hirdetni kell a helyi gyakorlattal szemben is, s ez nem egyszerű. Hagyjuk: meg, népszerűnek éppen nem nevezhető szót emelni a béremelések ellen. Mégis meg lehet ezt tenni! Ebben a párttagok mellé áffl minden olyan dolgozó, akinek tisztessége nem engedi meg, hogy olyasmiért fizessék, amiért nem dolgozott meg. De a helytelen gyakorlatot a vállalati tanácsok döntése sem szentesítheti.

E testületek tiszte, feladata a hatékonyabb gazdálkodás előmozdítása, a vállalati stratégia kimunkálása. Az üzemek jövőjét adták a vállalati tanácsok kezébe. Szereptévesztés tehát, ahol ez a testület az igazgató, a többi vezető fizetésének felemelésével kezdte működését. és nem a teljesítmények növelését célzó intézkedések meghozatalával, Erre mindenütt fel kellett volna hívni a figyelmüket, még akkor is, ha úgy tűnt voimaj hogy a bírálat türelmetlenség a működésüket éppen megkezdő vállalati tanácsokkal szemnen. A pártszervezeteknek különben is van módjuk az új testületbe bekerült kommunistákon, a tekintélyes szakembereken keresztül úgy hatni a vállalati tanácsokra^ hogy az eszmei irányítást ne tekintsék hatáskörük megsértésének, beleszólásnak.

Érdekekről beszéltünk. Nem ítéljük el egyiket sem, hiszen az érdek veleszúletifc az emberrel, a réteg, a csoport helyzetéből adódó objektív állapot Abban sincs semmi különös, hogy a pillanatnyi érdek eltérhet a távlatitól, egyes üzemek közvetlen érdal kei is szembekerülhetnek egymással, me| az ősszvállalati célokkal, és végső soron a4 ország gazdasági fejlődésének szükségleteid vei.

Az a .pártszervezet jár el jól, amely a£ üzemből talán nem is látható átfogóbb tóW latibb érdekeket, a nagyobb közösség jav& tudatosítja, másfelől pedig jelzi, ha tartósan m^bomiik az összhang a vállalati gazdálkodás feltételei és a célok között. Ezt jelezve egyes pártszervezetek joggal sürgetik; hogy növelni kellene a vállalati kollektívák: és vezetők személyes érdekeltségét az üzen* fejlődésében, vagyona gyarapításában, a műszaki fejlesztésben.

B

líflfRli?1 •' rédto Sréhréredésekkei tg

IHII pslclli ( elősegít:, hogy az üzemek — űrrepülési hasonlattal szólva — a kijelöl* pályára álljanak. Ehhez azonban „hajtóerőre” is szükség -van: ez lehet a kommunistái* szava, a pártszervezetek figyelmes, meggyőzői, s mozgósító munkája is.

k. r.;

Varrógépek az NOK-ból

Pénteken az NDK budapesti kereskedelmi képviseletén ünnepélyesén átadták a hazánkba szállított 400 ezredik NDK-gyártmáryú háztartási varrógépet Ezeket a készülékeket a Texima kombinát wittenbergi gyárában készítik

„Tisztelt Szerkesztőség!

Most, hogy egy kicsit ülepedtek bennem a gondolatok, szeretném el, küldeni ezt a pár köszön- nösort azoknak a kollégáknak, akik a múlt évben segítettek lakásom felújításában. Egyedülálló anya vagyok, itt Balassagyarmaton se rokonom, se hozzám közel álló barátom. Mikor meghallottam, hogy lakást kapok, először nem tudtam, örüljek-e, vagy sírjak, mert — lévén leadott lakás —, aU.po.-an megérett a felújításra. Mint írtam, nem volt segítő támaszom es penze/n sem elegendő, hogy szakembert fogadjak. A kábelgyárban dolgozom, ahol elmeséltem a dolgot főnökömnek, Ács Boldizsárné, nak. O a pénzügyi és számviteli osztály vezetője. Inkább csak panaszkodtam, mintsem segítséget reméltem. A^lán meg, keresett nehány fiatalember, a Szabó Lőrinc ifjúsági brigád tagjai és felajánlották segítségüket. Először nem hittem, hogy a lakatosok értenek a li- nóleumragasztashoz, meg az ablakfestéshez, de olyan ügyesen csinálták, hogy két hét alatt végeztünk a munkával. Kilencen vannak es mindenki részt vett a felújításban. Mondanom sem kell, mennyire nagy kő esett le a szívemről, mikor végre birDCépzelt Lenéi.

ÓBOR MÁRIÁTÓL

tokba vettem gyermekemmel a ragyogóan tiszta, teljesen újjávarázsolt otthonomat. Nélkülük nem is tudom, mire mentem volna. Ezúton szeretném megköszönni önzetlenségüket és a remek munkát, amit végeztek.

Ódor Mária.”

