Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-30 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M É G Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 126. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. MÁJUS 30., PÉNTEK Műszakiak és újságírók tanácskozása Csütörtökön a MTESZ székházában tanácskozást ren­dezett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A résztvevők — a tudományos és műszaki élet képviselői, va­lamint az e témákkal foglalkozó újságírók — megvitatták, milyen lehetőségeket látnak az együttműködés fokozásá­ra a műszaki szakemberek és a tömegtájékoztatás mun­katársai között, s hogyan segítheti a sajtó a műszaki fej­lődés meggyorsítását. A tanácskozáson részt vett Pál Lé- nárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propogan- daosztályának vezetője, Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Tóth János, a MTESZ főtitkára is. Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára nyitotta meg a tanácskozást. Ezt követően Pál Lénárd a legidőszerűbb feladatokról szólt. Hangsúlyozta: napja­inkban a tudományos-műsza­ki fejlettség meghatározó jelentőségű a két világrend- szer versenyében. A szocialis­ta és a tőkésországok egy­aránt komplex programo­kat dolgoztak ki a műszaki haladás irányainak kijelölé­sére, a célok meghatározásá­ra, a fejlődés gyorsítására. A szocialista országok, köz­tük hazánk fejlesztési prog­ramjainak középpontjában a technológia fejlesztése, kor­szerűsítése áll. A másik fon­tos cél az infrastruktúra fej­lesztése, amit sokáig járulékos feladatnak tekintettek, jólle­het alapvetően befolyásolja a tudományos haladást, a gaz­dasági hatékonyságot. A fej­lődés jelenlegi szakaszában a legfontosabb feladat a jól meghatározott célokhoz meg­találni a megvalósítás mód­szereit. Üj formákra, új módszerekre van szükség, a régiek már nem célravezető- ek. Döntő fontosságú, hogy a vállalatok és az intézmé­nyek közötti közvetlen együtt­működésben, az érdekek ér­vényesítésében előtérbe ke­rüljön az az elv, miszerint a műszaki-tudományos fejlő­dés végső célja a gazdasági hatékonyság növelése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok többsége nem eléggé érzékeny a mű­szaki fejlesztés eredményei iránt, nem törekednek ezek­nek bevezetésére. Fel kell tárni — s ebben a sajtó is szerepet vállalhat — azokat a társadalmi-gazdasági té­nyezőket, amelyek a műszaki­tudományos haladást akadá­lyozzák. Az előrelépéshez a gazda­ságirányítás reformját to­vább kell fejleszteni. Olyan szabályozási közeget kell ki­alakítani, amely segít abban, hogy a vállalatoknál a hosz- szú távú érdekek jussanak (Folytatás a 2. oldalonJ Újítás: második a síküveggyár Az üvegipari újítási-talál­mányi konferencia máso­dik napját Gyöngyösi Gyula, a salgótarjáni síküveggyár műszaki igazgatóhelyettese nyitotta meg. Elsőként díj­kiosztó ünnepségre került sor, melyen értékelték az Üvegipari Művek gyárainak elmúlt évi újítási-találmányi eredményeit. Erre a célra 50 ezer forintos alapot hoztak létre, és a jövőben ezzel is szeretnék serkenteni az újabb ötletek kibontakoztatását. A nemes vetélkedésben első helyen végzett az orosházi, második lett a salgótarjáni sík-, és harmadik helyezést ért el a miskolci üveggyár. Ezt. követően Sápi Lajos, ez Üvegipari Művek vezér- Sgazgató-helyettese tartott rö­vid értékelést az iparjogvé­delmi munkáról. Majd ple­náris ülésre került sor, ahol a jelenlévő szakemberek sa­ját gyáruk tükrén át mond­ták el véleményüket a téma­körrel kapcsolatos kérdések­ben. Többek között szóltak arról is, hogy a következő konferencián, — fotók és tab­lók mellett —, szemléletesebb formában mutassák be a ki­emelkedő találmányokat, újí­tásokat. Nem árt, ha rövid ismertetőket is készítenek az alkotásokról, mivel még a műveken belül is alig isme­rik egymás jól bevált ötlete­it. elképzeléseit. A kétnapos tanácskozás nagymértékben hozzájárult a társvállalatok jobb meg­ismeréséhez. Ezentúl éven­ként más-más gyár rende­zi meg, mely egyúttal te­matikus programokat bizto­sít a résztvevők számára. Gyöngyösi Gyula zársza­vában eredményesnek ítélte a tanácskozás munkáját, a következő vendéglátó kilé­tét azonban később hozzák nyilvánosságra. A vendégek további programja gyárláto­gatással folytatódott. Két cso­portban tekintették meg a sík-, illetve az öblösüveggyá­rat. A vendéglátók, a Szilikát­ipari Tudományos Egyesület üvegszakosztályának veze­tősége és a síküveggyári cso­portja kiállításon mutatta be az egyes gyárak tevékenysé­gét és néhány terméket is megcsodálhattak a salgótar­jáni gyárak kollekciójából. KÖHYYÜNMEP Mától június 4-ig újra megváltozik egy kicsit a magyar városok és na­gyobb települések képe, az utcákon és a tereken könyvsátrak jelennek meg, könyvutcákat is nyitnak, 57. alkalommal rendezik meg hazánkban az ünnepi könyvhetet, a könyv tradicionális ün­nepét. Supka Géza 1927 tavaszán, a könyves szak­emberek miskolci tanács­kozásán vetette föl a könyvnap rendezésének gondolatát s lapjában a Literatúrában már kész tervvel állt elő. E szerint „Az évnek egyik napján... az ország minden városában és fa­lujában könyvnap rendez- tessék, amely... az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egy­mással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvki­adás művészete is kimen­jen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bo­hém formában.’’ Az első hazai könyvnap 1929 má­jusára született meg. Igaz. nem mi rendeztünk Olaszország után először könyvnapokat Európában, Finnországban már 1908­ban volt ilyen rendez­vény, Spanyolországban pedig 1926-ban tartottak nemzeti könyvünnepet, a könyvnapok, s az ezeket 1952-ben fölváltó ünne­pi könyvhetek azonban a több mint fél évszázad — s főként a felszabadulás után — kulturális életünk jelentős tényezőjévé vál­tak. Lényegében a Supka Géza által megfogalmazott eredeti cél sem változott, hogy ez az akció „a ma­gyar kultúrának egyetemes nemzeti ünnepe legyen”. Az ünnep tartalma ter­mészetesen jelentősen mó­dosult és gazdagodott a történelmi jelentőségű po­litikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális válto­zások következtében. A könyvhét az írók, a könyvszakma és az olvasók közös ünnepe ebben az évben is. Az ünnepi kül­sőségek ünnepi tartalmat is takarnak. A kiadók könyvheti kínálata a ko­rábbi évekénél szeré­nyebb. de a tavalyinál valamelyest gazdagabb. A könyvhétre megjelent 89 ünnepi kiadvány 15 kiadó termése. A könyvheti ki­adványok átlagára egy fo­rinttal emelkedett, idén 86 forint. Legtöbb művel a Magvető Kiadó szerepel a könyvlistán, 35 kiad­ványt jelentettek meg. A Szépirodalmi Kiadó most 22 művel gazdagítja a kínálatot, ez tavalyi ter­mésüknek éppen duplája. A többi kiadó szerényebb, de, izgalmas kínálattal jelentkezett a könyvünnep­re. A művekről szólni e helyen nem lehet célunk. Csupán megemlítjük, hogy a tradicionális antológiák idén is megjelentek az írószemmel címűt kivé­ve, viszont két emlékkönyv is napvilágot látott, az Újhold-évkönyv, 1986/1 és az In memóriám Kardos György. Többi között, in­dult egy kitűnőnek ígér­kező társadalomtörténeti sorozat, a Közös dolgaink, amiben a könyvhéten há­rom kiadvány kapható. Kicsit szerény, bár tar­talmas a lírai termés, pró­Alig szökkent kalászba a gabona, mezőgazdasági üzemeinkben már az aratásra ké­szülnek. A betakarításban résztvevő erő- és munkagépek karbantartása. javítása ezekben a napokban kezdődött el a bátonyterenyei termelőszövetkezetben is, ahol a nyolc kombájn mellett a szállítójárművekre is fokozott figyelmet szentelnek. Az ütemterv szerint június végére el kell készülniük a munkákkal, mert béraratásban vesznek részt az alföldi Besenyszög és Törtei gazdaságaiban, utána pedig a hazai táb­lák várják őket. Képünkön: Baranyi Zoltán műszaki ágazatvezető és Márton József kombájnos — aki szintén részt vesz a karbantartásokban — a teendőket beszélik meg. Pedagógusok kitüntetése Mai számunkban: Zárás a BNV-n (2. oldal.) Család, munka, szolgálat (3. oldal) Egy vivőnö sikerei (7. oldal) zában inkább a középnem­zedék nagyjai vannak csak jelen, s csaknem fáj­dalmas a gyermek- és ifjúsági könyvek kis szá­ma. Csökkent a világiro­dalom részesedés£ is. Bár az idei könyvheti kí­nálat némileg „protokolá- rissá” sikerült, izgalmas válogatási lehetőségre idén is mód van. Az ünnepi rendezvények ország- és megyeszerte változatosnak ígérkeznek. Egyebeken kívül fölhívjuk a figyelmet a Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülete közös kezdeményezésére. amely szerint az idei könyvhéten megalakítja az Országos Könyvbarát Kört. Külön örülünk annak, hogy az ünnepi könyvhétre megjelent Salgótarjánban a Palócföld könyvek újabb kötete Lancelot nélkül (Emlékkönyv Gerely es Endréről) címmel Bara­nyi Ferenc, Kojnok Nán­dor és Laczkó Pál szer­kesztésében. Gerelyes End­re most lenne ötvenéves. T. E. A pedagógusnap alkalmá­ból csütörtök délelőtt ünnep­séget rendeztek a Pesti Vi­gadóban. Az eseményen Kö- peczi Béla, művelődési mi­niszter méltatta a pedagó­gusi munka jelentőségét, szólít az oktatásügy időszerű fel­adatairól, s köszöntötte az eredményes munkájuk elis­meréseként kitüntetett okta­tókat, nevelőket. Ezt köve­tően heten vették át az El­nöki Tanács által adományo­zott kitüntetéseket, tizenöten az Apáczai Csere János-díjat, A Nógrád Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság az elmúlt öt év alatt végzett vizsgála­tainak fele foglalkozott tár­sadalompolitikai kérdések­kel. Észrevételeikkel, jelzé­seikkel több területen segí­tették a célok megvalósítását. Visszatérően vizsgálták pél­dául a magánlakás-építés fel­tételeinek alakulását. A terv­időszak elején sok volt a fe­szültség a telekellátottság­ban,. A NEB szorgalmazta az OTP és a tanácsok fokozott anyagi közreműködését a tel­kek kialakításában. A me­gyei tanács pályázati rend­szer útján támogatta a helyi forrásokat, melynek eredmé­nyeként az építési telkek kí­nálata jelentősen bővült, és a legtöbb területen ma már kielégítőnek mondható. A NEB áttekintette a la­kásgazdálkodást és -fenntar­tást. A végrehajtás néhány hiányosságától eltekintve, komoly szemléletváltozásról, a komplex lakásgazdálkodás kialakuláséról adtak számot. Vizsgálták az általános és középiskolákban a megnöve­kedett gyermeklétszám ok­tatásának feltételeit. Időben felhívták a figyelmet a tan­teremellátás, a napközi és a gyermekélelmezés meglevő és várható feszültségeire, az ok­tatás feltételeinek minőségi javítására Átgondolt tár­sadalmi-gazdasági program megvalósításának, a meglevő eszközök célszerű felhaszná­170-en pedig a Kiváló peda­gógus kitüntetést. Nógrád megyéből négyen részesültek a Kiváló peda-. gógus kitüntetésben: Bodócs István, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanára, szakfelügyelő, dr. Mészáros Ottóné. a salgótarjáni XVI, Szí Napiköziotthonos Óvoda vezető óvónője, Nagy Imre, a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ta­nára és dr. Szabó Károly, a balassagyarmati dolgozók gimnáziuma és szakmunkások szakközépiskolája igazgatója. lásának és igen széles körű társadalmi összefogásának köszönhető, hogy a gyerme­kek iskolai nevelése, szociá­lis ellátása nem esett vissza. Ugyanakkor a szükségmegol­dások nagy aránya arra is. figyelmeztet, hogy a közok­tatás feltételeinek korszerűsí­tése a továbbiakban is fontos feladat. A gyermek- és ifjúságvé­delem, az alkoholizmus és a táppénzes állomány alakulá­sának vizsgálata alapján a NEB a megelőzés szükséges­ségét szorgalmazta. A fogá­szati ellátás vizsgálatának eredményeként konkrét ered­mények születtek az eszköz­ellátottságban, a betegek tá­jékoztatásában, az iskolai fo­gászat és a prevenció tei'üle- tén. Igen sok hiányosságot tár­tak fel az oktatási, egészség- ügyi és kulturális intézmé­nyek egységes gazdálkodásá­nak irányítására alakult GAMESZ-ok és GESZ-ek te­vékenységében. Ennek fel­számolásához a tanácsok ösz- szefogott. intézkedését kérték, A lakossági szolgáltatásban a NEB központi és helyi ja­vaslatokkal segítette a gaz­dálkodás stabilizálását, @z- érdekeltségi rendszer fejlesz­tését, a vállalaton belüli szer­kezetkorszerűsítést, a kisebb ’ települések mind • szélesebb körű bevonását az ellátásba, a szolgáltatás minőségének javítását A NEB társadalompolitikai vizsgálatai Javult a telekellátás, a lakásgazdálkodás Nem csökkent az oktatás feltételeinek színvonala

Next

/
Thumbnails
Contents