Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
Színházi esték Női Rövid két hét leforgása alatt ez a második produkció, amelyik a Dunaújvárosi Bemutatószínpadról eljutott Salgótarjánba, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központba. Lars Norén Az éjszaka a nappal anyja és a mostani mű, Franca Rame—Dario Fo Női sorsokja után bizonyos mértékig a koncepcióra is következtethetünk. Ogy tűnik, hogy a dunaújvárosi színpad a mai, nyugati lélektani fogantatásé színdaraboknak kínál terepet, nem riadva vissza az extremitásoktól, a szabadszá- júságtól. A művek középpontjában az egyes ember és a család kapcsolata áll. Kendőzetlen nyíltsággal mutatva azokat a repedéseket, sőt szakadékokat, amelyek az együttélés során ebben az összetartozó, egységes közegben keletkeztek. A Női sorsok — éppúgy, mint a svéd darab — magyarországi bemutatónak számít. A kezdeményezés, a választás bátorságra és önbizalomra vall. A téma által lazán összefüggő ■ monológsor kerekíti ki a drámát, amely teljesen tisztességes szándékkal és tettel a nők kifosz- tottságáról, megalázottságáról tár elénk egy meglehetősen kiábrándító és reménytelen, bár mindenképpen valósnak és igaznak látszó képet. Magunk is tapasztalhatjuk naponta, hogy mindenféle kinyilatkoztatás, javító igyekezet ellenére a nők továbbra is. (noha közelsem annyira, mint évtizedekkel ezelőtt) hátrányos helyzetben vannak: sok családban nem tekintik többnek, mint derék bejárónőnek, unalmas, lompos szeretőnek, akit azonban etetni es vigyázni kell, de csak azért, hogy a kényelmünk folyamatosan biztosítva legyen. Veress Sándornak, a Svájcban élő magyar zeneszerzőnek „A csodáiujrulya” című táncjátékát Eok Imre koreográfiájával láthatja a nyáron a gyulai Várszínház közönsége. A Paulina Béla szövegére 1937-ben íródott táncjáték a Rómában élő Milloss A«réll koreográfiájával! járta Székesfehérvárott, a Videoton oktatási központban rendezik meg május 30-tól június 1-itg a mozgássérültek első országos kulturális fesztiválját. A gazdag programot kínáló rendezvényre háromszáznál több vendéget várnáik. Festészeti és grafikai tárlatot nyitnak a mozgássérült njűvészek munkáiból, a résztvevők számára irodalmi és zenei műsort, művelődési totót rendeznek, amaA szerző házaspár — ez derül ki darabjukból — kitünően ismeri az olaszországi viszonyokat, amelyek szerény tapasztalataink szerint különböznek más nyugateurópai „modell’-ektől. sokkal közelebb állnak a mieinkhez. Alighanem ezt vette észre Beke Sándor rendező, aki színpadra állította a monológfüzért. Munkáját elismerés illeti. Színészeit nem köti gúzsba, hagyja őket játszani, alakot teremteni, arra azonban vigyáz, hogy a figurák és a helyzetek lélektanilag ésszerűen és megalapozottan viselkedjenek, azaz egy-egv fals hang nehogy megrontsa a valóságteremtés illúzióját, miközben nein leplezi előttünk azt sem, hogy játékot látunk, a valóság mását. Különösen a játéktérrel kívánja ezt érzékeltetni. A színpadkép csupa ezüstös fólia, mögüle átsejlő, főként női alakokkal. Elég néhány tárgy helyét megváltoztatni — ez a töFekvés az utóbbi esztendőkben általános és erős —, máris új helyszínen vagyunk. E kirakat fölött mintha véres bábudarab lebegne a vízen, s hurkok, kötelek lógnak alá (áldozatra várva?). E színpadkép a női sorsok szimbolikus sűrítménye: a csillogásé, a látványosságé és a fenyegetettségé. S, bármenyire is találó, nem nyeri meg tetszésünket. Ez a koszos szürkeség rátelepszik mindenkire, azokra a nőkre is, akikkel eredendően szimpatizálnunk kellene. Beke Sándor ezzel a színpadképpel tehát saját rendezői törekvéseit gyengíti. Ennél azonban nagyobb hibája van a salgótarjáni — pénteki — előadásnak. Fordított sorrendben kezdődik be a világ színpadát. Zenéjét már előadták Magyarországon, de balettként a gyulai bemutató lesz „A csódafuru- lya” első hazai előadása. A táncjáték Gyulán is Milloss Aurél közreműködésével kerül színre július 19-én, 20-án és 21-én. tőrfilmeket vetítenek. Kirándulást szerveznek a pá- kozdi Szúnyog-szigetre, s a fesztivál vendégei idegenvezetők kalauzolásával megismerhetik a székesfehérvári nevezetességeket. A fesztivált ezentúl minden évben szeretnék megrendezni, hogy találkozási, bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a mozgássérült amatőr alkotóknak, művészetkedvelőknek. (talán színészi elfoglaltság miatt). A második részt — a magányos asszonyt — látjuk először, az elsőt — a csöves anya, a munkásnő, a kurva történetének t egymás- utániságában — másodszorra. A monológok technikailag lehetőséget adnak a sorrendiségre. tartalmilag azonban egészen másról lesz szó. A magányos asszony című rész egyébként is jóval nagyobb lélegzetű, horderejű a többinél; ugyanakkor ebben fellázad az asszony: béna. ma- lackodó sógorát letaszítja a lépcsőkön. Lelövi a nyálas kukkolót, és várja a következő ellenfelet —. aki lehet a férj, lehet a szerető, vagy más is. Tulajdonképpen az első rész történetei szintén ezt a lázadást készítik a maguk módján elő. Ügy látszik, a szorult helyzetből csak ezen a módon lehet kitörni. Ezzel szemben a salgótarjáni előadáson azzal a „megnyugtató” gondolattal kelhetünk fel székünkről, hogy egye fene, nincs mit tenni, mindnyájunknak egy a története. A cselekvésre buzdításból így lesz belenyugvás. Rame és Fo vérbő humorral, nagy színpadi ismerettel írta meg a darabot. De semmi olyat nem mondanak, amit ne tudtunk volna a női sorsokról — alcímében az erogén zónákról. A gondolatok közhely szinten rekednek. Vagyis, úgy jártunk, mint azzal a guszta kis höliggyel, aki útotársurrkkud jutott a pesti gyorson: örültünk a jelenlétének, de nem tett kiváncsivá, hogy újra lássuk. A színésznők egytől egyig kiválóak. A Női sorsok sikere Margittal Áginak, Pécsi Ildikónak és Fehér Annának nagymértékben köszönhető. Sulyok László Operaházi emlékplakettek átadása Az Oláh Gusztáv-emlék- pl&kettet — Pátzay Pál alkotását, amelyet az Operaház kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művészének, főrendezőjének, vezető díszlet- és jelmeztervezőjének emlékére a testvére alapított — kilencedik alkalommal adták át, az idén Pitti Katalin Lisztdíjas magánénekes kapta meg. A Komor Vilmos-em- lékpiakettet ugyancsak kilencedik alkalommal adták át — a plakettet a Kossuth- díjas kiváló karmester emlékére leánya alapította. A Borsos Miklós készítette művészeti díjat Patkó József vezető korrepetitor vette át. A Székely Mihály-emlékplaket- tet Csillag István szobrász- művész munkáját, amelyet a Fészek művészklub alapított a kétszeres Kossuth- díjas kiváló művész emlékére — immár 23. alkalommal ítélték oda, a díjat ezúttal Berczellv István magánénekes nyerte el. Veress Sándor-táncjáték Gyulán Mozgássérültek országos fesztivállá Réti Zoltán kiállítása Nőtincsen A vizuális-esztétikai nevelés egyik sarkalatos pontja, hogy iskoláskorban kell az alapokat lerakni, hogy felnőttként ne passzív szemlélői, hanem aktív befogadói legyünk a mai kor képzőművészeti, alkotásainak. Ezt ismerték fel Nógrád megye kis falujában azok a lelkes pedagógusok, akik az új iskola, társalgójában létrehozták a galériát. Pár hónapos működése alatt az új iskolagaléria számos kiállításnak adott otthont. Bemutatták M. Tóth István festőművész anyagát. Jó kapcsolatot építettek ki a zebegénvi Szőnyi István-em- lékmúzeummal. amelynek eredményeképpen egy Szőnyi /stwin-emlékkiállítást is megrendeztek. majd ezt követték id. Szabó István szobrai, remekbe szabott fafarágásai. A legújabb — májusi — kiállításra is nagy lelkesedéssel készült az egész iskola, hiszen a megye egyik elismert festőjét. Réti Zoltánt hívták meg Balassagyarmatról. Réti Zoltán képei ünnepi díszbe öltöztetették a nótincsi iskolagalériát, melynek megnyitóján a váci Bartók Béla Zeneiskola tanárai adtak ünnepi műsort. Diákok és felnőttek újra és újra felfedezik a művész képein szűkebb hazájuk, a nógrádi táj szén- ségét. az ember és a táj kapcsolatát. hiszen művészetében ezt emeli mindannviunk száméra emlékezetessé, magasztossá. Festészetét két belső indíték határozza meg, a nógrádi táj szeretete és Madách szelleme. Oko.s mértéktartással merít a táj karakteréből. Madách eszmevilágából. Képei egyrészt gyönyörködtetnek, másrészt fontos hidat építenek az ember és a külvilág közé. A látogató azonnal vonzódik a képekből áradó tiszta kifejezések iránt. Ez azért van, mert az alkotó nem kíván elvonatkoztatottan, az álszecesszió bonyolult szerkesztéséhez igazodni, hanem korunk egyre fáradó és kimerülő látásvilágát szabja át nekünk az áhított érthetőség jótékony nyugalmával. Napjainkban sokan tetszetősen alkotnak, de egyre kevesebben, akik mögött a kimondott szó, megformált kép emberi, történelmi hitele áll. Réti Zoltánt azért kell becsülnünk, mert nem csupán mélvséges mondanivalója van. de azt ki is tudja mondani a festészet formanyelvén. Képei méltán jutottak a hazai kiállítóterme- ken kívül Szófiába. Katowicébe, Londonba vagy Tokióba Alkotásai most a nótincsi iskolagalériában teszik ünneppé. varázslatossá hétköznapjainkat, hisz képeinek legnagyobb érdeme az. hogy a műértők és szakértők szűk körén túl terjeszti ki hatásának hatalmát mindazokra, akikben él a vágy a széD. a művészi iránt. És ez a nőtincs! nedagógnsokban és gyerekekben megvan. Papp László Pedagógusok alkotóműhelyének bemutatkozása Nagy érdeklődés közepette nyílt meg szerdán az a kiállítás, amelyet a pedagógusok vizuális alkotóműhelye tagjainak műveiből rendeztek Salgótarjánban, a Lovász József Általános Iskolában. A megye pedagógusainak alkotóműhelye egy éve működik, s nem csak rajz szakos tanárokat, de tanítókat és óvónőket is tömörít. A közösség, a Nógrád Megyei Pedagógus Továbbképzési Kabinet támogatásával tevékenykedik, megfelelő teret, lehetőséget biztosítva, a közös munkára, a módszertani továbbképzésre. A vizuális nevelésnek nagy fontosságot tulajdonító Lovász általános iskola galériájában eddig egy-egy alkotó, műveiből rendeztek kiállítást, ez az első kollektív tárlat, mint ahogyan a pedagógusok alkotóműhelyének is ez az első kollektív bemutatkozása. Az iskolagalériában harminchárom pedagógus műveit állították ki. A nagy jelentőségű eseményt az ének-zene tagozatos iskola kórusa tette ünnepélyesebbé, majd dr. Horváth István, a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője szólt a nagyszámú közönséghez. Megnyitó beszédében hangsú* lyozta. hogy a kiállítás léte, az alkotóműhely működése igen fontos az oktatás szempontjából, hiszen a mindennapi oktató-nevelő műnk» színvonalát is meghatározza a pedagógusok alkotó kedve, ambíciója. Az iskolagaléria hagyományainak megfelelően a kiállító pedagógusok emléklapot. vettek át az ünnenség végén Nádasdi Istvántól, az is kola igazgatójától. A kiállítás a tanév végéig látható. j Népművelők tanácskozása Szolnokon Országos tanácskozást tar- tarnak Szolnokon május 26— 28-án a szövetkezeti népművelők. A Magyar Népművelők Egyesülete és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek rendezte tanácskozáson ipari, fogyasztása és mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó népművelők, egyesületi tagok találkoznak. hogy számot adjanak ágazatuk, területük közművelődési eredményeiről, gondjairól. Céljuk az is, hogy jobban megismerjék egymás munkáját, s az így szerzett tapasztalatokat hasznosítsák tevékenységükben. A találkozónak külön jelentőséget ad, hogy ez év őszén tartja kongresszusát a három szövetkezeti ágazat. A tanácskozáson többek között; megvitatják majd, hogy miként segítik a szövetkezetek és az érdekképviseleti szervek a szabad idő kulturált és tartalmas eltöltését, hogyan támogatják az amatőr művészeti csoportok, klubok munkáját. Szó lesz arról is, miként ápolják a szövetkezetek tagjai a gazdag népművészeti hagyományokat, s megvizsgálják azokat a további lehetőségeket, amelyek megkönnyíthetik, jobbá és gazdagabbá tehetik a népművelők tevékenységét. műsor KOSSUTH RADIO: •.29: Egy kis figyelmet kérek* 8.30: Alessandro SoarLatti: Amor kertje. 9.39: Sebestyén András: Vidámságok fúvószenekarra. Nefelejcs. • 10.05: Diákfélóra 10.35: Decsenyi János: Kati dalai. BO-69: Kocsis Albert (hegedő) és Szabó Csilla (zongora) szonátafelvételeiből. tU&i A tulajdonságok nélküli ember. 12.90: Ki nyer ma? 12.45: A drámain túl, a neheze előtt. 13.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. (Ism.) 14.26: Operettfinálék. 15.00: Shakespeare — mindönkinek. IV. Troilus és Cressida 15.30: Nóták: Molnár Júlia és S. Bíró Antal énekek 16.05: Révkalauz 17.00: Ezt láttuk a tv_ben is, avagy egy magyar maffia. 17.23: Kamarazene. 19.15: Rádiószínház: Az élet oty rövid. 19.50: Koréh Endrére emlékezünk 20.45: Bruckner: ül. szimfónia. 21.40: Vállalkozók a tudományban. V. rész. 22.20: Tíz pero külpolitika. 22.30: Ettél Sussman operaártá- kat énekel. 22.49: Gondolkodás a képességről 23.59: A dszessz világa 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél uán— PETŐFI RADIO 8.05: Nóták: Kovács Andor gitározik 8.20: A Szabó csa-lád. (Ism.) 8.50: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. — Zenés délelőtt. 12.10: XX. századi fúvósindulók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám — Bobby Darin. 14.00: Randevú a Jókai-khibban 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Öperaslágerek. (Is*m.) 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Népzenei kamara- hangverseny. 16.15: Rock hangversenyekről 17.08: Dzsessz: Charlie Byrd, Barney Kassel és Herb El Me gitározik. 17.30: Zöld telefon. 18.30: Slágerlista 19.05: OperettkedveOŐknek 20.03: A Poptarisznva dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy. színpada: Mi lenne, ha...? 22.15: Népdalok, néptáncok. 23.30: Klasszikus operettekből. 015: Ejfél után... MISKOLCI STtTDfO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, Időjárás. EL05-: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Csonka László (A tartalomból: Hová lett a régi fürdő? — Ahol Mátyás király is megfordult — Telkibánya — Toll- beszéd. Németh Miklós Attila jegyzete — Látogatóban Ujszászi Kálmánnál.) 18.00: Észak-magyar- ország krónika. 18.25—1830: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ? 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: iskoLatévé 9.25: Orosz nyelv, (közép iskolásoknak) 9.45: Starsiky és Hutch 10.35: Kaukázus, Grúzia, napfény 11.15: Képújság 15.35: Iskoliatévé S zórak aitón/oez 15.55: Kamera 16.30: Hírek 16.:5s Meghökkentő mesék 17.00: Képújság 17.05: Reklám 17.15: V. nemzetközi karmesterverseny 17.95: Üj Reflektor-magazin 18.55: Reklámfilmverseny 19.05: Tévétoma 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Korúid ki élve 21.15: Hírháttér 22.05: A hét műtárgya 22.10: Betű reklám 22.16: Híradó 3. 22.25: Himnusz 2. MŰSOR: 16.35: Képújság 16.40: Pedagógusok fóruma 17.15: Játsszunk bábszínházát! 17.50: Telesport 18.15: Jenny. Norvég—NSZK tévéflkn. Ill/l. rész (ism.) 19.30: Jozef Suk: Esz-dúr szerenád. Op. 6. (isim.) 20.00: Titkos fegyverek 20.50: Régi holland mesterségek 21.00: Híradó 2. 21.20: Reklám 21.30: Jenny. TTI/2. rész 22.59: Képújság BESZTERCEBÁNYA? 19.30: Tv-h íradó 20.05: Az ördög pénze. Tv-játék 1. rész 21.16: Évforduló. Dokumentum műsor l. 21.40: Bá.nyászkantáta 21.55: A utó sok-motorosok magazinja 22.35; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.05: Magic fesztivál. Bratislava ’»5. 20.55: V. Najdenov Bulgaria énekel 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelöntés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Nemzetközi női-férű tornáezverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 háromnegyed 6-tól: Az elvarázsolt dollár. Színes magyar bűnügyi filmvígjáték. 8-tól: Párizs, Texas (14). Színes, szinkronizált NSZK-film. — József Attila: 6-tól: Alkony sugárút. Amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Vad banda (18). Színes, szinkronizált amerikai western. ISKOLAM^^T; Roeco és fivérei I—IT. — Ma da eh Kamara: Danton (14). Színes, francia—lengyel koprodukció. — Pásztói Mátra: ,Töji és lásd I—n. (16). Színes szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Vaskos tréfa (14). Színes, szinkronizált o»as2 fhmvfejáték. —• Kísterenyei Petőfi: Falfúró (16). Színes magvar filmvígiáték — Nagylóc: ' a smaradff románca (14). Színes, szinkronizált USA-kaiandfüm. — Jobbágvi: Rohani velem! Színét magyar ifjúsági film. 4 MÓGRAD - ,1986. május 15„ csütörtök /
