Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

Ha a sín mellett ibolya nőne... A TÖRTÉXELEMKÖNY- V EKBEN annak idején iro­nikusan jegyezték meg, hogy az első gozmozdony sebessé­ge lehetővé tette az utasok számára a vasúti töltés mel­lett illatozó ibolyák leszakaj- tását, hiszen lépésben is utol lehetett érni a „csudamasi­nát”. Elcsépelt hasonlat len­ne azt írni, hogy korunkban, mikor a kozmikus száguldás­ba már fel sem kapjuk a fe­jünket, a MÁV még mindig csak „bandukol”. Szemlélte­tésül egy példa: Salgótarján és Hatvan között egy sze­mélyvonat, dízelvontatással még a negyven kilométeres átlagot sem éri el. Való igaz, hogy a MÁV célja nem egye­zik az űrkutatáséval, mégis bosszantó a hatvan kilométer­re számított másfél óra. A panaszok között persze szere­pel a télen i lletlen kocsi, sz alapos tiszt ás hiánya —, hogy a kisebbeket már ne is említsem. Az okokat kutatva kértem meg Baki Lászlót, vá­zolja — amennyire lehet — a vasút mai gondjait, melyek közül az említetteket közvet­lenül is érzékeljük, ám akad más területen is. Kényelmesen, de nem hi­valkodóan berendezett iroda. Még egy utolsó tekintet a felségterületre, majd így kez­di a beszélgetést: — Annyira kevés a létszá­munk, hogy ha egy ember nem jön dolgozni, munkavé­delmi szempontból le is áll- hatnáhk. Itt nem kecsegtet senkit a meggazdagodás; aki ezt a hivatást választ ja, vasút- szeretetből teszi. Kevés a kez­dőfizetés és csak a tólmű- szak vastagítja a borítékot. Abból viszont van bőven. Havonta 20—21-szer keil munkába állni, akár 12 órás szolgálatra. Nine,« minden te­rületen megfelelő ösztönzési rendszer, pedig milliós érti e- ket bízunk a kocsirendezőkre, saruzókra. Kevésbé vonzó a kétőlnyi tanulnivaló és in­kább mennek az emberek a budapesti körzetbe (az uta­zás ingyenem)._mert ott év<?ri­tg..akár, 20 forint-pótlékot. kaphatnak. I r c-'V V' „J5zután folytathatta volna az -áílomásfőnök azzal, hogy a körzetében omladoznak a kiszolgálóépületek falai, a röpke takarítás alatt még jó, hogy a nagyobb szemétdara­bok lapátra kerülnek és így tovább. Bosszantó hiányos­ságok, melyeket saját bőrén érzékel az utas. Közben pedig napi feljegyzések igazolják, hogy nem a kalauz csavarta ki az égőt, nem ő szerelte ki a hőérzékelőt. A saruzó sem bűnös abban, hogy az állo­mások WC-inek kritikán alu­li az állapota és nem a mál- házó szemetelte tele a pe­ront. — Sokan felvetették már azt a kérdést és egyben pana­szolták is, hogy kevés a sze­mélyszállító kocsi. Ez. mint jogos észrevétel, a Hatvani Körzeti Üzemfőnökségre tar­tozik. Ha nekünk címezték, a levél megy Hatvanba, ám a probléma rendezése koránt­sem végleges. Ha meg tud­jak oldani, nincs gond, de ha nem, továbbítják a miskolci igazgatósághoz. Sót, abban az esetben, ha a Budapest—So­moskőújfalu között közleke­dő gyorsra vonatkozik a pa­nasz, akkor a fővárosi igaz­gatóságot is bevonhatják. Mi csak helyi jellegű bejelenté­seket vállalunk fel, melyek kifogásolják a fűtést, a tisz­taságot, vagy a jegykezelő, il­letve árusító magatartását. Mivel a járműpark kihasz­náltságát is figyelemmel kí­sérik, energiatakarékossági okokból csökkenthetik a ko­csik számát. Az éjjeli sze­mély elméletileg nyolc vagon­nal közlekedik, de elegendő három. S ha már az elején szóba került a vonatok las­súsága, nézzük, ennek mi az oka: — Valamikor régen meg­állapították, hogy Hatvanig ennyi helyen kell (!) megáll­ni. A mai napig nem vizsgál­ta felül senki, hogy indokolt-e a vizslási, vagy a jobbágyi megállóhely. Sokszor ugyan­is a buszközlekedés kifizető­dőbb lenne és értelemszerű­en csökkenne az utazási idő — magyarázza Baki László. A kulturált közlekedést hát­ráltatja az elöregedett kocsi­park és az a szomorú tény, hogy „fürdőt” mindössze egys»?v látnak évente, ahhoz is el kell fuvarozni ezeket Miskolcra. Az egyetlen víz­töltő hely a nagyállomáscn van, s hiába jelenték már többször is a vízműveknek az alacsony nyomást, a probléma nem Cidódoit meg. — Ha már itt tartunk — monuja az állomásíöaÖK —, eailítenéK egy pálcát arra, hogy nem jrandenki óhajtja annyira a kulturált utazást. A nyolcvanas évek elején új lengyel' szerelvényeket kap­tunk, melyeknek szőnyeg bo­rította a folyosóját. Alig tar­tott pár' hónapig, mert" bar­bár módon felszedték a sze- géivlemezeket. A S/.EMÍLYSZÁT J ÍT.Vl ! TZT . azonban, .jelenti« j leheríocgálmat. is lebonyolí­tanak. Ebben az évben feje­ződik be a nagyá! tonnáson megkezdett kereskedelmi te­lep rekonstrukciója. A sokak által szidott, buckáktól tar­kított átrakóhely végre kor­szerű tárolást és rakodást tesz lehetővé. S hogy ne csak fe­kete foltokat keressünk a j MÁV „ruháján”, szolgálha­tunk jó példával is, már ami a szállíttatok és a MÁV kö­zött kialakult. — A Volánnal évek óta jő a kapcsolatunk és hasonlót, szeretnénk kiépíteni a Füszérttel és az áfészekkel s. Segítik a hét végi kampány- szerű kirakodást, melyet szer­ződésekkel is szentesítettek — mutat egy példányt Baki László. — Problémáink azon­ban itt is adódnak-' Nézze! Háromnegyed egy van, és még mozdonyt nem kaptunk a há­rom teherszerelvénvhez... T. Németh László A fejlődés perspektívái Az ipari üzemek középtávú tervkészítésének tapasztalatai A gazdasági építőmunka sajátos időszakában vagyunk. Egyrészt megkezdődött a VII. ötéves népgazdasági terv és a megyei területfejlesztési irányelvek végrehajtása, más­részt jelenleg is folyik a gazdálkodó egységek középtávú terveiképzeléseinek kimunkálása. A tervezőmunka jelen­legi állása jó lehetőséget ad annak felmérésére, hogy a megyében működő gazdálkodó szervezetek középtávú kon­cepcióiban miképp tükröződnek a központi és megyei cél­kitűzések. E fontos kérdésre keresett választ a megyei párt végre­hajtó bizottsága, amikor a közelmúltban napirendre tűzte a VII. ötéves vállalati tervkészítés tapasztalatait. Mi jellemzi a tervkészítést ? megyei célkitűzésektől eltérő- A visszafogottabb cétkrtű- en tükröződnek vissza az ex- zések nem kis mértékben ösz- portprioritások. szefüggnek azzal, hogy a mű­A rubelviszonylatú kivi- szaki fejlesztési és beruházd- telt illetően az üzemek öt év si előirányzatokban még sotí alatt mintegy 43 százalékos a bizonytalanság. Több — az bővüléssel számolnak. Nem előkészítés különböző stádiu- rubelrelációban a tervek maiban lévő — fejlesztés dön- mérsékeltebb, közel 28 szá- tőén a források tisztáz-atlan- zalékos árbevétel-növekedést sága miatt még nem jelenik irányoznak elő. A végrehajtó meg a tervekben, bizottság felhívta a figyelmet Néhány pozitív irányú tö- arra, hogy a vállalati export- refevés azonban mindenképp elképzelések dinamikája ősz- említést érdemel. Tapasztal- szességében megfelel a köz- ható. hogy az üzemek figyel- ponti célkitűzéseknek, amitől me méginkább a gépi-techno- azonban eltér a nem rubelei- lógiai rekonstrukciókra irá- számolású kivitel csökkenő nyúl. Töhb gazdálkodó egység aránya. a súlyponti t.ermelőberendegé* A középtávú termelési és sek felújításával kíván kor- exportfejlesztési tervekben az szerűbb terme’öalapot bizto- üzemek jelentős részénél az sítani a továbbfeldolgozás, il­Alapvetöen kedvező, hogy Ganz-MÁVAG. Néhány üzem szélesebbé vált a tervkészí- középtávú termelési előiránv­tés demokratizmusa. A terv- zatai azonban mér tervszin­célok kialakításában a veze- ten is stagnálást, illetve.visz­tők mindjobban támasztod- szafejlődést sugallnak, nak a dolgozó kollektívák vé- Hogyan jelennek meg a kül- leményére; javaslataira. A gazdasági egyensúly javításá­n agy-vállalatok a korábbinál ban való fokozottabb részvé- tartás”*Vayfajta'"'teTjesítmény­szélesebb körben vonták be tel előirányzatai a tervkon- taktikázás is megjelenik. Több gyáregységeiket a tervező- cepciókban? helyen szereoet játszik a kon­munka folyamatába. Néhány a tapasztalatok azt bizo- ceocionális bizonvtalanság. , a ban csak szegény fejlesztés- területen azonban meg ma is nyitják, hogy a vállalati tér- rövid távú gondolkodásmód is. ben részesültek, most több le­a központig kimunkált terv- vek kiemelten foglalkoznak az Tapasztalható, hoev az elkép- ^tőséggel számolnak. TI ven a előirányzatok mechanikus le- eXport bővítésének feladatai- zetések kialakításában sokkal RRG. a Vegvéoszer saleótar­bon fásának módszere* igye- vaj Ami a tervszámokat il- inkább a közgazdasági kör- íáni. a BFK ho’assapvs-ma« indokoltnál óvatosabb maga- letve kikészítés számára. Figyelemre méltó, hogy á középüzemek egv része, ame- lvek az elmúlt tervciklusok­keznek érvényesíteni. leti, itt is alapvetően pozití- nyezetbez. mint a piac és a gyára, vagy az FLZETT. T<**z, A tapasztalatok azt mutat- van, ugyanakkor differenciál- műszaki fejlődés reálfolyama- ják, hogy az üzemek a közép- tan és struktúrájában bizo- faihoz való igazodás gyakor- távú tervkoncepcióikat a vál- nyoe mértékig a központi és lata érvényesült, tozó feltételeikre való rugal­mas reagálás igényével, nyi­tott felad» tmegh »tarozással készfteéfá/s. Általánossá vált a váltóvaló gondol­fi ísiíciijs hajtóerői még kevés számban, de kez- deménvezés van külső erőfor­rások bevonására, gépbérle­tekre. vegyesváílalat alakítá­sára is. Kedvező törekvés, hogy az üzemek n-aw többsége a ko­rábbiak» t lénveoesen meffha- ladó műszaki fejlesztési alap A VII. ötéves népgaczdasá- minden gazdálkodó egységnél kodás, p több? 1 'ematívás tér- gt és megyei előirányzatok a megfogalmazódtak az üzem­vezés. Jés'enrfó. hogy az al- mnőségi tényezők helyi tar- és munkaszervezés korszerű- képzést és felhasználást trat— ternr1--'- ák közül többségében taiékainak kibontakoztatása- sítését, a munkateljesítménye- nvoz e'ő. A rwwt.iV jelek mel- a külső gazdasági fettételek ban jelölték meg a dinami- két javító szándékok. A mun- lett v$Ttr»z--l1"Pvi kevés a kez- jeHenlem. állapotét feltételező kussbb fejlődés és a verseny- kaerő megtartására irányuló deménva»p» kaz új, — közepes, illetve szerényebb képesség javításénak felié- törekvések ugyanakkor jelzik, vary iaianv's ’'■doocáotsrtal- cétofcat kitűző — változatok teleit. hogy még nem jelent meg mű eHáráso'-. tvrm^kek gvár­emelkedfek a tervjavaslat a vő:tokéi törekvések a kényszerként, de érdek for- fásának ro“'’phenosí'tó<!éira. a rangja”«. tervezés jelenlegi állapotában májéban sem a hagyományos műszaki feileszfAs felevm-sí­A megyei péctértekralet v! szaigazolják — de csak munkaerő-gazdálkodás átfogó tásám. a közön»-** programok­ba taroae ja — a VTI. ötéves részlegesen — a struktúra- változtatásának igénye. hoz w)6 kapcsolódásra, területfejlesztési irányelvek— váltással, a termékszerkezet megyénk ipara számára leg- megújításával kapcsolatos céi- AkJoIikIIaÁ« fontosabb feladatként a gaz- ki to zéseket. Üj termékek n9*6K0ilYS<lQ, D6 TPO 7 III K él. CrßCXßitSCQ daeág élénkítéséhez, s az gyártásba vétele még csak • • egyep«:. 'y javításához való fo- kievés helyen konkréclzá-lóctofó, A megye gazdaságának fej- külön biyttetett figyelmet for« kozottabb hozzájárulást je- e téren több üzem az élőké- lödése szempontjából kulcs- dít az ösztönzés javításárai lölte meg. szítés stádiumában tart. Ked- fontosságú kérdés a hatékony- amihez jó alapot szolgáltat a A végrehajtó bizottság kans- vező tendencia, hogy a gaz- ság és jövedelemtermelő ké- gyárak, gyáregységek tovább t&talhäuta, hogy a fő cólki- dáikodó szervezetek többsége pesség alakulása. E területen növekvő gazdálkodási önál- iűztsek a megye jelentősebb a magasabb feldolgozottságú, a válLalati tervek túlnyomó- lósága. Ennek megfelelően a ipád-- üzemeinek. középtávú kocszedibb, . vejrsepj"képesei>b részt összhangban vamriaik' gyári . érdekeltség központi tervelőirányzatában részlege- termékek arányának bővíté- gazdaságpolitikai célkitűzése- kategóriájává, a, jövedelemter­sen • és differenciáltan tükrö- sét célozta meg. Nem fogad- kikkel. m«d képességhez való hozzá­ződnek. ható el azonban az a — né- a termelés bővítését az járulás válik. Ezt az üzemek Az eíoeetes számítások aezt hány terüleberf fellelhető — üzemek döntően a termeié- nagy része a belső érdekelt- mutatják, hoe-.- a termelés bő- szamiéieomód, amely csupán a kenyság javiíására alapozzák, ségi rendszer olyan irányú tö­ltésének etóirányaatoi meg- meglévő termékszerkezeten be- A nyereség-előirányzatok a vábbíejlesztésével igyekszik közelítik az évi 2.5—8.4 saá- lüö arányok alakítására szű- termelési mutatóknál dinami- követni, amely az eddigieknél zalékos népgazcisági elvárást, kivi le a struktúra-korszerű-' k*«atob növekedést jelölnek hatékonyabban kapcsolja ösz- Ebben megjelenni az is. hogy sívés teendőit. meg. Az erőfonráíckra veti- sze a kollektívák, egyének a megye iparában jelentős A megnyilvánuló törekvések ^ jövedelmezőségi mutatók teljesítményeit és kereseteit, súllyal bíró konászet és bá- n'uei.ett a végrehajtó bizott-ág többségében eiérik a haté- Összességében a vállalati nyászat továbbra sem számol az üzemek részéről tovább- konyság népgazdasági lag el- tervek többségében visszatük- a termelési és értékesítési gcr.do'iást. újabb lehetőségek határozott mértékét. rözödnek a gazdaságpolitikai fetteteek ^számottevően ked- feriárasat tartja szükségesnek A végrehajtó bizottság arra prioritások, amire azonban a vezőbbe válásával. Nem hagy- az anyag- és energiagazdái- ^ felhívta a figyelmet hogy differenciáltság jellemző. Leg- ható azonban figyelmen ki- kodas, a fajlagos ráfordítások um területen feHelhetők a egyér műbben jelennek meg vü! az sem, hogy a gépipari mérséklésé terén. Ügy ttelte ter-vkoncepciók belső konzisz- a hatéi íonvsági törekvések- es építőanyag-ipari üzemek meg. hogy kevesen es bátor- gyengeségei, s nem ben. elfogidhatóan az export­nagv részének tervei csak talonul vitatkoznak anyag- nomdenütt van összhang a célkitűzésekben, s szerénvebb részben igazolják vissza a és energiatakarékos technolo- hatékooysági célkitűzések és mértékben a gazdaság élén- VII. öteves teruletfejlesztesi g.ák alkalmazasara, hulládé- az azok elérését szolgáló bel- kítésének feladatában. A ter- iranyelvek azon feladatmeg- kok hasznosítására, a terme- ^ vállalatgazdálkodási intéz hatarozasat, hogy ok vallanak kék súlyának, anyagigényes- kedések között az ipar lendületesebb fejlődé- ségének csökkentésére. Ebben Az üzemek bérpolitikai el­képzelései összességében visz­Bányászlakás- épiiés BalinKán A Veszprémi Szénbányái: Vál­lalat baljnkai bányaüzemében m t ;4.k ezdOQött a hetedik ötéves terv baoyaszlakás-épitésl prog­ramjának végrehajtása. Az 12Ö0 do^ozót írre a; kozta-tó Fejér megyei bányaüzem a tervidö- szaik alatt ISO új bá-nyászlakáé íeiépítf'sct tűzte ki célul, és eh­hez több mint Í0 miMó forlnit vissza nem térítendő támogatást nyűjt. A lakásonként csaknem 2flü ezer torintios „indítópénzzel” eddiig már 23 bányászcsalád kezdite el az építkezést, a bányát k/jrnyrzo településeken. A he­lyt tanácsok mindenütt gon­doskodnak a hátthelyekröl, köz­művesített telkekről. Móron pe­dig folyamatban varmaik az elő­készületek tO bérlakás építésére. A balimkai bányaüzemben az tttóbbi 5 év alatt több száz mil­lió florántOK költséggel, 40 szá­zalékról 100 százalékra emelték a gépi fejtés arányát, és így azonos létszám mellett 20 szá- aalétckail növelték a széntenme- lést. Igen nagy szükségük van több szakmában jártas, a bánya nagy értékű berendezéseinek ke­zelésére vállalkozó fialtat azak- manpkáeokra. A lakásépítési programmal elsősorban óikét ‘ rjálk _ megnyerni a bányában muankán­sénete hordozójává. Figyelem- is, de az élőmunka hatékony- reméltóan dinamikus terme- ságának javításában is a ha­lésbővítésre lát lehetőséget gvománvos elemek dominál- . . . ,,, terveiben az ötvözetgyár. a nak. Nem a kezdeményezések , oiranyza ^ a . az évi at lag- BRG. a Vegyépszer és a hiányoznak, hiszen csaknem tervezett mintegy ot es el százalék keresetnovekedes üzemenként 4, illetve 9 szá­zalék között szóródik. Nem vek ma még viszonylag «von- sébb területei a műszaki fei- lődés felgyorsításában, a struk­túraváltásban. a köttsóogaz­A Vállalat kiváló brigádja György Szocialista Brigádja. címet nyerte el az ÉLGÉP pásztói gyárának Dózsa Felvételét»: az enjáró gabon atfctííót szerelik. — bt> — szaigazolják a népgazdasági dálkodásban. valamint a cé- ■ - tok és az azokat alátámasztó belső tartalékfeltáró törekvé­sek összhangjában jelölhetők meg. A tervezőmunka tovább megnyugtató azonban, hogy folytatódik. Szükséges, hogy a egyes vállalatok keresetfej- már kialakult elképzelések lesztési törekvései a teljesít- — főleg a helyi erőforrások menyekhez viszonyítottan ma- fokozottabb felszínre hozásá­gasak. Ugyanakkor az üze- val — további pontosításra mek felénél a keresetek tér- kerüljenek. A lehetőségekkel vezett növekedése nem éri reálisan számoló mozgósító, a el a központilag előirányzott gazdaságpolitikai cé’Vitűzések- fogyasztói áremelkedést, s '<el összhangban álló válla- nem biztosítják a reálbér el- lati. üzemi tervek — az insfí. határozott ütemének megva- évi feladatok maradéktalan lósítésát. Ez nemigen lehet teljesítésével — meghízható mozgósító erő az ott dolgozó alapiéul szolgálhatnak a ;Vn. kollektíva számára. ötéves terv eredm°nvoc mag. Kedvező tapasztalat, hogy valósításának, majd mindegyik üzem meg- Balázs Miklós Kedvvel újítanak... ... a Nógrádker szakembe­rei. legalábbis ezt bizonyítja az eimúlt négy és fél hónap. Ez alatt az idő alatt tizenhat újítást nyújtottak be a ke­reskedelmi vállalat dolgozói, amiből már tizennégyet el is fogadtak. Ezzel azonban nem elégedtek meg a vállalat ve­zetői, hiszen minden újítá, annyit ér, amennyi megváló suj belőle. Az ötletmesterei javaslatait tízezer forinttá honorálták, míg az áltálul kitaláltak — a számít ásói szerint — százezer forirr megtakarítást jelentenek í cég számára. NÓGRÁO — 1986. május 19, bétíö

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents