Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
Tanácsi dolao?ólr fovábbtéoTése Megfelelni a nagyobb követelményeknek A tanácsok tevékenysége hatással van a települések arculatira, az intézmények működésére, s az állampolgárok közérzetére is. Meghatározó jelentőségű tehát a tanácsok személyi állománya, a tanácsi dolgozók munkájának hatékonysága. színvonala. Kinek a feladata az apparátus felkészítése? Milyen eredményeket értek el? Melyek a képzési, továbbképzési rendszer főbb irányai? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Baráthi Ottóval, a Nógrád Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetének igazgatójával. — Mi ad napjainkban különös jelentőséget a tanácsi dolgozók továbbképzésének? — Mindenekelőtt a tanácsok életében végbemenő változások: az igazgatás korszerűsítése, az irányítási és gaz - dálkodási rendszer fejlesztése. az önkormányzati elemek erősítése, a demokratizmus növelésére irányuló törekvések. A megyei tanács munka- programja is megfogalmazza: politikailag elkötelezett, magas szakmai felkészültségű, hivatástudattal bíró. rátermett munkatársakra van szükség. — Mennyiben felel meg ezeknek a követelményeknek a tanácsi apparátus? — A tanácsi dolgozók szellemi potenciálja az utóbbi években tovább nőtt. Ma a megyei tanácson a dolgozók több mint 90 százaléka, a városokban mintegy 50 százaléka felsőfokú iskolai végzettségű. és javult a községi apparátusok képzettségi színvonala is. Növekedett a politikai képzettség és a képesítettség aránya. Tervszerű káderpolitikával, megfelelő színvonalú és hatékonyságú felkészítéssel a tanácsi dolgozók a növekvő. követelményeknek is képesek jól megfelelni. — Jelenleg az ön vezetése alatt álló intézet munkája a közvélemény előtt kevésbé ismert. Mi ennek az oka? — Az intézet alapvető feladata a tanácsi dolgozók képzésének és továbbképzésének biztosítása, nem peaig tevékenységének rt-^lámozása. Noha ez utóbbinak is megvan a szerepe. Az intézet munkáját a megyei tanács vezetése rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli. Egyébként az intézet tevékenysége. figyelemre méltó kezdeményezései, korábbi vezetőinek, szakembereinek publikációi szakmai körökben országszerte ismertek. — Megtudhatnánk valamit az intézet munkájáról, az említett kezdeményezésekről? — Az intézet tervei alapján szervezte a tanácsi dolgozók képzését és továbbképzését. Több mint 200 dolgozó tette le eredményesen az előírt szakvizsgákat. A továbbképzések során, az országban elsőként — az Államigazgatási Főiskolával együttműködve — szervezte meg az intézet a középfokú közigazgatási tan- folvamot a községi ügyintézők számára. Újszerű volt vezetőképző tanfolyamunk, ahol a káder-utánpótlási terv • ben számításba vett dolgozóink mélyíthették el, gyarapít- hatták vezetési, szervezési ismereteiket. — Milyen változásokat terveznek, melyek tevékenységük főbb irányai? — A képzés és továbbképzés rendszere kialakult. Alanvető változtatásokra nincs szükség. Alapozhatunk az eddigi munkára. Ügy vélem: nagyobb figyelmet keTl fordítanunk azonban a főbb gazdasági és társadalompolitikai célkitűzések, összefüggések megismertetésére, az össztanácsi szem • lélet elterjesztésére, az érdekeltség megteremtésére. Célunk: korszerű ismeretek színvonalas terjesztése, az oktatásgazdaságossági szempontok érvényesítése. — Konkrétabban is megfogalmazhatná ezt? — Arra törekszünk, hogy a továbbképzés — mint a vezetés szerves része — a megyei tanács középtávú munkaprogramjában foglalt feladatok végrehajtását a szellemi tőke oldaláról alapozza meg. segitse elő. Tevékenységünk testületi döntésekre orientált. El kell érnünk, hogy a tanácsok dolgozói reális helyzetismerettel rendelkezzenek. Értsék, képviseljék és valósítsák meg a testületi döntéseket, a vezetés koncepcióját. — A hagyományos továbbképzési formák mellett új és korszerű ismereteket adó tanfolyamok szervezésére gondolunk. mint például a számítástechnika oktatása, a ,.me- nedzsen”-típusú vezetőkénzés — esetleg nem tanácsi szervek részére is. Erősíteni kívántuk tevékenységünk szükségletre énülő. sroleál+ató karakterét. Praktikusabb, életszerűbb formák kellenek és jó propaganda is. — Végez «tűt- menvan- nak-e a célkitdrátok megvalósításának feltételei? — Az intézet alapvető feladatainak ellátásához a feltételek ma is adottak. Fgy szélesebb körű. magasabb szín - vonalú tevéken vséeh ez elsősorban az érintettek iobb együttműködésére, nacvobh önállóságra. az érdekeltségi viszonyok átalakítására és a korszerű oktatás szemé'vi, tá rgvt feltételein »k koncentráiésára és javítására van szükség. Zs. A. Megjelent a Társadalmi Szemle ' övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elemzi a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusát. A többi között megállapítja, hogy a tanácskozást méltán nevezhetjük különlegesen kiemelkedő nemzetközi jellegű eseménynek. Várakozással teli légkör veszi körül a kongresszusára készülő KISZ-t. Joggal vetődik fel a kérdés: milyen KISZ-re van szükség mai körülményeink között? Erre válaszol Hámori Csabának, ez MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottság első titkárának Írása. Társadalmi, gazdasági felemelkedésünk egyik nélkülözhetetlen feltétele a lakosság általános műveltségének, az aktív keresők szakmai felkészültségének állandó növeáprilisi száma lése. Ez napjainkra nagyon fontos gyakorlati kérdéssé lett. Stark Antal feltárja közoktatásunk eredményeit, gondjait és a fejlesztés fő irányait. A XX. század utolsó harmadának egyik legnagyobb társadalmi problémája a népesség öregedése a fejlettebb országok többségében. Erre nem volt felkészülve egyetlen társadalom sem. Cseh- Szombathy László megvilágítja az idősek foglalkoztatási és megélhetési gondjait, a családok, közösségek szerepét az idősek életében. Harcsa István a nyolcvanas években végbement társadalmi mobilitást vizsgálja, és feltárja a leglényegesebb változásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a fiatal nemzedékek körében valamivel növekedtek a társadalmi mobilitási esélyeknek a szülők társadalmi helyzetétől függő különbségei, és ez feszültséget okozhat az érintetteknél. A technológiai fejlődés soha nem látott iramban tör előre. A változások oly mélyek és széles körűek, hogy a tudományos-technikai forradalom új, második szakaszáról beszélhetünk. Gömbös Ervin értékeli a mozgásban. lévő társadalmi folyamatokat, elemzi az informatika politikai, társadalmi és ideológiai hatását. A tudományos-technikai forradalom arra kényszeríti a szocialista országokat, köztük hazánkat is, hogy a szocialista termelési viszonyok talaján érvényesülő gazdasági törvényszerűségek és célkitűzések alapján hozzák létre a tudományos fejlődés minél gyorsabb kibontakozásának feltételeit. Szilágyi László ezt a kérdést boncolgatja. A Mezőgazdasági Múzeum új kiadványa Megjelent a Mezőgazdasági Múzeum közleményeinek ez évi kötete. A hazai földművelés múltjáról, a parasztság életmódjában bekövetkezett változásokról, a mezőgazda- sági technika ma már történeti értékű korszakairól, és fejlődésének mikéntjéről írtak részletes ianulmányokat az intézmény munkatársai. A kötet egyik írásában V. Góz Gabriella a szarvasmarhák törzskönyvezésének múlt századi indításától 1940-ig követi nyomon ezt a fontos gazdasági munkát. A somogyi parasztság életmódjának változásáról és gazdálkodásának alakulásáról írt elemző tanulmányt Knézy Judit. Sok tanulsággal járt hazánkban a motorekék használata, ezek elterjedését Réz Gyula ismerteti. Szabó Loránd időszerű témát, a természetvédelem és az agrotechnika összefüggéseit taglalja