Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-08 / 107. szám
Elismerési díj „Örökzöld” téma, Évente számíthat a negyvenesek derékhadának érdeklődésére. Ezért vissza-vissza kell tér- müink rá. Tehát főként a negyvenes éveik közepén-végén járó asszonyokat érinti, akik túl vannak a gyerekszülésen, és most már unokáik nem kis gondját is átveszik. Akik 30 év körüli szolgálati viszonyukkal a hátuk mögött munka után idős szüleikhez rohannak, mert azok közül sokan már ellátni is képtelenek önmagukat. Szóval a leginkább igénybe vett korosztály tagjai azok, akik úgy érzik, nem bírják tovább a terhelést minden fronton. Orvosi vizsgálatok során kimutatható szervi betegségük nincs. Legalábbis akikora, hogy az rokkaratnyugdíjra jogosítaná őket. A kifáradt szervezet ideig-óráig regenerálódhat a táppén- wwnapak alatt. Aztán ki-ki újra nyúzza magát a szövőgép az eladópult mellett, vagy éppen a katedrán. Mert annyi jogismerete ma már mindenkinek van, hogy ismeri a „megszakítási idő” fogalmát. Vagyis azt, hogy akinek a szolgálati idejében egyhuzamban 5 évnél ' hosszabb megszakítása van. csak akkor számíthat arra, hogy a korábban megszerzett ideit beszámítják nvugdíjá- nak megállapításakor, ha újabb ötévi szolgálati időt szerez. Az egyhuzamban hosszabb «kifejezésre érdemes odafigyelni. Ugyanis, ha valaki akármilyen rövid időre is. de vállal olyan munkát, ami szolgálati időnek számít, már elölről kezdheti számolni az öt évet. Érdemes felsorolni azt is, melyek azok az idők, amelyek nem számítanak megszakítás] időnek, bár ezalatt nincs szolgálati időre jogosító jogviszony. Figyelembe veszik a szolgálati idejét annak, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati időt megszerezte, és az azt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, megrokkant és a rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Nem számít be a megszakítás idejébe az az idő. amely alatt az igénylő a szolgálati idő megszűnését követő öt éven belül kezdődő: öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban vagy rendszeres szociális segélyben részesült; 1952. január 1-ét megelőzően legalább 20 százalékos, azt követően pedig legalább 50 százalékos munkaképesség-csökkenése alapján baleseti járadékban része,- sült; kórházi ápolás alatt állt. 1945. január 1-e és a tanácsok megalakulása között eltelt időben községi bíró volt, diplomáciai mentességet élvező szervnél vagy személynél olyan munkaviszonyban állott, amelyet szolgálati időként figyelembe venni nem lehet: az 1952. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján betegség esetére önkéntesen vagy önkéntes továbbíizetéssel biztosított volt. Sokan kérdezik, lehet-e ma „önkéntes fizetéssel” szolgálati éveket szerezni. A válasz egyértelmű nem. Az elismerési díj fizetése ugyanúgy nem szolgálati idő szerzésére jogosító lehetőség, mint az imént felsoroltak. Mindegeknek csak abból a szempontból van jelentősége, hogy ezek az idők leszémítandók a megszakítás szempontjából. Tehát nézzük, mit kell tenniük azoknak a megfáradt WKBonyokraak, akiknek több mint öt évük van a nyugdíjuk eléréséig. Fel kell keresniük a lakóhelyük szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot ahol be kell adniuk az elismerési díj fizetése iránti kérelmüket. Mégpedig a ..megszakítás” kezdetétől, rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantnyugdíj megszűnésétől számított egy éven belül. A kérelem benyújtásakor igazolni kell a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnésének az időpontját és az elismerési díj összegének szempontjából irányadó utolsó 3 havi