Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

/ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Legyünk barátok...? NOCRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS ►■»LA P J A XLII. ÉVF., 116. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. MÁJUS 19.. HÉTFŐ Tervtárgyaló közgyűlés Szécsényben Megalapozott gazdálkodás Tervtárgyaló közgyűlést tartott szombaton a Szécsé- nyi II. Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A köz­gyűlésen képviseltette magát a megyei, városi párt és ta­nács is. Nevükben Zagyvái Sándor, a városi tanács elnö­ke köszöntötte a közgyűlést, kifejezve a párt- és állami szervek elismerését az elmúlt években elért eredményekért. A tervtárgyaló közgyűlé­sen a termelőszövetkezet veze­tőségének jelentését dr. Hütter Csaba, a tsz elnöke terjesz­tette a tagság elé. Arról ad­hatott számot, hogy az elmúlt öt esztendőben a mezőgazda­sági üzem olyan országosan is elismerésre méltó ered­ményt ért el. A kimagasló fejlődést különböző állami kitüntetésekkel is elismerték. Ezek között van a termelési nagydíj. Az elmúlt tervidőszakban az üzem a piaci igényekhez igazodva alakította ki az alap- tevékenységet, amelynek so­rán korszerűsítette az árunö­vény termesztésének szerke­zetét. Nagy figyelmet fordí­tott a gyep- és szántóföldi ta­karmánygazdálkodásra, amely biztosította a korsze­rű állattenyésztés kialakítá­sát. Ennek az ágazatnak di­namikus fejlődését igazolja a tehenenként elért évi hat­ezer liter tejhozam, amely meghaladja az országos átla­got. Jelentős fejlődést ért el a termelőszövetkezet az ipari tevékenységben is. Az utóbbi öt esztendőben a termelőszö­vetkezet 329 millió forinttal gyarapodott. A tsz gondosan megalapo­zott gazdálkodással, jó anya­gi és személyi feltételekkel in­dulhat a VII. ötéves tervben maga elé tűzött feladatok végrehajtására. Ebben a terv­ciklusban nagyarányú fejlesz­tés nem szerepel a tervek között. Fő cél a meglevő esz­közök jobb kihasználásával, a munka minőségének folya­matos javításával, a munka- fegyelem további megszilár­dításával', a termelés haté­konyságának növelésé el ía- vítani a pénzgazdálkodást. Árunövény-termesztésben évi 8-—10 millió forint nyereséget terveznek. Az állattenyésztés feladata megtartani a jelen­legi 10—12 millió forint nye­reséget az állatállomány szin- téntartása mellett. A közgyűlés az iparnak is meghatározta az elkövetkező öt esztendőre a feladatait. Például az építő- és szerelő- üzemnek 75—80 millió, a bu­dapesti iparoknak 50—60 mil­lió forinttal kell hozzájárul­niuk a termelőszövetkezet évi jövedelméhez. Mindezt a meg­levő erőkkel és eszközökkel. Szerényebb keretek között fejlesztik a műanyagipart, mintegy 12 millió forinttal, a csomagológép-gyártást 8 mil­lió forinttal, valamint a nyom­dát, az építési és szerelőipart, utóbbiakat elsősorban azzal a céllal, hogy elősegítsék a jobb munkafeltételeket. összesen 103 millió forintot fordítanak különböző fejlesztésekre. Az évi nyeresége; 4C millió fo­rintra tervezik. A közgyűlés jóváhagyta a vezetőség munkáját, megálla­pítva, hogy jól igazodnak a piac diktálta feladatokhoz. Az eredményes munka teszi le­hetővé — szögezte le a köz­gyűlés —, hogy 4—5 százalé­kos évi bérnövekedést bizto­síthassanak a tervciklusban. Elfogadta az időskorúakkal való gondosabb törődést is. A vezetőség jelentését szé­les körű vita követte, a me Ív arról tanúskodott, hogy a tsz-tagság támogatja az el­következő esztendők felada­tainak végrehajtásában a ve­zetőséget. Majd végezetül je­lentést hallgatott meg a számvizsgáló bizottság, a nő­bizottság és az ellénőfző bi­zottság munkájáról a közgyű­lés. Szépen sorol a cukorrépa A tartalomból: Miért kellert a diszkrimináció A Közös Piac nemrég bejelentett importkorlátozó in­tézkedéseiről és ezek hatásairól a Magyar Rádió 188 óra című műsorban elhangzott nyilatkozatot közöljük. (2. oldal) Á fejlődés perspektívái Az ipari üzemek középtávú tervkészítésének tapasz­talatairól szól Balázs Miklós igényes, elemző írása. (3. oldal) Könyörtelenül Végh • Antal legújabb, nagy sikerű kötetéről közlünk is­mertetőt. (4. oldal) Befejeződön a munkásür- parancsnoko < III. országos tanácskozása Megdöbbentő eset foglal, koztatja és nyugtalanítja mind a mai napig szomszéd megyénk, Heves egyik kis, Eger közeli községének la­kóit. Az ok: néhány héttel ezelőtt, az első igazán szép vasárnap egy 17 éves hely. beli fiú azzal szórakozott, hogy motorbiciklis trükköket mutatott be az ámuló fa. lusiaknak. S hogy elismeré­süket tovább srófolja, vér. szemet kapva saját sikerén, két hasonló korú kislányt is felültetett még az ingatag kétkerekű járműre. A tragikus vég sajnos be. következett: a magamutoga­tó fiatalember és az egyik kislány lett áldozata a fele. lötlen és szabálytalan szó­rakozásnak, amely addig tar­tott, míg egy kanyarban, a szó szoros értelmében szin. te elszálltak. És hasonló esetet sajnos szinte napról napra hallani. (A legújabb fekete hét vége „eredménye": csupán a fő­városban tizenhat karambol, köztük halálos kimenetelű is.) S példákért nem kell ne­künk, nógrádiaknak sem Bu­dapestre, sem a szomszédos megyébe mennünk, a mi út. ainkon szintén történik sok­sok baleset, miként szerte az országban. Az okok között sokan az italozást említik fö helyen, mondván, hogy ná­lunk, magyaroknál ez az új „Mc bus Hungaricus”. Kétségtelenül igen nagy szerepe lehet — és van is - e ténynek a sok köziekedé, si balesetben. Kizárólag az italnak mégsem tulajdonít­hatjuk, hogy kis ország lé. tünkre nagy balesetgyártó nemzet lettünk. Sokkal in. kább közel járunk az igaz­sághoz, ha őszintén bevall, juk: sajnos, meglett fővel is gyakorta magamutogató ka. maszok módjára viselkedünk. És nemcsak éretlen meggon­dolatlanságról van szó, ha. nem egyféle erkölcsi önkont­roll időnkénti, esetenkénti teljes hiányáról. Józan ésszel fel nem fog­ható, miért képtelenek - és nem is kevesen - elviselni felnőtt emberek, ha kocsi, jukat egy másik autó meg. előzi, és miért akarjak ezt mindenáron megakouulyoz- ni. Elborult fejjel miért huj. szólják bele önmagukat és önmagukkal együtt a közle. kedésben részt vevő, éppen útjukba kerülő, vétlen társa­ikat kiszámíthatatlan kimé. netelű balesetekbe, kaiam- bolokba, tragédiákba. .. ? Ha nem gondolnánk a kö­vetkezményekre, ha nem tud. nánk sorolni számos szomo­rú példát, talán még meg is mosolyognánk a látványt, amikor a kis teljesítményű ko. esi vezetője fogcsikorgatva akar lépést tartani Volvók- kal, Mercedesekkel, netán meg is előzve egyik-másikat motorrepesztéssel, életveszé­lyes ügyeskedéssel, az ag­resszív vezetés megannyi megtestesítésével — a leg. alapvetőbb közlekedési sza­bályok durva felrúgásával. Élni veszélyes - hangzik egy nemrég megjelent kötet cime. Ha ez igaz — és saj. nos igen -, akkor legalább ennyire érvényes napjaink, ban, hogy: közlekedni élet- veszélyes! Mert az a jó szán. dékú felhívás, amely több gépkocsi hátsó szélvédőjét „disziti”, miszerint „legyünk barátok a közlekedésben” — csak naiv óhajnak tűnik. Nem­ritkán éppen az veszélyeztet gátlástalanul, aki efféle mat­ricák felragasztásával álcáz­za valódi - tehát agresszív - alkatát. Hogy mit lehet tenni el. lenük, arra mór vannak el­képzelések, s köztük az a naayon figyelemre érdemes, mely szerint pszichológiai vizsgálatnak is alá kellene vetni azokat, akik gépjármű­vezetői tanfolyamra jelent, keznek. így eleve ki lehetne szűrni a javíthatatlanul ag. resszrv alaotermészetűeket. Mert jelenlétük a közlekedés­ben - mindönkre veszély. ' Kun Tibor Nógrád megyében az idén 1330 hektáron vetettek cu­korrépát, ami a csekély csa­padék ellenére is szépen so­rol —, ahogy a szakemberek mondják. A hét végi esőzés bizonyára jót tesz az elkövet­kezendőkben a növénynek, meggyorsítva a növekedést. A nagyüzemekben nemcsak szépen kelt a vetés, hanem a tőozám is megfelel a kívá­nalmaknak. Kártevők ellen — idejében A megyében tizenegy gaz­daság és szövetkezet foglal­kozik cukorrépa-termesztés­sel az említett területen. Mindenütt idejében elvégez­ték a kártevők elleni véde­kezést, s ez is alapja a jó termésnek. Mint azt a nö­vényvédelem szakértői meg­állapították, a vegyszeres gyomirtást jó hatásfokkal vé­gezték el a legtöbb helyen. Ennek ellenére néhol föl­ütötte fejét többféle gyom, amit most felületkezeléssel, kultivátorozással és termé­szetesen hagyományos módon — kapálással — is irtanak. A legtöbb Palotáshalmon Nógrád déli részén, a Pa­lotáshalmi Május L Terme­lőszövetkezetben vetettek legtöbbet ebből a növényből, összesen 425 hektáron. A jö­vendő termés itt is szép re­ményekre jogosít, ha az idő­járás nem szól közbe. Ott, de ugyanígy a többi gazda­ságban, már a betakarításra készülnek. Mindenütt meg­felelő kapacitás áll rendelke­zésre. (A palotásiak Herrieau kombájnja mellé tavaly vá­sároltak egy Kleine adapteres masinát is. amelyik az őszön mutatkozott be — sikerrel.) A betakarítás szezonmunká­jában segíthet a termelők összefogása. Tanácskozás augusztusban A betakarítás neuralgikus pontja a szállítás. A Mátra- vidéki Cukorgyárak — aho­vá Nógrádból a cukorrépa kerül —, a gazdaságok kép­viselői, valamint a Volán és a MÁV illetékesei augusz­tusban találkoznak, hogy összehangoljak a tennivalókat. A cukorgyáriak érdeke megegyezik a mezőgazdasági nagyüzemekével, hiszen az volna a jó, ha az idén sike­rülne javítani a termés hek­táronkénti cukorhozamán. A gazdaságok szerint rajtuk már kevés múlik, az időjá­rást kellene az igényekhez „adaptálni”. Vasárnap Budapesten be­fejeződött a munkásőrna- rancsnokok kétnapos III. or­szágos tanácskozása, ame­lyen a résztvevő, mintegy fél­ezer hivatásos és társadalmi állományú parancsnok, illetve a közéletben kiemelkedően tevékenykedő munkásőr ér­tékelte a testület munkájának tapasztalatait, s megvitatta az elkövetkezendő időszak főbb feladatait. A vasárnapi ta­nácskozáson részt vett Pet- rovszki István, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője is. A kétnapos értekezeleten felszólaló ötvenöt munkás- őrparancsnok beszámolt egy­sége tevékenységéről, a szol­gálati, a kiképzési feladatok ellátásáról,' a munkásőröknek szűkebb pátriájuk politikai, gazdasági és társadalmi éle­tében betöltött szerepéről. Egyöntetűen hangsúlyozták: a testület megújulási folya­maton megy át, s ez lehető­vé veszi, hogy még sikere­sebben oldják meg feladatai­kat. Több felszólaló hangsú­lyozta, hogy a munkásőrök a szolgálattal és a kiképzés­sel járó teendőik ellátásához igen nagy segítséget kapnak családjuktól, s ezért külön köszönet illeti meg az áldo­zatokat is vállaló hozzátarto­zókat. A családi segítség elis­merésének szép példájaként emlékeznek a munkásőrök arra, hogy az országos pa­rancsnok köszönő levélben fejezte ki megbecsülését a 20, illetve 25 éve szolgálatot tel­jesítő munkásőrök feleségei­nek. A munkásőrség egyik fon­tos feladatának tekinti a fi­atalok szocialista szellemű nevelését — hangoztatták a felszólalók. A testületeknek az ország különböző pontja­in működő egységei sokat tesznek ennek érdekében: többhelyütt működnek úttö­rő- és Ifjú Gárda munkásőr­alegységek; osztályfőnöki órák keretében ismertetik meg a fiatalokkal a munkás- mozgalom történetét, a mun­kásőrség feladatait, szerepét, s a tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az if júság ér­deklődik a közelmúlt törté­nelme iránt. Vitaösszefoglalójában Bor­bély Sándor országos pa­rancsnok hangsúlyozta: a ta­nácskozás ismételten bizonyí­totta a munkásőrök eszmei egységét, elkötelezettségét a Magyar Szocialista Munkás­párt politikája mellett, vala­mint a testület fejlődését, megújulását. A munkásőröknek a jövő­ben is egyik legfontosabb kötelességük — mondotta —, hogy példamutatóan dol­gozzanak munkahelyeiken,: személyesen is járuljanak hozzá vállalataik gazdasági eredményeihez, vegyenek részt a fejlődést gátló aka­dályok felszámolásában. A munkásőrség a jó közösségi szellem, a családias légkör erősítésével hozzájárul olyan emberek neveléséhez, akik az élet minden területén megállják helyüket, tevéke­nyen részt vállalnak a köz­életben, fellépnek a hibás nézetekkel, a társadalmi nor­mákat sértő magatartással szemben. Rámutatott, hogy a testület a KISZ Központi Bizottságával és a Magyar Üttörők Szö­vetsége elnökségével együtt­működve továbbra is tevé­kenyen részt vesz az ifjúság nevelésében. Ennek során a jövőben a munkásőrség ar­ra törekszik, hogy a dolgozó fiatalok mellett nagyobb fi­gyelmet szenteljen az álta­lános és a középiskolákban, a szakmunkástanuló-intéze­tekben, a főiskolákon és egyetemeken tanuló ifjúságra — hangoztatta a vitazárójá­ban az országos parancsnok. (MTI) Évadnyitás a Balatonon Szombaton a balatonfüre­di móló előterében 121. al­kalommal tartották meg a vi­torlabontó ünnepséget, amely a hagyományok szerint a Balatonnál a nyári szezon nyitányának számít. Az ün­nepségen István János, a Veszprém Megyei Tanács el­nöke mondott beszédet, egye­bek között és méltatta a tó vízvédelmét szolgáló — a VI. és a jelenlegi VII. ötéves tervidőszakban, csaknem 8 milliárd forint költséggel já­ró — kormányprogram je­lentőségét. Ezután a Himnusz akkordjaira felhúzták a ha­jókra a fehér vitorlákat és koszorút dobtak a tó vizébe, majd több sportág látványos bemutatóit tekinthette meg a sok ezer főnyi közönség. Siófokon is ünnepélyes kül­sőségek között nyitották meg szombaton az idei balatoni évadot. Kulturális és sport- rendezvények követtek egy­mást, Búcsú a fő’skolái-ól A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intéze­tének diákjai hagyományosan május közepén rendezik meg iskolazáró, ballagási ünnepé­lyüket. Szombaton összesen 63 utolsó, azaz harmadéves hallgató vett érzékeny bú­csút az alma matertől, az in­tézet tanáraitól és technikai személyzetétől, a diáktársak­tól. Az ünnepségen dr. Lons- ták László, a salgótarjáni in- tézet igazgatója búcsúzott a végzősöktől, míg a város ne­vében dr. Balogh Miklós, a Salgótarjáni Városi Tanács elnökhelyettese mondott be­szédet. Az elköszönök kénvi­seletében Trigola Zsuzsa szólt. Majd a résztvevők meghall­gatták az intézmény Aula színkörének verses összeállí­tását. A főiskolások ballagási ünnepsége a városi felszaba­dulási emlékmű megkoszorú­zásával ért véget! ' * — Kcpck; Bcacze —

Next

/
Thumbnails
Contents