Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
Kovács ÁndrásJúnius 7-én kezdi réti tend ■ televízió a Kovács András rendező filmjeiből összeállított sorozatot. Tizenegy alkotás ad áttekintést eddigi életművéről, és a vetítéssorozat közben, június 20-án ünnepli <1. születésnapját. A Kossuth-díjjal és sok más kitüntetéssel elismert alkotóművész pályáját dramaturgként kezdte Első önálló játékfilmjét 1960-ban készítette. Attól kezdve szinte évente jelentkezett új alkotással, dokumentum-, játékai« tévéfilmekkel. Kiemelkedett közülük az 1964-ben forgatott Nehéz emberek, amely nagy szerepet játszott a magyar filmművészet megújulásában. Az 1966-ban készített Hideg napokkal a rendező filmművészeink élvonalába emelkedett, a filmet többször kitüntették, és — akárcsak a Nehéz emberek — óriási vitákat kavart i A sorozat a Nehéz emberekkel kezdődik. Ezt az 1962- es Isten őszi csillaga, majd a Hideg napok követi. Aztán jön a Falak, a Staféta, a Bekötött szemmel, a Labirintus, a Ménesgazda, az Októberi vasárnap, az Ideiglenes paradicsom. majd befejezésül a Vörös grófnő. A kiválasztott Kovács András portréja filmek a rendező széles érdeklődési körét, sokoldalúságát tükrözik. Közös bennük Kovács András érzékeny reagálása a társadalom problémáira, a nemzeti önismeret problematikája, a felelősség kérdésé. Egy nyilatkozatában így beszélt: .,A szándék, a belső indulat tekintetében... nincs semmi különbség a filmjeim között; lényegesen különbözik viszont a hang, az előadásmód". A Hideg napokkal kapcsolatban ezt mondta: Színes, színvonalas hangverseny Sikert aratott a Koncert Daika Margit- fit msorozat-Dajka Margitra emlékezünk” címmel május 29. és június 4. között Budapesten a Honvéd moziban esténként, 20 órai kezdettel azokból a filmekből rendez vetítéseket a FÖMO. amelyekben a színésznő emlékezetes alakításokat nyújtott. Május 29-én a Lili- ovn.fi látható, 30-án Gyarma- thy Lívia filmje, az „Ismeri a :tzandi-mandit?* 31-én Huszárig Zoltán Színdbádja. június 1-én a Macska játék, Makk Károly filmje, utána másodikán a Sándor Pál rendezte „Herkulesfürd&i emlék'’. Június 3-án a Legato és negyedikén a Kedves szomszéd című filmeket vetítik a Honvéd moziban Dajka Margit ®m lékere. Tempress- előadássorozat A Salgótarjáni öblösüveggyár művelődési házának Tempress Játékszíne számos előadást tartott, illetve tart ezekben a napokban a gyerekeknek. Jártak már eddig — május 24 óta — Hollókőn, Bátonyterenyén, Nádújfaluban, Karancskesziben, a salgótarjáni Lovász József úti óvodában, és a vendégjáték végéig — június 2-ig — még ■a karancslapujtői, az etesi és a csecsei gyerekeket szórakoztatják. De műsort adnak a megyei kórház és a salgótarjáni Ifjúsági-Művelődési Ház kérésére is. Mindenütt a Molnár Ernő szerkesztette és rendezte zenés, verses játékot, a Volt nekem egy cimborámat mu- -tatták, mutatják be. A játék sajátossága, hogy az amatőr színészek, muzsikusok együtt énekelnek, mókáznak az apróságokkal. A közeli napokban ismét sikeres hangverseny színhelye volt a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ színházterme. A megye legfiatalabb hangszeres együttese, a Nógrád megyei Koncert fúvószenekar adott „születés- napi” hangversenyt az egy évvel ezelőtti első nyilvános fellépésükkel azonos napon. Akkori bemutatkozásukkal szinte berobbantak a megye zenei életébe. A Koncert fúvószenekar igazi megyei együttes, hiszen Salgótarjánból, Balassagyarmatról és Bátonyterenyéről tevődnek össze tagjai. A zenekarban a legkülönbözőbb foglalkozásúak muzsikálnak együtt. Található a soraikban — zenetanáron kívül — orvos, képzőművész, bányász. A zene, az együttmuzsikálás öröme az a nagy erő, amely összetartja ezt a fiatal és sikeres megyei együttest. A tavaszi országos minősítésen a „Kiemelt arany diploma” címet nyerték el, amely pillanatnyilag a legmagasabb, amatőr együttes által elérhető fokozat. Mostani koncertjüket a változatosság, a sokszínűség, az igényesség és a kellemes hangulatteremtés jellemezte, amely az együttes vezetőjének, Becze Lajosnak, a jó zenei ízlését dicséri. A hagyományos füvósán- duló-muzsika mellett hallhattunk nagyszerű átiratokat is. Ezek voltak: az eredetileg „Meggyőződésem, hogy nincs jó nép. meg rossz nép. Történelmi-társadalmi körülmények vannak, amelyek az eipberek potenciális jó tulajdonságait — vagy potenciális rossz tulajdonságait segítik érvényesülni... S arról még mindig kevés szó esik, hogy az egyén személyében is mindenért felelős. A döntés elől semmi sem menti fel.” Amikor majd nézzük a Bekötött szemmelt, az Októberi vasárnapot, az Ideiglenes paradicsomot vagy akár a Vörös grófnőt, ezekkel a gondolatokkal találkozunk. Kitűnő színeszek játsszák ezeknek a filmeknek a főszerepeit: Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szilágyi Tibor, Szirtes Ádám, Avar István, Bács Ferenc, őze Lajos, Klaus-Maria Brandauer, Gábor Miklós, Bernadette Lafont, Mensáros László, Törő- csik Mari, Básti Juli — és felsorolhatatlanul sokan mások. Akit tehát érdekel a film, magyar filmművészet egyik kiemelkedő alakjának munkássága. nézze meg a sorozatot. amelynek első darabját, a Nehéz embereket június 7- én 22 órai kezdettel láthatjuk az 1-es programban. szimfonikus zenekarra komponált Finlandia című Si- belios-mű, valamint az utóbbi évek sikerdarabjának számító Webber-darabból, a Jesus Christus Supers tarból felcsendülő legnépszerűbb részletek, amelyek az újszerű hangzással és a színvonalas megszólaltatással méltán arattak sikert. A zenekar vezetőjének másik fontos törekvése, hogy folyamatosan szerepeljen műsorukon kortárs magyar zeneszerző műve. Ezt fejezte ki az együttes Gulyás László Széki muzsika, Hidas Frigyes Vidám zene, Eördögh János Ünnep Harlemben és Kovács Béla két Klarinétpolkájának megszólaltatásával. Kiemelésre méltóak az egyes művekben elhangzott szólók: Venter László es La- dos Miklós klarinétjátéka a Klarinétpoikában: Kapi Gyula, Gyimesi László és Janák Jenő valóban parádés harsonaszólója, Tuschla Szólistaparádéjában; Tóth Miklós és Bertók Zoltán szólója a Mexikói trombitás című Tuschla-műben, valamint László Endre szaxofon játéka a jazzos hangvételű Ünnep Harlemben című szerzeményben. A Koncert fúvószenekart legközelebb június 28-án, a Bátonyterenyén sorra kerülő megyei fúvószenekari találkozón hallhatjuk. dr. Bélyei Lajosné Két leírás Nógrád vármegyéről ■I. rész Az előzőekben megtudhattuk, hogy Magda korában Nógrád vármegye lakosainak száma 163 360, Fényes idejében 181 726 lélek. A lakosság Magda leírásában 11 mezővárosban, 247 faluban és 189 népes pusztán élt. Ez Fényesnél úgy módosul, hogy a 11 mezőváros mellett 252 a falu és 130 a népes puszta. Tehát a mezővárosok száma nem, ellenben a faluk száma 5-tel nőtt, a népies puszták szama pedig 59-cel csökkent. Ebből következik, hogv a megye lakosságának egy koncentráltabb településszerkezete bontakozik ki előttünk a reformkorban. A kis lélekszámú puszták lakossága a falvakba, mezővárosokba vándorol. Vallásukra nézve a lakosság megoszlása a következő képiét mutatja Magda idején: 104 746 katolikus, 48 493 evangélikus. 3200 református, 120 óhitű (szerbek), 1424 zsidó. Fényesnél viszont a következő a vallási megoszlás: 122 731 katolikus, 50 834 evangélikus, 4406 református. 60 óhitű. 3695 zsidó. Nyelvi szempontból Magda 137 falut tesz magyarnak, 125-öt tótnak és kevés német lakosságról is beszél. Ezzel szemben Fényes 117 226 magyar nyelvű, 59 608 tót és 1137 német. 60 görög, 3695 zsidó nyelvű lakosról beszél. Míg Magdánál csak 12-vel, addig Fényesnél 31-gyei több a magyar falvak \ száma a tót falvak számánál. A szerbek száma felére csökkent, a zsidók száma viszont 2,5-szeresére nőtt. A magyar nyelv terjedése és a zsidóság lélekszámúnak gyors növekedése szintén jellemző reformkori jelenség. Fényes arról ír, hogy a tótok csak Losonctól északra laknak, a szorgalmas németek pedig „Szendehelyen, Berkenyén, Szécsénkén. Balassa-Gvarma- ton. s Katalin pusztáján" találhatok. Megemlíti továbbá a szécsényi és a füleki ferences szerzeteseket, a 6 zsinagógát, az 1 óhitű paroehiát (Balassagyarmaton, a budai püspök kormánya alatt), az 5 református eklézsiát és azt, hogv a 41 evangélikus anya- eklézsia a bányavárosi supe- nin tendons igazgatása alá tartozik. Az ipari tevékenység területöl Fényes már nagyobb eredményekről számolhat be, mint Magda. Utóbbi még csak az északi tót lakosok különféle famunkáirál (főleg zsindely-, kádár- és bognármunkák), illetve azok Alföldre való szállításáról, eladásáról, a pKxirecsanyi és tamási pipakészítőkről (a „szép” pipák száma évente körülbelül 50 000 darab) és az ország harmadik legnagyobb posztógyáráról a gácsi „posztó fabrika”-ról tesz említést. A posztógyárban 6 gyapjú és 2 posztó szövőszékről tudósít Magda. A gyárban 187 némei munkás dolgozik, a fonást a kb. 2000 környékbeli fonóasszony végzi. Emellett majolikagyárról, papíros malomról és egy üveghutáról ír. Mindezekről Fényes is szól azzal a különbséggel, hogy a gácsi posztógyár ekkor már évi 6000 vég posztót, , 600 réf kazimirt es 20—30 mázsa harraszt” termel, 600—700 embert foglalkoztat. A változásra jellemző, hogy már 20 ollós nyírógépről és olyan fonógépről van tudomása Fényesnek, amellyel „most 6 ember” dolgozik a korábbi 70 helyett. Említ továbbá 16 lóerős gőzgépet valamint egy új répacukor- gyárat is. (Mindezek a proletariátus és a munka nélküli proletariátus megjelenésére egyaránt utaló tények.) A kereskedelemről szintén mindkét leírás szól. Mind Magda, mind pedig Fényes a megyén belüli és a megyén kívüli kereskedelemről beszél. Magda elmondja azt, hogy a megye északi felén termelt, illetve készített termények, illetve termékek (főzelékfélék, fa, juh, gyapjú), a megyén belüli kereskedelem útján délre kerülnek, ahonnan gabonát, gyümölcsöt juttatnak el az északi részre. Magda szól az északi tótok által készített ipari termékek (zsindely, hordó, szekér, deszka) megyén kívüli (Pest, Jászság, Kunság) eladásáról. Fényes ennél sokkal részletesebben ír a megye „belső” és ..külső” kereskedelméről. (Különösen az utóbbira fektet nagy hangsúlyt). Elmondja, hogv Losonc a zsólyomi és liptói bányavidék gabonaellátó piaca. A megyéből búza, zab, rozs Vác felé nagy mennyiségben szállítatik. Á nógrádi bor Vácra, a bányavárosokba, Pestre, Pozsonyba, és Nvitrára, a piái in ka Pestre is eljut. A faeszközök, főzelékfélék a megyétől délre eső vidékeken (egészen a Kunságig) kelendőek. A sertések főleg a bányavidékek húsellátásában játszanak nagy szerepet. (Zólyom, Beszterce). Gyapjú a losonci vásárra és a „zsidók kezére” jut, további értékesítésre. (A megyében a zsidóság létszáma ekkor Balassagyarmaton volt a legnagyobb, ami jelzi a város kereskedelemben betöltött szereplének fontosságát). A juhokat szintén Zólyomba viszik. Dohány, gyümölcs, hal Vácra, méz, viasz, gu- bacsposztó, félporcelán edények Pestre kerülnek. Magda és Fényes egyaránt szól még az országutak állapotáról és a „póstaállások”- ról. A két leírás összevetése után elmondható, hogy az utak állapotában (a közlekedés felételeiben) némi javulás észlelhető, a posta (a hírközlés) viszont nem korszerűsödött. Magdával ellentétben Fényes szól a megyében állomásozó katonaságról, a gyalogos és lovas ezredekröl, a királyi hivatalokról, a jobbágytelkekről és portákról. Az utóbbiak alapos számbavétele arra utal, hogy a Fényes-féle leírás megjelenésekor már a jobbágyfelszabadításról országszerte élénk vita zajlik. Magda és Fényes egyaránt szólnak a megye közigazgatási szerkezetéről és a megyében meglevő lakhelyekről. Ám amíg előbbi csak a négy járás legjelentősebb településeit és néhány nevezetesebb falvát említi meg. az utóbbi ír valamennyi járás legfőbb adatairól. A település, illetve köz- igazgatási szerkezet részletes közlése a közigazgatással kaposolatos reformelkepzele- sekkel hozhatók összefüggésbe. A fentiek alapján összegzésként elmondhatjuk, hogy mind a Magda-, mind pedig a Fényes-féle leírás rendkívül hasznos információkat közöl a korabeli Nógrád vármegyéről, az utóbbi azonban az esetek többségében részletesebb. Ez nem Magda Pál felületességére vezethető vissza, sokkal inkább arra, hogy a két mű kiadása között eltelt 18 esztendő alatt lezajlott politikai, gazdasági és kulturális eseménvek új kö- vete lm énveket állítottak Fényes Elek elé, Ezek az új elvárások már a bontakozó reformkor haladó nézeteit tükrözik vissza. A két leírás részletes áttanulmányozása lehetőséget nyújt a korabeli Nógrád vármegve közel két évtizedes fejlődése fő irányainak érzékelésére Majdan Béla Megszépül a vár Külső felújítási munkálatokkal folytatódik a városligeti Vajdahunvadvár rekonstrukciója. Már korábban elkészültek az épület belső felújításával, a disz- és közvilágítással, jelenleg a külső részeken kőfaragók dolgoznak, a Fővárosi 2. sz, Építőipari Vállalat és a Gváli Szabadság Tsz építőipari melléküzemágának szakemberei. A tervek szerint a nyárra elkészülnek a hidaskapu és a kínzótorony felújításával. Mm műsor KOSSUTH RADIO: *.•5: Musonsmertetes *.15: Mai kulturális programok • 19: Köznapi ügyeink •.29: Haydn: A patikus 9.4«: Játéksarok 19.05: Két keréken Magyarországon 10.35: Népda’csokor 11.37: A tulajdonságok nélküli ember 12.15: Magyar pavilon a világ- kiállításon 13.00: Kamaramuzsika 13.34: Muzsikáló természet 13.40:0.1 "■árosaink- Mezőkcrvács- házp 4 NÓGRÁD - 1986. 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Gyurkovics Mária operettéi daljátékfelív ételeiből 15.00: Lapozgató 15.30: Nóták 16.05: Rév kalauz 17.00: Rádiószínház 17.49: Nyelvrokon aduik zenéjéből 18.08: Hol volt. hol nem volit.. • 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Mundial ’86 19.25: Slawomir Mrozék színháza 20.12: Idősebbek hullámhosszán 20.57: Opera-mű vészi emezek 21.40: Műhelyfönökök — a rnagyvilágbó1 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial ’86 22.40: Magyar zeneszerzők fúvóéin öveiből 23.00: Beethoven: c-molfi trió. Op. L. No. 3. 23.34: Vaneea: A törpe. Balettszvit 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Kecskés Sándor tárogató» játszik 8.20: A Szabó család. (Tsm.) 8.50: Ti? perc külpolitika. 9.05: Napközben május 29., csütörtök ] ÍZ.IS: Francis Goya gátároatk 12.30: A népművészét ifjú mestereinek felvételeiből 13.05: Nosztalglahuililám 14 00: Lelátó 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Sanzonpodium 17.08: Tudósítás az TPV Szatént tendszv ensen yről 17.13: Könnyűzene szintetizátorra 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Tudósítás a« IPV SaatetM teniszversenyről 19.10: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaibó® 21.05: Kaptam 29 perceti 21.35: A salgótarjáni II. nemzetközi dixielamdfeeativáJ f elv ételei bői 22.00: Maholnap 23.15: Sporthírek 23.20: Way Ion Jenmdmgs l*e sikeresebb f elv ételei bőL II/2. rész 24.00: Hangszerszólók 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 1T. 00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak -magyaronszági képeslap. Szerkesztő: Csonka László. (A tartalomból: A bá- nyamécsestől a fejlámpáig. — Pihenők között Kőkapun. — Elhagyott kastélyok. — Tolilfbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.2ö—18.30: Lap- és műsor-előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat). Lila fecske 9.30: Orosz nyelv (középiskolásoknak) Moszkvában 9.50: Delibes: Sylvia 11.35: Képújság 15.45: Iskolatévé: Párhuzamok 16.10: Kamera. Kortárs filmművészet: Makk Károly 16.45: Hírek 16.50: Perpetuum mobile 17.25: Betűreklám 17.30: Telésport 17.50: Reklám 17.55: Mexikó ’80 18.35: Képújság 18.40: Reklám 18.50: A TTT jelenti«. ÜL 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Rómeó. Júlia és a sötétség 21.30: Betűreklám 21.35: Panoráma 22.35: Szép magyar tánc 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz fe. MthOR; 16.55: Képújság 17.00: Pedagógusok fóruma 17.35: Játsszunk bábszínházát! 18.15: Jenny. Norvég—NSZK tv-filmsorozat. III/3. rés* 19.30: Felfedezzük Pápua-Űj- Guineát 20.00: Sztárok a jégen 20.20: Oman, oázis a kard alatt 20.55: Gerschwin: Egy amerikai Párizsban 21.15: Híradó 2. 21.35: Csodatévó szent 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Éretlen málna. Tv-játek 21.30: Autó6ok-motorosok magazinja 22.10: Az ember dala. Balettjelenet 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-ivradó 20.00: Bratislavai Líra 86. 21.00: Tizenötmillió ember egészsége 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ki a bűnös? MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkro- názált olasz filmvigjáték. ISKOLAMOZI: Szeleburdá család. — József Attila: 6-tól: Szeszélyes asszonyok. USA-film. — Balassagyarmati Madách: Egy maréknyi dollárért (14). Színes, szinkronizált olasz western. — Madách Kamara: A föld árnyéka (14). Színes francia—tunéziai film. — Pásztói Mátra: A nyolcadik utas: a halál (18). Színes angoj fantasztikus ka land fi lm. — Szécsényi Rákóczi: Az elvarázsolt dollár. Színes magyar bűnügyi film vígjáték. — Rétsáe: CTTÖRÖSOROZAT: Gyermekrablás a Palánk utcában. Kisterenyei Petőfi: C9ftlád at ötösért. Színes. szinkronizált szovjet, ifjúsági film. — Na gr» lóc: Szerelem első vérié (14>. Színes magyar film. — Jobbár gvi: Balekok Színes szinkrc^ záit francia film víg játék.