keresetet. (A rokkantnyugdíj havi összegét.) Az elismerési díjat a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizetni. Ha az elismerési díj fizetője egy hónapnál hosszabb időn át keresőképtelen beteg, és ezt igazolja, kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltségi a keresőképtelenséget okozó betegség egy hónapot meghaladó tartamára az elismerési díj fizetése alól mentesíti. Dr. Kertész Éva Családias körülményeket biztosítanak a gyerekeknek a varsányi óvodában. Hatvankilenc kisgyermek töltheti közösségben hétköznapjait, akikre — két csoportban — három óvónő és két dajka vigyáz nap mint nap Az eltérő életkor nem akadályozza a gyerekeket a közös foglalkozások során, sőt. inkább barátias légkör alakul ki az idejáró óvodások között. Felső képen Dckány Melinda óvónő irányításával játékot tanulnak a kiscsoportosok, míg jobb alsó képen Go. jánné Kass Katalin, vezető óvónő a nagycsoportosok részére tart foglalkozást. A jó időt kihasználva — bal alsó képen — a szabadban elhelyezett játékokon játszanak a varsányi kicsinyek. (Rigó Tibor felvételei) Levelezőink írják: A „Május 1Szocialisia Brigád A Salgótarján és Vidéke Áfész salgótarjáni sósrúd- üzemében dolgozik az a 18 fős szocialista brigád Szeder- jesi Istvánná vezetésével, mely az 1985. évi vállalás teljesítése alapján kiérdemelte az „arany” fokozatot. A brigád gazdasági tevékenységének vállalása a termelőgép teljes kapacitásának kihasználása volt. Ez sikerült is, mert a vállalt 12.9 millió forint értékkel szemben 13,3 millió forint értéket termeltek. Biztosították. a „Nógrádi ropogós” sóspálcika jó minőségét, amit az is igazol, hogy a termék az 1985. évi OMÉK-en ismét elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma minőségi megkülönböztető embléma viselésének jogát. Az elmúlt évben a kis üzemben nem volt baleset. A brigád kollektívája 378 óra társadalmi munkát végzett az elmúlt évben. Tavasszal és ősszel kommunista műszakot tartottak. Részt vettek a szövetkezet tiszaföldvári üdülőjének bővítési munkálatainál is. Nagy gondot fordítottak a szakmai utánpótlásra. Az elmúlt évben négy új dolgozót tanítottak be a szakmai fogásokra. A brigád már évek óta patronálja a salgótarjáni öregek napközi otthonát. Az idén az anyák napja alkalmából látogattak el először az idős emberekhez az otthon lakóinak nagy örömére. Az elmúlt évben 1800 forint értékben vásároltak könyveket. Termelőmunkájuk folyamatosságát nagyban elősegítették a nyugállományúak, akik ebből az üzemből tértek megérdemelt pihenőre. Rendszeresen segítő nyugdíjasok is akadnak: Béres Imréné, Márkus Lászlóné, Lenkó Ti- borné és idős Benkő Já- nosné, akiket a brigád még ma is tiszteletbeli tagként tart nyilván. A kollektíva ebben az évben is szorgalmasain munkálkodik a kapacitás teljes kihasználásán. Szeretnék teljesíteni a 13 milliós termelési tervet. Továbbra is fő céljuk az anyag- és energiatakarékosság. s a minőség szinten tartása. Társadalmi munkát brigádtagonként 10 órát vállaltak, de ezen felül még két kommunista műszakot is. Említésre méltó, hogy a május elseje előtti éjszakás műszakban dolgozók már előre ledolgozták a műszakot egy szombati napon, hogy a május 1-i felvonuláson részt tudjanak venni. A kollektíva szeretné elérni, hogy az idei vállalásuk teljesítésével meg tudják majd pályázni a Szövetkezet kiváló brigádja címet. Dudás Pál Salgótarján Nyugdíjasok-fiatalok találkozója Másodszor rendezték meg május elseje tiszteletére a nyugdíjasok—fiatalok találkozóját Cserháthalápon. Az Összejövetelt, melyre 120 idős embert hívtak meg, ezúttal is a KISZ-esek