Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-30 / 126. szám
Itt a bőség — ott a hiány Ellentmondásos a csecsemőruházati ellátás Család, munka, szolgálat Tábori élet az erdőben Széles körű ellenőrzést végeztek a budapesti és megyei kereskedelmi felügyelőségek: 52 állami vállalat és 79 szövetkezet 372 üzletében, 40 vállalati és szövetkezeti központban, valamint negyvennégy magán- kereskedőnél vizsgálták meg a csecsemő- és bébiruházati cikkek kínálatát, a forgalmazás körülményeit. Megállapították, hogy az utóbbi évek központi intézkedéseinek, az ipar és a kereskedelem összehangoltabb munkájának eredményeként javult a termelés, a beszerzés és az értékesítés színvonala, a csecsemő- és bébiruházati cikkek választéka, minősége a korábbiaknál jobban igazodik az igényekhez, ám ösz- szességében még mindig nem tekinthető problémamentesnek. A szaküzletekben általában bőséges a választék, a kistelepülések üzleteiben azonban esetenként még az alapvető cikkek egy része sem kapható. A vizsgálat idején a nagykereskedelmi vállalatoknál szűkösebb volt a kínálat, mint az üzletekben, ez azt mutatja, hogy a boltvezetők jól élnek a különféle beszerzési lehetőségekkel. Ugyanakkor több helyütt nem volt megfelelő a méretválaszték kisingekből, réklik- ből és guminadrágokból. Ugyancsak nem tudták folyamatosan kielégíteni az igényeket pelenkából, angolpólyából, levegőztetőzsáikból, ílanell- és gyapjútakarókból. Mivel a pólyahuzat iránt a kereslet változó, egyik-másik megyében ezt a terméket nemigen lehet kapni. A gyermekruhákat árusító magánkereskedők többsége a nagyobb méretű konfekció- termékek forgalmazásával foglalkozik inkább a kimondottan csecsemőruházati cikkekből keveset kínálnak, ezek általában kisipari termékek, fogyasztói áru/k meglehetősen magas. A magánkereskedők több esetben elmondták, hogy a nagykereskedelmi vállalatok a kis mennyiségű megrendelés miatt sokszor nem elégítik ki igényeiket. A kisipar pedig nem kellő mértékben foglalkozik ilyen termékek előállításával. A választékhiányokat a kereskedelmi vállalatok azzal indokolták, hogy az ipar gyakran nem a megrendelt mennyiségben és összetételben szállítja a termékeket, általában már a visszaigazolás sem azonos a megrendelt mennyiséggel. Gyakori, hogy nem teljes méretválasztékot juttatnak a kereskedelemnek, s emiatt válnak a kereskedelem készletei mérethiányos- sá. A nagykereskedelmi vállalatok az áruhiány enyhítésére igyekeznek mind több importcikket beszerezni, ez azonban csak részben pótolja a hiányokat. A vizsgálatok tanúsága szerint — 554 próbavásárlást végeztek — a vevők mintegy két százalékának számoltak fel többet a helyes árnál. Árképzési szabálytalanságot csak igen ritkán tapasztaltak az ellenőrök. Az árak feltüntetése a csecsemő- és bé- biruházati termékeken általában megfelelő, az ár csak néhány cikkről hiányzott a vizsgálatok során. Ugyancsak rendbenlevőnek találták a használati-kezelési útmutatókat. A felügyelőségek a megállapított szabálytalanságok miatt 64 kereskedőt vontak felelősségre, 34 esetben szabtak ki — összesen 93 ezer forint összegben — pénzbírságot, 22 dolgozót figyelmeztettek, s öt eset miatt vállalati eljárásra tettek javaslatot. Egy magánkereskedő ellen bünetőeljárást, két magánkereskedő ellen pedig szabálysértési feljelentést' kezdeményeztek. Mintegy 17 ezer forint értékű készlet átárazását rendelték el, s két esetben a jogtalan többletbevétel elvonására tettek javaslatot. Napirenden az utasellátás Jobb kiszolgálás — tisztább környezet Az utasellátás helyzetéről, fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tanácskozott egyebek között csütörtöki ülésén a Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége. Sebes Miklós, az Utasellátó Vállalat vezérigazgatója tájékoztatójában elmondotta: a vállalat kiemelt feladatának tartja, hogy az utazók mind kulturáltabb kiszolgálásban részesüljenek. Ennek érdeké- bán az elmúlt években felújították a .régi, elavult üzletek jó részét, korszerű gépeket, berendezéseket szereztek be, újfajta szolgáltatásokat vezettek be. Bővítették az iparcikkek és ajándék- tárgyak választékát, Budapesten és Pécsett szakosított híradástechnikai boltokat nyitottak, s „Utasínyenc” néven új büféláncot építettek ki. A mostani tervidőszakban az egyik legfontosabb cél, hogy az eddiginél gazdaságosabban, hatékonyabban használják fel a meglévő kapacitásokat, ugyanakkor javítsák a kiszolgálás színvonalát. Kiemelt figyelmet fordítanak a vasúton utazók ellátására. de az eddiginél jobban szándékoznak kihasználni a közúti, a vízi, valamint a városi közlekedés kereskedelmi lehetőségeit is. Tovább differenciálják a kínálatot a vállalat üzleteiben, hogy minden vásárló — az ingázótól a külföldi turistáig — az igényének megfelelő ellátást kaphasson. Tovább növelik az Utasellátó ételspecialitásainak körét, a vendéglátó-helyeken javítják az ételek minőségét, és igyekszenek megfelelő választékot nyújtani olcsóbb ételekből, gyermek- és nyugdíjasmenükből. A vezérigazgató hangsúlyozta: a közlekedési eszközökön és a pályaudvarokon nyújtott szolgáltatás a jövőben is az utasellátás klasszikus alaptevékenysége marad. Ennek nem mond ellent, hogy olyan új üzletágakat is keresnek, melyek lényegesen jövedelmezőbbek, mint az alaptevékenység körébe tartozó —, s veszteségesen működő — vasúti mozgószolgálat. vagy az Utasellátó által üzemeltetett munkahelyi éttermek és büfék. Helyreállítják a KRESZ-táblákat A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a szállítási főosztályon nemrégiben tartották meg a munkavédelmi szemig, amely jó eredményeket mfitatott. különösen örvendetes, hogy a balesetek száma csökkent; ebben a negyedévben mindössze egy baleset történt, ami az előzőekhez képest lényeges ja- yuiás. Mindehhez hozzájárult a jobb szervezés, a dolgozók személyes felelőssége. Olyan határozat is született, hogy rövid időn belül helyreállítják a gyári utakon a kitört KRESZ-táblákat, amelyek a targoncák és tehergépkocsik részére a forgalmat szabályozzák. A táblákat máris megrendelték, most az üzemfenntana --on a sor... Tűzparancs előtt. Valahol Magyarországon — riportunk helyszíne ezúttal ilyen titokzatos egyszerűséggel jelölhető. Keskeny betoncsík fut a látszólag érintetlen, embertől nem zavart erdőben, s egyszer csak sorompó parancsol álljt! Itt még az éppen szolgálatban levő kiskatona enged utónkra, később egy őrbódé hűvöséből egyenruhás munkásőr igazít el. A két fegyveres testület együttes jelenlétének gyakorlati oka van: a balassagyarmati Farkas Pál mun- kásőregység az egyik katonai táborban tartja idei összevont kiképzését. Ezen a hét végén a fák között megbúvó barakkokban, az erdei tiszztásokon intenzív munka folyik, Sztancsik József egységparancsnok-helyettes röviden így tájékoztat a négynapos együttlét céljáról: — Az állomány felkészítése a feladatunk. S ebbe épp úgy beletartozik a politikai előadás, mint a szolgálati, harcászati és lőkiképzés. Vendéglátóink készséggel megismertetnek az alegységek tevékenységével. A híradók pontos összeköttetést tartanak minden alegységgel; az egyik század éppen Sinka Sándor, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára politikai tájékoztatóját hallgatja. Az ellátó munkásőrök impozáns méretű edényekben főzik a később méltán dicsért marhapörköltet, Az erdő egyik távoli szegletében pedig a gumibot és a kés a főszereplő, a munkásőröknek a közelharc technikáját oktatják. A rendelkezésre álló időt a jó szervezéssel maximálisan kihasználják, a szünetekben azonban válthatunk néhány szót Az élet különös dolgokat produkál: Bóta László munkahelyi vezetője itt beosztott, mégpedig éppen Bóta a „főnöke”, azaz a parancsnoka. — Nem valami különleges eset — vélekedik a íiatalemDr. Dudás István munkásőr, szécsényi körzeti orvos vigyázó szeme Kobela Andráson, aki civilben Rimóc tanácselnöke. bér. Itt nincs munkahelyi főnök és beosztott, itt munkásőrök vannak. A szakasz zöme a kábelgyárban dolgozik, s velük teljesít szolgálatot néhány vasutas is. A közös munkahely azt jelenti, hogy naponta találkozhatnak, figyelik egymást. — Nem rosszindulattal, hibakereséssel. De ha arra szükség van, bizony figyelmeztetjük egymást a munkahelyi követelmények alapos teljesítésére is. Ahogy a munkásőrökhöz illik. A tapasztalatcserére azonIgazoltatás és gépjármű-ellen őrzés — ezt is meg kell tanulni, a kiképzésben résztvevő munkásőrökkel. A beszélgetésnek pedig a család és a hétköznapi munka éppúgy témája, mint a kiképzés új módszere, s a szolgálat. Bóta László rendész a balassagyarmati kábelgyárban keresi a kenyerét, az ötödik éve esküt tett munkásőr előbb rajparancsnok, majd szakaszparancsnok-hélyettes lett. A fiatalember a szakasz fényes múltját dicséri — háromszor nyerte el a kiváló címet —, majd a szolgálati 'dő kerül szóba. — Általában öt évet vállalunk, de az évek múltán nem is beszélünk arról, hogy megválunk az egységtől. Aki ezt a munkát megismeri, ösz- szeszokik a társaival. az nemigen gondol a távozásra, a leszerelésére. ban nemcsak a munkahely teremt lehetőséget, Bóta Lászlótól hallunk egy kábeles kezdeményezésről is. — A Magyar Kábel Művek évről évre összehívja a különböző gyáraiban dolgozó munkásőröket. Természetesen nemcsak üdülésről van ilyenkor szó, kiváló alkalom nyílik a vélemények kicserélésére is. Ez pedig épp úgy segíti a jobb gyári munkát, mint a kifogástalanabb munkásőri szolgálatot. S hogy a gyár mennyire figyel munkásőreire, azt az is jelzi: Czelleng János főmérnök meglátogatta a táborban az üzem munkásőreit. Akárcsak Fejes Frigyes, a romhá- nyi építési kerámiagyár pártbizottságának titkára. Erről Dorogházi Sándor műszakvezető ég.eiő b »anabáojé szakasz munkásőre tájékoztat, majd hozzáteszi: — Ügy vélem, hogy a gyári vezetés és a munkásőrség között kiváló a kapcsolat. Az esetleges igénybevételeket jó előre közlik, s mindez megkönnyíti a munkaszervezést. Ilyen meggondolásból nagyon helyesnek tartom a koncentrált, összevont kiképzést is, hiszen kevésbé megy a termelőmunka rovására, mint a gyakoribb igénybevétel. A romhányi munkásőrök nemcsak a gyárban teszik jól a dolgukat. A szakasz háromszoros kiváló, aztán kétszer ismét elnyerték már ezt a kitüntető címet. A kiváló címre rászolgált a Rétságon élő és a váci áíész- nál dolgozó Novotni Lajosné munkásőr is, merthogy többnyire kiváló a Iperedménye. A laikus erre azt mondhatja, egy fegyverrel bánó nőtől különösen figyelemre méltó teljesítmény. — A baráti körömnek köszönhetően még 1973-ban lettem munkásőr. Az egyik legfrissebb és legszebb élményem pedig az volt, amikor a nőnapi kitüntetési ünnepségen egy balassagyarmati mun- kásőrnő-társammal találkoztam a Parlamentben. Az áfésznál termeltetéssel és felvásárlással foglalkozik Novotniné, s az újságolvasó ember jól tudja, hogy ez korántsem egyszerű, viharmen- tes munka. S ehhez jön még a szolgálat. A kedves asszony azonban megnyugtat: — Végigcsinálunk mi nők is mindent, amit kell. Persze, segítenek a férfiak. Az is igaz, hogy a nők többet vállalnak, de én a munkát, a családot és a szolgálatot mindig össze tudtam egyeztetni. Természetesen néha egyiket a másik miatt el kell hagyni. Most, a kiképzés előtt, például a Budapesten élő lányom és unokám látogatását kellett elhalasztani. Mert ide szólított a kötelesség— A kötelességről, azt hiszem Matuszka Mihály, a szécsényi Elzett gyár nyugdíjasa tudna igazán mesélni. Alapító munkásőr, lassan három évtizede viseli az egyenruhát. — Jöttek hozzám, hogy gyere közénk! Amikor pedig rákérdeztem, hogy miért és ők türelmesen elmagyarázták, azonnal tudtam, hogy ott a helyem. A nagy tapasztalaid Matuszka Mihály megélte a változásokat, új és új módszerekről beszél. Aztán azt említi, hogy az idő múlásával nem változott az emberek iránti szeretete, az elkötelezettsége. A kollektíva ösz- szetartó erejéről nem is beszélve: „Minden jó előfordul, de együtt a bajt is könnyebb elviselni.” S a fiatalok? Róluk így vélekedik az alapító munkásőr: — Több módjuk van tanulni, jobban figyelhetnek a korszerűbb technikára. Én azonban azt mondom, hogy a mai, sokkal másabb körülmények között is, fegyelmezettebbek lehetnének. A sokat vállaló emberek egyikeként ismerhettük meg a kiképzésen dr.Ujfaludi Katalin munkásőr orvost is. Bo- rosberényben körzeti orvos — most éppen nagyoroszi kollégája helyettesíti —, emellett tanácstag, szerepet vállal a népfrontmozgalomban és a Vöröskeresztben is. A számos társadalmi megbízatást ilyen röviden intézi el: „Csinálni kell...” Teszi a dolgát a táborban is, hiszen az összevonás kiváló alkalom a munkásőrök egészségének ellenőrzésére. — Igen, ilyenkor végezzük el a szükséges szűrővizsgálatokat. S hogy milyen a munkásőrök egészsége? Röviden azt mondhatom, hogy jó. Had- rafoghatók. S ez különösen fontos, hiszen a fizikai igény- bevétel, is erős a szolgálatban. Íme néhány villanásnyi portré a négynapos együttlét- ről. A kiképzés olyan új módjáról, amikor együtt vaa az egység valamennyi munkásőre, Szécsénytől Romhányig. Erről pedig így vélekedtek a megkérdezettek: Bóta László: — A négy nap nemcsak a közelebbi ismeretséginek, hanem a jobb tapasztalatszerzésnek is forrása. Dorogházi Sándor: — Tudomásul kell venni, hogy ez nem egy üdülőtábor. A feladatoknak pedig a nehezebb körülmények között is eleget kell tenni. Bóta László MatusAa Mihály, ..pufajkás”. egykori Novotni Lajosné Stancsik József, az egység- parancsnok helyettese pedig így summázta a tapasztalatokat: — Elhelyezésünk szokatlan, inkább hasonlít a harcszerű körülményekhez. A tábori környezetet azonban elfogadták a munkásőrök, s nehezebb életmód mellett is fegyelmezetten hajtottál-; végre a kiképzési feladatokat Arról nem is beszélve, hogy a századok mellett erősödött az egység összeforrottsága is. Ez pedig különösen fontos most, amikor a balassagyarmati munkásőregység is megkezdte az új, ötéves kiképzési program végrehajtását. Búcsúzunk a tábori életei élő munkásőröktőL A keskeny erdei betonúton fegyelmezett sorokban haladnak az alegységek, ha úgy tetszik, vendégeskedni indulnak a fegyverbarátokhoz. A táborban ugyanis elismerő hangon mondták: a honvédség alakulata nemcsak kiváló körülményeket teremtett az összevont kiképzéshez, még egy technikai bemutatóról is gondoskodtak. Többszörösen is jól szolgálva a munkásőrök felkészítését. Kelemen Gábor Fotó: Bábel László NÖGRÁD — 1986. május 30« péntek
