Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-30 / 126. szám

■ Film jeqtfTßt Nincs kettő négy nélkül ' Emlékszem, hogv nem is ©Tv' régen még mennyire szá­mon tartottuk — például — é Különben dühbe jövünk vagy a Piedone-filmek poén­ja";. Mára ennek semmi értei­mé nincs, hiszen Búd Spen­cer és Terence Hill olyan gyakori visszatérő lett mo­zijaink vetítővásznán, ljogy kis híján már-már családtag­ként üdvözölhetjük őket. Mint két nagybácsi, aki rrí tdig ugyanazt a viccet me- 8 Másként szólva úgy is mondhatnánk, hogy a jó vicceket az ember időről időre szívesen hallgatja új­ra, de ha ez túl sűrűn törté­nik, bizony könnyen ráunhat. A magyar filmforgalmazás taktikájából ennek megfon­tolása mintha hiányozna. Persze az is lehet, hogy pont az ellenkezőjéről van szó. Vagyis addig üsd a vasat, amíg meleg, addig kell Búd Spencer-filmeket játszani, amíg el nem felejtette a kö­zönség az első nagy sikere­ket. Tény, hogy a közönség há­lás és tömegesen újra és újra elzarándokol, hogy a soros Bud Spencer és Terence Hill filmet láthassa. Igaz nem is csupán csak a kettőjük ked­véért. hanem annak remé­nyében. hogy kellemesen szó­rakozhatnak másfél órán ke­resztül. A kikapcsolódásra pe­dig ha valamikor, akkor most óriási igény van. Bud Spencer úgy ahogv elénk áll, már egy jó poén. ö ezzel tisztában is van és nem is tesz mást, mint önmagát adja. A kedélyes és terebé­lyes Búd megbízhatóan és menetrendszerűen keveredik filmről filmre különböző vi­dám kalandokba. Annál pe­dig, ugye, nincs jobb dolog minthogy egy vonat akkor ér­kezik, amikorra várjuk. A komikus események közötti időszakokat általában hol szellemesen, hol kevésbé öt­letesen koreografálva verek- szi át ártatlan, tengerkék te­kintetű partnerével az olda­lán. Mivelhogy verekedni csak jó társaságban érde­mes. A külön-külön is fényes karriert befutott sztárok kö­zös szereplése filmtörténe­ti példákat idéz. Többek között a Stan és Pan duóját, akik a némafilmkorszak nagy komikusai voltak. Bud Spen­cer és Terence Hill a modern­kor vígjátéki sztárjai, bár értéküket tekintve nagyság­rendek választják el az emlí­tettektől. Más a kor, más a divat. Mások az igények a nézők részéről és a színé­szek önmagukkal szemben tá­masztott követelményei is átalakultak. Mai hőseink lé­nyegesen lazábbak. Flegmák, hanyagok, sőt mondjuk ki: gyengébb teljesítményre ké­pesek, mint elődeik. Ráadá­sul a közönség mindenáron szórakozásra vágyása, a meg­szokás lustasága és a reali­tások elől menekülés hiába­valósága mind-mind átse­gíti ezeket a filmeket az egyébként gyenge középszer birodalmából a pillanatnyi si­ker villanófényébe. Amíg az ember nézi, megpróbál szó­rakozni a valójában alig szel­lemes humoron, s amint vé­ge, ott folytatja, ahol abba­hagyta a hétköznapot. őszintén szólva egyáltalán nem voltak illúzióim a Nincs kettő négy nélkül című olasz filmvígjátékkal kapcsolatban. Lehangoltságom oka sem az, hogy ez valami egetrengetően ócska fércmű lenne. Mert az igaz ugyan, hogy alig vala­mivel több ennél, de azzal együtt könnyű szívvel végig lehet nevetgélni áz egészet, és tán még jó napot is szerez sokaknak. Végső soron szakmájukat értő filmes iparosemberek készítették ezt a terméket és nem holmi begőzölt amatő­rök. Az viszont mégiscsak za­vart. hogy egy 57 éves és egy 45 éves színész a húsz évvel ezelőtti szerepkörébe mere­vedve játssza hatvanvala- hánvadi'k filmjét is. Egyéb­iránt pedig a lányok szépek, az autók luxuskategóriájúak. A táj lenyűgöző. A verekedé­sek és a poénok mennyisége a megszokott mértékű és a két főszereplő is kétségtelenül Bud Spencer és Terence Hill. Bodnár Mihály Úttörő­történeti kiállítás Országos úttörő-történeti kiállítás nyílt csütörtökön a Munkásmozgalmi Múzeum­ban. A bemutatott mintegy két­ezer emléktárgy, fénykép hazánk úttörőmozgalmának történetét idézi fel. Zászló­kat, jelvényeket, naplókat, egyéb írásos dokumentumo­kat, a múlt nevezetes piila- natai{ megörökítő fotókat lát­hatnak az érdeklődök. A kiállítást Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsé­gének főtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsú­lyozta: az úttörőmozgalom tör­ténete — virágzó és nehézsé­gekkel teli korszakaival együtt — kitörölhetetlen a magyar haladás, a jobb em­beri jövőért vállalt küzdelem históriájának lapjaiból. A kiállítás tárgyi és szellemi emlékek gyűjteménye. A mozgalom történetével való igényes és tudatos foglalko­zás számszerű bizonyítéka a 99 megyei és városi úttörő­történeti bizottság, a 30 je- lentőiebb úttörőtörténeti gyűjtemény és a jubileumra készített 26 úttörőtörténeti kiadvány. A kiállítás önis­meretünk és önbizalmunk erősítője is, és arra ösztönöz, hogy a történelmi tények és adatok mellett és mögött az emberit, a hétköznapok való­ságát és tetteit tekintsük mércének és iránynak. MESÉLŐ MÚLT Kondor Ernő aranykoszorúja (Buda László felv.) A magyar népzene és a népies műzene ma újra re­neszánszát éli. Köztudott, hogy a csárdás megteremtő­je, Rózsavölgyi Márk me­gyénk — közelebbről Balas­sagyarmat — szülötte. Keve­sen tudják azonban, hogy a Vén cigány, a Sárika kis szentem, a Zöid ablakos kicsi ház, a Kecskebéka fölmá­szott... és még több száz más, nagyapáink, apáink ál­tal közkedvelt magyarnóta szerzője, Kondor Ernő szin­tén balassagyarmati szüle­tésű. A zenei és színi végzettség­gel egyaránt rendelkező Kondor Ernő kezdetben a színészi pályán működött, 1906-ban megalakította az el­ső magyar irodalmi kabarét a Teréz körúti Bonboniere-1. 1928-ban a New .York-i nem­zetközi dalversenyen első dí.iat nyert a Vén cigánv cí­mű nótával, amely később több mint húsz országban je­lent meg lemezen, világsikert szerezve alkotójának és a magyarnótának. A Fráter Lóránd Társaság által ren­dezett 1933-as nótaolimpián Kondor Ernőt aranykoszorú- val tüntették ki. Az aranykoszorút, Kondor Ernő kottáit, hanglemezeit, személyes iratait a balassa­gyarmati helytörténeti gyűj­temény őrzi. Majdan Béla A ha Alig százméternyire a A I • • f jr főközlekedesi úttól, a Kun fi |y a Béla utcában úgy érezheti Qj [1 Y V KCTuZ..a magát az ember, mintha & T la W W*« i « • nem is Salgótarjánban jár­na Itt minden csupa zöld, ... az alkotó nem DÜlOn s bár a házak nem épp ap- rók, eltörpülnek a sokeme­letes völgybéli rokonok mel- — Mióta gyűjti az anya- ténetét, a tervgazdálkodás el­lett. Tavasztól késő őszig, got? ső időszakát, a racionalizálás madaraktól hangos a kertek — Azt mondhatom: húsz korszakát, és a stabilizációét, végében kezdődő fél évszá- esztendeje. Még aktív ko- — Az sarkallt, ami a múl- zados erdő. Még a bánya te- romban gyűjtögettem, ra- tat kutatókat általában, öt- lepítette pihenőparknak, kosgattam a dokumentumo- ven-száz év múlva értetle­Hírlik, mostanában sokan kát, amiknek most jó hasznát nül állhatnának az emberek onnan szerzik be a tüzelőt, s veszem. A konkrétabb gyűj- a tény előtt: huszonkét évvel nincs, aki ezt ellenőrizné. Pe- tésbe és földolgozásba nyolc ezelőtt ezen a vidéken 3 mű­dig az erre lakókon kívül a esztendeje kezdtem bele. lió 800 ezer tonna szenet városnak is szüksége van az Számtalan forrásmunkát ol- küldtek a felszínre, rá tíz­erdőre, a világ tüdejére. Itt vastam át. legalább fél- évre már csak 1 milliót. Mi­lakik Lassan József, nyugal- száz emberrel beszélgettem, ért? Igyekszem erre is fele- mazott bányamérnök is fe- akiktől nagyon hasznos, se- letet adni. Mindezt persze leségével, szép házában. Akit gítséget kaptam munkámhoz, úgy, hogy beleágyazom a a szénbányák sorsa érdekel, Nem szívesen szól azokról bányászat visszafejlesztésé- tudja róla, hogy évekkel ez- a jó kedélyű ember, akik nek egészébe is. hiszen anél- eiőtt nagy vállalkozásba fo- nem álltak kötélnek, amikor kül szintén érthetetlen az gott: megírja a nógrádi fölkereste őket. eseménysor. «zénmedence műszaki törté- — Talán ismeri a mondást: — Kifizetődik az ilyen nagy netét. Az első kötet évekkel akinek nincs múltja, annak munka, a búvárkodás, a sok ezelőtt megjelent, a máso- nincs jelene, s akinek jelene fáradság? dik pedig már a lektorok ke- nincs, annak jövője sem ie- — Fizetnek érte, ha erre lében. hét. Én úgy gondolom, hogy gondol De sokkal nagyobb — Nincs tehát még készen ezzel a munkámmal hidat öröm számomra, hogy ez­• könyv — fogadja a látoga- építek a múlt és a jövő kö- zel foglalkozhatom, hogy él­tét szívélyesen a 68 esztendős zé, mert erkölcsi kötelessé- készült a második könyv is, házigazda. — Épp nemrég günk megismerni a környeze- mint a tény maga. amikor küldtem el a lektoroknak tünk történetét. a pénztárnál fizetnek. némi kiegészítést, mert úgy Hogy erre a feladatra ré- — Mikorra várható a meg­vélem, szólnom kell a visz- gén készült Lassan József, jelenés? SzafejIesetéssel egyidőben azt bizonyítja talán az is, — A lektorok javaslatai megkezdett környékbeli hogy több szekrénye tele do- alapján még elvégzem maid ipartelepítésről is. Ezen dől- kumentumokkal, táblázatok- a szükséges javításokat, az- goztam mostanában. kai, adatokkal. Elolvasott után az engedélyeztetési el­— Miről szól a második több ezer oldalnyi könyvet, járás következik — köztük kötet? újságcikket, jegyzőkönyvet, a kiadói főigazgatóságé —, . — Időrendi sorrendben jelentést. Szükség is volt utána kerülhet nvomdába. foglalkozom a szénmedence erre, hiszen az új kötetben Jó esetben az év végén lesz bányáinak történetével, a külön fejezetet szentelt a olvasható. A Nógrádi Szén- félszabadulástól kezdődően szénmedence földtanának, bányák adja ki, én magam egészen szinte a legutóbbi ismerteti az 1945 előtti ese- azonban nem bánnám. ha hónapokig. menyeket, az újjáépítés tör- árusításra is kerülne. Sokan mindenese Kétszáz éve született Fáy András forgathatnák haszonnal, azt hiszem, mint azt az első könyvvel is tették. — Most mire készül? — A kiadóval már beszél­tünk arról, amit én is szeret­nék. Nevezetesen: jó lenne földolgozni az aknák történe tét. Ebben lenne nekem is tennivalóm, amit örömmel vállalnék, munkatársakat is találnék bőven. — Meglehetősen későn fo­gott a könyv megírásához, hi­szen az első kötet megjelené­sekor is elmúlt már hatvan­esztendős. — Addig a szakmai mun­kám foglalt el, abban akar­tam egész ember lenni. — Könnyen, nehezen írt? — Nagy gyakorlatom nem volt benne, szakcikkeken kí­vül én nem írogattam. Egy egy fejezet szinte kiszaladt a toliamból, másokon meg he­teket, hónapokat szenved­tem. Hát így. Nem véletlen, hogy amikor elköszönök Lassan József bá­nyamérnöktől. megint a fák jutnak eszembe. Nemcsak azért, mert a fogyatkozó er­dőből feiszecsattogást hal­lok, hanem azért, mert eszembe jut: több ágat haj­tott vendéglátóm is —, hogy a fa — hasonlatánál marad­jak. Nem csupán könyvet ír, de vezetője az OMBKE bá­nyászattörténeti helyi szak­csoportjának is. Nemrégiben pedig a megalakult seniorok tanácsa elnökhelvette«é->'é választották. Korábbi beszél­getésekből tudom: nyugdíjaz­tatása után évekig nem talál­ta a helyét. Most úgv tűnik, megtalálta. S, talán őt is meg­találták. Hortobágyi Zoltán Szerte az országban utcák, iskolák, lakótelepek, szocialis­ta brigádok viselik a nevét, s talán mégsem tudja min­denki, ki is volt Fáy András. A reformkorban élt, amikor olyan rendkívüli emberek alakították az országot, mint Széchenyi és Kossuth. „A ho­ni reform teendőire az első eszmét, akaratot, önelszá- nást Fáy András meséi éb­resztették fel bennem" — vallotta róla 1838-ban Pest megye közgyűlésén Széchenyi. Fáy nem pusztán a la Fontaine nyomdokain járó tanmeseíró. akinek általában látják. Meséi a reformkor eleven, eredeti tükrei. 1 Leg­igényesebb műve, a Bélteky- ház című regénye, amely a reformkori Magyarország gondjairól, teendőiről, tipikus alakjairól, a régi meg az új • összeütközéséről fest széles körképet, Széchenyi „Hitel”- ének lenyomata is. Több vígjátékot és elbeszélést is írt. Amit alkotott, tiszteletet és emlékezést érédemel. Már ismert író volt. és mint közéleti ember is hal­latta szavát, amikor hozzálá­tott élete „fő művéhez”, a Hazai Első Takarékpénztár megalapításához. Úttörő vál­lalkozásnak számított az el­ső magyar pénzintézet meg­szervezése. Alaposan tanul­mányozta a külföldön mű­ködő takarékpénztárakat, és elhatározta, olyan pénzinté­zetet hoz létre, amelyben a szegény munkások cselédek, iparosok is bátran elhelyez­hetik megtakarított pénzü­ket, Részletes tervezetet készített, kidolgozta a taka­rékpénztár felállításának ál­talános feltételeit és működé­si tervét. A Hazai Első Ta­karékpénztár 1840. január 11- én .nyílt meg Széchenyi lelkes támogatásával. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tag­ja. a Kisfaludy Társaság első igazgatója, e sokoldalú em­ber, akit Szemete Pál a ha­za mindenesének nevezett, megj'énkben is élt. Jobbágyi birtokán 1808—1810. között nagyarányú szőlőtelepítésbe kezdett. Tokaiból hozatott nemesített vesszőket, ő hono­sította meg a községben a teraszos művelést. Emlékét Jobbágyiban, a tanácsháza fa­lán elhelyezett emléktábla őrzi, amelyet a Madách Imre Gimnázium honismereti köre állított. ☆ Az Országos Takarékpénz­tár székházának pénztárter­mében — születésének 200, évfordulója alkalmából — csütörtökön felavatták Fáy Andrásnak, a kiváló pénz­ügyi szakembernek, a Hazai Első Magyar Takarékoénztár megalapítójának bronz mell­szobrát. Tisza László, az OTP vezérigazgatóig méltatta a re­formkor ismert polihisztorát.' műsor KOSSUTH RADIO: *.*5: Műsorismertetés *.15: Mai kulturális programok *.20: Esti beszélgetés a Fáklya klubban 8.SO: Népszerű muzsika 0.12: Nefelejcs 9.30: Hopp. bopp katona 16.05: Balaton 10.10: Évszázadok mesterművei 11.00: Berzsenyi Dániel-vers- és prózamondóverscny 12.15: Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka 1938—1944 12.SS: Zenés séták p természetben 13.43: Senfl-kórusművek 14.10: Népdalok, néptáncok 15.00: Erről beszéltünk... 15.30: Hétszínvirág 16.05: Utak a völgybe 17.00: Ünnepi könyvhét 1986. 18.00: Régi magyar táncok 18.10: Hol volt, hol nem voltig 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Mundial ’86 19.25: Húszas stúdió 20.21: Európa zenéje Liszt zongoráján — XII/3. rési 21,01: „Zorba tánca** 21.26: Válság a földszorosban 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial ’86 22.40: Kapcsoljuk a 6-os stúdió; 23.49: Operaáriák 0.15: Hajnali bagoly PETŐFI RÁDIÓ: 8 05: Offenbach operettjeiből 8.56: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Dunajevszkij-művel fúvószenekarra 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 15.05? Könyvről könyvért 16.20: „Beszélő város** 17.08: A fiatalok popzenei műhelyének felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.05: Közvetítés az TPV Szatelit teniszverseny döntőjéről 19.14: A Fiataloknak! folytatása 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Tessék választani! 22.00: Bagoly — estétől hajnalig 22.00: Bagoly 0.15: Hajnali bagoly MISKOLCI STÚDIÓ1: 17.00: Műsorismertetés, hírek,' időjárás. 17.05: Péntek este Észak« Maigyarországon. Szerkesztő: Sze­mes István. (A tartalomból: Kör­kép a hűtő'láncról Borsod. Heves és Nógirád megyéből!. — Olvasni­valóik a pihenés idejére. — Fagy­lalt cukorbetegeknek. — Magnó­átjátszás. — Program aiján lat.) 16.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGTAR TELFVI7IÓ 9.20: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.50: Lottósorsolás 10.05: Nyugdíjasok délelőttje 10.35: A nyugdíjasnak sosincs ideje H.OO: A príma donna, mint primadonna 11.40: Képújság 15.55: Iskolatevé: Még megmenthető! 16.15: A hírekben hallottuk, a tévében láttuk 16.45: Hírek 16.50: Három nap tv-műsora 16.55: Esküvő. Bolgár tv-film 17.40: Képújság 17.45: Reklám 18.00: Ablak 18.50: A TTT lelenti... IV. 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.60: Reklám 20.05: Szeszélyes évszakok 21.25: Nézze meg az ember! ?t.40: Pereputty. Szovjet film. (14 éven felülieknek!) 23.10: Betű reklám 23.20: Híradó 3. :3.30; Himnusz i. MŰSOR: 17.55: Tau bácsi. XX/17. rész. 18.25: Képújság 18.30: IPV—Hungarhotels Kupa 19.30: Felfedezzük Pápua-Üj- Guineát 80.00: Nyári lak. Angol tv-film 20.50: Régi holland mesterségek1: Babakészítés 21.00: Híradó 2. 21.25: IPV—Hungarhotels Kupa 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A letűnő világ 20.25: Berlioz élete. 6. rész 21.20: Szórakoztató vetélkedő 22.00: A jégmadár. Angol tv-komédia (lsm.) 23.20: Hírek 23.30: Dzsesszpódlum 2. MCSOR: 19.30; Tv-híradó 20.0*: Bratislava! Lira ’88« 21.00: Jan Steen, az ember az i emberek között 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Dinamit. Tv-játék asm.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nincs kettő, négy nélkül. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — József Attila: Egy nehéz nap éjszakája. Angol film. — Balas­sagyarmati Madách: Egy marék­nyi dollárért (14). Színes, szink­ronizált olasz western. TSKOLA- MOZI: Münch áusen báró csodá­latos kalandjai. — Pásztói Mát­ra: A nyolcadik utas: a halál (18). Színes angol fantasztikus kaland film. — Szécsényi Rákó­czi: Az elvarázsolt dollár. Szí­nes magyar bűnügyi filmvígjá­ték. — Rétság: Egy zseni. ké<t haver, egy balek. Színes, kSzink- ron-izáilt olasz—francia—NSZK western. — Karancslapujtő: Légy jó mindhalálig Magvar film — Ersekvadkert: Az utolsó ősökét. Színes szinkronizált szovjet film. — Nagylóc: Szerelem első vérig (14). Süaes magyar fűim» _, NÖGRÁD - ,1986. máius 30u péntek 8.55: Tv-torna fism.) 9.00: Iskolatévé: Kémia (ált. isk. 8. oszt.), r

Next

/
Thumbnails
Contents