Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

Emlékülés a Nógrádi Szénbányák fennállásának 125. évfordulóján Koszorúzás, emlékfábla-avafás, kultúrműsor fcnncpség a Banyamúzcumnál, ahol Zsui'fa Miklós köszöntötte a vendégeket. Munkával ünnepelte a Nóg­rádi Szénbányák valamennyi dolgozója a vállalat 125. szü­letésnapját. A jubileum al­kalmából Nógrád megyébe látogattak a magyar szónbá- nyavállalatok képviselői, va­lamint a lengyel, az NDK és csehszlovák bányavállalatok küldöttei. Az eseményen részt vett Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Czipper Gyula, ipari miniszterhelyettes, ár. Korom- pai Péter, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének tit­kára, Tóth István, az Orszá­gos Magyar Bányász—Kohász Egyesülés elnöke. Ott voltak a megemlékezésen a megye, a város állami, társadalmi és tömegszervezeteinek, jelen­tősebb gazdasági egységeinek képviselői. A vendégeket Zsuffa Mik­lós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója köszöntötte Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Házban. Majd megtekintették Somogyi Ist­ván festőművész képeit, me­lyeket a jubileum tiszteletére állítottak ki az intézmény­ben. Ezt követően márvány- táblát avattak a bányamú- zeumban, a bányászhősök emlékére. Délután a Tanács- köztársaság téren koszorút helyeztek el a felszabadulási emlékmű talapzatán, miköz­ben a bányászzenekar adott térzenét. Később a vendégek felke­resték a József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ fotógalériáját, ahol szintén ki­állítással emlékeztek meg a megye legjelentősebb vállalata alapításának évfordulójáról. A dokumentációs anyag fel­öleli a 125 év történetét, főbb eseményeit. A klubterem is szolgált meglepetéssel, hiszen a látogatók Krekács Miklós bányai fotóin keresztül is­merkedhettek meg a szénme­dence mindennapjaival. S, hogy teljes legyen a képző­művészet színskálája, az üvegcsarnokban szemügyre vehették idős Szabó István alkotásait, aki köztudottan gyakran merít témát a bá­nyászéletből. A művelődési házban ün­nepi emlékülésre került sor, aiiol Czipper Gyula szólt a bányászat történetéről. Így a nógrádi bányászkodás kez­deteiről, az első nógrádi rész- vénytársulat megalakulásáról, a Salgótarján—Hatvan közötti vasútvonal megépítéséről, s az ezt követő gyors ipari fel­lendülésről. Kiemelte, hogy a szénbányászat fejlődése alapvetően megváltoztatta a megye társadalmi viszonyait is. Beszélt a bányamunkások sanyarú élet- és munkakörül­ményeiről, munkabeszünte­téseikről, sztrájkjaikról, a for­radalmi munkásmozgalom kialakulásáról a szénmeden­cében. A felszabadulás utáni idő­szakot elemezve említést tett a széncsata nógrádi eredmé­nyeiről. A fejlődés útját vé­gigjárva a szénmedencében a csúcspont az 1964-es eszten­dő volt. amikoris a termelés megközelítette a 4 millió ton­nát, a munkáslétszám pedig a 14 és fél ezret. Ezt követően fokozatosan csökkent a szén szerepe az ország energia- mérlegében, amely a legerő­teljesebben a nógrádi szén­medencét érintette. A terme­lés egyharmadára esett visz- sza, a dolgozók létszáma fje­dig nyolcezerrel csökkent. Az előadás a továbbiakban szólt a bányászat stabilizá­lást szolgáló programról, ered­ményeként a termelés évi 1 millió tonnában állapodott meg, sor került a kutató­munka folytatására, a mű­szaki, technikai színvonal fej­lesztésére. Az elmúlt évek­ben jelentős technikai váltás zajlott le a medence akna- üzemeiben, amelynek tevé­keny részese volt a bányász­kollektíva. A bányaműve­lés, a jövedelmező gazdálko­dás új, stratégiája nemcsak nagy teljesítményű gépeket, berendezéseket jelentett, ha­nem visszaadta az emberek bizalmát, amely a korábbi években ugyancsak megfo­gyatkozott. Bizonyítja ezt a vállalat eredménye, s az, hogy nőtt az érdeklődés a bányamunka iránt. Ezután dr. Korompai Péter tartott korreferátumot a ha­zai erőforrások hasznosításá­ról. Szólt a szén optimális feltárásáról, a gépelt kihasz­nálásáról, a korszerű mun­karend kialakulásáról, az emberi tudás sokoldalú hasz­nosításáról. Előadásában ki­emelte azokat az intézkedé­seket, amelyek az emberek­ről való gondoskodást segí­tették és segítik a jövőben is (Folytatás a 2. oldalon) A NOSZF 70. évfordulója tiszteletére Kétszakaszos munkaverseny a síküveggyárban Az Üvegipari Művek gaz­dasági és társadalmi vezeté­se kétszakos — 1986-ban és 1987-ben indítandó — munka­versenyt hirdetett a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója tisz­teletére. A salgótarjáni sík­üveggyár munka- és szoci­alista brigádjai egységesen csatlakoztak a jubileumi mozgalomhoz, s a kollektíva az idei munkaverseny-válla- lásával előzetesen megpá­lyázta a Kiváló gyár címet. A közösségek vállalják, hogy az elmúlt évhez képest 10 százalékkal növelik a ter­melékenységét Ennek érde­kében az eddiginél jobban kihasználják a munkaidőt, javítják a szervezettséget, fo­kozottan betartják a techno­lógiai és a munkafegyelmet. A célul tűzött termelési érték 1 milliárd 440 millió forint. Ehhez húzott síküveg­ből 6 millió 200 ezer, edzett biztonsági üvegből 465 ezer, ragasztott biztonsági üvegből 280 ezer, Hungaropán hőszi­getelt üvegből 200 ezer négy­zetmétert akarnak gyártani. A termelőüzemek brigádjai átlagosan 2—3 százalékkal szándékozzák javítani az úgy­nevezett jóáru-kihozatali mutatót. A minőség fokozása fon­tos feladat, hiszen a gyár 2,7 millió dollár exportbevé­telt irányzott elő. A kiviteli terv teljesítését végered­ményben nyolc hónapra kell ütemezni, hiszen szeptember­ben leállítják a Zagyva III. kemence üzemelését, ugyanis a létesítményt átépítik. Ad­digra tehát, mind a terme­lési, mind az exportkötele­zettségeknek eleget kell ten­ni. A munkaverseny-vállalás- ban kiemelten szerepel az anyaggal és az energiával va­ló takarékosság, az import­anyag kiváltása, a költségeik mérséklése. Minderre szük­ség van, hiszen a 2200 főnyi munkáskollektíva 105 milliós nyereség elérését ajánlotta fel. Lényeges szempont, hogy a készletek átlagos értéke a növekvő termelés és a ke­mence felújítása ellenére se haladja meg a 220 millió fo­rintot. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny hatására megújhodási fo­lyamat indult meg a szoci­alista brigádmozgalomban. A kedvező változást kihasznál­va, a gyárban tovább erősí­tik a mozgalom tartalmi vo­fllAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* NÓGRÁD AZ MSZMP N0GRÄD MEGYEI BIZDTTS AG A-E S A' M E G YE I ;T A N AC S L A P J A ■ XLII. ÉVF., 113. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK Losonczi Pál és Lázár György fogadta Albert herceget fi kormány elnöke Csehszlovákiába utazik Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya elnökének meghívásá­ra a közeli napokban baráti munkalátogatásra Cseh­szlovákiába utazik. (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke szer­dán a Parlamentben fogadta Ai'oert herceget, belga trón­örököst. aki a belga gazdasá­gi és műszaki napok rendez­vénysorozatán tartózkodik ha­zánkban, A megbeszéléseken részt vett Herman de Croo, belga közlekedési és külke­reskedelmi miniszter. vala­mint Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter. Jelen volt Willy Tilemans, a Belga Ki­rályság budapesti nagyköve­te. Albert herceg megbeszélé­seket folytatott Marjai József m iniszterel nök-h elve tt esse], a nemzetközi gazdasági és pénz­ügyi élet időszerű kérdéseiről, valamint a két. ország közötti gazdaságii együttműködés fej­lesztésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett Herman de Croo miniszter is. Aktivaértekezlet Salgótarjánban Nőtt a népi ellenőrzés tekintélye Megyei aktívacrtekezletet rendezett szerdán Salgótarján­ban, a megyei tanács székhazában, a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az aktíván a NEB megyénkben te­vékenykedő függetlenített dolgozói, testületi tagok, aktivis­ták, valamint a párt-, az állami és más együttműködő szer­vek és szervezetek képviselői vettek részt. Az értekezleten jelen volt Szakali József, államtitkár, az MSZMP KB és a Minisztertanács tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke és Dcvcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke is. Németh Péterné, a megyei NEB elnöke vitaindító elő­adásában összefoglalta a né­pi ellenőrzés utóbbi öt év­ben megyénkben végzett munkáját. A KNEB, a helyi párt-, és állami vezetés igé­nyeinek figyelembevételé­vel, következetesen vizs­gálták a gazdasági munka szervezettségét, hatékonysá­gát, a társadalompolitikai cé­lok megvalósítására irányu­ló intézkedéseket, jobban bekapcsolóinak a vezető tes­tületek döntés-előkészítésébe. Vállalták a társadalmi-gaz­dasági életünkben meglévő visszásságok feltárását. A lefolytatott vizsgálatok jól példázzák a NEB sokszínű te­vékenységét. A gazdaságpoli­tikai területen végzett mun­kájukban mélyrehatóan ele­mezték a vállalatirányítás korszerűsítését, az anyag- és energiatakarékosság megva­lósulását, az új vállalkozási formák működését, a mező- gazdasági üzemek gazdálko­dását. A megyei és területi vizs­gálatok fele társadalompoli­tikai kérdésekkel foglalko­zott. Hozzájárultak a magán­lakás-építés feltételeinek, a komplex lakásgazdálkodás szemléletének kialakulásá­hoz. Vizsgálataikban foglal­koztak a gyermek- és ifjúság­védelemmel, az alkoholizmus­sal, a táppénzes állomány alakulásával, a fogászati ellá­tással, a lakossági áruellátás­sal és szolgáltatással. A NEB-hez évente érkező 2— 300 közérdekű bejelentés, panasz azt bizonyítja, hogy erősödött a közösségi érdek védelme, a társadalmi tu­lajdon féltése. Kiemelt feladatként keze­lik a népi ellenőrzésben dol­gozók a felelősség következe­tesebb érvényesítését, annak érdekében, hogy a fegyelem- sértés, a szervezetlenség, a nerr. kívánatos emberi maga­tartás fölött való szemet­hunyás ne legyen a gazdál­kodás mindennapos vele­járója, hogy javuljon a belső ellenőrzés ma meg uualában kifogásolható színvonala. A NEB előtt álló megnöve­kedett feladatok megköve­telik, hogy tovább javuljon együttműködésük a párt-, állami, társadalmi és tömeg- szervezetekkel, tudományos egyesületekkel, hogy a népi ellenőri munka irányítása, szervezése és a feladatok ki­választása. átgondoltabb le­gyen. A Németh Péterné beszé­dét követő vitában szót kért Devcsics Miklós is. Tolmá­csolta a párt- és állami szer­vek elismerését, a népi ellen­őrzés nagy felelősséggel, és hozzáértéssel végzett mun­kájáért. A VII. ötéves terv­ről szólva hangsúlyozta, a mennyiségi haladás mellett a minőségi követelmények je­lentőségét. Nehéz feladat a jogos problémák közül ki* választani azokat a legfonto* sabbakat, amelyek megoldha­tók a rendelkezésre álló pénzből, de még nehezebb az erőforrásokat hatékonyan, mozgásban tartani — mond* ta. Mindenképpen hosszabb távú előre gondolkodásra; rendszerszemléletű gyakor­latra van szükség. A terme* lőszféra eredmenyességének fokozásában kiemelte a ked­vező szabályozórendszerek kihasználásának szükségessé­gét, a munkaidőalap védel­mében pedig a széles körű, intézkedések összehangoltsá­gának szükségességét. Fel­hívta a népi ellenőrzésben dolgozók figyelmét, hogy a hibák feltárásán túl na­gyobb hangsúlyt, kell helyez­ni a kiváltó okok elemzésé­re. Szakai! József hozzászólá­sában megállapította, hogv fejlődött Nógrádban a NEB munkája. Országosan is ta­pasztalható, a népi ellenőr­zés tekintélyének növeke­dése, amely a benne részt­vevők jó munkáját dicséri. Ennek megőrzése még na­gyobb^ igényességet, körül­tekintő tevékenységet köve­tel. A sokszor népszerűtlen (Folytatás a 2 oldalonj Befejeződött a versenytitkárok találkozója Fontos dönlések a mozgatom fellendítéséért násait, nagyobb teret enged­nek az önállóságnak, a kez­deményezőkészségnek. Kí­vánatos, hogy a brigádok tagjai az eddiginél is jobban kivegyék részüket az újító­mozgalomból, s a termelés­ben hasznosítsák a jó ötle­teket. Hasonlóképpen több fi­atalt szeretnének bevonni az Alkotó Ifjúság pályázatba. A síküveggyárban az idén is meghirdették az üzemek, főosztályok és a szocialista brigádok munkaversenyét. Tovább folytatódik a nem­zetközi munkaverseny az NDK-beli torgaui üveggyár­ral. A gyári eredmények ösz- szevetése mellett, külön érté­kelik a Zagyva III. kemence és torgaui „C” kemence, valamint a két gyár edzett- üveg-gyártó részlegének ver­senyét. Az edzőüzem brigád­jai egyébként az Ikarus gyár munkásközösségeinek felhí­vásához is csatlakoztak, s felajánlásukkal hozzájárul­nak az Ikarusnak gyártott autóbuszüvegek jó minőség­ben, határidőre való szállítá­sához. Szakmai tanácskozásokkal folytatódott tegnap, Salgótar­jánban a szénbánya-vállalatok versenytttk árainak országos találkozója. Az ingatlankezelő vállalat klubjában megtartott eszme­cserén a szakemberek értékel­ték a munkaverseny tavalyi és elmúlt ötévi eredményeit, s meghatározták a VII. öt­éves tervidőszak legfontosabb feladatait. A tanácskozás munkájában a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének részéről részt vett dr. Korom- pai Péter titkár és Kanosai István osztályvezető. Megállapodás született ab­ban, hogy a BDSZ kezdemé­nyezi az országos szakágaza­ti munkaverseny folytatását. A versenyt évente és az öt­éves terv végén értékelik majd. Külön ösztönzőrend­szert dolgoznak ki a bányászat legfőbb ce I kitűzéseinek eléré­se érdekében. Szükség van az értékelés új módszerének ki­munkálására, Lényeges előre­lépésnek számít, hogy úgy­nevezett országos versenybi­zottságot hoznak létre a BDSZ mellett, amely irányelveket ad ki a munkaverseny fellen­dítésére, koordinálja a válla­latok versen ymunkáj át, s szervezi a szakmai jellegű továbbképzéseket. A versenytitkárok délután részt vettek a nógrádi szén­bányászat megkezdésének 125. évfordulója alkalmából ren­dezett emlékünnepségen, A versenytitkárok országos találkozója ezzel Salgótarján­ban végeit ért. A szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy hasznos tanácskozások­ra. fontos döntésekre került sor. Az elképzelések helyes­ségét most már a gyakorlott életnek kell majd jcnn-plnäfc

Next

/
Thumbnails
Contents