Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

Heft szorításban... Adalékok a Salgótarjáni Ötvözetgyár eredményeihez Tulajdonképpen egy, a la­punkban is megjelent adat miatt kerestem fel a Salgó­tarjáni Ötvözetgyárat. Esze­rint az 550 főnyi munkáskol- lektíva mindössze 85,3 száza­lékra tett eleget az első két­havi árbevételi tervének. Hogyan lehetséges ez? — morfondíroztam, ismervén az elmúlt évi kitűnő eredmé­nyeket. Az ötvözetgyáriak 1985-ben 4,7 százalékkal tel­jesítették túl a mennyiségi és 9,5 százalékkal az árbevé­teli előirányzatukat. A gaz­dasági eredmény ugyan el­maradt a várttól, ám a nye­rem égrovatba így is 11.5 mil­lió forintot könyvelhettek el. Miért következett be tehát a jelentős lemaradás az ötvö­zet gyárban? — Lemaradásról már nem beszélhetünk — válaszolja Barnóczki István gazdasági igazgatóhelyettes. — Március kedvezően alakult számunkra, s így összességében sikerült eleget tennünk a 170 milliós első negyedévi árbevételi programunknak. A szállítási szerződésekben rögzített ton­naértékeket pedig 2 százalék­kal túlszárnyaltuk. Január­ban és februárban kétségte­lenül voltak gondjaink, de megjegyzem: a mennyiségi termelésünk és az árbevéte­lünk így is 20 százalékkal volt nag' óbb. mint az előző esz­tendő hasonló időszakában. A legnagyobb felhasználók A gyár közel 20-féle fer- roötvözetet állít elő. Az ez évre célul tűzött termelés mintegy 15 ezer tonna. A leg­nagyobb felhasználók a Le­nin Kohászati Művek, az Óz­di Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű. Ez a három vállalat tart igényt az ötvö­zetek 80 százalékára, a 20 százalékot kisebb gyárak, ön­tödék vásárolják meg. — A 15 ezei- tonnás ter­melésből 13 ezer tonnát tesz­nek ki a ferroszilíciumok — kapcsolódik a beszélgetésbe Szepesi Ferenc termelési fő­mérnök. — Ezek az ötvözet- féleségek biztosítják az ár­bevétel döntő részét. A ma­radék 2 ezer tonna viszont azért fontos, mert kis volu­menű, de nagy értékű ter­mékeket foglal magába. Az egyes ötvözetfajták árai kö­zött óriási a különbség. Van olyan ferroszilíciuimunk, ame­lyikből csak 10 ezer forint egy tonna, ugyanennyi ferro­wolframért viszont 560 ezer forintot fizet a vásárló. Azt kellene ezek szerint termelni, ami jó áron elad­ható. Csakhogy az ötvözet­gyár kénytelen alkalmazkod - ni a megrendelők igényéhez. Vagyis azt és olyan üteme­zés szerint muszáj gyártani, amit és ahogyan a felhasz­nálók kérik. Az év első két hónapjának gondjai is ebből adódtak. — A termelési kapacitá­sunk ez idő alatt is ki volt használva, ám nem olyan öt­vözeteket gyártottunk, ame - lyeket előzetesen terveztünk, magyarázza a gazdasági igaz­gatóhelyettes. — Más szóva-l: alacsony árfekvésű terméke­ket kértek tőlünk a vevőink, ezért, maradtunk el az elő­irányzott árbevétel teljesíté­sétől. Megtehetnénk persze, hogy ragaszkodunk hozzá: a felhasználók negyedévre elő­re adják le a megrendelésü­ket. de Tincs értelme a kap­csolat rúzotc napírízűvé té­telének. Tudniillik egymásra vagyunk utalva. Rugalmas alkalmazkodás Az ötvözetgyár a terméke­it kizárólag a hazai vásár­lóknak adhatja el. Exportra csak abban az esetben kerül­hetne sor, ha ezek a megren­delők nem tartanának igényt a szállított ötvözetekre. Ezért kénytelen a gyár alkalmaz­kodni a belföldi vevők kí­vánságaihoz. Ugyanakkor a kollektíva a kokszot a Du­nai Vasműtől vásárolja. Az értékesebb ötvözetek alap­anyagait az LKM és az ÖKÜ által alapított KOKÖV szer­zi be és készletezi, s ugyan­ez a vállalat vásárolja meg és forgalmazza a gyár ter­mékeinek jelentős részét. Ezt jelenti az egymásrautalt­ság. .. — Ebben a kettős szorítás­ban kell élnünk és dolgoz­nunk — közli a termelési főmérnök. — Ivíi mindeneset­re igyekszünk rugalmasan al­kalmazkodni az igényekhez. Mivel azonban a felhaszná­lók