Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

Elftem tjnoU a rádióban Válasz az importkorlátozó intézkedésekre A Közös Piac nemrég bejelentett importkorlátozó intéz­kedéseiről, ezek kihatásairól és a magyar válaszlépésekről nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorának An- talpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztály­vezetője. Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac miniszte­ri tanácsa megerősíti az im- portilalmat a szocialista or­szágokkal szemben? — Jellemző a Közös Piacon belül kialakult helyzetre, hogy a miniszterek tanácsa és a kü­lönböző egyéb bizottságok kö­zel egy hétig vitatták az el­készített javaslatot. A vita so­rán tulajdonképpen két kér­désre koncentráltak az im­port tekintetében. Az egyik, hogy milyen országokra ter­jesszék ki a tilalmat. A másik pedig az, hogy milyen ter­mékkör legyen bevonva. Vé­gűi is úgy döntöttek, hogy Ju­goszláviát bevonják az érin­tett országok körébe, a ter­mékek tekintetében pedig egy annyira bizonytalan határozat született, hogy példáji az meg ma sem teljesen világos: a zöldség- és gyümölcsfélék ké­zül melveket érintenek ezek az intézkedések. Ügy értsem ezt. hogy nem érkezett meg egy élelmiszer- jegyzék mondjuk hazánkba, amely tartalmazta volna, hogy mit nem vesznek át, vagy pe­dig ez a jegyzék nem egyér­telmű? — Az elfogadott határozat és az ennek alapján kialakí­tott rendelkezés megjelenik a Közös Piac hivatalos lapjá­ban és ahhoz mellékelnek egy árulistát. De pénteken még azt tapasztaltuk, hogy egyes országok ezt a tilal­mat friss zöldségre és friss gyümölcsre alkalmazzák csak, míg más országok például a tartósított zöldségre és gyü­mölcsre is kiterjesztik. Mit ért azon, hogy «ügy tapasztaltuk”? Próbáltunk el­adni? Indultak útnak szállít­mányok? — Egyrészt, voltak szállít­mányok a határon, másrészt pedig beszéltünk az egyes or­szágok illetékes képviselőivel. Dániában például közölték velünk, hogy mélyhűtött zöld­ségre és mélyhűtött gyümölcs­re nem alkalmazzák a tilal­mat. Egyébként teljesen logi­kusan, hiszen ezek a termé­kek tavalyi termésből készül­tek. Más országokban kö­zölték, hogy a teljes zöldség- és gyümölcskategóriára kiter­jesztik — bár, a szöveges ré­szekben mindig csak friss zöldségről és friss gy'.hmö’es- ről beszélnek. Ezek szerint ez s* intézke­dés módot nyújt arra, hogy ki-ki, akár önkényesen i« át­értelmezze és értelmezze? — Egyelőre még igen. De mi erre felhívtuk az egyes tagországok hatóságainak a figyelmét és a Közös Piac -bizottságánál interveniáltunk em;att. A Közős Piacon belül mi­lyenek a belső erőviszonyok? Lehet-e tudni azt. hogy ki volt az embargó mellett és ki volt ellene? — Ez teljesen világosan látható. Először Olaszország, majd Dánia vezetett be még nemzeti hatáskörben ilyen korlátozó intézkedéseket. Ké­sőbb, a külügyminiszteri ér­tekezlet hosszú vitáját látva, Franciaország ugyancsak nemzeti hatáskörben lépett. A mezőgazdasági protekcio­nizmus, a mezőgazdasági ér­dekek ezekben az országok­ban a legerősebbek. Olaszor­szág exportjában a zöldseg- féleségek értéke megközelíti a személygépkocsik exportjának az értékét. Dánia — ugyan­csak köztudottan — egy nagy hústermelő és húsexportőr. A francia mezőgazdasági ér­dekekről pedig — az hiszem — nem is érdemes külön be­szélni. Tény, az is, hogy a közös piaci termelők közül elég so­kan szenvedtek el vesztesé­geket. — Ezeknek a veszteségek­nek az egyik oka az, hogy a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkorbácsolták a közvélemény hangulatát. Elég erős tartózkodás ta­pasztalható ma a nyugat-euró­pai országokban a zöldségfo­gyasztással szemben. Ugyan­akkor a szükségesnél talán szigorúbb követelmények is szerepet játszhatnak, mert például Kanadában elkoboz­tak szennyezett olasz zöldség- féleségeket. Ha már Kanadánál tartunk — hogyan reagált az embar­góra az Európán kívüli vi­lág? — Európán kívül a fejlett országokban sehol nem ve­zettek be importtilalmat, azonban mindenhonnan je­lezték, hogy az Európából — és nem csak Kelet-Európá- ból — származó élelmiszer­féleségeket a határon szigo­rú vizsgálatnak fogják alá­vetni. A fejlődő országokban a Közös Piac példája először hatott: néhány fejlődő ország bevezetett importkorlátozá­sokat. Pénteken este azon­ban már az összesített in­formációink szerint, egyetlen­egy fejlődő országban sem volt érvényben globális im­porttilalom — ezek az orszá­gok is berendezkedtek az áru­féleségek mérésére. Ezek szerint azok a fejlődő országok például, amelyek a magyar élelmiszer-ipari ter­mékek fontos vásárlói, azok semmilyen korlátozással neu élnek most már? — Most már semmilyen globális, abszolút korlátozás­sal nem élnek. És az is na­gyon lényeges, hogy ezek felé az országok felé a tranzitút­vonalaink is szabadok. Amikor mi megtudtuk, ér­tesültünk a Közös Piac mi­niszteri tanácsának a dönté­séről: hogyan reagáltunk er­re? — Elhatároztuk, hogy írás­beli tiltakozást nyújtunk be az Európai Gazdasági Közös­ség tagországainak a kormá­nyaihoz, valamint az Európai Gazdasági Közösséghez. Ez az írásbeli tiltakozás megtör­tént. Ez miiyen erős diplomáciai lépés? — A diplomácia nyelvén, ez egy erős tiltakozás. Válasz- intézkedést még nem jelent, ez megfontolás tárgyát képe­zi. Jelenti viszont azt, hogy ebben a jegyzékben mi felso­roljuk azokat az indokainkat, amiért ezt az intézkedést — és most majdnem hogy idé­zem — önkényesnek. meg­alapozatlannak és indokolat­lanul diszkriminatívnak tart­juk. Mit jelentenek ezek a kité­telek? — önkényes lépés ez azért, mert bár látszólag objektiv- nek tűnik az az indoklás, hogy a Csernobiltől 1000 ki­lométeres körzetet tekinti az Európai Gazdasági Közösség szennyezett területnek, ez a látszólag objektív mérce azonoan tudományosan nem megalapozott, és a mérések nem támasztják alá. Ezen a körön belül vannak területek, amelyek egyes időszakokban csak részben és sokkal kevés­bé voltak szennyezettek, mint a körön kívül. Nem kerülheti el az ember figyelmét az, hogy az 1000 kilométer az pont Csernobiltől a csehszlo­vák—osztrák—magyar határ találkozásáig terjed. Azonos helyzetben levő országokat azonos módon kellene kezel­ni. Márpedig például Auszt­riára — ahol időnként és most már hosszabb ideje, miként ezt az osztrák úiságok is pub­likálták. — sokkal magasabb volt a szennyezettség szintje, mint Magyarországon — ezek az intézkedések nem vonat­koznak. Mi lehet a válasz egy liven tiltakozásra? Tehát a diplo­máciai csatornákon hogyan folytatódhat tovább ez a «mér­kőzés”? — Mi nagyon reméljük, hogy ez a mérkőzés nem a diplomáciai csatornákon fog tovább folytatódni. A bizott­ság javaslatában szerepel, hogy május 20-án felülvizs­gálják az intézkedéseket. A május 20-i felülvizsgálat ered­ményezheti azt, hogy az álta­lunk kifogásolt intézkedése­ken lazítanak, vagy eltörlik, és egyébként is május 31-e pillanatnyilag a korlátozások határideje. Valószínűnek tar­tom, hogy május 31-e után ki tudunk alakítani egy olyan együttműködést az Európai Gazdasági Közösség tagor­szágaival, amelynek a segít­ségével az exportunk újra megüi dúlhat. A Közös Piac országain kí­vül tettünk-e máshol hivata­los lépéseket? — Minden ország irányában hivatalosan eljártunk olyan módon és annak mértékében, ami megfelelt a velünk szem­ben bejelentett, és a gyakor­latban alkalmazott intézke­déseknek. Természetesen mi az együttműködést kezdettől fogva minden partnerünknek felajánlottuk: nem kifogásol­juk az ellenőrző méréseket, kívánság szerint szállítmá­nyainkat ellátjuk az illetékes magyar hatóságok által vég­zett ellenőrzést és annak ada­tait tartalmazó hivatalos ta­núsítvánnyal — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI) Lázár György Prágába utazik Lázár Gyöngy, a Minésater- tanács elnöke Lubomir Strou- galnák, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nya elnökének meghívására, ma baráti műnk »látogatásra, Csehszlovákiába utazik. (MTI) Megnyitó Nyírbátorban Múzeumi világnap A múzeumi világnap or szagos megnyitóját vasárnap tartották meg Nyírbátorban. Az ünnepségén, amelynek ke­retében átadták a felújított Báthori István Múzeumot, Pusztai Ferenc művelődési miniszter helyettes mondott beszédet. Számos fővárosi múzeum és közgyűjtemény várta az érdeklődőket változatos programmal vasárnap a mú­zeumi világnapon; s ebből az alkalomból valamennyi ki­állítást ingyen látogathatta a közönség. Túszdráma az iskolában Nem végleges jelentések szerint 74 iskolás gyermek és egy tanító sérült meg annál a túszdrámánál, amely a teg­nap éjszakai órákban történt Wyoming állam egyik kisvá­rosában. A merénylők egyike, egy fiatal nő, életé* vesztette. A jelentések egyelőre meg­lehetősen zavarosak: a coke- ville-i iskolába egy férfi és egy nő hatolt be fegyverekkel és robbanószerkezettel. Az is­kola 150 diákját egy tante­rembe terelték, egy pedagó­gusra. aki ellenállást kísérelt meg. rálóttek és megsebesí­tették. A magát házastársaiknak mondó par közölte: 300 mil­lió dolláros váltságdíjat kö­vetel annak fejében, hogy szabadon engedje a gyerme­keket. Nem voltak hajlandók közvetlenül tárgyalni a rend­őrökkel, csupán az iskola igazgatójának engdték meg, hogy telefonon továbbítsa kö­vetelésüket. A helyi rendőr­ség szerint a váltságdíj mel­lett zavaros politikai követe­lésekkel is előálltak. A jelentések egyelőre nem világosak, mi történt ezután. A férfi állítólag elhagyta az iskolát és a pokolgép őrzését feleségére bízta, ennek ke­zében azonban felrobbant a nagy erejű eszköz, mely nem­csak őt ölte meg azonnal, ha­nem sok gyermeket is meg­sebesített. A gyermekek na­gyobb része azonban csak könnyebb sérüléseket szenve­dett. A vizsgálat azonnal meg­indult. A rendőrség szerint a merénylőpáir közül a férfi személye ismert, s korábban a város lakója volt. (MTI) Kölcsönös remények Ma Moszkvába repül Felipe Gonzalez spanyol kor­mányfő, hogy ötnapos hivatalos látogatás keretében a leg­felső szintű szovjet vezetés tagjaival találkozzon. Nem túl­zás, ha azt állítjuk, kölcsönösen nagy reményeket fűznek e megbeszélésekhez a vendégek és a házigazdák. A Szovjetunió és Spanyolország kapcsolatai meglehetősen tekervényesen alakultak a történelem utolsó évtizedei alatt. A mostani, szocialista párti spanyol kormány vezetője már hatalomra kerülése előtt is hangoztatta, hogy javítani sze­retné a Kelet-Európával korábban kialakított — meglehe­tősen szerény nagyságrendű — kapcsolatokat. Ennek természetesen vannak politkai és gazdasági okai is. Egyrészt a Gonzalez-kormánynak fontos, hogy ellensúlyt képezzen az Ibériai-félszigeten jelenlevő amerikai befolyás­sal szemben; másrészt most, a NATO-referendum után lényeges, hogy a csalódott választóknak legyen mit felmu­tatni. A PSOE ugyan megváltoztatta állásfoglalását az atlanti 2 NOGRAD - 1986. május 19., hétfő szövetséggel kapcsolatban, de ez nem jelenti, hogy általá­ban megváltozott volna a világról kialakított képe. Ez a kormány üzenete politikai téren. A gazdasági kapcsolatok pedig valósággal létfontosságú­ak a spanyol gazdaság számára. Az itteni ipar ugyanis alig­ha állhatja a fejlettebb technológiával rendelkező nyugat­európai konkurencia, vagy az olcsó munkaerővel operáló dél-ázsiai országok által támasztott versenyt, ha nem tud részesedni a szocialista országok, s főként a Szovjetunió gazdaságfejlesztési programjaiból. A Szovjetunió is komoly elvárásokat hangoztat Madriddal szemben. Moszkva számára az lenne az ideális, ha a kiala­kult helyzetben Gonzalez meg tudná őrizni a spanyol kül­politikai önállóságot, s a NATO-tagság dacára sem hódolna be Washington követeléseinek. Erre utaló jelként lehet föl­fogni egyébként azt a tényt, hogy Spanyolország nem járult hozzá a Líbia ellen induló amerikai repülőgépek áthaladá­sához területei fölött, vagy az, hogy Gonzalez személyesen is elítélte az agressziót. Hasonló nézeteket vallanak Madridban és Moszkvában a közép-amerikai válságról és néhány más kérdésről is. Ez jó alapja lehet a továbblépésnek — még akkor is, ha két eltérő társadalmi berendezkedésű és más-más katonai szövetségi rendszerhez tartozó országról van szó. Horváth Gábor Beszámoló CvemobTbol Széles körű a szovjet emberek segíteni akarása emberek segíteni akarását, amikor a kitel építetteknek menedéket kellett nyújtani. Szólt az amerikai emberek együttérzéséről is: sokan öt- és tízdollárosokat tartalmazó borítékokat küldtek a szov­jet illetékeseknek. Gale közölte, hogy hama­rosan visszatér a Szovjetunió­ba, de a pontos időpontot nem közölte. „Sokakat meg lehet még menteni azok közül is, akik a legnagyobb sugárzásadagot kapták a csernobili erőmű­nél” — mondta Robert Gale orvosprofesszor, aki az el­múlt napokban a Szovjet­unióban kezelte a sugárbe­tegség ben szenvedő sérülte­ket. A csontvelő-átültetésben szakértő Gale szombaton ér­kezett vissza Los Angelesbe, Arnold Hammer, neves ame­rikai nagyiparos társaságá­ban. Hammer gyógyszereket vitt a Szovjetunióba a cser­nobili katasztrófa áldozatai­nak. A kaliforniai prófesszor el­mondta, hogy több száz em- ebert ért jelentős sugármeny- nviség Csernobiliben. Kö­zülük 35-en szenvedtek el rendkívül erős sugárfertő­zést. A 35 közül eddig 11 ember halt meg. További ket­ten a baleset bekövetkezte­kor vesztették életüket. A legsúlyosabb helyzetben azok vannak, akik emberfö­lötti küzdelmet folytattak a katasztrófa megelőzése ér­dekében. „Az ő betegségük sajnos visszafordíthatatlan” — mondta Gale, ö is, a bete­geket meglátogató Hammer is szólt arról, hogy a tűzol­tók, mérnökök, erőművi szakemberek, orvosok és az őrség tagjai, mintegy húszán tették a legtöbbet a baleset bekövetkeztekor. Hammer el­mondta. hogy milyen széles körben tapasztalta a szovjet Számos szovjet dolgozó és kollektíva ajánlotta fel fi­zetése, vagy prémiuma, va­lamint megtakarított pénzé egy részét abba a pénzalap­ba, amelyből a csernobili katasztrófa károsultjait tá­mogatják. Mint a TASZSZ hírügy­nökség beszámol róla, a Szovjetunió legkülönbözőbb részeiből érkeznek megaján­lások: vannak, akik egyna- pi bérüket utalják át, más kollektívák természetbeni tá­mogatást, élelmiszer- és áru- küldeményeket juttatnak ei Ukrajnába. A sugárszintmérések ered­ményei