Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-19 / 116. szám
Elftem tjnoU a rádióban Válasz az importkorlátozó intézkedésekre A Közös Piac nemrég bejelentett importkorlátozó intézkedéseiről, ezek kihatásairól és a magyar válaszlépésekről nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorának An- talpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac miniszteri tanácsa megerősíti az im- portilalmat a szocialista országokkal szemben? — Jellemző a Közös Piacon belül kialakult helyzetre, hogy a miniszterek tanácsa és a különböző egyéb bizottságok közel egy hétig vitatták az elkészített javaslatot. A vita során tulajdonképpen két kérdésre koncentráltak az import tekintetében. Az egyik, hogy milyen országokra terjesszék ki a tilalmat. A másik pedig az, hogy milyen termékkör legyen bevonva. Végűi is úgy döntöttek, hogy Jugoszláviát bevonják az érintett országok körébe, a termékek tekintetében pedig egy annyira bizonytalan határozat született, hogy példáji az meg ma sem teljesen világos: a zöldség- és gyümölcsfélék kézül melveket érintenek ezek az intézkedések. Ügy értsem ezt. hogy nem érkezett meg egy élelmiszer- jegyzék mondjuk hazánkba, amely tartalmazta volna, hogy mit nem vesznek át, vagy pedig ez a jegyzék nem egyértelmű? — Az elfogadott határozat és az ennek alapján kialakított rendelkezés megjelenik a Közös Piac hivatalos lapjában és ahhoz mellékelnek egy árulistát. De pénteken még azt tapasztaltuk, hogy egyes országok ezt a tilalmat friss zöldségre és friss gyümölcsre alkalmazzák csak, míg más országok például a tartósított zöldségre és gyümölcsre is kiterjesztik. Mit ért azon, hogy «ügy tapasztaltuk”? Próbáltunk eladni? Indultak útnak szállítmányok? — Egyrészt, voltak szállítmányok a határon, másrészt pedig beszéltünk az egyes országok illetékes képviselőivel. Dániában például közölték velünk, hogy mélyhűtött zöldségre és mélyhűtött gyümölcsre nem alkalmazzák a tilalmat. Egyébként teljesen logikusan, hiszen ezek a termékek tavalyi termésből készültek. Más országokban közölték, hogy a teljes zöldség- és gyümölcskategóriára kiterjesztik — bár, a szöveges részekben mindig csak friss zöldségről és friss gy'.hmö’es- ről beszélnek. Ezek szerint ez s* intézkedés módot nyújt arra, hogy ki-ki, akár önkényesen i« átértelmezze és értelmezze? — Egyelőre még igen. De mi erre felhívtuk az egyes tagországok hatóságainak a figyelmét és a Közös Piac -bizottságánál interveniáltunk em;att. A Közős Piacon belül milyenek a belső erőviszonyok? Lehet-e tudni azt. hogy ki volt az embargó mellett és ki volt ellene? — Ez teljesen világosan látható. Először Olaszország, majd Dánia vezetett be még nemzeti hatáskörben ilyen korlátozó intézkedéseket. Később, a külügyminiszteri értekezlet hosszú vitáját látva, Franciaország ugyancsak nemzeti hatáskörben lépett. A mezőgazdasági protekcionizmus, a mezőgazdasági érdekek ezekben az országokban a legerősebbek. Olaszország exportjában a zöldseg- féleségek értéke megközelíti a személygépkocsik exportjának az értékét. Dánia — ugyancsak köztudottan — egy nagy hústermelő és húsexportőr. A francia mezőgazdasági érdekekről pedig — az hiszem — nem is érdemes külön beszélni. Tény, az is, hogy a közös piaci termelők közül elég sokan szenvedtek el veszteségeket. — Ezeknek a veszteségeknek az egyik oka az, hogy a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkorbácsolták a közvélemény hangulatát. Elég erős tartózkodás tapasztalható ma a nyugat-európai országokban a zöldségfogyasztással szemben. Ugyanakkor a szükségesnél talán szigorúbb követelmények is szerepet játszhatnak, mert például Kanadában elkoboztak szennyezett olasz zöldség- féleségeket. Ha már Kanadánál tartunk — hogyan reagált az embargóra az Európán kívüli világ? — Európán kívül a fejlett országokban sehol nem vezettek be importtilalmat, azonban mindenhonnan jelezték, hogy az Európából — és nem csak Kelet-Európá- ból — származó élelmiszerféleségeket a határon szigorú vizsgálatnak fogják alávetni. A fejlődő országokban a Közös Piac példája először hatott: néhány fejlődő ország bevezetett importkorlátozásokat. Pénteken este azonban már az összesített információink szerint, egyetlenegy fejlődő országban sem volt érvényben globális importtilalom — ezek az országok is berendezkedtek az áruféleségek mérésére. Ezek szerint azok a fejlődő országok például, amelyek a magyar élelmiszer-ipari termékek fontos vásárlói, azok semmilyen korlátozással neu élnek most már? — Most már semmilyen globális, abszolút korlátozással nem élnek. És az is nagyon lényeges, hogy ezek felé az országok felé a tranzitútvonalaink is szabadok. Amikor mi megtudtuk, értesültünk a Közös Piac miniszteri tanácsának a döntéséről: hogyan reagáltunk erre? — Elhatároztuk, hogy írásbeli tiltakozást nyújtunk be az Európai Gazdasági Közösség tagországainak a kormányaihoz, valamint az Európai Gazdasági Közösséghez. Ez az írásbeli tiltakozás megtörtént. Ez miiyen erős diplomáciai lépés? — A diplomácia nyelvén, ez egy erős tiltakozás. Válasz- intézkedést még nem jelent, ez megfontolás tárgyát képezi. Jelenti viszont azt, hogy ebben a jegyzékben mi felsoroljuk azokat az indokainkat, amiért ezt az intézkedést — és most majdnem hogy idézem — önkényesnek. megalapozatlannak és indokolatlanul diszkriminatívnak tartjuk. Mit jelentenek ezek a kitételek? — önkényes lépés ez azért, mert bár látszólag objektiv- nek tűnik az az indoklás, hogy a Csernobiltől 1000 kilométeres körzetet tekinti az Európai Gazdasági Közösség szennyezett területnek, ez a látszólag objektív mérce azonoan tudományosan nem megalapozott, és a mérések nem támasztják alá. Ezen a körön belül vannak területek, amelyek egyes időszakokban csak részben és sokkal kevésbé voltak szennyezettek, mint a körön kívül. Nem kerülheti el az ember figyelmét az, hogy az 1000 kilométer az pont Csernobiltől a csehszlovák—osztrák—magyar határ találkozásáig terjed. Azonos helyzetben levő országokat azonos módon kellene kezelni. Márpedig például Ausztriára — ahol időnként és most már hosszabb ideje, miként ezt az osztrák úiságok is publikálták. — sokkal magasabb volt a szennyezettség szintje, mint Magyarországon — ezek az intézkedések nem vonatkoznak. Mi lehet a válasz egy liven tiltakozásra? Tehát a diplomáciai csatornákon hogyan folytatódhat tovább ez a «mérkőzés”? — Mi nagyon reméljük, hogy ez a mérkőzés nem a diplomáciai csatornákon fog tovább folytatódni. A bizottság javaslatában szerepel, hogy május 20-án felülvizsgálják az intézkedéseket. A május 20-i felülvizsgálat eredményezheti azt, hogy az általunk kifogásolt intézkedéseken lazítanak, vagy eltörlik, és egyébként is május 31-e pillanatnyilag a korlátozások határideje. Valószínűnek tartom, hogy május 31-e után ki tudunk alakítani egy olyan együttműködést az Európai Gazdasági Közösség tagországaival, amelynek a segítségével az exportunk újra megüi dúlhat. A Közös Piac országain kívül tettünk-e máshol hivatalos lépéseket? — Minden ország irányában hivatalosan eljártunk olyan módon és annak mértékében, ami megfelelt a velünk szemben bejelentett, és a gyakorlatban alkalmazott intézkedéseknek. Természetesen mi az együttműködést kezdettől fogva minden partnerünknek felajánlottuk: nem kifogásoljuk az ellenőrző méréseket, kívánság szerint szállítmányainkat ellátjuk az illetékes magyar hatóságok által végzett ellenőrzést és annak adatait tartalmazó hivatalos tanúsítvánnyal — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI) Lázár György Prágába utazik Lázár Gyöngy, a Minésater- tanács elnöke Lubomir Strou- galnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására, ma baráti műnk »látogatásra, Csehszlovákiába utazik. (MTI) Megnyitó Nyírbátorban Múzeumi világnap A múzeumi világnap or szagos megnyitóját vasárnap tartották meg Nyírbátorban. Az ünnepségén, amelynek keretében átadták a felújított Báthori István Múzeumot, Pusztai Ferenc művelődési miniszter helyettes mondott beszédet. Számos fővárosi múzeum és közgyűjtemény várta az érdeklődőket változatos programmal vasárnap a múzeumi világnapon; s ebből az alkalomból valamennyi kiállítást ingyen látogathatta a közönség. Túszdráma az iskolában Nem végleges jelentések szerint 74 iskolás gyermek és egy tanító sérült meg annál a túszdrámánál, amely a tegnap éjszakai órákban történt Wyoming állam egyik kisvárosában. A merénylők egyike, egy fiatal nő, életé* vesztette. A jelentések egyelőre meglehetősen zavarosak: a coke- ville-i iskolába egy férfi és egy nő hatolt be fegyverekkel és robbanószerkezettel. Az iskola 150 diákját egy tanterembe terelték, egy pedagógusra. aki ellenállást kísérelt meg. rálóttek és megsebesítették. A magát házastársaiknak mondó par közölte: 300 millió dolláros váltságdíjat követel annak fejében, hogy szabadon engedje a gyermekeket. Nem voltak hajlandók közvetlenül tárgyalni a rendőrökkel, csupán az iskola igazgatójának engdték meg, hogy telefonon továbbítsa követelésüket. A helyi rendőrség szerint a váltságdíj mellett zavaros politikai követelésekkel is előálltak. A jelentések egyelőre nem világosak, mi történt ezután. A férfi állítólag elhagyta az iskolát és a pokolgép őrzését feleségére bízta, ennek kezében azonban felrobbant a nagy erejű eszköz, mely nemcsak őt ölte meg azonnal, hanem sok gyermeket is megsebesített. A gyermekek nagyobb része azonban csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A vizsgálat azonnal megindult. A rendőrség szerint a merénylőpáir közül a férfi személye ismert, s korábban a város lakója volt. (MTI) Kölcsönös remények Ma Moszkvába repül Felipe Gonzalez spanyol kormányfő, hogy ötnapos hivatalos látogatás keretében a legfelső szintű szovjet vezetés tagjaival találkozzon. Nem túlzás, ha azt állítjuk, kölcsönösen nagy reményeket fűznek e megbeszélésekhez a vendégek és a házigazdák. A Szovjetunió és Spanyolország kapcsolatai meglehetősen tekervényesen alakultak a történelem utolsó évtizedei alatt. A mostani, szocialista párti spanyol kormány vezetője már hatalomra kerülése előtt is hangoztatta, hogy javítani szeretné a Kelet-Európával korábban kialakított — meglehetősen szerény nagyságrendű — kapcsolatokat. Ennek természetesen vannak politkai és gazdasági okai is. Egyrészt a Gonzalez-kormánynak fontos, hogy ellensúlyt képezzen az Ibériai-félszigeten jelenlevő amerikai befolyással szemben; másrészt most, a NATO-referendum után lényeges, hogy a csalódott választóknak legyen mit felmutatni. A PSOE ugyan megváltoztatta állásfoglalását az atlanti 2 NOGRAD - 1986. május 19., hétfő szövetséggel kapcsolatban, de ez nem jelenti, hogy általában megváltozott volna a világról kialakított képe. Ez a kormány üzenete politikai téren. A gazdasági kapcsolatok pedig valósággal létfontosságúak a spanyol gazdaság számára. Az itteni ipar ugyanis aligha állhatja a fejlettebb technológiával rendelkező nyugateurópai konkurencia, vagy az olcsó munkaerővel operáló dél-ázsiai országok által támasztott versenyt, ha nem tud részesedni a szocialista országok, s főként a Szovjetunió gazdaságfejlesztési programjaiból. A Szovjetunió is komoly elvárásokat hangoztat Madriddal szemben. Moszkva számára az lenne az ideális, ha a kialakult helyzetben Gonzalez meg tudná őrizni a spanyol külpolitikai önállóságot, s a NATO-tagság dacára sem hódolna be Washington követeléseinek. Erre utaló jelként lehet fölfogni egyébként azt a tényt, hogy Spanyolország nem járult hozzá a Líbia ellen induló amerikai repülőgépek áthaladásához területei fölött, vagy az, hogy Gonzalez személyesen is elítélte az agressziót. Hasonló nézeteket vallanak Madridban és Moszkvában a közép-amerikai válságról és néhány más kérdésről is. Ez jó alapja lehet a továbblépésnek — még akkor is, ha két eltérő társadalmi berendezkedésű és más-más katonai szövetségi rendszerhez tartozó országról van szó. Horváth Gábor Beszámoló CvemobTbol Széles körű a szovjet emberek segíteni akarása emberek segíteni akarását, amikor a kitel építetteknek menedéket kellett nyújtani. Szólt az amerikai emberek együttérzéséről is: sokan öt- és tízdollárosokat tartalmazó borítékokat küldtek a szovjet illetékeseknek. Gale közölte, hogy hamarosan visszatér a Szovjetunióba, de a pontos időpontot nem közölte. „Sokakat meg lehet még menteni azok közül is, akik a legnagyobb sugárzásadagot kapták a csernobili erőműnél” — mondta Robert Gale orvosprofesszor, aki az elmúlt napokban a Szovjetunióban kezelte a sugárbetegség ben szenvedő sérülteket. A csontvelő-átültetésben szakértő Gale szombaton érkezett vissza Los Angelesbe, Arnold Hammer, neves amerikai nagyiparos társaságában. Hammer gyógyszereket vitt a Szovjetunióba a csernobili katasztrófa áldozatainak. A kaliforniai prófesszor elmondta, hogy több száz em- ebert ért jelentős sugármeny- nviség Csernobiliben. Közülük 35-en szenvedtek el rendkívül erős sugárfertőzést. A 35 közül eddig 11 ember halt meg. További ketten a baleset bekövetkeztekor vesztették életüket. A legsúlyosabb helyzetben azok vannak, akik emberfölötti küzdelmet folytattak a katasztrófa megelőzése érdekében. „Az ő betegségük sajnos visszafordíthatatlan” — mondta Gale, ö is, a betegeket meglátogató Hammer is szólt arról, hogy a tűzoltók, mérnökök, erőművi szakemberek, orvosok és az őrség tagjai, mintegy húszán tették a legtöbbet a baleset bekövetkeztekor. Hammer elmondta. hogy milyen széles körben tapasztalta a szovjet Számos szovjet dolgozó és kollektíva ajánlotta fel fizetése, vagy prémiuma, valamint megtakarított pénzé egy részét abba a pénzalapba, amelyből a csernobili katasztrófa károsultjait támogatják. Mint a TASZSZ hírügynökség beszámol róla, a Szovjetunió legkülönbözőbb részeiből érkeznek megajánlások: vannak, akik egyna- pi bérüket utalják át, más kollektívák természetbeni támogatást, élelmiszer- és áru- küldeményeket juttatnak ei Ukrajnába. A sugárszintmérések eredményei nem mutatnak változást a legutóbbi adatokhoz képest, hazánk egész területén gyakorlatilag megfele- lelnek a csernobili reaktor- balesetet megelőző természetes értékeknek. (MTI) Helmut Kohl részvételével Szudétanémet találkozó Münchenben Flesch István, ez MTI te- rúleteire” — szögezte Ve nyi- dósítója jelenti: latkozatuk. A bajor fővárosban Helmut Kohl kancellár és Franz Josef Strauss tartományi miniszterelnök jelenlétében tartották meg a szudétanémet honfitársi szövetségek 37. pünkösdi találkozóját. A nyugatnémet kormányfő *se- mélyében hivatali ideje alatt először jelent meg bonni kancellár e szövetségek tavaszi összejövetelén. Kohl részvétele és a szudétanémet napok ellen tiltakozott a náci rendszer üldözöttéinek egyesülete, az antifasiszták baj országi szövetsége. Nem a kulturális rendezvényeket és találkozókat kifogásolják, hanem tiltakozásuk ,,a szudétanémet szövetségek ama vezetői ellen irányul, akik negyven esztendeje nem hajlandók elismerni az európai határokat, s ma is igényt tartanak a keleti szomszéd államok teKohl beszédében a szudétanémet szervezetekkel kapcsolatban vitatta a re- ▼ansizmus vádját, s védelmébe vette tevékenységüket, de kijelentette, hogy az 1945. utáni kitelepítésre „soha nem került volna sor Hitler ag- ressziós politikája és a németség nevében elkövetett szörnyű gaztettek nélkül.” Az NSZK változatlanul tudatában van annak, hogy '.’a béke legfontosabb feltétele a határok sérthetetlensége, valamint minden európai állam területi integritásának es szuverenitásának elismerése a jelenlegi határok között”. — hangoztatta. Azt is kifejtette, hogy az NSZK csehszlovák szomszédjával továbbra is megértésre és több. bi? zalomra törekszik, mindamellett az emberi jogok kérdésére hivatkozva támadta a szocialista országokát, kiváltképp Csehszlovákiát. Pastora — „Zéró parancsnok letette a fegyvert Eden Pastora Gomez. a hajdani legendás „Zéró parancsmok”, majd a sandinisták ellen harcoló egydik ellenforradalmi csoport vezetője pénteken letette a fegyvert. és megadta magáit a Costa Rica-i hatóságoknak. Csoportjának, az ARDE nevű szervezetnek min tegy hetven maradék tagjával együtt lépte át a ndcamaguai határt, ahal a Costa Rica-i bel ügy- miniszter előtt „adta meg magát”, letéve fegyverét és terepszínű zsákját. A San José-i kormány döntése értelmében térhetett vissza a Costa Ricáiból két évvel ezelőtt kiutasított Pastora. Csoportja innen hajtott végre betöréseket nicaraguai területre. A szervezetben azonban szakadás követke aett be, mert Pastora nem volt hajlandó szövetségre lépni a legnagyobb ellenforradalmi erővel (FDN), amely volt somozista tiszteket tömörít és amerikai támogatást élvez. Washington esate akikor nyújtott volna támogatást az A RDEcsoportnak, ha egyesiül a másifk szervezettel. Pastora ezt elutasította. mire elszigetel adott: szervezetének hat vezetője a múlt héten csatlakozott az FDN-hez. Az ARDE vezetője sajtóértekezleten közölte, hogy felhagy a négy éve folytatott fegyveres harccal, mert „semmi esélye nincs katonai győzelemre Managua ellen”. Hozzátette: nem akar amerikai zsoldossá válni a sandinisták ellen. Pastora közölte a®t is. hogy csoportjából mintegy ezer ember szinten leteszi a fegyvert, és jelenleg a Costa Rica-i határ felé menetel. Oscar Arias Sanchez államfő a napokban kijelentette: az ARDE vezetőjének csak abban az esetben ad menedékjogot, ha felhagy mindennemű katonai akcióval. (MTI)