havi megrendelései el­csúszhatnak. reálisabb volna a gyár eredményeiről kiala­kult kép, ha negyedévenként végeznénk számvetést, szem­besítenénk a terveket és a tényeket. A kohászati vállalatok fi­zetési zavarai magától értető­dően tovább gyűrűznek, s ne­hézséget okoznak az ötvözet­gyár gazdálkodásában. Most már ugyan tapasztalható ki­sebb fellendülés az említett gazdasági egységek termelésé­ben, anyagilag viszont tovább­ra is rosszul állnak. — Kemény árvitákat foly­tatunk a vásárlóinkkal — árulja el Barnóczki István. — A villamos energia árát 1980-tól évente 23—24 száza­lékkal emelték nekünk, mint alapfelhasználóknak, s ez számottevő többletkiadást je­lentett számunkra. Érzékelte tésképpen mondom: a villa­mos energia ára az összes anyag- és energiaköltségnek a 40 százalékát teszi ki. Mi a hatósági áremelésből kö­vetkező árnövekedésünket vi­szont csak sok huzavona után, késve tudjuk érvényesíteni. Az elmúlt évben is januártól kellett viselnünk az áreme­lés terheit, a vevőinkkel azon­ban áprilisig elhúzódott az alku. Nincs ez másképpen je­lenleg sem... A mostani helyzetbe ter­mészetesen nem nyugszanak bele az ötvözetgyárban. Az elképzelésekről ezeket mondja Szepesi Ferenc: — Az i«tóbbi öt évben meg­valósított technológiai kor - szerűsi lések lehetővé teszik a termelés folyamatos növelését. Élünk a lehetőséggel, s csak ismételni tudom magam: messzemenően alkalmazko­dunk a megrendelők igényé­hez. Reméljük, egy-két év múlva már exportra is gon­dolhatunk. Az idei esztendő­nél maradva: feltétlenül tel­jesíteni akarjuk a mintegy 15 ezer tonnás mennyiségi, és a közéi TOO milliós árbe­vételi tervet. Dupla nyereség Barnóczki István az elhang­zottakhoz hozzáfűzi: — Az elmúlt évi nyereségnek a dup­láját szándékozzuk elérni. Ezért csökkentjük a költsé­geket. Takarékoskodunk az energiával, növeljük az ol­csóbb karbonhordozók ará­nyait, mérsékeljük a gyártási veszteségidőket, feldolgozzuk a hnffladékokat. szigorúbb köHségelszáimolást alkalma­zunk. Pénzügyi pozíciónk ja­vítására kereri-edelmi hitel- szerződést kötöttünk a Dunai Vasművel, s nagyobb odafi­gyeléssel jelentősen mérsékel­ni akarjuk a készletállomány, évközi hullámzását. Koiaj László Topább él a lendii'et A KONGRESSZUSI és felszabadulási szo­cialista munkaverseny, a különböző párt- és állami határozatok segítségével magára ta­lálva, jelentősen fellendítette a dolgozók ve- télkedőkedvét s új, tartalmában eddig nem ismert vonásokkal gazdagította a vetélkedés sokszínűségét. Az újjászületés során gazdagodtak tartal­mi jegyei, változatosabb lett módszere, meg­tartotta a régiből mindazt, ami jó, elvetette azokat a béklyókat, amelyek a formalizmus jegyeit igyekeztek tartósítani. Most az újabb, a korábbinál még célrave­zetőbb, eredményesebb lépések megtétele vár megyénk üzemeiben. tevékenykedő, csaknem 3000 szocialista címet elnyert, illet­ve azért küzdő, versenyző kedvű dolgozókra, a sok elismerést, dicsőséget szerzett brigá­dokra és a nyomukban haladó, újonnan ala­kult kollektívákra. Rövidesen megyénkben is sor került a legjobbak magasabb szintű elismerésére. Hogy kikre esik a felsőbb szervek válasz­tása, az kizárólag az elmúlt két évben vég­zett folyamatos, magasabb színvonalon szer­vezett, a versenyképességet és hatékonysá­got szolgáló munka eredményességétől függ. A várakozás és bizakodás mellett nem árt ana is gondolni, hogy az ország minden ré­szében tevékenykedő, termelő-, gazdálkodó egységeknek —, hozzánk hasonlóan — szin­tén van mivel dicsekedniök. S, ha netán nein ránk esik a választás, hanem valamelyik más kollektívára, akkor sem szabad megsér­tődni, vagy elfogultsággal vádolni a döntés­re jogosult szerveket, hanem célszerű önma­gunkba nézni, s őszintén belátni, hogy ott még többet tettek, még eredményesebben