Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-07 / 106. szám
Kinek jó a rossz? Észrevételek az író-olvasó találkozóról Kezdjük a nyílt titokkal”! Vagyis azokkal a mendemondákkal, amelyek —, mert vegtere ls azok — tényékként kerülnek elő megyeszerte a könyvtárosok beszélgetéseiben. Mondják, hogy a riport- könyveiről méltán híres és népszerű írónak 4—5 ezer -forint tiszteletdíja/t kell fizetni egy-egy találkozóért. (Sok falusi könyvtárosnak nincs ennyi havi fizetése.) A legismertebb írónők három ezresért vállalkoznak, azzal a kikötéssel, hogy autóval hoznék és viszik őket. De neszeinek olyan hírességekről is, akik a fenti ösz- szegeknél jóval kevesebbel beérik Például a bestseller- azerzökém nyilvántartott író az' irószövetseg álra: hivatalosnak elfogadott ezer forinttal is megelégszik, ráadásul alaposan eltársalog közönségével. Az ő esetében szokták a megyei könyvtárosok megkérni a helybelieket, hogy, ha lehet, tegyenek még néhány száz forintot a ..gázsihoz’'. mi ve] tudják, az író ezt a pénzt a gyermekváros javára utalja át. Az ezerforintosok — általunk most alkotott kategóriájába — egyébként azok tartoznék, akiknek költségeit «z Írószövetség vállalja magára, valamint a „gyerek- íróik”. vagyis, akik a gyermekek számára gondoskodnak Olvasnivalóról. Egy kis turpisság Az eddigiekből világosan fcStúmk az írók sem egyformák. (Persze miért lennének «sok, ők is halandó emberek.) Van. aki úgy gondolja, személyét. szellemi teljesítményét súlyos ezresekkel illik eáísrrmmi. s az írószövetségi tarifa arra méltatlan. Aztán akadnak olyanok, akik beérik morzsákkal, vagy azért, mert az összeget arányosnak tartják as iát értékükkel, vagy mert lobog szívükben az elhivatottság. Az író-olvasó találkozók egész évben fo!varratosak, de bízón vor időszakokban meg- «wporodik a számuk. Például a költészet napja, az ünnepi kőnvvhét ideién. Ki választja ki, egyezteti. engedélyezi, hogy valamelyik író hova megy találkozóra? A módszer egyszerű, csak..., de inkább kövessük a menetét! A helybeli — városi, falusi — könyvtáros olvasói érdeklődését ismerve, levelet ír a megyei könyvtárba, jelezvén kit szeretnének látni író-olvasó találkozón. A megyei könyvtár összegyűjti és továbbítja az igényeket az írószövetséghez, ahonnan egy idő után leírnak, rendben-e a dolog, vagy sem. Ez az ünnepi könyvhét esetében így fest: február végére ösz- szeáll a kívánságlista, elküldik, április végén megkapják az értesítést, hogy a kértek kőiül melyik 3—4 író kiadásait fedezi a szövetség. A könyvtárnak ekkor szabad írni közvetlenül a szerzőnek. Eddig azonban egyik könyvtár sem vár. Tapasztalatból tudják, ha így tennének, biztosan hoppon maradnának, mások — személyi kapcsolatok és egyéb okok miatt — elvinnék a kért írót előlük. Ezért, amikor jeleznek az írószövetségnek. egyúttal értesítik szándékaikról az írót is. Igv már biztosabbak lehetnek a dolgukban. Az írószövetségben ismerik a tagságot, jó pár író kiközvetítését már nem is vállalják, mégis ragaszkodnak a mostani gyakorlat betartásához. Holott kölcsönösen célravezetőbbnek látszik a könyvtáraknak közvetlenül az írót megkeresni, és erről a szövetséget pusztán tájékoztatni. Egyébként is — hangsúlyozzuk — számos író maga szabja meg a találkozó árát, sőt. azt is kiköti —, mint a színészek —, hogy minimum két ankétra jön el. Kettőn áll a vásár Milyenek í’-ó-olvasó találkozóink? A kapottak gondolatban, érzelemben, arányban vannak-s az adottakkal? A képlet ezer. a téren is vegyes. Annyi viszont általánosítható, hogy a jól előkészített találkozók sikeresek. Vagyis sok múlik a könyvtáros személyén: szakértelmén, tömegkapcsolatain. Nemcsak az írók helyi olvasottságára kell tekintettel lennie, de számtalan egyéb körülményt szükséges figyelembe venni, például a televízió műsorát, a mezei munkák rendjét, a helyi szervek, szervezetek szándékait. Másodsorban nem mellékes az író személye: mennyire színes egyéniség, milyen a beszédkészsége. Mert van, aki élőszóban nehezen nyilatkozik meg. (Az előkészítésnek éppen ezen a helyzeten kell átsegítenie a vendégeket.) Ahol az említett feltételek hiányoznak, ott szenvedés az ankét — közönségnek. írónak egyaránt: ott az adottak és a kapottak harmóniájáról nem beszélhetünk. Gyakran még ott sem. ahol rendjén van minden, mert az író érdektelen, ismert dolgokról beszél. Szellemi izgalom nélkül pedig üres fecsegés az egész. Egyértelmű, biztos sikerrel az író-gyermekolvasó találkozók büszkélkedhetnek. (Pedig egves. nem is annyira szűk körökben micsoda lekicsinylés kíséri a gyermekeknek írókat!) Talán a gyerekek őszintesége az oka. A könyvtárosok szerint ezekért a találkozókért érdemes időt, pénzt, fáradságot áldozni, kisugárzása lehet a jövőre nézve. Ellentétes tendenciák Ma a szellemi munkának is növekszik az ára (a probléma éppen az, hogy nem eléggé). Nem az a baj, hogy egy-egy író több ezer forintot kap másfél-két órás beszélgetésért. Adhat annyi élményt. értéket a résztvevőknek, (Persze az ellenkezője is előfordulhat. De hát akad selejt a gazdaságban is.) Az a gond. hogy a könyvtárak képtelenek lépést tartani az emelkedő tarifákkal. Például Szécsény és Pásztó városokban 5. illetve I0 ezer forintot tudnak az idén író-olvasó találkozókra fordítani.. , Mindent egybevetve, a szakembereknek el kellene gondolkodniuk azon. mi iegver-, müyeneh az író-olvasó találkozók, Mert mostfijség túlságosán sok a haszontalan a „letudott”, a kino6 találkozó. Sulyok László A „játékos ember'* Portré Garas Dezsőről Budapesten, a Fejes Endre által oly sokszor megénekelt „ezerszer áldott” nyolcadik kerületben született, s itt nőtt fel a Bérkocsis—Nagyfuvaros—József utca határolta háromszögben. ■ Az általános iskola után szülei esztergályosnak adták, a találmányi hivatal kísérleteket kivitelező műhelyében dolgozott. Szokásos öniróniájával így jellemezte ezt az időszakot: „Néhány nap múlva a mesterek már felajánlották, hogy minden munkámat elvégzik helyettem, csak ne nyúljak semmihez, mert amihez hozzáértem vagy tönkrement. vagy felrobbant.” Az esziergályozásnál jobban érdekelte a színház, bérlete volt a Nemzetibe, s megnézett minden operettet. a Nagymező utcában. Játszott a bútoriparosok műkedvelő színjátszó csoportjaiban, ahol az egyik ismerőse színész akart lenni, s elkísérte, amikor a főiskolára jelentkezett. A sors furcsa fintora: színjátszó társát nem vették fel. őt. aki „zriből” próbálkozott — igen. Még főiskolás volt, amikor fel kellett figyelni rá egy kis szerepben: a Liliomfi filmváltozatában Schwartz kocsmáros fiát játszotta, groteszk, már akkor is „gara- sos” humorral. F óiskolai viúsgaelőadásán a Bánk bán í-etúrja volt. Mikhál bán pedig Harkányi Endre, s állítólag ilyen komikus Bánk bán- előadást sem előtte, sem utána nem jegyeztek a krónikák. A diploma után nyolc esztendőt töltött a Nemzeti Színházban, tizenkettőt a Ma— dáchban. Aztán ezt a kötöttségét felcserélte a filmgyari státussal, amely nagyobb szellemi függetlenséget biztosított neki. A színészi munka mellett rendezni kezdett. Szakmai arisztokratizmussal nem vádolható: színpadra állít drámát és operettet (Fejes Endrét és Kálmán Imrét). Volt olyan előadás, amelyet mindkét minőségben jegyzett: a játékszínben Cserepes Margit házasságát. JátéGaras Dezső a kaposvári Mester és Margaréta című Bulgakov-drámában. ka és rendezése briliáns eredményt hozott. Cserepes Margit, a kacér munkáslanv és Vitók Pál vasesztergályos története épp oly nagy sikert aratott, épp oly aktuális maradt, mint a csaknem tíz évvel ezelőtti ősbemutatója idején volt. (Abban is Garas Dezső játszotta az író szerepét.) „Az ember először színész lesz. csak később ébred fel benne az a bizonyos hivatás- tudat. A színészet — szakma A színész tudjon beszélni, legyen mozgáskultúrája” — mondta egy interjúban. Természetesen ez sokkal bonyolultabb dolog, hiszen Garas Dezső művészetének titka egy kicsit mindig rejtély maradt. Bizonyára ezért nincsenek utánzói ezért nem szokták parodizálni. Professzora a szakmájának. Még akkor is, ha nincs katedrája. Illetve, hogyne len-, ne. A színpad. Hegyen az Kaposvárott, vagy a Budapesti Nemzeti Színházban, legyen nagyszínházban vagy a cirkusz porondján (ahol a Bú- csúelőadas főszerepét játszotta). Számára a hely nem lényeges Csakis a szerep- a mondanivaló, a játék s a „csapat”, amelyben játszik, vagv amelyet irányít. Ráillik a latin kifejezés: homo ludens. Valóban az. „Játékos ember”: színész. A legkitűnőbbek egyike. (kárpáti) Hazai kiállítások külföldön A nyitány: Jókai-novellák A Zrínyi kiadó <1/ soroxota A kat-anaedbeszóléseik klasz- s® kusainaik írásai bői Zrlnyi- zsebkönyvek elnevezéssel új sorozatot indított a Zrínyi Katonai Kiadó. A kötetek a világ- és a magyar irodalom »szerzőinek olyan írásait adják közre, amelyekben az írók a helytálló, a győztes, illetve a vesztes, a hazáját szerető, vagy a hódító katona alakját mutatják be. Az elbeszélések, kisregények szerződ között szerepe! Balzac, Tolsztoj, Hasek, Egon Erwin Kisch, Stephen Crane és Kipling, a magyar klasszikusokat pedig Jókai, Mikszáth, Krúdy és Móricz képviseli. A most útjára indított első négy könyv egyike, Az eltűnt leányok című kötet Jókai Mór több novelláját tartalmazza. A klasszikus magyar katona- edbeszeiés megteremtőjének írásai között szerepel egy kevéssé ismert, a Tűzön át az égbe című kisregénye is. Honoré de Balzac Sivatagi szenvedély című kötetében a realista pa-óza egyik legnagyobb alkotójának válogatott kisregényeit és elbeszéléseit jelentetik meg. Alekszej Tolsztoj Fagyos éjszaka című könv- vének elbeszélései az első ■Világháború, a forradalom, a polgárháború és a nagv honvédő háború idején játszód- ; nak. Jaroslav Hasek Alser- bach százados háborús zárszámadása című kötetében a szerző harminc humoreszkje olvasható Női sorsok Erogén zónák öt részben Létezhetnek-e önmagukban női sorsok, vagy lehetetlen úgy beszélni (játszani, írni, verselni, énekelni stb.) a nőkről, hogy ne beszélnénk egyúttal a férfiakról is? Lehet-e a női (szexuális és más jellegű) kiszolgáltatottságot férfiak nélkül színpadra vinni bármily sikeres előadásban, vagy talán a férfiak kiszolgáltatottsága és önzése mögé is egyként pillanthat a kényelmesen elhelyezkedő néző? Franca Rame és Dario Fo olyan szerzőpáros, akik megtestesítik szó szerint mindkét nemet. ..Forradalomra serkentő nevetés” — ez jellemzi színházunkat. Más szóvá! NÓGRAD — 1966. május 7., szerda politikus színház, mert leleplező, politikus ugyan, de nem közvetlen agitációval éri el hatását, hanem azzal, hogy minket visz fel a színpadra. Dario és Franca színháza különbözik attól is amit éppen ők udvari boloiaiozasnak neveznek (a hatalom kiszolgálását értve alatta). Társadalmi töltetű etűdjeik, amelyekből ezúttal öt különálló kis darabot láthat a tarjáni közönség május kilencedikén a megyei művelődési központban — a nőkről szólnak, miközben az életről adnak mmd teljesebb képet. A Dunaújvárosi Bemutatószínpad és a Tatabánáyai Orfeusz Színház közös vállalkozásban vitte színre az olasz szerzőpáros (a feleseg színész, de egyes részeket ma. ga formált játszható monodrámává) több összeállításban és formában (sőt többféle címen) készült jelenetsorát. S ezekben mindenütt a nő és sorsa a főszereplő. Dario Főről azt tartják, hogy az élő európai színjátszás egyik legérdekesebb. legvonzóbb (milánói színházi „szövetkezete” széles körben játszik munkásoknak, parasztoknak, s állandó székhelye, színháza sincs) ugyanakkor egyik leginkább megbotránkoztató alakja. Figurái eleve típust alkotnak, tehát nem fejlődnek jellemükben oly mértékben, mint a hagyományos dramaturgián készült darabok szereplői, s miközben rokonságban állnak ily módon Brecht szereplőivel — mégsem azonosak velük, amiként Fo sem azonos mindenben Brechttel, már ami a színpadi szándékot illeti. Ez a színház hasonló a commedia deliarte stílushoz is: annak modern változataként fergeteges sodrású játékot lehetővé téve. „Fo mindig mirólunk beszél" — vélekednek azok, akik már ismerik a nálunk sokáig szinte csak a szakmai körökben ismert színészből lett szerzőt-rendezőt-szín- házszervezőt. Sikerei pedig valóban világméretűek, s gyaníthatóan éppen azáltal, hogy belülről figyeljük alakjainak mozgását és mert intenzív nézői megragadásra épít maga Fo és Franca nemkülönben. aligha tévedés, hogy ez a színház versenyre kelhet korunk molochjával, a minden figyelmet elnyelő televízióval. A május kilencedikéi tarján; előadáson az eredetileg kilenc jelenetből álló. kétrészes játékot csökkentett, de ugyanakkor válogatottan jó összeállításban két részben és összesen öt jelenetben láthatja a közönség. Maguk a címek is sokat elárulnak Dario és Franca színházáról. íme néhány: A csöves anya. Mindnyájunknak egy a története. A magányos asszony.. Női sorsok (erogén zónák) a kétrészes játék magyar címe, a szöveget Nyerges László ford'totta. a játékot Beke Sándor rendezte, szereplői között Margitai Ágit és Pécsi Ildikót 'áthatjuk (mindketten érdemes művészek), egvik főszereplője Fehér Anna... és az egész 18 éven felül hat igazán! (T. Pataki) Több hazai múzeum — képzőművészeti történeti és néprajzi gyűjtemény — anyagából rendeznek tárlatot, ezekben a hetekben, hónapokban, külföldön. A jelenleg Bécsben látható Varga Imre gyűjteményt június 4-től Pari zsoam mutatják be. A becsi magyar napok auiKalmábói április 14-én nyílt nagy sikerű bécsi tárlat május 19-én zárja be kapuit, s ezután szállítják a művész toöb mint 10 köztéri nagy szobrát és mintegy 60 kisplasztikáját a francia fővárosba. A párizsi I. kerületi városhaza kiállítótermében, valamint az épület és a szomszédos Saint Germain i'Auxer- rois-tempiom előtti téren kiáll ítamdó műalkotásokat — a budapesti Laktanya utcai gyűjtemény teljes anvagát, valamint az alkotó néhány vidéki köztéri szobrát — 6 hétig tekinthetik meg majd az érdeklődök Párizsban. Az Iparművészeti Múzeumnak a magyar szecesszió ke- rárniamű végzetét bemutató tárlata a bécsi iparművészeti múzeumban látható. A világhírű Zsolnay-gyár legszebb termékeiből összeállított kiállítás július 6-ig tart nvitva. s a tárlathoz kapcsolódóan június 21—22-én tudományos ülésszakot is rendeznek. Ezen a hazai intézmény művészet- történészei tartanak előadásokat a szecesszió tárgykultúra,! anas hazai és európai vonatkozásairól. , A Budapesti Történeti Muzeum a főváros legfrissebb római kori ásatásadnak emlékeiből márciusban nyitott tárlatot az NSZK-ban, a krefeldi Burg Linn múzeumban. A római kori települések és a hozzákapcsolódó temetők területéről az utóbbi másfél évtizedben előkerült kőedényeket. üveg-, kerámia- és fémtárgyakat május 25. után az NSZK más városaiban is bemutatják. A Néprajzi Múzeum anyagából az ausztriai Kittsee- ben áprilistól látható .válogatás. A magyar népi kerámia című tárlat — amelynek több száz darabja a XVIII— XX. századi jelentős hazai kerámiaműhely tevékenységét reprezentálja — tavaly négy NSZK-beli városban szerepelt, s októberben a budapesti intézményben is bemutatják A Munkásmozgalmi Múzeum Kun Béla születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítását jelenleg Moszkvái brn teWntheM meg a közön^ ség. A fotódból és dokumentumokból összeállított, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének életútját áttekintő anyagnak áprilistól ad otthont a tenin-múzeum. Együtt a szebb környezetért A Dorogházai Általános Iskola — kapcsolódva a megyei tanács művelődési osztálya által kiirt pályázathoz, — munkaprogramot dolgozott ki a környezet fokozottabb védelmére, a környezeti kultúra fejlesztésére. A program részletesen tartalmazza a tennivalókat, egyúttal egy új, átfogóbb szemléletű környezetvédő és egészségne- veló tevékenység kezdetét érzékelteti. Az iskola, tekintettel a téma fontosságára, tavaszi nevelési értekezletén, a pályázatot vitatta meg — a településpolitikai, állami és társadalmi vezetőinek aktív részvételével. Részt vettek a megbeszélésen a bá- tonyterenyei vonzáskörzet egyes gazdasági egységeinek képviselői, a szülői munka- közösség aktivistái is, például a Ganz-MÁVAG mát- raterenyei- az SKÜ kistere- nvei gyárából Az eddigi vállalások pénzben kifejezhető értéke meghaladja a kétszázezer forin* tot.