nem mutatnak válto­zást a legutóbbi adatokhoz képest, hazánk egész terü­letén gyakorlatilag megfele- lelnek a csernobili reaktor- balesetet megelőző termé­szetes értékeknek. (MTI) Helmut Kohl részvételével Szudétanémet találkozó Münchenben Flesch István, ez MTI te- rúleteire” — szögezte Ve nyi- dósítója jelenti: latkozatuk. A bajor fővárosban Helmut Kohl kancellár és Franz Jo­sef Strauss tartományi mi­niszterelnök jelenlétében tar­tották meg a szudétanémet honfitársi szövetségek 37. pünkösdi találkozóját. A nyugatnémet kormányfő *se- mélyében hivatali ideje alatt először jelent meg bonni kancellár e szövetségek ta­vaszi összejövetelén. Kohl részvétele és a szu­détanémet napok ellen tilta­kozott a náci rendszer üldö­zöttéinek egyesülete, az anti­fasiszták baj országi szövet­sége. Nem a kulturális ren­dezvényeket és találkozókat kifogásolják, hanem tilta­kozásuk ,,a szudétanémet szö­vetségek ama vezetői ellen irányul, akik negyven esz­tendeje nem hajlandók elis­merni az európai határokat, s ma is igényt tartanak a keleti szomszéd államok te­Kohl beszédében a szudé­tanémet szervezetekkel kap­csolatban vitatta a re- ▼ansizmus vádját, s védel­mébe vette tevékenységüket, de kijelentette, hogy az 1945. utáni kitelepítésre „soha nem került volna sor Hitler ag- ressziós politikája és a né­metség nevében elkövetett szörnyű gaztettek nélkül.” Az NSZK változatlanul tu­datában van annak, hogy '.’a béke legfontosabb feltétele a határok sérthetetlensége, va­lamint minden európai állam területi integritásának es szuverenitásának elismerése a jelenlegi határok között”. — hangoztatta. Azt is kifej­tette, hogy az NSZK cseh­szlovák szomszédjával tovább­ra is megértésre és több. bi? zalomra törekszik, mind­amellett az emberi jogok kérdésére hivatkozva támad­ta a szocialista országokát, kiváltképp Csehszlovákiát. Pastora — „Zéró parancsnok letette a fegyvert Eden Pastora Gomez. a hajdani legendás „Zéró parancsmok”, majd a sandi­nisták ellen harcoló egydik ellenforradalmi csoport veze­tője pénteken letette a fegy­vert. és megadta magáit a Costa Rica-i hatóságoknak. Csoportjának, az ARDE ne­vű szervezetnek min tegy het­ven maradék tagjával együtt lépte át a ndcamaguai határt, ahal a Costa Rica-i bel ügy- miniszter előtt „adta meg magát”, letéve fegyverét és terepszínű zsákját. A San José-i kormány döntése értelmében térhetett vissza a Costa Ricáiból két évvel ezelőtt kiutasított Pas­tora. Csoportja innen hajtott végre betöréseket nicaraguai területre. A szervezetben azonban szakadás követke aett be, mert Pastora nem volt hajlandó szövetségre lépni a legnagyobb ellenfor­radalmi erővel (FDN), amely volt somozista tiszteket tö­mörít és amerikai támoga­tást élvez. Washington esate akikor nyújtott volna támo­gatást az A RDEcsoportnak, ha egyesiül a másifk szerve­zettel. Pastora ezt elutasítot­ta. mire elszigetel adott: szer­vezetének hat vezetője a múlt héten csatlakozott az FDN-hez. Az ARDE vezetője sajtó­értekezleten közölte, hogy felhagy a négy éve folytatott fegyveres harccal, mert „semmi esélye nincs katonai győzelemre Managua ellen”. Hozzátette: nem akar ame­rikai zsoldossá válni a san­dinisták ellen. Pastora kö­zölte a®t is. hogy csoportjá­ból mintegy ezer ember szin­ten leteszi a fegyvert, és je­lenleg a Costa Rica-i határ felé menetel. Oscar Arias Sanchez ál­lamfő a napokban kijelen­tette: az ARDE vezetőjének csak abban az esetben ad menedékjogot, ha felhagy mindennemű katonai akció­val. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents