Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
Mihail Gorbacsov beszéde a szovjet televízióban Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára szerdán este beszédet mondott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremja című műsorban. Az alábbiakban részleteket közlünk beszédéből: Jó estét Elvtársak! Önök mindannyian tudják, hogy nemrég baj ért bennünket, szerencsétlenség ■történt a csernobili atomerőműben. A szerencsétlenség fájdalmasan érintette a szovjet embereket, megrázta a nemzetközi közvéleményt. Figyelembe véve a Csernobiliján történtek rendkívüliségét és veszélyességét, a Politikai Bizottság vette kezébe a szerencsétlenség \ lehető leggyorsabb felszámolására. következményeinek koráltozósára irányuló munkák megszervezésének egészét. Lényegében a nap huszonnégy órájában folyik a munka. Mozgósítottunk mindent, ami csak rendelkezésünkre állt az egész ország tudományos,, műszaki és gazdasági lehetőségeit tekintve Mi is történt? A szakemberek jelentései szerint, miközben folyt a negyedik blokk terhelésének tervszerű csökkentése hirtelen megnőtt ' a reaktorteljesítmény. A jelentős gőzkitermelődés és az azt követő reakció hidrogén képződéséhez vezetett, majd annak robbanásához, a reaktor összeomlásához és az ezzel kapcsolatos radioaktív kilövetéshez. Egyelőre még korai véglegesen meghatározni a sae- rencsétlenség okait. Mint már említettem, először kerültünk szembe olyan jellegű rendkívüli esemény- nyel, amikor arra volt szükség, hogy gyorsan megzabolázzuk az ellenőrzés alól kikerült atom veszélyes erejét, és a lehető legkisebbre korlátozzuk a szerencsétlenség méreteit. Nyilvánvaló, voít, hogy súlyos a helyzet. Sürgősen és szakszerűen kellett értékeim ezt a helyzetet S amint megkaptuk az első megfázható információkait, azokat a szovjet emberek rendelkezésére bocsátottuk és diplomáciai csatornákon továbbítottuk a külföldi országok kormányainak. A kialakult helyzetben elsődleges kötelességünknek — rendkívül fontos kötelességünknek — ítéltük, hogy biztonságba helyezzük a lakosságot. hatékony segítséget nyújtsunk a sérülteknek. Pár óra alatt kitelepítették az erőmű melletti település lakéit, s később, amikor világossá vált, hogy potenciálisan veszély fenyegeti az emberek egészségét a környező övezetben, ezeket az embereket ugyancsak biztonságos körzetekbe szállítottuk. Ez ez összetett munka rendkívüli gyorsaságot, szervezettséget és pontosságot követelt meg. S mégis a megtett intézkedések több embert nem tudtak megóvni. A szerencsétlenség pillanatában két ember halt meg: Vlagyimir Nyikolajevics Sasunok, az automatikus rendszerek beáll ítója. és Valerij Ivanc? vies Hagyemcsuk, az atomerőmű operátora. A mai napig 299 embert szállítottak kórházba, különböző súlyos- sági fokozató sugárbetegségek diagnózisával. Heten közülük meghaltak. A többiek minden lehetséges orvosi segítséget megkapnak. Az SZKP KB és a szovjet kormány nevéhen mély részvétemet fejezem ki az elhunytak családjainak, hozzátartozóinak. a dolgozók kollektíváinak, mindazoknak, akit érintett ez, a szerencsétlenség, akinek személyes veszteséget okozott. A szovjet kormány gondoskodni fog az elhunytak családjairól és a M "síitákról. A legnagyobb elismerést é''^emljk azoknak o köméit NÓGRAD - 1986. teknek a lakosai, ahol szívélyesen befogadták a kitelepítetteket. Az SZKP KB és a szovjet kormány levelek, táviratok ezreit kapja, szovjet emberektől és külföldi állampolgároktól is, akik együttérzésükről, és támogatásukról biztosítják a károsultakat. Sok szovjet család kész arra, hogy gyerekeket fogadjon be a nyári hónapokra, sokan anyagi segítséget ajánlanak fel. Olyanok is szép számmal vannak, akik azt kérik, hogy a baleset térségébe küldjék őket dolgozni. Megismétlem, az, embereknek történő , segítségnyújtás marad továbbra is első számú feladatunk. A meghozott hatékony intézkedéseknek köszönhetően ma már elmondható, hogy a legrosszabban túljutottunk. Éppen ezért a mai nap legfontosabb feladata a baleset következményeinek felszámolása. Széles körű programot dolgoztak ki és hajtanak végre az erőmű és az erőműhöz tartozó lakótelep, az épületek és berendezések sugármentesítésére. Erre a feladatra összpontosítottuk a szükséges emberi és anyagiműszaki forrásokat. A kérdésnek még egy vonatkozásáról kell beszélnem. A csernobili események külföldi visszhangjára gondolok. A világ egészében —, s ezt hangsúlyozni kell — megértéssel viszonyult a minket ért bajhoz és a bonyolult helyzetben tett lépéseinkhez. Mélységesen hálásak vagyunk a szocialista országok beli barátainknak, akik kifejezték szolidaritásukat a nehéz pillanatban a szovjet néppel. Elismerésünket fejezzük ki más országok politikusainak, közéleti személyiségeinek az őszinte együttérzésért és támogatásért. Köszönetünket fejezzük ki a külföldi tudósoknak és szakembereknek, akik együttműködési készségüket nyilvánították. Kellőképpen értékeljük azt az objektív magatartást, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és vezér- igazgatója, Hans Blix tanúsított a csernobili atomerőműben történtekkel kapcsolatban. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül és politikai értékelés nélkül azt sem, hogyan fogadták a csernobili eseményeket egyes NATO- országok — különösen az Egyesült Államok — kormányai, politikusai és tömegtájékoztatási eszközei. Egészében véve, a lelkiismeretlen és rosszindulatú hazugságok garmadájával találtuk szemben magunkat. Szervezőit természetesen nem érdekelte sem a balesettel kapcsolatos hiteles tájékoztatás, sem az emberek sorsa Csernobilben, Ukrajnában, Belorussziában, bárhol másutt, bármely más országban. Nekik csupán ürügyre volt szükségük, hogy megkíséreljék befeketíteni a Szovjetuniót, annak külpolitikáját, hogy gyengítsék a nukleáris kísérletek betiltására, a nukleáris fegyverek felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések hatását. Mindez világosam megmutatkozott a -hetek” vezetőinek a közeim últbam lezajlott tokiói találkozóján is. Az Egyesült Államok uralkodó körei és legbuzgóbb szövetségeseik — ezek körül mindenekelőtt az NSZK-t emelném ki — a történtekben újaibb lehetőséget láttak arra, hogy további akadályokat állítsanak az amúgy is nehézkesen haladó kelet—nyugati párbeszéd fejlesztésének, elmélyítésének útján, hogy igazolják a nukleáris fegyverkezési hajszát. Mi egészen másként fogtuk fel ezt a tragédiái. Űiabb riasztó jelzésként, újabb fe- nvegető intésként értelmez- riik, amelv arra figvelmeztet, ho?v az atomkorszak űifaita noltttkai gondolkodást és új"•n-iérj , május 15., csütörtök Számunkra a Csernobil múlhatatlan tanuisaga az, hogy a tudomanyos-tecnnika» ror- rauuiiom tovabcu kiooniakoza- sanak körülményéi között a teenmika megbizhatósaiganak, biztonságosságának kérdéséi, a fegyelem, a rend és a szerve- zettseg kérdései elsődleges jelentőséget kapnak. A legszigorúbb köve Le .inén veket Kell támasztanunk mindenütt es mindenben. Továbbá. Szükségesnek ítéljük, hogy sikraszailjunk a2 együttniaködes komoiy elmélyítéséért a ísemzetkozi Atomenergia Ügynökség (INAU) keretein beiül. Miről ls kellene e,gondoLkodnunk ? ELŐSZÖR: Létre kell hozni a nukleáris energetika biztonságos fejlődésének nemzetközi renojet, minden a tom- energetikával foglalkozó állam szoros egyútemuködese alapján. Egy ilyen rend keretein belül meg kell teremteni a gyors tájékoztatás és információszolgáltatás rendszerét az atomeröművi szerencsétlenségek és balesetek esetére, különösen, amikor ezt radioaktív-kicsapódás kíséri. Ugyancsak ki kell alakítani — mind kétoldalú, mind pedig többoldalú alapokon — annak nemzetközi mechanizmusát, hogy a leggyorsabb kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnál; veszély- ■ helyzetek kialakulása esetén. MÁSODSZOR: E kérdéskör megtárgyalása érdekében indokolt lenne, hogy a NAÜ égisze alatt nagy tekintélyű nemzetközi különér tekezletet hívjunk össze Bécsben. HARMADSZOR: Figyelembe véve, hogy a NAÜ-t még 1957-ben alakították meg, s anyagi és személyi feltételed nem felelnek a korszerű nukleáris energetika fejlettségi szintjének, célszerű lenne növelni e különleges nemzetközi szervezet szerepét és lehetőségeit. A Szovjetunió kész erre. NEGYEDSZER: Meggyőződésünk szerint a békés célú nukleáris tevékenység ve- sízéliytelen fejlesztését biztosító intézkedésekhez arra van szükség, hogy aktívabban bevonjuk ezekbe az ENSZ-et és olyan szakosított intézményeit, mint az Egészségügyi Világszervezet, (WHO), és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Mindemellett nem szabad elfelejtenünk, hogy egymástól kölcsönösen függő világunkban a békés célú atom problémái mellett létezik a katonai felhasználású atom problémája is. Ez ma a legfontosabb. A csernobili szerencsétlenség ismételten rávilágított, hogy milyen beláthatatlan következményekkel járna, ha az emberiségre nukleáris háború szakadna. Hiszen a felhalmozott nukleáris készletek a csemobnilinél szörnyűbb katasztrófák ezreit és ezreit hordozzák magukban. Abban a helyzetben, amikor a nukleáris kérdések iránt fokozódott a figvelem. a szovjet kormány mérlegelve saját népe és az egész emberiség biztonságával összefüggő minden körülményt, úgy döntött. bogv meghosszabbítja a nukleáris kísérletek egyoldalúan meghirdetett moratóriumát ez év augusztus R-ig. azaz addig a napig, amikor — immár több mint negwen év-e — Hirosimára ledobták az első atombombát. amely prriHo-oii százezreinek pusztulását okozta. Ismételten felszólítjuk az Egyesült Államokat arra, hogy teljes felelősséggel mérlegelje az emberiség felett lebegő veszély nagv.ságát, és hallgasson a világközösség szavára. Bizonyítsák ténylegesen is az Egyesül Államok vezetői, hogv aggódnak az emberek életéért és egészségéért. Megismétlem Reagan amerikai elnöknek azt a javaslatomat. hogy haladéktalanul tartsunk találkozót, bármely európai ország fővárosában, amely kész fogadni minket, vagv. mondjuk, akár Hirosimában is. és állapodjunk meg a nukleáris kísérletek betiltásáról. Várkonyi Péter hazaérkezett az NDK-hóI Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szerdán befejezte Oskar Fischemek, az NDK külügyminiszterének meghívására, a Német Demokratikus Köztársaságban tett kétnapos hivatalos. baráti látogatását. A magyar külügyminisztert szerdán fogadta Erich Honee- ker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph. a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A tárgyalásokon megelégedéssel állapították meg. hogy a magyar—NDK kapcsolatok az élet minden területén, mindkét nép javára előnyösen fejlődnek. Kifejezték kormányaik szándékát a két ország együttműködésének elimélví- tésére. a két nép barátságának további erősítésére. A külügyminiszterek aggodalommal szóltak arról, hogy az utóbbi időben az imoeria- liamus konfrontációs politikája következtében a nemzetközi helwet veszélvesebbé vált Meeállapítottáik. hogv a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó óta még nem következett be fordulat a fegyverkezési verseny megfékezésében, a fegyverzetkorlátozás- bam és a leszerelésben. Nem javult a nemzetközi kapcsolatok légköré, A miniszterek hangsúlyozták. hogy ma minden lehetőséget ki kell használni a békét fenvegető veszélyek csökkentésére. Ennek szellemében méltatták a háborús veszély elhárítására, a leszerelésre irányuló nagy horderejű szovjet kezdeményezéseket, a Varsói Szerződés reális és konkrét békejavaslatait A népek azt várják, hogy valamennyi érintett fél alaposan mérlegelje e javaslatokat és azokra konstruktívan válaszoljon. A két ország kész folytatni a párbeszéd, az érintkezések és a kölcsönösen előnyös eevüttműködés politikáját társadalmi berendezkedésétől függetlenül minden állammal, amely a nemzetközi biztonság megerősítésén, az eovhilléshez való visszatérésen munkálkodik. A külügyminiszterek nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak és re- ménvüket fejezik ki. hogy a stockholmi konferencián mielőbb. valamennyi felet kielégítő eredmény születik. Országaik arra fognak töreked-- ni, hogy a bécsi utótalálkozó hatékonyan előmozdítsa az európai enyhülés ügyét az éleit minden területén. A miniszterek rámutattak arra. hogy a válsággócok, a különböző agressznós cselekmények, más országok fenveJ getése elkerülhetetlenül rontják a nemzetközi viszonyokat. Hangsúlvozták, hogy mielőbb el kell érni a közel- és közép-keleti, a dél-afrikai, a közép-ameri kai és más feszültséggócok átfogó, tartós békés és igazságos rendezését. A megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság nvil- vánult meg. Várkonyi Péter hivatalos baráti látogatásra hívta meg Magyarországra Oskar Fisehert. aki a meghívást köszönettel elfogadta. ■ir Várkorrri Péter külügyminiszter szerdán a kora esti órákban hazaérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Georg Folk, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti ngigvkövetséoének ideiglenes ügyvivője fogadta. Nőtt a népi ellenérzés tekintélye (Folytatás az 1. oldalról.) feladatok megoldásában nagy jelentősége van annak a biztos politikai háttérnek, amelyet a párt és a tanács teremtett a NEB munkájához. A KNEB arra sarkallja az alsóbb szintű bizottságokat, hogy a helyi feladatokból a párt- és állami vezetéssel egyeztetve válasszák ki a legfontosabbakat, és csak any- nyit vállaljanak fel, ameny- nfit felelősséggel, lelkiismeretesen el tudnak végezni. A tavalyi és az idei gazdasági elmaradás miatt ne a külső tényezőkre hivatkozzunk — mondta a KNEB elnöke. inkább belső tartalékaink feltárásán munkálkodjunk. Felhívta a figyelmet a vizsgálatok alaposabb előkészítésére, a hasznosulás figyelemmel kísérésére. A számon kérésen kívül kiemelte a jó tapasztalatok terjesztésének fontosságát. A vitában a hozzászólók beszéltek a szakcsoportok munkájáról. a vizsgálatok alapján született javaslatok hasznosulásáról, a népi ellenőrök munkája feltétel- rendszerének gondjairól, a testületi tagok, aktivisták tevékenységének szépségeiről, problémáiról. ☆ A Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottság szerdán délután ülést tartott A testület Molnár István einöká jelentése mellett megvitatta a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól végzett vizsgálat tapasztalatait. Több év munkáját áttéteivé a népi ellenőreik arra a megállapításra jutottak, hogy a közművelődési feladatok végrehajtásában — az egyes területeken tapasztalható ellentmondásokkal. megtorpanásokkal együtt — eredmények születtek Pásztón és vonzás- körzetében. * A vizsgálat rámutatott, hogy átrendeződtek. változtak a művelődési igények, s ez szoros összhangban van a társad "lomban és eazdasáurban bekövetkezett folyamatokkal. Példáinak okáért: mesnőtt az érdeklődés a mindennapi kultúrához, a második gazdasághoz kapcsolódó ismeretek és szolgáltatások iránt. Ezzel szemben kisebb az igény, a művészeti kultúra iránt. A vizsgálati összefoglaló megállapította, hogy — elsősorban a kisebb településeken — csökkent a művelődés közösségi alkailmainaik vonzása. ugyanakkor eredményes kezdeménvezések születtek az új művelődési formákban. Ez a folyamot örvendetes intenzitással jelen van Pásztón is, példáiként említették a Cso- hánv Baráti Kör és a városszépítő egyesület működését. A városi szerepkörrel Pásztó erősítette a kulturális központi teendőket, intézményeinek hatását a környező településekre. A népi ellenőrök megállapították azt is, hogv a vizsgált községi •tanácsok művelődért ránvitó tevé’-epv- séBe a hetei önállóság és felelősség növekedésével nem áll aránvben. A tartalmi irá- nvító munka mai-ran csak formális eVő«orhan a tárgvi és technikai feltétetek számbavételére szorítkozik. Emlékülés a szénbányáknál (Folytatás az 1. oldalról.) a nógrádi akna üzemekben, többek között a gépesítésről, a szociális ellátás javításáról, a bányászlakás-akció eredményeiről. Végezetül az évforduló alkalmából átadta Zsuffa Miklósnak. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete emlékzászlaját. Báli Nándorné dr., a Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének titkára arról a sokoldalú együttműködésről szólt a tanácskozáson, amely a Nógrádi Szénbányákkal kialakult az egészségne- ve'ő. az egészségvédelmi munkában. Üdvözölték az emlékülést. a szénbányák külföldi testvérvállalatainak képviselői is. Ezután Czipper Gyula Kiváló munkáért miniszteri és Kiváló dolgozó kitüntetéseket adott át a munkában élenjáró bányászoknak. Első alkalommal került sor a Zsern- linszky Rezső-emlékérem átadására, amelyet a bányászati és kohászati egyesülés, valamint a szénbányák alapított. Az elismerést tizen kapták meg. olyanok, akik a legtöbbet tették a bányaüzemek műszaki fejlesztéséért. Az emlékező bányászokat ezt követően ünnepi műsor köszöntötte. Négy határozat született az FKP KB ülésén A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága kétnapos ülésen vizsgálta meg a belpolitikai helyzetet és ezen belül különös figyelmet szentelt a francia társadalom átalakulásának, a munkásosztály szerkezetében bekövetkezett változtatásoknak. A KB négy' határozatot hozott — az egyik a párt országos tanácskozásának 1987 márciusára történő összehívásáról szól. A belpolitikai helyzetről Claude Billard tartott referátumot. Részletesen elemezte a március 16-i választások és a jobboldali kormány megalakulása óta létrejött helyzetet. Le Guen hangsúlyozta, hogy az objektív körülmények közelítik egymáshoz a munkás- osztály különböző alkotóelemeit. Az FKP-ra tehát az a feladat áll, hogy előmozdítsa a munkásosztály új egységének kialakulását, számot vetve egyben reális sokszínűségével. A KB ezután több határozatot fogadott el egyhangúan. Egyet a belpolitikai helyzetről, amelyben elítéli a Chirac- kormány terveit a régi aránytalan választási rendszerhez való visszatérésre. Két másik határozat tüntetésekre hívja fel a dolgozókat május 22-én, a kormány gazdaságpolitikája elleni tiltakozásul, illetve 1987 márciusra összehívja az FKP országos tanácskozását. Egy negyedik határozatban a KB ismét bírálta a pártban folyó frakcióé tevékenységet.