kezdeményezték. Besegített a szervezésbe és a lebonyolításba a tanács és a Hazafias Népfront, s úgyszintén részt vállaltak a teendőkből a helybeli és a környékbeli gazdálkodó egységek, nevezetesen: a Cser- háthaiápi Műdékor Szövetkezet. a magyarnándori mezőgazdasági termelőszövetkezet és a Magyarnándori Állami Gazdaság. A rendezvényre a művelődési házban került sor. A fiatalok virággal és az eseményt megörökítő emléklappal kedveskedtek a nyugdíjasoknak. majd jól sikerült kultúrműsor következett. A kisdobosok és az úttörők szavalataikkal és énekükkel szórakoztatták a hallgatóságot, a KISZ-esek kabaréjelenetet adtak elő. Fellépett a herenesénvi pávakör és a cserhátsurányi Rozmaring ei- terazenekar. Válaszol az illetékes Helyesen járt el a szentély pénztáros A NÓGRÁD 1980. április 2-i számában „Pótjegy” címmel glossza jelent meg, amely a vasúti jegykiadás gyakorlatát kifogásolta. A vasúti menetdíjak megállapítása a megtett úttól függő, kilométer-övezetenként meghatározott díjtáblázat alapján történik. A kilométer-övezetek nagysága 1—100 km-ig • 10 km, 101—300 km-ig 20 km, 301— 700 km-ig 50 km. A gyorsvonata pótd íj övezetek határa az előbbiektől eltérően 50, 100, 200, 400 és 700 km. A vasúti menetjegy-árusítás sajátossága, hogy a gyorsvonaton történő utazáshoz a pénztár gyorsvonat] menetjegyet, vagy személyvo- nati 1 menetjegyet és gyorsvonat pótjegyet szolgáltat ki. A menetdíj összege — természetesen — független attól. hogy a menetjegyet milyen formában adták ki. Az újságcikkben szereplő esetben a szemelypénztáros helyesen járt'el, mivel 120 km-es alapjegyhez csak 200 km-es gyorsvonat] pótjegyet lehet kiszolgáltatni. A menetű íjak és a kilométer-övezetek kialakítása nem tartozik kizárólagosan a MÁV hatáskörébe. Dr. Bárány István sk. MÁV Vezérigazgatóság, személy- és árudijszabási osztály rpb. o-.szt.-vez. Most a vendéglátó téphet Legutóbbi (április 24-i) ősz- szeállításunkban Mucsi Lajos tudósítónk „Előrelépés a he« lyi turizmusban” címmel arról számolt be kedves olvasóinknak. hogy a Nógrád Volán Salgóbánya és Eresztvény kirándulóhelyeire jól megszervezte az utazást, a helyi közlekedés szélesítésével. Írása végén megjegyeztük, hogy legközelebb — és erre most adódott alkalom — tudósítónk közreműködésével arról is beszámolunk: hogyan készült fel a vendéglátás a növekvő turistaforgalom ellátására. A Napsugár étterem igen szimpatikus fiatal vezetője elmondotta, hogy széles ételés italválasztékkal várják a vendégeket Már mo6t is naponta 50—60 fő az étkezők száma. Elfogadható áron, 36 —38 forintért menüt is felszolgálnak 10 százalékos turistaengedménnyel. Amikor szétnéztem ebben a rendkívül kellemes étteremben, a tiszta fehér abroszokkal terített asztaloknál néhány korán érkező már az ebédjét fogyasztotta. A Domyai-turistaház felé menet az Eresztvényben levő pihenőpadokon 8—10 nyugdíjast láttam, akik szemmel láthatóan élvezték a jó levegőt és a mindjobban melegítő napsugarat. A Domyai- turistaházhoz érve az erdei csendben feltűnt; hiányzik a foiTás vizének csobogása. A valamikor bővizű forrás vízié elapadt, jószerivel egész vékonyan csurdogál. Hát bizony, ha itt valaki ,.bográcsom i” akar, vizet is vigyen magával. A turistaház sokszor megcsodált bazaltkerítése félig romokban hever. Ami a közvetlen környezetet illeti: a tűzrakó helyeknél szemet szemét hátán. Üres és félig üres tejes zacskók, tejfeles poharak maradékkal, papírhulladékok. pár lépésre a szemetesládától. A fogadóba lépve otthonos környezet fogad. Csaknem telt ház sok fiatallal. Az étlapra tekintve megállaoííható, hogy azonos" árakkal dolgozik, mint a „Napsugár” étterem. Széles étel- és italválaszték. Menü itt nincs. A fogadó igen kedélyes vezetője elmondta, hogy előzetes beielentés alapján kisebb-naevobb csoportok részére bármilyen ösz- szeghatárig kalkulálnak menüt is. A ktzöldült határ nyilván újabb és újabb tömegeket vonz a természetbe és jelentős helyi turistaforgalommal lehet számolni. Most már a vendéglátónak is lépnie kell, hasonlóan a „Volán”-hoz. Mucsi Lajos Salgótarján Tisztelt szerkesztőség! Az 1986. május 1-én megjelent „Illetékes kerestetik” c. glosszában a kerékpárosközlekedés lehetőségeit kifogásolták. A teljes körű válaszadásra a közúti igazgatóság nem illetékes, de a Rókóczi úton (lükéi csomópont— Arany J. úti csomópont— Tanács u. csomópont közötti területen) érvényben levő tilalom kérdésében igen. Salgótarján városközpont gépjárműforgalma már 1981- ben arra kényszerítette a forgalomszervezőket, hogy a tárgyi szakaszon mindennemű lassú jármű (kerékpár, mezőgazdasági vontató, lovas kocsi) forgaimát tilalmazzák. de az átmenő forgalom kerülő utakon lebonyolódhat. Nem értünk egyet azzal a megjegyzéssel, hogy a város- központ kerékpáros megközelítését állítja középpontba, holott a főtéren randalírozó, különféle mutatványokra hajlamos, ide-oda cikázó kétkerekűek , okozta problémát kellene megoldani. Nógrád megyében valamennyi település megközelíthető kerékpárral is. Kriston László Bp-j Közúti Igazgatóság koordinációs üzemmérnöksége Salgótarján A Budapesti közúti Igazgatóság - az át ke lőhet \f ékről Az elmúlt napokban több írás foglalkozott a lapban a megszüntetett gyalogátkelőhelyek kapcsán a gyalogosok közlekedésének biztonságával. Hangvételük, témamegközelítésük mintegy alátámasztja egy, a témával foglalkozó tanácskozás megállapítását: „a balesetek okai visszavezethetők a közlekedők egy részének szabályismereti hiányosságaira, valamint a fegyelmezetlen, szabályszegő, az értelmetlen és indokolatlan kockázatvállaló magatartásra.” 1986 április’ 16-án tartották Budapesten „A gyalogos közlekedésbiztonságáért” c. ankétot. A hozzászólók kiemelték az OKBT VII. ötéves tervi programjában megfogalmazottak fontosságát: — a közlekedési veszélyek tudatosítása, — a pozitív magatartásformák ajánlása a cél. Sajánlatos, hogy az össz- baleseteken belül magas és növekvő tendenciájú a védtelen gyalogosok aránya, to. vábbá az a tény, hogy ezen balesetek mintegy 50 százaléka kijelölt gyalogosátkelőhelyen következik be. A gyalogosok közlekedésbiztonsága érdekében sok minden történt és történik. Megyénkben is örvendetesen szaporodnak a korszerű nátriumlámpás megvilágítású átkelőhelyek, járdaépítési program indult. A forgalomszabályozással foglalkozó rendelet korszerűsítése kapcsán külön szempontok alapján felülvizsgálatra kerültek — többek közt — a gyalogátkelőhelyek is. Ennek eredménye a három gyalogátkelőhely megszüntetése Salgótarjánban. Nem szabad, hogy a gyalogosoknak hamis biztonságérzetük legyen! A KRESZ rögzíti, hogy „a gyalagos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti.” Alapvető követelmény a láthatóság, észlelhetőség — gondoljunk itt a jármű, vagy egyéb takaró tárgy mögül l történő úttestre lépésre. Fogadjuk el. hogy a forgalomtervezők a lehetséges légi. jobb megoldásokra törekednek. tartsuk be a saját érdekünkben hozott szabályokat.; Gondoljuk meg, hogy gyalogosként szükségszerűért mindnyájan részt veszünk a közlekedésben, legyünk egymás iránt előzékenyek és megért őek. Dr. Szakos Pál, ’ a Budapesti KIG koordináció® főmérnökségének főmérnöke, Salgótarján Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1986. május 8„ csütörtök
