Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
Küldöttközgyűlés r ötéves munkájáról adott Ipolyra is. A magyar és a számot a Nógrád megyei in- szlovák szövetség által köTerápiás betegek áj üzemi foglalkoztatása a balassagyarmati kórházban tézöbizottság a minap, ugyanakkor megválasztotta az IB tagjait. Bíró Miklós, IS- elnök bes zárnál ój ában saolt t. létszám és vízterület alakulásáról, e halgazdálkodásról, valamint a mozgalmi élet fontosabb kérdéseiről. Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban a megye horgászható vízterülete számottevőaz országc* 24 százalékkal. Jelenleg 5905 horgán van a megyében. A feszültség csak igen jó színvonalú halgazdálkodással volt elkerülhető, ami azt jelenti, hogy mind tött megállapodás betartásával, a szabályozás miatt erősen romló feltételek mellett is 6,7 százalékkal növekedett 5 eves átlagban a kifogott ha! mennyisége. A halgazdálkodás eredményének részé, hogy az egyesületek mind nagyobb gondot fordítanak a vizek, a halak, a környezet gi munkáikat is ennek érdekében szervezik, melyeken a tagok nagy létszámban vesznek részt, fgy volt ez az április 19-i megyei környezet- védelmi napon is. Egy szemtanú feljegyzései A Déryné úti vízesés Zagyvapálfa új kerületének egyik lakóházában minivízesés tört ki. A lakók eh mondták, hogy egy órája szóltak a lakás bérlőjének, s az IKV-nak is. Az ajtó feltörésére tett javaslatomat nem fogadták el, ezért felhívtam a rendőrséget. Utasításuk szerint magunknak kellett feltörni az ajtót, két tanú jelenlétében. Először csavarhúzóval próbálkoztunk, de a lábunk erősebbnek bizonyult. Mint kiderült, előző nap nem volt víz, s nyitva hagyták véletlenül a csapot. Az alsó lakók pechjére egy edényt: raktak a csap alá, ami megtelt, a padlóra ömlött, s már körülbelül három centi- méteres magasan szétterült az egész lakásban a víz. A gyerekeket kis lapátért küldtem, s a söprűk is előkerültek. Az általános me- regetésnek és söprésnek a házmesternő örült a legjobban, mert így talán egyszer végre tiszta lett a lépcsőház... A lakók is „élvezték” a sivár hétköznapok utáni rájuk szakadó áradatot. A munkaterápiás betegek gyógyító foglalkoztatása 1977-ben indult meg a balassagyarmati kórházban. Az eltelt esztendőkben újabb és újabb kezdeményezések születtek a betegek korszerű foglalkoztatására. Dr. Bácsik Katalin osztályvezető főorvos és dr. Balogh Endre pénzügyi osztályvezető egy újabb foglalkoztató részleget; a bórüzemet fejlesztette ki, ahol Dikter István munkavezető irányítása mellett már komoly termelőmunka folyik. Babinszki Józsefné ápolónő, megbízott osztályvezető a rehabilitációs osztály betegeit úgy fogja össze, hogy a betegek a salgótarjáni ruhagyártól és a balassagyarmati kábelgyártól kapott megrendelések alapján bérmunkát is végezhetnek. Terápiás betegek munkáját veszi igénybe a kórház gyógyszertára az infúziós üvegkupak lehúzásánál, de a tampon és fed- lapok készítésénél is. Egyes betegek már vákuumos gépeket is tudnak kezelni. A felfejlődött munkaterápiás üzemben a munkafolyamatokat az orvosok is szívügyüknek tekintik, mert a „foglalkoztatóban” 40—60 beteg kerül a gyógyító munkára: orvos dönti el ki, mikor, milyen foglalkoztatásra alkalmas. A csapatokban nők és férfiak vegyesen dolgoznak. Az üj üzemben bőr felsőrésszel készített papucsok női klumpák és férfipapucsok különféle színváltozatban, alacsony, vagy magas sarkakkal kívánság szerint készülnek. Gazdagodtak még egy bőrdíszműves részleggel is, ahol divatárucikkek, pénztárcák, övék, nyakkendők, sőt a nehezen beszerezhető keménypárnák, — melyek az elesett betegek magasültetéséhez szükségesek — gyártását is megkezdték. A kórház udvarán elhelyezett kirakatszekrény mintadarabjai mutatják a termékfajtákat. Ezekre rendeléseket felvesznek. A mezőgazdasági terápiát is folytatják: a mályvavirág szedését és a héj nélküli tökmag termesztését is programba vették. Famarás József Balassagyarmat védelmére. Az éves közgyű- en nem bővült, ugyanakkor léseken a tagok többsége a a horgász!étszám 48,3 száza- víz- és környezetvédelem ér- lékkal növekedett, szemben dekében szólal fel. Közösséaz Ipoly folyóba, mind a zárt vizekbe, az egyéb halak mellett, az üzemtervi előírásnak, pontyból több mint kétszerese került kihelyezésre. A megye zárt vizeibe 5 éves átlagban 324 kilogramm pontyot telepítettek hektáronként. Ennek eredménye, ■hogy a létszámnövekedés ellenére 78,1 százalékkal növekedett a ki fog volt hal meny- nyisége. Az elmúlt évi 1 főre jutó 21,3 kilogrammos fogási átlag 1,7 kilogrammal jobb, mint az országos, örvendetes, hogy a jövőre vonatkozóan, biztatóbb a helyzet, ugyanis az egyesületek az ez évi üzem terveikben 80.5 százalékkal növelték pontytelepítési előirányzatukat. Ennek tudható be, hogy a 18 vízkezelő horgászegyesületből 17 egyesület vize intenzívvé vált. A kedvező fogási eredmények nem csupán a zárt vizekre vonatkoznak, hanem az Javuló az ellenőrzés gyakorisága és színvonala. Évenként rendszeresek a megyei rendőr-főkapitánysággal és a határőrséggel végzett közös ellenőrzések is. A mozgalmi életet elemezve megtudtuk, hogy az egyesületek munkája nagy fejlődésen ment át. Kiemelt feladatot jelent a fiatalokkal való foglalkozás, melynek különös jelentőséget ad, hogy megyénk, horgászlétszáméból a fiatalok részaránya 29,2 százalékos, szemben az országos 25 százalékkal. Vééezetül a versenysport értékelésére került sor. Az IB versenycsapata 1985-ben az országos „A” osztályban a 3. helyen végzett, az ugyancsak rangos Herman Ottó- emlékversenyen pedig az 5. helyen. Jelentősek és egy,re sikeresebbek a megyei rendezésű versenyek is: az Ipoly Kupa és a palotás! nyílt ponty- és süllőfogóverseny. Horgászmajális! Ügy is kezdhetnénk, hogy Ilyen még nem volt, legalábbis az SKÜ horgászegyesületében nem. Amikor kézhez vettem a meghívót, sejtettem. hogy nem egy átlagversenyről, összejövetelről van szó, ezért is mentem lyek a következő eredményt hozták. Az összetett verseny (halfogás, barkácsolás, céiba- dobás) első helyezettje: a Kimer, Jávor és ifj. Lon- gauer összetételű csapat lett, de alig maradt el mögöttük a Váradi, Petre. ifj. Majczen Közben megjött a bérlő is, segített feltörölni az elázott lakást. A házmester nem került elő, s a megkésett IKV-dolgozó is úgy nyilatkozott, hogy még tanúk jelenlétében sem törte volna fel a lakást. Hány és hány lakás ázhatna el naponta, ha lakók másl nem csinálnának, csak sopánkodnának. Míg az alsó lakás hölgytagja a károk láttán fakadt sírva Déryné Széppataki Róza könnyei a nevetéstől patakzottak volna. Ugyanis ilyen „vizuális” komédiát még ő sem produkálhatott annak idején szabadtéri színpadon. .. Szabó Gábor Elismerésben rész asüllek A MÁV hatvani körzeti üzemfőnöksége a közelmúltban értékelte a szocialista brigádok elmúlt évben végzett tevékenységét, amelyet brigádvetélkedők előztek meg. Így az elődöntő után a döntőbe jutott Somoskőújfalu és Pásztó állomások brigádjai itt is megállták helyüket. Tavalyi tevékenysége alapján a Somoskőújfalui 13 fős Há- mán Kató Szocialista Brigád a MÁV Kiváló brigádja kitüntetésben részesült. A pásztói vasútállomás Április 4. Szocialista Brigádja az Élenjáró brigád kitüntetést érdemelte ki. Szűcs Ferenc Mindenütt szentét? Az országot járva, már sokszor megállapítottam: szemetelő ország vagyunk. Salgótarján sem jár sajnos jó példával. Pedig vannak már hivatásos városrendészek is, akik kemény birsaggal sújthatják a szemetelöket! A megyeszékhelyen talán már van valami foganatja ennek az új szervezetnek, de a várost övező erdőkben, tájvédelmi körzetekben bizony még nem észlelhető a rendcsinálás. Tessék csak kisétálni a kempingtől a Tatár-árokba! Már az SZMT oktatási központ felé vezető műút mellett elterülő salakos térén ahol autós tanulóvezetők is szoktak forogni — szembeöt- lik egy kocsira való szemét. Igaz, hogy ide most többnyire földet is hordanak, bizonyosan a leendő nagy stadionhoz vezető út feltöltésére. De ott a szemét is, amit billenőkocsiról tettek le ide. Odébb a strand felé eső sarokban pedig már régebbi szemétdomb díszeskedik. Tudvalevő, hogy erre vezet a turistaút is, amelyen a Sal- gó-várhoz lehet gyalog eljutni. Mondanom sem kell, hogy nem a természetvédelmi területhez illő a látvány, még akkor sem, ha a szemetet fuvarozók úgy vélik, hogy majd a földkupacokkal a szemetet is betemetik. Mert lehet, hogy megépül valamikor erre is egy műút, az új stadionhoz. De addig még nagyon sok tarjáni és más turista, vagy kiránduló vonul itt el a Sal- gó-vár, vagy netán a Tatárárokban levő ..nyugdíjastanyához”. Érdemes szemügyre venni, hogy ezt a kirándulóhelyet is, ahol szalonnasütő bazalt tűz- rakó helyek, tölgyfa asztalak és padok, sőt egy nyitott menedékház, meg a híres „Gyu_ ri”-forrás várja a természet kedvelőit. Magam is gyakori látogatója vagyok e helynek. Itt is kíméletlen szemetelés folyik, de a gondatlan, a természet szépségéit nem kímélő kirándulók révén. A forrás körül, a kis patakban papírtól az üvegig minden megtalálható. A menedékház mögött van ugyan egy szeméttároló, de az idén még nem ürítették ki, s az állapota is olyan, hogy egy kis szellő is elsodorja a jószándékkal odavitt szemetet. A kis házikót is vandál kezek rongálták meg talán gyújtásnak használva a szalonnasütéshez. Az egyik tölgyfa asztal is ketté van hasítva, illetve a fele már hiányzik. Jó lenne, ha az illetékesek jobban felfigyelnének a vandál pusztításokra, az illegális szemétlerakásokra! D. P. Salgótarján BrigádéleI az SVT-ben A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár félkészter- mék-rakitáraibam dolgozik a Kun Béla Szocialista Brigád. Vezetőjük Krecsmarik Alf- rédné. A brigád 1974. január 3-án alakult meg 11 taggaL Az azóta eltelt időben voltak sikereik, de kudarcaik is. Éves vállalásaik során 58 darab hagyományos fatüzelésű Salgó tűzhelyet szereltek több mint százezer forint termelési értékben. A brigád tagjai a gyár által szervezett valamennyi kommunista műszakon teljes létszámmal részt vettek. Idén a tárolási, raktározási selejtet a minimumra, de a bázishoz képest legalább 5 százalékkal kívánják csökkenteni. A negyedéves, éves leltárak előkészítésénél, a leltári rend kialakításánál a brigád minden tagja legalább egy alkalommal végez társadalmi munkát és egyszer tűzhelyszerelési műszakot tartanak. (Ez már meg is történt.) Lendületes éjszakai műszak volt, amelynek eredménye 42 hagyományos fatüzelésű Salgó tűzhely. Kocsis Ferenc targoncavezető SVT, Salgótarján Összeállította: Tóth Jolán örömmel. Nem csalódtam, csapat. A III. helyet a KaBár az érkezés 8 óráig volt esedékes — a meghívás szerint —, az SKÜ mátraszelei tavának partján már fél hétkor gyülekezett a családok apraja, nagyja. A gyerekek gyorsan megtalálták szórakozásukat: kedvükre szaladgálhattak, de volt lengőteke és gólyalábon menetelő verseny Is. Mire a nevezések határideje lejárt, már több mint kétszázan élvezték a kellemes időt, s a tó csodálatos környezetét. Az elnöki megnyitó után egyszerre több területen indult a verseny. Horgászokról lévén szó, természetes, hogy a hal fogóversenyeket kísérte a legnagyobb figyelem. De mint az már ilyenkor néha lenni szokott, az eredmény a? elképzelésektől messze elmaradt. Ezért is cselekedtek helyesen az egyesület vezetői, amikor nem a — ki nem fogott — halakból kínálták a népes társaságot, hanem fűszeres, ízletes köröm pörköltből Ebéd előtt még hátra volt a verservek értékelése, meszás, Horváth Gyula., Horváth István hármas szerezte meg. Halfogásban Horváth István nyert 750 grammal, mögötte Petre László és Farkas János végzett. A gyerekek versemében Fodor István vitte el a pálmát, őt Petre László és Szikszai Zsolt követte. Az értékes jutalmakat örömmel vették át a győztesek, de aki nem kapott, az sem szomorkodott, mert kedvére válogathatott a Gál Miklós horgászkereskedő által kínált portékák között. A bőséges ebéd után ki-ki megtalálta kedvenc szórakozását, volt aki tovább próbálkozott horg ászszeren csőjévé!, mások a színes szörf- bemutatóban gyönyörködtek. A kellemes, emlékezetes majális sok előkészítést kívánt, de Szmolenszkv Gábor, Werner Ottó, Szuhacsev Vladimir, Katona János és mindazok, akiknek része volt a munkában, úgy nyilatkoztak, megérte! Ivitz Zoltán * Öröklés utáni közös tufáidon megszüntetése K. V.