Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-31 / 127. szám
DIXIELANDTALALKOZŐ SALGÓTARJÁNBAN Bencze Péter képriportja Ablak az Ablakra Péntek délután három óra. Kamerapróbára gyülekezik a Magyar Televízió II-s stúdiójában az Ablak szerkesztőségének csapata. Endrei Judit kötéssel foglalja el magát. Még nem következett el a jelenése. Déri János, a soros műsorvezető mininarancsot méreget egy gyrjfás- skatulyához. Talán a Guinnes rekordok könyvét akarja átírni narancskategóriában? A monitorokon a szegedi stúdió képe jelenik meg. Király Zoltán fűz magyarázatokat az adásba szánt riportfilmhez. A műsorvezető bele-belekérdez, s Szegedről meg is kapja a választ azon melegében. Dérinek különös hasonlata van: „Ez olyan, mint amikor az ember a hullaszállító autón látja a feliratot: hasznos teher 450 kilogramm”. A stáb izgalmat oldó nevetése hallatszik s egy stentori hang a rendező hangja: „Gyerekek, ez nem kerül adásba!” Később Köti Judit riportja kerül a monitorokra. A riporter izgul, izeg-mozog, nem talál valamit, jobbra-balra nézelődik. Ismét a rendező, Eck T. Imre, becenevén Dzseki, stentori hangja szólal meg: „Ne keresd a hamutartót, Judit! Kivitettem, ne dohányozzatok”! Azért mégis cigarettáznak néhányan. Kemény konfliktus bontakozik ki a következő filmriportból. Alaposan meg is támogatják mondanivalóját, mert az adásba meghívták a téma egyik szakértőjét, s a területért felelős két tanügyi szakembert. Tanár és igazgatója . került szembe egymással. így megy végig a kamerapróba az egész műsoron. A vége felé már tudjuk, nem kerül adásba mindén tervezett anyag, mert a műsoridő véaes Van felvétel. amely teljes egészében végigpereg, s van, amelyikből csak emlékeztetőül villan fel valami. Tisztázzák, mennyi ideig kell beszélnie a riporternek, s a vendégeknek. Sardi Anna szerkesztő nagyon élvezi a próbát, aligha lehetne nála hálásabb publikumot elképzelniük a riportereknek. A rendezői szó- bából, felülről jövő hang mindenbe beleszól. Most is méltatankodik: Gyerekek, sokan mászkálnak a stúdióban! És ne beszéljen mindenki, ide felhallatszik minden!” Az állandó vendégek közül a legfrissebb Bálint gazda, azaz dr. Bálint György. Noha az első szám az övé, végignézi az egész kamerapróbát. Aigner Szilárd később jön, lévén az utolsó megszólalók egyike, ugyanis most nincs rendkívüli az időjárásban. A kamerapróba után aztán egyeztetik tudományukat. A gazda elmondja a meteorológusnak a kerti teendőket, ha éppenséggel „bejön” az előrejelzett időjárás. Jó egy óra alatt zajlik le a kamerapróba, a társaság szétszéled. Még csaknem két óra van az élő adás kezdetéig. A telefonszobában pezseg az élet, alig győzik a munkát a készülékeknél ülők. Főleg a kiskertek művelői jelentkeznek tanácsokért. Peták István felelős szerkesztő is ott volt a próbán. Végignézte a már említett rázós anyagot, megbeszélte a kommentálását is. — Itt dolgozunk mi — mutat körbe. — A kedvünkért alakították így ki a kettes stúdiót, ahol bármelyik asztal mellől be lehet kapcsolódni a beszélgetésbe. Ez a kvízrendszer. A mi televíziónk körülményeihez képest jól fel vagyunk szerelve. Sajnos, a fény meleg, nagy a hőség, különösen nyáron. Az „ablakosok” a sminkszobába mennek. Vannak, akik külső segítséggel, vannak, akik önmaguk végzik ezt a fontos műveletet, segítségre inább a férfiak szorulnak. Például Déri János, akin, mint műsorvezetőn legtöbbször pihen majd meg a kamera. A sminkesektől kap a szeme alá ... néhány simítást, egy kicsi púdert. Hej, ha a kemény hangú kommentárjaiért is megúszná ennyivel! Örvendetes, hogy az egyre szaporodó vidéki városi kábeltévék is sorra-rendre bekerülnek az Ablak adásaiba. Dunaújváros, Győr, Debrecen is jelentkezett már itt. Az utóbbiak még dicséretet is kaptak, hogy profiszínvonalon kérdeznek, mozognak az ország színe előtt is. A mostani adásban a szegediek rutinos gárdája szerepel. Nekik könnyű, hiszen ott körzeti stúdió van, s nagyon sok adás mögöttük. A külső szemlélőnek feltűnik, hogy a felelős szerkesztő hol az egyik, hol a másik munkatárssal merül komoly beszélgetésbe. Vajon, mit kell még megbeszélni? Peták István megmagyarázza ezt is: — Ez a bemelegítés része. Az egyenes adás nagy követelményeket támaszt mindenkivel szemben. Hatig, az adás kezdetéig éppen a legjobb formájában kell lenniük a munkatársaknak. Ha ez korábban következik be, az adásra már leengednek, ha későbben, a produkció első része lesz silányabb. Háromnegyed hatkor érkeznek meg az utolsó külsősök, közöttük a mindig nyugodt Petress István, s a vendégek. A műszakiak is elfoglalják helyüket, minden kamera mögé beáll egy-egy operatőr. A szerkesztő feszülten figyel. Amikor minden rendben, kigyulladnak a reflektorok, s pontban hat órakor négymillió néző előtt megjelennek a tévékészülékeken az Ablak jól ismert kezdő képsorai. G. J. Ismét technikusokat képeznek a Stromfeldben Iskolánk, ■ salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szak- középiskola 1984-ben kapta azt a feladatot, hogy kapcsolódjon be az országosan újra kezdődő technikusképzésbe. A megfelelő előkészítés után 1985-ben megtörtént az első beiskolázás. Három technikumi osztályt indítottunk, jobbára városi és városkörnyéki tanulókból. Az idén már négy osztályt iskoláztunk be. a megye egész területéről. Megszerették a szakmát Ismert, hogy a Stromfeld Aurél szakközépiskola 1951- ben technikumiként alakult, és jól oldotta meg az ipari üzemek középvezetői ellátását. Később ezt a formát szakközépiskolai képzés váltotta fel, 1974-től pedig érettségit adó szakmunkásképzés folyik. Az oktatott szakmákat és a beiskolázást a megyei igények és lehetőségek szabták meg. Míg a technikusképzésben regionális jellegű intézményként működtünk, a szakmunkásképzésben kifejezetten Nógrád megyei iskolává lettünk, sőt ezen belül is elsősorban a salgótarjáni iparmedence és Dél-Nógrád általános iskoláiból kerültek hozzánk a tanulók. A nehezen beiskolázható géplakatos- és esztergályosszakmákba sokan kényszerűségből, gyenge tanulmányi eredménynyel érkeztek. 1982-ben a szerszámkészítő-képzést is bevezettük. A gyakorlati oktatás elősegítésére hét termelő- vállalattal kötöttünk szerződést. A korábbi technikumi időszakhoz viszonyítva, igen szerény tanulmányi eredmények születtek. Ezen beiül is, amennyire kielégítőnek ítéltük a szakmai képzést, any- nyira nehéz volt a közműveltségi tantárgyi nevelőmunka. Sokaknál meg kellett alkudni a minimális eredményekkel. Ugyanakkor kibontakoztak szakmunkásképzésünk erényei is. A tanulók megszerették a szakmát, a kétkezi munkát. Így a gyakorlati oktatás tanulmányi eredménye mindig kiemelkedő volt. Lényegesnek tartjuk, hogy a nálunk végzett, fiatal szakmunkásokról az üzemek visz- sza.ielzése kedvező: döntő többségük a választott pályán maradva, emberileg és szakmailag jól helytáll. Nevelő- munkánknak ezt az erényét — annak ellenére, hogy nem látványos — szeretnénk a jövőben is megőrizni. Újdonságok A jelen tanév tehát arról nevezetes, hogy megkezdődött a technikusképzés alapozása. Az új feladat új tantárgyakat, új követelményrendszert, más munkaritmust igényel. A most induló technikusképzést nem is a mához, hanem a holnaphoz igazították. Mi a különbség a régebbivel szemben? — Korszerűsítették a hagyományos műszaki tantárgyakat, úgy, hogy komplex szaktárgyakat vezettek be. — A közismereti tantárgy- csoport másodi., idegen nyelv bevezetésével bővült (oroszt és angolt tanulnak). Az egyes tantárgyakat (magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, matematika) tartamában és követelménvrendsze- rében a gimnáziuméhoz közelítették. — Teljesen új tantárgyként szerepel a számítástechnika, automatika, de újnak tekinthető a vezetési és szervezési ismeretek tárgya is, amvlv a mai gazdasági követelmények alapján fogalmazódott. — Az igényesre szabott képzési forma szükségessé tette a tanulmányi időnek négy évről ötre való kiterjesztését. Folyamatosan dolgozunk a teljes feltételrendszer megteremtésén. A megyei irányító és a városi fenntartó hatóságok figyelemmel kísérik ez irányú tevékenységünket, segítik azok megvalósítását. Feltételek bővítése Bővítjük a közismereti tantárgyak oktatásához szükséges feltételeket. A második idegen nyelv bevezetése miatt kis tantermeket alakítottunk ki a csoportoktatáshoz. A nyelvi laboratórium' is elkészült, ebben a tanévben már működik is. A fizikát — mint a gimnáziumban — itt is négy évig tanulják, s nálunk is érettségi tárgy lett, így többféle pozitív hatása várható. Elmélyültebbé válik a természettudományos műveltség, javul a továbbtanulásra való felkészítés, stabilabb alapozást nyújt a szakmai tárgyakhoz. Kiemelném a továbbtanulásban betöltött szerepét. Ugyanis az első osztályos tanulóink körében végzett felmérésünk azt mutatja, hogy a technikusképzésen belül is sokan foglalkoznak a továbbtanulás gondolatával, így, mivel a fizika is, felvételi tárgy, csökken a szakközépiskolák eddigi, ez irányú hátrányos helyzete. A felsoroltak tudatában lépéseket tettünk a fizika-szaktanterem és a megfelelő eszközrendszer továbbfejlesztéséhez. Ügy terveztük, hogy minden tanuló végezhessen önálló kísérleteket a tárgy alapos elsajátítása érdekében. A tanulmányok sorában jelentős helyet foglal el a számítástechnika, amely alapozó és önálló tantárgyként is helyet kapott. Kiemelt fejlesztésként kezeljük a feltételek megteremtését Jelenleg 18 számítógépünk van, a szükséges kiegészítő felszereléssel ellátva. Megterveztük és előkészítettük a számító- gépterem kialakítását, melyet a következő tanévben már használni fogunk. Két matematikusunk e tanévben fejezi be tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem számítástechnikai szakán, ahová újabb nevelők is pályáznak. Tanulóinknak tetszik a számítástechnika. többletfeladatokra, szakkörökre szívesen jelentkeznek. Kapcsolatok átszervezése Nagy változást hozott a gyakorlati oktatás új tantervé is. A gjakorlati idő lerövidült, ugyanakkor a tárgy komplex jellege felerősödött. A készségkialakítás szerepe a kétkezi munkában csökkent, viszont növekedett a megismerésé. A tanulók számára ez színesebb, változatosabb elfoglaltságot ígér, amely elősegíti a pálya megszerelését. A gyakorlati oktatásban dolgozó nevelőknek az átállás jelentős munka, hiszen olyan feladatokat kell megtervezni, melyek összetettségükben szinkronban vannak az elmélettel. és a rendelkezésre álló oktatási idő alatt elvégezhetők. A szakmunkásképzés visz- szafejlesztésével egyidőben vállalatról vállalatra át kell értékelnünk az üzemi oktatási kapcsolatainkat. A műszaki középkáderképzéshez alkalmazkodva, új alapokra kell helyezni az együttműködést. Szeretnénk, ha a tanulóink már a tanulmányi idő alatt betekintést kapnának a szervezésbe. gazdálkodásba, termelésirányításba stb., a még kidolgozásra váró részletes tematika szerint. ' A közismereti és műszaki alapozótárgyakat az első és második évfolyamon a korábbinál intenzívebben, nagyobb léptekben tanulják. A félévi eredmények alapján mondhatjuk, tanulóink elfogadható szinten vették az akadályt. Ebben szerepe van annak is, hogy nevelőink a változásoknak megfelelően alkalmazzák módszereiket, fokozatos terheléssel szoktatják tanulóinkat az új követelményrendszerhez, A beilleszkedés eredményesnek mondható, nem okozott törést az általános iskolából a középiskolába való átmenet. Ügy látjuk, hogy a pályaválasztásuk jól sikerült, mert szeretnek ebben az iskolában tanulni, és pályakorrekcióra eddig még egyetlen tanuló sem jelentkezett. Növekvő követelmények Az új helyzetnek és a biztató jeleikniek örülünk, ez munkánkat ösztönzi. Majdnem teljesnek mondható a szülői érdeklődés is, amit jól hasznosítunk. Technikus- tanulóink szorgalmasak, aktívak, tisztelettudóak. Vigyázni fogunk arra, hogy a színvonal fokozatos emelkedésével erősödjék iskolánkban az újra bevezetett technikusképzés, mivel egyre magasabbak a társadalmi és a gazdasági követelmények is. A végzettek műszaki középkáderek, más szóval műszaki tisztség- viselők lesznek. A gépipar minden területén, az önálló szerkesztőtől a termelésirányítókig alkalmazzák őket. Ma még a képzés elején tartunk, de a kezdet biztató. Túrái Ferenc Amatőregyüttesek a MEDOSZ intézményeiben Az állami gazdaságokban működő amatőregyüttesek — színjátszók, népi táncosok, bábosok stb —, képzőművészcsoportok, -szakkörök találnak otthont a MEDOSZ-hoz tartozó kulturális intézményekben, amelyek egy része könyvtárként is működik. A szakszervezet, látva a növekvő érdeklődést, megkülönböztetett figyelmet fordít az intézmények szakmai, illetve anyagi támogatására. A MEDOSZ tizenegy nagyobb művelődési ház munkáját irányítja és egyúttal segíti a létesítmények fönntartását, illetve fölújítását is. Ebben természetesen nagy részt vállalnak a gazdaságok is. A közösen előteremtett pénzalapokból fokozatosan valósítják meg a művelődési házak, létesítmények rekonstrukcióját. A program során az elmúlt öt évben több kulturális beruházásra került sor az állami gazdaságokban, erdészetekben. Egyebek között az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési klub. könyvtárát újították föl, ez a munka csaknem 2 millió forintba került. A VII. ötéves terv időszakában a MEDOSZ elnöksége évente 2.7 millió forinttal tud hozzájárulni a létesítmények fölújításához, a soron következő beruházási munkákhoz. Jelentős összegű támogatást nyújtanak a szarvasi állami tangazdaság művelődési házának; egy régi épület átalakítása itt a feladat. Ifjúsági klubot, előadótermet, játékszobát és olvasótermet alakítanak ki. A Hortobágyi Állami Gazdaság a meglevő központi könyvtárat kívánja bővíteni. A derek- egyházi gazdaság egyebek között a fűtést korszerűsíti a művelődési házban, míg a hidasháti nagyüzem a Petőfi Művelődési Ház színpadterét akarja kialakítani. Békéscsabán is tervezik a kultúrház korszerűsítését. A MEDOSZ központi könyvtárában, Budapesten a techni» kai fölszerelést újítják föl.
