Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-30 / 126. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M É G Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 126. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. MÁJUS 30., PÉNTEK Műszakiak és újságírók tanácskozása Csütörtökön a MTESZ székházában tanácskozást rendezett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A résztvevők — a tudományos és műszaki élet képviselői, valamint az e témákkal foglalkozó újságírók — megvitatták, milyen lehetőségeket látnak az együttműködés fokozására a műszaki szakemberek és a tömegtájékoztatás munkatársai között, s hogyan segítheti a sajtó a műszaki fejlődés meggyorsítását. A tanácskozáson részt vett Pál Lé- nárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propogan- daosztályának vezetője, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Tóth János, a MTESZ főtitkára is. Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára nyitotta meg a tanácskozást. Ezt követően Pál Lénárd a legidőszerűbb feladatokról szólt. Hangsúlyozta: napjainkban a tudományos-műszaki fejlettség meghatározó jelentőségű a két világrend- szer versenyében. A szocialista és a tőkésországok egyaránt komplex programokat dolgoztak ki a műszaki haladás irányainak kijelölésére, a célok meghatározására, a fejlődés gyorsítására. A szocialista országok, köztük hazánk fejlesztési programjainak középpontjában a technológia fejlesztése, korszerűsítése áll. A másik fontos cél az infrastruktúra fejlesztése, amit sokáig járulékos feladatnak tekintettek, jóllehet alapvetően befolyásolja a tudományos haladást, a gazdasági hatékonyságot. A fejlődés jelenlegi szakaszában a legfontosabb feladat a jól meghatározott célokhoz megtalálni a megvalósítás módszereit. Üj formákra, új módszerekre van szükség, a régiek már nem célravezető- ek. Döntő fontosságú, hogy a vállalatok és az intézmények közötti közvetlen együttműködésben, az érdekek érvényesítésében előtérbe kerüljön az az elv, miszerint a műszaki-tudományos fejlődés végső célja a gazdasági hatékonyság növelése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok többsége nem eléggé érzékeny a műszaki fejlesztés eredményei iránt, nem törekednek ezeknek bevezetésére. Fel kell tárni — s ebben a sajtó is szerepet vállalhat — azokat a társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek a műszakitudományos haladást akadályozzák. Az előrelépéshez a gazdaságirányítás reformját tovább kell fejleszteni. Olyan szabályozási közeget kell kialakítani, amely segít abban, hogy a vállalatoknál a hosz- szú távú érdekek jussanak (Folytatás a 2. oldalonJ Újítás: második a síküveggyár Az üvegipari újítási-találmányi konferencia második napját Gyöngyösi Gyula, a salgótarjáni síküveggyár műszaki igazgatóhelyettese nyitotta meg. Elsőként díjkiosztó ünnepségre került sor, melyen értékelték az Üvegipari Művek gyárainak elmúlt évi újítási-találmányi eredményeit. Erre a célra 50 ezer forintos alapot hoztak létre, és a jövőben ezzel is szeretnék serkenteni az újabb ötletek kibontakoztatását. A nemes vetélkedésben első helyen végzett az orosházi, második lett a salgótarjáni sík-, és harmadik helyezést ért el a miskolci üveggyár. Ezt. követően Sápi Lajos, ez Üvegipari Művek vezér- Sgazgató-helyettese tartott rövid értékelést az iparjogvédelmi munkáról. Majd plenáris ülésre került sor, ahol a jelenlévő szakemberek saját gyáruk tükrén át mondták el véleményüket a témakörrel kapcsolatos kérdésekben. Többek között szóltak arról is, hogy a következő konferencián, — fotók és tablók mellett —, szemléletesebb formában mutassák be a kiemelkedő találmányokat, újításokat. Nem árt, ha rövid ismertetőket is készítenek az alkotásokról, mivel még a műveken belül is alig ismerik egymás jól bevált ötleteit. elképzeléseit. A kétnapos tanácskozás nagymértékben hozzájárult a társvállalatok jobb megismeréséhez. Ezentúl évenként más-más gyár rendezi meg, mely egyúttal tematikus programokat biztosít a résztvevők számára. Gyöngyösi Gyula zárszavában eredményesnek ítélte a tanácskozás munkáját, a következő vendéglátó kilétét azonban később hozzák nyilvánosságra. A vendégek további programja gyárlátogatással folytatódott. Két csoportban tekintették meg a sík-, illetve az öblösüveggyárat. A vendéglátók, a Szilikátipari Tudományos Egyesület üvegszakosztályának vezetősége és a síküveggyári csoportja kiállításon mutatta be az egyes gyárak tevékenységét és néhány terméket is megcsodálhattak a salgótarjáni gyárak kollekciójából. KÖHYYÜNMEP Mától június 4-ig újra megváltozik egy kicsit a magyar városok és nagyobb települések képe, az utcákon és a tereken könyvsátrak jelennek meg, könyvutcákat is nyitnak, 57. alkalommal rendezik meg hazánkban az ünnepi könyvhetet, a könyv tradicionális ünnepét. Supka Géza 1927 tavaszán, a könyves szakemberek miskolci tanácskozásán vetette föl a könyvnap rendezésének gondolatát s lapjában a Literatúrában már kész tervvel állt elő. E szerint „Az évnek egyik napján... az ország minden városában és falujában könyvnap rendez- tessék, amely... az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.’’ Az első hazai könyvnap 1929 májusára született meg. Igaz. nem mi rendeztünk Olaszország után először könyvnapokat Európában, Finnországban már 1908ban volt ilyen rendezvény, Spanyolországban pedig 1926-ban tartottak nemzeti könyvünnepet, a könyvnapok, s az ezeket 1952-ben fölváltó ünnepi könyvhetek azonban a több mint fél évszázad — s főként a felszabadulás után — kulturális életünk jelentős tényezőjévé váltak. Lényegében a Supka Géza által megfogalmazott eredeti cél sem változott, hogy ez az akció „a magyar kultúrának egyetemes nemzeti ünnepe legyen”. Az ünnep tartalma természetesen jelentősen módosult és gazdagodott a történelmi jelentőségű politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások következtében. A könyvhét az írók, a könyvszakma és az olvasók közös ünnepe ebben az évben is. Az ünnepi külsőségek ünnepi tartalmat is takarnak. A kiadók könyvheti kínálata a korábbi évekénél szerényebb. de a tavalyinál valamelyest gazdagabb. A könyvhétre megjelent 89 ünnepi kiadvány 15 kiadó termése. A könyvheti kiadványok átlagára egy forinttal emelkedett, idén 86 forint. Legtöbb művel a Magvető Kiadó szerepel a könyvlistán, 35 kiadványt jelentettek meg. A Szépirodalmi Kiadó most 22 művel gazdagítja a kínálatot, ez tavalyi termésüknek éppen duplája. A többi kiadó szerényebb, de, izgalmas kínálattal jelentkezett a könyvünnepre. A művekről szólni e helyen nem lehet célunk. Csupán megemlítjük, hogy a tradicionális antológiák idén is megjelentek az írószemmel címűt kivéve, viszont két emlékkönyv is napvilágot látott, az Újhold-évkönyv, 1986/1 és az In memóriám Kardos György. Többi között, indult egy kitűnőnek ígérkező társadalomtörténeti sorozat, a Közös dolgaink, amiben a könyvhéten három kiadvány kapható. Kicsit szerény, bár tartalmas a lírai termés, próAlig szökkent kalászba a gabona, mezőgazdasági üzemeinkben már az aratásra készülnek. A betakarításban résztvevő erő- és munkagépek karbantartása. javítása ezekben a napokban kezdődött el a bátonyterenyei termelőszövetkezetben is, ahol a nyolc kombájn mellett a szállítójárművekre is fokozott figyelmet szentelnek. Az ütemterv szerint június végére el kell készülniük a munkákkal, mert béraratásban vesznek részt az alföldi Besenyszög és Törtei gazdaságaiban, utána pedig a hazai táblák várják őket. Képünkön: Baranyi Zoltán műszaki ágazatvezető és Márton József kombájnos — aki szintén részt vesz a karbantartásokban — a teendőket beszélik meg. Pedagógusok kitüntetése Mai számunkban: Zárás a BNV-n (2. oldal.) Család, munka, szolgálat (3. oldal) Egy vivőnö sikerei (7. oldal) zában inkább a középnemzedék nagyjai vannak csak jelen, s csaknem fájdalmas a gyermek- és ifjúsági könyvek kis száma. Csökkent a világirodalom részesedés£ is. Bár az idei könyvheti kínálat némileg „protokolá- rissá” sikerült, izgalmas válogatási lehetőségre idén is mód van. Az ünnepi rendezvények ország- és megyeszerte változatosnak ígérkeznek. Egyebeken kívül fölhívjuk a figyelmet a Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete közös kezdeményezésére. amely szerint az idei könyvhéten megalakítja az Országos Könyvbarát Kört. Külön örülünk annak, hogy az ünnepi könyvhétre megjelent Salgótarjánban a Palócföld könyvek újabb kötete Lancelot nélkül (Emlékkönyv Gerely es Endréről) címmel Baranyi Ferenc, Kojnok Nándor és Laczkó Pál szerkesztésében. Gerelyes Endre most lenne ötvenéves. T. E. A pedagógusnap alkalmából csütörtök délelőtt ünnepséget rendeztek a Pesti Vigadóban. Az eseményen Kö- peczi Béla, művelődési miniszter méltatta a pedagógusi munka jelentőségét, szólít az oktatásügy időszerű feladatairól, s köszöntötte az eredményes munkájuk elismeréseként kitüntetett oktatókat, nevelőket. Ezt követően heten vették át az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket, tizenöten az Apáczai Csere János-díjat, A Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt öt év alatt végzett vizsgálatainak fele foglalkozott társadalompolitikai kérdésekkel. Észrevételeikkel, jelzéseikkel több területen segítették a célok megvalósítását. Visszatérően vizsgálták például a magánlakás-építés feltételeinek alakulását. A tervidőszak elején sok volt a feszültség a telekellátottságban,. A NEB szorgalmazta az OTP és a tanácsok fokozott anyagi közreműködését a telkek kialakításában. A megyei tanács pályázati rendszer útján támogatta a helyi forrásokat, melynek eredményeként az építési telkek kínálata jelentősen bővült, és a legtöbb területen ma már kielégítőnek mondható. A NEB áttekintette a lakásgazdálkodást és -fenntartást. A végrehajtás néhány hiányosságától eltekintve, komoly szemléletváltozásról, a komplex lakásgazdálkodás kialakuláséról adtak számot. Vizsgálták az általános és középiskolákban a megnövekedett gyermeklétszám oktatásának feltételeit. Időben felhívták a figyelmet a tanteremellátás, a napközi és a gyermekélelmezés meglevő és várható feszültségeire, az oktatás feltételeinek minőségi javítására Átgondolt társadalmi-gazdasági program megvalósításának, a meglevő eszközök célszerű felhaszná170-en pedig a Kiváló pedagógus kitüntetést. Nógrád megyéből négyen részesültek a Kiváló peda-. gógus kitüntetésben: Bodócs István, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanára, szakfelügyelő, dr. Mészáros Ottóné. a salgótarjáni XVI, Szí Napiköziotthonos Óvoda vezető óvónője, Nagy Imre, a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára és dr. Szabó Károly, a balassagyarmati dolgozók gimnáziuma és szakmunkások szakközépiskolája igazgatója. lásának és igen széles körű társadalmi összefogásának köszönhető, hogy a gyermekek iskolai nevelése, szociális ellátása nem esett vissza. Ugyanakkor a szükségmegoldások nagy aránya arra is. figyelmeztet, hogy a közoktatás feltételeinek korszerűsítése a továbbiakban is fontos feladat. A gyermek- és ifjúságvédelem, az alkoholizmus és a táppénzes állomány alakulásának vizsgálata alapján a NEB a megelőzés szükségességét szorgalmazta. A fogászati ellátás vizsgálatának eredményeként konkrét eredmények születtek az eszközellátottságban, a betegek tájékoztatásában, az iskolai fogászat és a prevenció tei'üle- tén. Igen sok hiányosságot tártak fel az oktatási, egészség- ügyi és kulturális intézmények egységes gazdálkodásának irányítására alakult GAMESZ-ok és GESZ-ek tevékenységében. Ennek felszámolásához a tanácsok ösz- szefogott. intézkedését kérték, A lakossági szolgáltatásban a NEB központi és helyi javaslatokkal segítette a gazdálkodás stabilizálását, @z- érdekeltségi rendszer fejlesztését, a vállalaton belüli szerkezetkorszerűsítést, a kisebb ’ települések mind • szélesebb körű bevonását az ellátásba, a szolgáltatás minőségének javítását A NEB társadalompolitikai vizsgálatai Javult a telekellátás, a lakásgazdálkodás Nem csökkent az oktatás feltételeinek színvonala