-né, s-i olvasónk arról ír, hogy hárman vannak testvérek, akik édesapjuk halala után egyenlő arányban örököltek a szülök hazas ingatlanának felét. Évekkel ezután olvasónk házastársával együtt az ingatlant toldaléképítéssel bővítette, ugyanis két testvére másutt szerzett lakást, ö pedig a szülői házban maradt. Szabályos megállapodás formájában kifizette azután a két testvért az apai részből, s olvasónk tulajdonába került a két testvére tulajdoni hányada is. Nemrégiben, édesanyjuk halála után a szülői ház másik részét, az anyai részt is a három testvér örökölte meg. Olvasónk —, aki családjával él ebben a házban — jelenlegi anyagi helyzete most nem teszi lehetővé, hogy két testvérétől megvegye az általuk örökölt tulajdoni részt. Egyik testvér pedig —, ahogyan levelében írja — már bírósággal fenyegetőzik, ha az ő örökrészét rövid időn belül nem fizeti meg számára. Nem hajlandó beleegyezni az egy év türelmi időbe, amire olvasónknak szüksége lenne ahhoz, hogy a testvére örökrészének megváltásához a megfelelő pénzösszeget összegyűjtse. Azt kérdezi, hogy az öröklés folytán a másik testvér ál* fal szerzett tulajdoni hányad kifizetésének van-e valamilyen jogszabályi előírása? Meddig és milyen időn belül köteles kifizetni testvéreit az örökölt lakásból? Az öröklési jog sprint „az ember halálával hagyaték* mint egész száll át az örökösre”. (Az öröklés lényegét ezzel a látszólag igen egyszerű mondattal fejezi ki a Polgári Törvénykönyv 598. § -a.) Ez olvasónk levelében leírtakra vonatkoztatva azt jelenti, hogy édesapjuk halálával egy- időben a kérdéses ingatlan tulajdonjogának megoszlása a következő volt: 4 6 részben lett tulajdonos olvasónk, 1/6— 1,6 részben pedig a két testvér. Az eltelt idő alatt nem változott a tulajdoni helyzet (nem szólva itt most a tolda- lékópítés tulajdonjogi következményeiről), így az örökölt házas ingatlant közös tulajdonnak kell tekinteni. A levél szerint most az egyik tulajdonostárs —, aki 1/6-od tulajdoni hányadot örökölt — ezt a közös tulajdont meg kívánja szüntetni. A Polgári Törvénykönyv 147. §.-a azt mondja ki, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Mindez abból a — szintén a Ptk. által megfogalmazott — rendelkezésből fakad, miszerint „saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet”. Tehát vételre felkínálhatja, eladhatja, bérbe adhatja, birtokolhatja a tulajdoni hányadnak megfelelő részt. A jogszabály azonban védi a többi tulaj dón ostársat is, ugyanis a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többieknek ■harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, elő- haszonbérleti joga van. Olvasónk kérdésére tehát azt válaszolhatjuk, hogy a fentiek figvelembevételével történhet a testvér örökrészének kifizetése. A jogszabály erre vonatkozóan határidőt nem szab meg. hiszen, mint az előzőekből is kitűnik. mind~ ezeket elsősorban az érintettek közös megállapodására bízza. Ám. ha a közös tulajdon sorsának rendezése túl sokáig húzódik, s ez valamelyik fél érdekeit sérti, úgy bíróság útján kérheti a közös tulajdon megszüntetését. A levélben irt esetben azonban úgy vélem, hogy a bírósági eljárás nem hozna megnyugtatóbb és gyorsabb megoldást, annál, mintha az egy év türelmi időt a „bírósággal fenyegetőző” testvér kivárná. Dr. Zs. A. ' { NÓGRAD — 1986. május 29., csütörtök £