dolgoztak az ország fizetési egyensúlyának javításáért, az élénkülést szolgáló teljesít­mények növeléséért. Annyit előzetesen elmondhatunk, hogy a mérce igen magas, igazodik a népgazdaság által előírt legfontosabb követelményekhez. Hogy milyen erkölcsi és anyagi elismerések érik majd megyénk termelő-, gazdálkodó egy­ségeit az iparban, az építőiparban, a közle­kedésben, a mezőgazdaságban és más terü­leteken, az május elseje, a nemzetközi mun­kásosztály nagy nemzetközi ünnepe előtt vá­lik ismertté. A megyében két önállóan gazdálkodó egy­ség nyújtotta be pályázatát magasabb kitün­tetés elnyerésére, két egység pedig a válla­lat központja által pályázott, a Kiváló válla­lat cím megszerzésére. A Kiváló szövetke­zet címet 27 egység pályázta meg. Hét gaz­dálkodó egység a kiváló gyár, gyáregység, míg három dicsérő oklevél elnyerését kí­vánja elérni. A brigádok közül 46 szeretne a Vállalat kiváló brigádja elismeréstől ma­gasabb szintű kitüntetésben részesülni. Mivel az első negyedévi terv teljesítése sok helyütt nem a legjobb képet mutatja, fi­gyelmünket az újabb erőfeszítéseket kívánó tennivalókra célszerű irányítani. Abból ér­demes kiindulni, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben bekövet­kezett felfokozott tempó tovább él a kollek­tívában. Jó néhány brigád, nagyobb gazdál­kodó egység tett pótvállalást a magyarszs..í- szervezetek XXV. kongresszusára, az SZXP XXVII. kongresszusának tiszteletére, ame et már teljesítettek is. Ugyancsak többletválla­lással készülnek a KISZ közelgő XI. kong­resszusának tiszteletére. Egyes brigádok már a NOSZF 70. évfordulója jegyében tettek felajánlásokat, vállalásokat, amelyek két év­re szólnak. Mindezek az újabb megújulási szándék, a több és gazdaságosabb termelést szolgáló elképzelések bizonyítékai. Az újabb. remélhetően sikeres továbblépést a már meglévő alapokra célszerű építeni. Vagyis, a továbbiakban is garantálni a felajánlások tömegességét, erő­síteni a vállálkozói magatartást, a tenni aka­rást. Mindezt a többlettermelés növelése — elsősorban az exportképes termékek mennyi­ségének és minőségének növelése, általában a minőség javítása, az anyaggal, energiával és az importtal való ésszerű takarékosság, valamint a munkaidőalap védelme érdeké­ben. Ebből is látszik, milyen gazdag és sokrétű a választási lehetőség a kollektívák eleit, A korábbinál mágusába követelmények érde­kében feltétlenül szóínunk keil a folyama­tos, az egyenletes, ej uuzdasugos termelést akadályozó tényezőkről is. Idesorolhatjuk az anyagellátás meg-megújuló, illetve kisebb- nagyobb időszakra érvényes zavarait, a kooperációs kapcsolatok gyengeségeit, a rendelésállomány rapszodikusságát, a tőkés­import késői beérkezését, a munka alacsony szervezettségét, az irányításban fellelhető ha­tározatlanságot. következetlenséget, az elné­ző magatartást, a technológiai és a munka- fegyelem lazaságát. Mindezek mellett, van mit tenni a belső érdekeltségi rendszer, az erkölcsi és anyagi elismerés korszerűsítése területén is. GYORSÍTANÁ a fejlődést, ha a gazdasági egységek vezetői valóban nélkülözhetetlen segítőtársnak tekintenék a tenni, cselekedni akaró, újabb erkölcsi és anyagi elismerésre vágyó, azért sokat tenni akaró kollektívákat. A versenyszellem élénkítésében, további fel­lendítésében, a szakszervezeteknek az eddi­ginél még határozottabban szükséges közre­működniük, hogy az elsődlegességet élvező közös célok: a népgazdaság teljesítőképes­ségének növekedése, a fizetési egyensúly to­vábbi javítása, az élénkülés minél előbb és minél eredményesebben megvalósuljon. Venesz Károly KőkamlaSiók Debrecenből Kandallók gyártását kezdik meg az idén a Debreceni Üvegipari Szövetkezetben. Hét sarok-, illetve faliban - dalló-típust terveztek, s ezek­ből már a következő fűtési idény kezdetéig több százat tűzálló betonbéléssel, kizáró­lag természetes anyagokból — márványból, illetve mészkő­ből készítenek. Számítógép az öntözésben A több hétig tartó belvíz- védelmi készültség feloldása után teljes erővel megkezdő­dött az öntözési idény előké­szítése a Közép-Tisza vidé­kén. A Tiszán, a Körösön, a Zagyván, a Hortobágy—Be­rettyón rendeltetési helyükre vontatták az úszó vízkivételi műveket. A kiskörei tározó­ból friss vízzel töltik fel a térség két mesterséges folyó­ját, a nagykunsági és a jász- sá gi öntözőfőcsatornát, va­lamint a többi víztározó és -szolgáltató műveket. Folya­matban van a Hortobágy—Be­rettyó főcsatorna friss vízzel való átöblítése is. A tervek szerint, ezen a vi­déken az idén 50 ezer hektár­ra juttatnak mesterséges csa­padékot. A Héki Állami Gaz­daság máris jelezte, hogy áp­rilis közepén megkezdi a ke- lesztő- és serkentőöntözést, de a csapadékviszonyoktól függően másutt is rajtol a tavaszi öntözőgépezet. Az irá- nvításában a technika is egy­re fontosabb szerepet kap. Tiszafüred térségében, továb­bá a tiszaföldvári és a me- zőhéki öntöző rendszerben már az idén számítógép ve­zényli a vízszolgáltatást [. E hét szerdáján kezdték el a burgonya vetését a Magyarnándori Állami Gazdaság kerületében. A Szügy melletti alsótagi-dűlőb en negyvenhektáros területen folynak munkák, s ba az időjárás engedi jövő bét vegére végeznek. (í'otó; Bábel L.) II. a Téli takarmányok Kihajtás Cyörgy-napon A megkésett tavasz miatt várhatóan a szokásosnál egy­két héttel tovább kell téli ta­karmányokon tartani az ál­latállományt. A kihajtás álta­lában György napjára esik — ez április 24-én van —, ám bármennyire is kedvez most az időjárás a zsenge fűállo- mámy megerősödésének, a nagyüzemi gazdaságok való­színűleg csak néhány napos késéssel engedik majd ki a szarvasmarhát a legelőre. A MÉM adatai szerint mint­egy százezer, úgynevezett hús­hasznú tehén kerül a követ­kező hetekben a természetes környezetbe, ezek utódait részben exportra nevelik föL Ennél is nagyobb számban — mintegy 350—400 ezer állat­ról van szó — hajtják ki a növendék állatokat, ezek a le­gelőn érik majd el a kívánt testsúlyt. A nagyüzemi állattelepe­ken zavartalan az állomány takarmányozása. Az elmúlt évben silókukoricából jó volt a termés, és kitűnő minőségű eleséget készíthettek a zárt tartás idejére. A fűtermés is megfelelő volt, így ez az ér­tékes takarmányíéle is kitart az új termésig. A baromfite­lepeken, ahol egész évben a környezettől elzárva nevelke­dik. él az állomány, a szo­kásos tápokat etetik a tavaszi időszakban is. A kistermelők viszont sok­felé már a szabadba enged­ték a ludat, és nagyszámú tyúk találja meg a ház körül a takarmánynak legalább­is egy részét. A Gabona Tröszt üzemed által gyártott takar­mánykeverékek forgalmazása zavartalan; a kistermelők több ezer boltban vásárolhat­ják meg ezekben a napok­ban is az állomány tartásá­hoz szükséges eleséget. Húskenyér — fogyókúrázóknak Sütik és paprikával ízesítik Bővítette választékét a Za­la Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A nemrég piacra került tavaszi szelet, a bozsoki borsó és a karikás kolbász után megjelent a bol­tokban a húskenyér. A fo­gyókúrázóknak is ajánlható készítmény tulajdonképpen a párizsi egyik változata, ám ezt nem főzik, hanem sütik, paprikával, illetve petrezse­lyemmel ízesítik. A következő hónapokban további újdonságokkal jelent­kezik a vállalat. Közülük fő­leg a füstölt, szeletelt mar- hahátszín és a császárszalon­nánál magasabb hústartalmú zalai oldalszalonna számíthat kedvező fogadtatásra a vásár­lók körében. Mindegyik kor­szerű vákuumcsomagolásba« kerül majd az üzletekbe. MÓGRÁD — 1986. Április 11., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents