Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

Kinek jó a rossz? Észrevételek az író-olvasó találkozóról Kezdjük a nyílt titokkal”! Vagyis azokkal a mende­mondákkal, amelyek —, mert vegtere ls azok — tényékként kerülnek elő megyeszerte a könyvtárosok beszélgetései­ben. Mondják, hogy a riport- könyveiről méltán híres és népszerű írónak 4—5 ezer -fo­rint tiszteletdíja/t kell fizetni egy-egy találkozóért. (Sok falusi könyvtárosnak nincs ennyi havi fizetése.) A legis­mertebb írónők három ez­resért vállalkoznak, azzal a kikötéssel, hogy autóval hoz­nék és viszik őket. De neszeinek olyan híres­ségekről is, akik a fenti ösz- szegeknél jóval kevesebbel beérik Például a bestseller- azerzökém nyilvántartott író az' irószövetseg álra: hivata­losnak elfogadott ezer forint­tal is megelégszik, ráadásul alaposan eltársalog közönsé­gével. Az ő esetében szokták a megyei könyvtárosok meg­kérni a helybelieket, hogy, ha lehet, tegyenek még né­hány száz forintot a ..gázsi­hoz’'. mi ve] tudják, az író ezt a pénzt a gyermekváros ja­vára utalja át. Az ezerforintosok — ál­talunk most alkotott kategó­riájába — egyébként azok tartoznék, akiknek költségeit «z Írószövetség vállalja ma­gára, valamint a „gyerek- íróik”. vagyis, akik a gyer­mekek számára gondoskodnak Olvasnivalóról. Egy kis turpisság Az eddigiekből világosan fcStúmk az írók sem egyfor­mák. (Persze miért lennének «sok, ők is halandó emberek.) Van. aki úgy gondolja, sze­mélyét. szellemi teljesítmé­nyét súlyos ezresekkel illik eáísrrmmi. s az írószövetségi tarifa arra méltatlan. Aztán akadnak olyanok, akik be­érik morzsákkal, vagy azért, mert az összeget arányosnak tartják as iát értékükkel, vagy mert lobog szívükben az elhivatottság. Az író-olvasó találkozók egész évben fo!varratosak, de bízón vor időszakokban meg- «wporodik a számuk. Például a költészet napja, az ünnepi kőnvvhét ideién. Ki választja ki, egyezteti. engedélyezi, hogy valamelyik író hova megy találkozóra? A módszer egyszerű, csak..., de inkább kövessük a me­netét! A helybeli — városi, falusi — könyvtáros olvasói érdeklődését ismerve, levelet ír a megyei könyvtárba, je­lezvén kit szeretnének látni író-olvasó találkozón. A me­gyei könyvtár összegyűjti és továbbítja az igényeket az írószövetséghez, ahonnan egy idő után leírnak, rendben-e a dolog, vagy sem. Ez az ünnepi könyvhét esetében így fest: február végére ösz- szeáll a kívánságlista, elkül­dik, április végén megkapják az értesítést, hogy a kértek kőiül melyik 3—4 író kiadá­sait fedezi a szövetség. A könyvtárnak ekkor szabad írni közvetlenül a szerzőnek. Eddig azonban egyik könyv­tár sem vár. Tapasztalatból tudják, ha így tennének, biz­tosan hoppon maradnának, mások — személyi kapcsola­tok és egyéb okok miatt — elvinnék a kért írót előlük. Ezért, amikor jeleznek az író­szövetségnek. egyúttal értesí­tik szándékaikról az írót is. Igv már biztosabbak lehetnek a dolgukban. Az írószövetségben ismerik a tagságot, jó pár író kiköz­vetítését már nem is vállalják, mégis ragaszkodnak a mos­tani gyakorlat betartásához. Holott kölcsönösen célrave­zetőbbnek látszik a könyv­táraknak közvetlenül az írót megkeresni, és erről a szö­vetséget pusztán tájékoztat­ni. Egyébként is — hangsú­lyozzuk — számos író maga szabja meg a találkozó árát, sőt. azt is kiköti —, mint a színészek —, hogy minimum két ankétra jön el. Kettőn áll a vásár Milyenek í’-ó-olvasó talál­kozóink? A kapottak gondo­latban, érzelemben, arányban vannak-s az adottakkal? A képlet ezer. a téren is vegyes. Annyi viszont általá­nosítható, hogy a jól előké­szített találkozók sikeresek. Vagyis sok múlik a könyvtá­ros személyén: szakértelmén, tömegkapcsolatain. Nemcsak az írók helyi olvasottságára kell tekintettel lennie, de számtalan egyéb körülményt szükséges figyelembe venni, például a televízió műsorát, a mezei munkák rendjét, a helyi szervek, szervezetek szándékait. Másodsorban nem mellékes az író személye: mennyire színes egyéniség, milyen a beszédkészsége. Mert van, aki élőszóban ne­hezen nyilatkozik meg. (Az előkészítésnek éppen ezen a helyzeten kell átsegítenie a vendégeket.) Ahol az említett feltételek hiányoznak, ott szenvedés az ankét — közönségnek. írónak egyaránt: ott az adottak és a kapottak harmóniájáról nem beszélhetünk. Gyakran még ott sem. ahol rendjén van minden, mert az író érdek­telen, ismert dolgokról beszél. Szellemi izgalom nélkül pe­dig üres fecsegés az egész. Egyértelmű, biztos sikerrel az író-gyermekolvasó talál­kozók büszkélkedhetnek. (Pe­dig egves. nem is annyira szűk körökben micsoda leki­csinylés kíséri a gyermekek­nek írókat!) Talán a gyere­kek őszintesége az oka. A könyvtárosok szerint ezekért a találkozókért érdemes időt, pénzt, fáradságot áldozni, ki­sugárzása lehet a jövőre néz­ve. Ellentétes tendenciák Ma a szellemi munkának is növekszik az ára (a prob­léma éppen az, hogy nem eléggé). Nem az a baj, hogy egy-egy író több ezer forintot kap másfél-két órás beszél­getésért. Adhat annyi él­ményt. értéket a résztvevők­nek, (Persze az ellenkezője is előfordulhat. De hát akad selejt a gazdaságban is.) Az a gond. hogy a könyvtárak képtelenek lépést tartani az emelkedő tarifákkal. Például Szécsény és Pásztó városok­ban 5. illetve I0 ezer forintot tudnak az idén író-olvasó találkozókra fordítani.. , Mindent egybevetve, a szak­embereknek el kellene gon­dolkodniuk azon. mi iegver-, müyeneh az író-olvasó talál­kozók, Mert mostfijség túl­ságosán sok a haszontalan a „letudott”, a kino6 találkozó. Sulyok László A „játékos ember'* Portré Garas Dezsőről Budapesten, a Fejes Endre által oly sokszor megénekelt „ezerszer áldott” nyolcadik kerületben született, s itt nőtt fel a Bérkocsis—Nagyfu­varos—József utca határolta háromszögben. ■ Az általános iskola után szülei esztergályosnak adták, a találmányi hivatal kísér­leteket kivitelező műhelyében dolgozott. Szokásos öniróni­ájával így jellemezte ezt az időszakot: „Néhány nap múl­va a mesterek már felajánlot­ták, hogy minden munkámat elvégzik helyettem, csak ne nyúljak semmihez, mert ami­hez hozzáértem vagy tönk­rement. vagy felrobbant.” Az esziergályozásnál job­ban érdekelte a színház, bér­lete volt a Nemzetibe, s meg­nézett minden operettet. a Nagymező utcában. Játszott a bútoriparosok műkedvelő színjátszó csoportjaiban, ahol az egyik ismerőse színész akart lenni, s elkísérte, ami­kor a főiskolára jelentkezett. A sors furcsa fintora: szín­játszó társát nem vették fel. őt. aki „zriből” próbálkozott — igen. Még főiskolás volt, ami­kor fel kellett figyelni rá egy kis szerepben: a Liliomfi filmváltozatában Schwartz kocsmáros fiát játszotta, gro­teszk, már akkor is „gara- sos” humorral. F óiskolai viúsgaelőadásán a Bánk bán í-etúrja volt. Mikhál bán pe­dig Harkányi Endre, s állí­tólag ilyen komikus Bánk bán- előadást sem előtte, sem utá­na nem jegyeztek a króni­kák. A diploma után nyolc esz­tendőt töltött a Nemzeti Színházban, tizenkettőt a Ma— dáchban. Aztán ezt a kötött­ségét felcserélte a filmgyari státussal, amely nagyobb szel­lemi függetlenséget biztosí­tott neki. A színészi munka mellett rendezni kezdett. Szakmai arisztokratizmussal nem vádolható: színpadra ál­lít drámát és operettet (Fejes Endrét és Kálmán Imrét). Volt olyan előadás, amelyet mindkét minőségben jegy­zett: a játékszínben Csere­pes Margit házasságát. Játé­Garas Dezső a kaposvári Mester és Margaréta című Bulga­kov-drámában. ka és rendezése briliáns eredményt hozott. Cserepes Margit, a kacér munkáslanv és Vitók Pál vasesztergályos története épp oly nagy sikert aratott, épp oly aktuális ma­radt, mint a csaknem tíz év­vel ezelőtti ősbemutatója ide­jén volt. (Abban is Garas Dezső játszotta az író szere­pét.) „Az ember először színész lesz. csak később ébred fel benne az a bizonyos hivatás- tudat. A színészet — szakma A színész tudjon beszélni, legyen mozgáskultúrája” — mondta egy interjúban. Természetesen ez sokkal bo­nyolultabb dolog, hiszen Ga­ras Dezső művészetének tit­ka egy kicsit mindig rejtély maradt. Bizonyára ezért nin­csenek utánzói ezért nem szokták parodizálni. Professzora a szakmájának. Még akkor is, ha nincs ka­tedrája. Illetve, hogyne len-, ne. A színpad. Hegyen az Ka­posvárott, vagy a Budapesti Nemzeti Színházban, legyen nagyszínházban vagy a cir­kusz porondján (ahol a Bú- csúelőadas főszerepét játszot­ta). Számára a hely nem lé­nyeges Csakis a szerep- a mondanivaló, a játék s a „csapat”, amelyben játszik, vagv amelyet irányít. Ráillik a latin kifejezés: homo ludens. Valóban az. „Játékos ember”: színész. A legkitűnőbbek egyike. (kárpáti) Hazai kiállítások külföldön A nyitány: Jókai-novellák A Zrínyi kiadó <1/ soroxota A kat-anaedbeszóléseik klasz- s® kusainaik írásai bői Zrlnyi- zsebkönyvek elnevezéssel új sorozatot indított a Zrínyi Katonai Kiadó. A kötetek a világ- és a magyar irodalom »szerzőinek olyan írásait ad­ják közre, amelyekben az írók a helytálló, a győztes, il­letve a vesztes, a hazáját sze­rető, vagy a hódító katona alakját mutatják be. Az el­beszélések, kisregények szer­ződ között szerepe! Balzac, Tolsztoj, Hasek, Egon Erwin Kisch, Stephen Crane és Kip­ling, a magyar klasszikusokat pedig Jókai, Mikszáth, Krú­dy és Móricz képviseli. A most útjára indított első négy könyv egyike, Az eltűnt leányok című kötet Jókai Mór több novelláját tartalmazza. A klasszikus magyar katona- edbeszeiés megteremtőjének írásai között szerepel egy ke­véssé ismert, a Tűzön át az égbe című kisregénye is. Ho­noré de Balzac Sivatagi szen­vedély című kötetében a rea­lista pa-óza egyik legnagyobb alkotójának válogatott kis­regényeit és elbeszéléseit je­lentetik meg. Alekszej Tolsz­toj Fagyos éjszaka című könv- vének elbeszélései az első ■Világháború, a forradalom, a polgárháború és a nagv hon­védő háború idején játszód- ; nak. Jaroslav Hasek Alser- bach százados háborús zár­számadása című kötetében a szerző harminc humoreszkje olvasható Női sorsok Erogén zónák öt részben Létezhetnek-e önmagukban női sorsok, vagy lehetetlen úgy beszélni (játszani, írni, verselni, énekelni stb.) a nők­ről, hogy ne beszélnénk egy­úttal a férfiakról is? Lehet-e a női (szexuális és más jel­legű) kiszolgáltatottságot fér­fiak nélkül színpadra vinni bármily sikeres előadásban, vagy talán a férfiak kiszol­gáltatottsága és önzése mögé is egyként pillanthat a ké­nyelmesen elhelyezkedő néző? Franca Rame és Dario Fo olyan szerzőpáros, akik meg­testesítik szó szerint mindkét nemet. ..Forradalomra ser­kentő nevetés” — ez jellem­zi színházunkat. Más szóvá! NÓGRAD — 1966. május 7., szerda politikus színház, mert lelep­lező, politikus ugyan, de nem közvetlen agitációval éri el hatását, hanem azzal, hogy minket visz fel a színpadra. Dario és Franca színháza kü­lönbözik attól is amit éppen ők udvari boloiaiozasnak ne­veznek (a hatalom kiszolgálá­sát értve alatta). Társadalmi töltetű etűdjeik, amelyekből ezúttal öt különálló kis da­rabot láthat a tarjáni közön­ség május kilencedikén a megyei művelődési központ­ban — a nőkről szólnak, mi­közben az életről adnak mmd teljesebb képet. A Dunaújvárosi Bemutató­színpad és a Tatabánáyai Or­feusz Színház közös vállal­kozásban vitte színre az olasz szerzőpáros (a feleseg színész, de egyes részeket ma. ga formált játszható mono­drámává) több összeállításban és formában (sőt többféle cí­men) készült jelenetsorát. S ezekben mindenütt a nő és sorsa a főszereplő. Dario Fő­ről azt tartják, hogy az élő európai színjátszás egyik leg­érdekesebb. legvonzóbb (mi­lánói színházi „szövetkezete” széles körben játszik munká­soknak, parasztoknak, s ál­landó székhelye, színháza sincs) ugyanakkor egyik leg­inkább megbotránkoztató alakja. Figurái eleve típust alkotnak, tehát nem fejlőd­nek jellemükben oly mérték­ben, mint a hagyományos dramaturgián készült dara­bok szereplői, s miközben ro­konságban állnak ily módon Brecht szereplőivel — még­sem azonosak velük, amiként Fo sem azonos mindenben Brechttel, már ami a szín­padi szándékot illeti. Ez a színház hasonló a commedia deliarte stílushoz is: annak modern változataként fer­geteges sodrású játékot lehe­tővé téve. „Fo mindig mirólunk be­szél" — vélekednek azok, akik már ismerik a nálunk sokáig szinte csak a szakmai körökben ismert színészből lett szerzőt-rendezőt-szín- házszervezőt. Sikerei pedig valóban világméretűek, s gyaníthatóan éppen azáltal, hogy belülről figyeljük alak­jainak mozgását és mert in­tenzív nézői megragadásra épít maga Fo és Franca nem­különben. aligha tévedés, hogy ez a színház versenyre kel­het korunk molochjával, a minden figyelmet elnyelő te­levízióval. A május kilencedikéi tar­ján; előadáson az eredetileg kilenc jelenetből álló. két­részes játékot csökkentett, de ugyanakkor válogatottan jó összeállításban két részben és összesen öt jelenetben lát­hatja a közönség. Maguk a címek is sokat elárulnak Da­rio és Franca színházáról. íme néhány: A csöves anya. Mindnyájunknak egy a törté­nete. A magányos asszony.. Női sorsok (erogén zónák) a kétrészes játék magyar címe, a szöveget Nyerges László ford'totta. a játékot Beke Sándor rendezte, szereplői között Margitai Ágit és Pé­csi Ildikót 'áthatjuk (mind­ketten érdemes művészek), egvik főszereplője Fehér An­na... és az egész 18 éven fe­lül hat igazán! (T. Pataki) Több hazai múzeum — kép­zőművészeti történeti és nép­rajzi gyűjtemény — anyagá­ból rendeznek tárlatot, ezek­ben a hetekben, hónapokban, külföldön. A jelenleg Bécsben látható Varga Imre gyűjteményt jú­nius 4-től Pari zsoam mutat­ják be. A becsi magyar na­pok auiKalmábói április 14-én nyílt nagy sikerű bécsi tárlat május 19-én zárja be kapuit, s ezután szállítják a művész toöb mint 10 köztéri nagy szobrát és mintegy 60 kis­plasztikáját a francia főváros­ba. A párizsi I. kerületi vá­roshaza kiállítótermében, va­lamint az épület és a szom­szédos Saint Germain i'Auxer- rois-tempiom előtti téren ki­áll ítamdó műalkotásokat — a budapesti Laktanya utcai gyűjtemény teljes anvagát, valamint az alkotó néhány vidéki köztéri szobrát — 6 hétig tekinthetik meg majd az érdeklődök Párizsban. Az Iparművészeti Múzeum­nak a magyar szecesszió ke- rárniamű végzetét bemutató tárlata a bécsi iparművészeti múzeumban látható. A vi­lághírű Zsolnay-gyár legszebb termékeiből összeállított ki­állítás július 6-ig tart nvitva. s a tárlathoz kapcsolódóan június 21—22-én tudományos ülésszakot is rendeznek. Ezen a hazai intézmény művészet- történészei tartanak előadá­sokat a szecesszió tárgykultú­ra,! anas hazai és európai vo­natkozásairól. , A Budapesti Történeti Muzeum a főváros legfrissebb római kori ásatásadnak em­lékeiből márciusban nyitott tárlatot az NSZK-ban, a krefeldi Burg Linn múzeum­ban. A római kori települések és a hozzákapcsolódó teme­tők területéről az utóbbi más­fél évtizedben előkerült kő­edényeket. üveg-, kerámia- és fémtárgyakat május 25. után az NSZK más városaiban is bemutatják. A Néprajzi Múzeum anya­gából az ausztriai Kittsee- ben áprilistól látható .váloga­tás. A magyar népi kerámia című tárlat — amelynek több száz darabja a XVIII— XX. századi jelentős hazai kerámiaműhely tevékeny­ségét reprezentálja — tavaly négy NSZK-beli városban szerepelt, s októberben a bu­dapesti intézményben is be­mutatják A Munkásmozgalmi Múze­um Kun Béla születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítását jelenleg Moszkvái brn teWntheM meg a közön^ ség. A fotódból és dokumen­tumokból összeállított, a magyar és nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének életútját át­tekintő anyagnak áprilistól ad otthont a tenin-múzeum. Együtt a szebb környezetért A Dorogházai Általános Is­kola — kapcsolódva a me­gyei tanács művelődési osz­tálya által kiirt pályázathoz, — munkaprogramot dolgo­zott ki a környezet fokozot­tabb védelmére, a környezeti kultúra fejlesztésére. A prog­ram részletesen tartalmazza a tennivalókat, egyúttal egy új, átfogóbb szemléletű környezetvédő és egészségne- veló tevékenység kezdetét érzékelteti. Az iskola, tekin­tettel a téma fontosságára, tavaszi nevelési értekezletén, a pályázatot vitatta meg — a településpolitikai, állami és társadalmi vezetőinek ak­tív részvételével. Részt vet­tek a megbeszélésen a bá- tonyterenyei vonzáskörzet egyes gazdasági egységeinek képviselői, a szülői munka- közösség aktivistái is, pél­dául a Ganz-MÁVAG mát- raterenyei- az SKÜ kistere- nvei gyárából Az eddigi vállalások pénz­ben kifejezhető értéke meg­haladja a kétszázezer forin* tot.

Next

/
Thumbnails
Contents