A Kiváló gyár cím elnyerése alkalmából rendezett ünnepség előtt adódott néhány perc, hogy a kábelgyári „Timurokat” egy kis beszélgetésre invitáljam. Az olajos ruhák most az öltözőszekrény fogasán árválkodnak, hiszen ez a mostani rangos esemény; így hát nyakkendősen, szerszam- forgatásra edzett kezüket ölbe fonva állnak félkörben. Kicsit sután és ille- tödötten, hisz nem szoktak ők ilyen „cécóhoz”. A brigádvezető éppen tanul-, mányaival foglalatoskodik, ezért nem lehet itt. Helyettese, vagy inkább megbízottja. Fábián Péter rövid bemutatást tart.

— Tíz éve alakultunk, akkor munkabrigádként és hét esztendeje léptünk

be a szocialista mur.ka- verseny-mozgalomba. Csa- báék — mutat az acélos Izomzatú fiatalemberre, aki becsületes nevén Takács Csaba —, az acél- csarnckban dolgoznak, az ott levő gépeket javítják. Bozány Zsolt meg a Csejk Józsi a nagyjavító csapat tagjai. Gáspár Jancsi és jómagam a szabadvezetékcsarnok berendezéseit tartjuk karban.

Sorra elmondják napi teendőiket, ami általában azzal kezdődik, hogy terepszemlét tartanak. Kifaggatják a művezetőt, Kikérdezik a gépmestereket: volt-e baia a berendezéseknek az előző műszakban? —. s ennek megfelelően alakul további programjuk.

— Azért van munkahelyi napló is — egészíti ki társait Csejk József —, de a gépmester jobban tudja, mi a baj.

A nagyjavítók egy berendezéssel foglalkoznaK. elvégzik a teljes felújítást. Vállalásaikat hatar.dőliöz kötik, és ha teljesítik, nem késik a jutalom sem. Arra is elkötelezték magukat, hogy alkalomadtán más területen is besegítenek.

— A kulturális-tanul- mányi felajánlásainkat, vagy a szabad idő hasznos eltöltésere tett vállalásainkat különválasztjuk a termelési feladatoktól

— magyarázza Fábián Péter. — Szerződést kötöttünk például a nógrádi 1. sz. óvodával a játszópark felszereléseinek karbantartására, kijavítására. Idén már voltunk ott; megpreparáltuk a rossz zárakat, csapokat. Ha az idő engedi, elkezdjük a festést is.

A brigád tagjai gyakran kirándulnak, közülük hárman már családdal. Néha leülnek egy sör mellé, s nem félnek a kö- tözködőktől sem, hiszen Csaba rendszeresen kara- tézik.

— Most, hogy a Vállalat kiváló ifjúsági brigádja címet megkaptuk, megint kinéz egy kis ünneplés — nevetnék —, persze csak ha mindnyájan együtt leszünk — mondja a megbízott.

Odor Mária történetéhez csak annyit tesznek hozzá:

— Utolsó nap. amikor nem tudott időben hazajönni, még a kulcsot is odaadta Megbízott bennünk, pedig előtte alig találkoztunk

T. N. L.

A kongresszusi munkaversenyben elért eredmények alapján kongresszusi oklevéllel tüntették ki a szécsényi EDZETT ZárgyártóVállalatnál működő Komját Aladár aranykoszorús szocialista brigádot. A fiatal szakmunkásokból álló kollektíva a felületkezelő üzem laboratóriumában dolgozik. Képünkön Borda Tibor és Jusztin Ferencné — a brigád két tagja — laborálási munka közben

— RT —■

Nyolcezer bányászlakás állami támogatással

A már korábban megkezdett bányászlakás-építési akció folytatásaként a hetedik ötéves tervben újabb 8000 otthon készül el állami támogatással. öt év alatt 2,6 milliárd forintot kapnak erre a célra a bányaválla! átok.. A jelentős összeg lehetővé teszi, hogy a bányászok az eddiginél előnyösebb feltételek között jussanak lakáshoz. Az állami támogatás lakásomként a korábbi 100 000-ről 200 000 forintra emelkedett s ezt az összeget a vállalatok saját erőforrásaikból még kiegészíthetik.

Az állami támogatás feltétele, hogy az arra igényt tartó dolgozó 10 évre szóló munka- szerződés* kössön a vállalattal. A pénzt ugyanis tíz évre felfüggesztett kölcsön formájában kapják a bányászok, amit a tizedik év után — amennyibe» továbbra is a vállalatnál dolgoznak — nem kell visszafizetniök.

Már minden bányavállalatot értesítettek arról, hogy milyen arányban részesülnek az állami támogatásból, amelyből idei felhasználásra 520 millió forint jut.

Az állami támogatás felosztásába mindenütt bevonták a vállalati szakszervezeti bizottságokat is. velük eevütt döntöttek a helyi körülmények és igénvek gondos mérlegelésével. A támogatás mértékét és módját a kollektív szerződésekben is rögzítik, a szakszervezeti bi zottságok pedig rendszeresen ellenőrzik a tervek végrehajtását.