és egyúttal bizonyítja: a természet egyensúlyának fenntartásában a mezőgazdasági szakemberek korábban is sokat tettek. Kínai írásjelek — számítógépen A kínai írás, mintegy 60 000 írásjelből áll, de közülük általában csak mintegy 8000-et használnak. Eddig a számítógépek nem tudtak kiírni eny- nyi jelet. Ezért a számítógépek a szöveget a Kínában szokatlan latin betűs írásban nyomtatták ki. Kínában most olyan programot készítettek, amelynek révén a számítógép kifogástalan kínai írásjeleket ír ki. Ügy jártak el, hogy az összetett jeleket egyszerűbb egységekből építették föl. Különösen az okozott sok gondot, hogy miképp fogalmazhatók meg a számítógépprogramok egyértelmű nyelvén a több mint kétezer éves kínai írás hagyományai, kifinomult esztétikai szabályai. Videóznak a gyerekek A bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház a szünidei napokban a Bartók Béla Általános Iskola napközis gye- reKei számára szervez videó- vetítéseket. Szerdán a No, megállj csak! című filmösszeállítást mutatták be, ma a Szaffi című magyar rajzfilmet nézhetik meg videón a gyerekek. A balassagyarmati diákok szünidei elfoglaltságában szintén helyet kap a video, ök társasjátékozhatnak is, valamint kipróbálhatják kézügyességüket. A szerdai gyermekfoglalkozáson papírból sárkányokat építettek a vállalkozó kedvűek. Fii mjeqyzef A smaragd románca A z, ember, mikor kezébe vesz egy könyvet, vagy nézegetni kezd egy képet, esetleg hangversenyre ül be, mindig nyitott szívvel, előítéletek nélkül tegye. De, soha ne úgy, hogy eleve le is mondjon arról az erőfeszítésről, ami egy-egy műalkotás lényegének a megfejtéséhez szükséges. Ha erről, a — végeredményt tekintve — alig áldozatról lemondunk, akkor arról a kellemes szellemi izgalomról is, ami a megértés, a felfedezés örömét jelenti. Ám, mit tegyen valaki akkor, ha már az első percekben kiderüi, hogy hiába ült be a mozi nézőterére a fentieknek megfelelő magasztos érdeklődéssel, szívének sarkig tárt kapuival és mindenféle lelki-szellemi erőfeszítésre kaphatóan? Hiába mindez, mert semmi szükség az egészre. Sőt, ha kellő rugalmassággal el nem hessegeti magától, még könnyen pórul is járhat. Ugyanis így a legkomolytalanabb dologban is olyasmit keres, amihez annak a leghalványabb köze sincs. Az okos néző ilyenkor legyint és elkezd szórakozni. A tőle még okosabb pedig eleve kikapcsolódni megy ugyanerre a filmre. Esetünkben A smaragd románca című amerikai filmet tudnám példaként említeni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kérek mindenkit: ne erőlködjön valamiféle mélyértelmű művészi mondanivaló felkutatásán. Minden igyekezet a legteljesebb mértékben hiábavaló. Készítői ilyesmivel bölcsen nem terhelték sem a filmet, sem a nézőt. Egyébként is annyi minden mással megrakták, hogy az ember csak kapkodja a fejét. A teljesség igénye nélkül íme néhány apróság: egy vad- romantikus regényeket írogató írónő, egy mesés kincs rej- tekeit ábrázoló titkos térkép, egymással vetélkedő bandáké Üldözöttek és üldözők, gyalogosan, autóval, pisztollyal, puskával, de még géppuskával is. Emberrablás, kábítószercsempészés, titkosszolgálat. A környezet fantasztikusan egzotikus: Kolumbia buja dzsungelvilága. Főhőseink fiatalok, gyönyörűek és kívánatosak, (mármint kinek-kinek a nő és a férfi). Nem csoda hát, hogy menet közben kitör még alove medois, vagy ahogyan lezser elegenciával és tört magyarsággal mondani szoktuk: „dúl a lav” —, de „piszkosul.” Az ember pedig csak ül, és ámul- bámul. Agyát elzsongítják a Robert Zemeckis rendező által felvonultatott látvány- és dialóguspetárdák. A produkció kétségtelenül magas szintű professzionalizmusra utal. Nemcsak a rendezés részéről, hanem a kért főszereplő, Kathleen Turner és Michael Douglas jóvoltából is, akik kedvük szerint csavarják ujjaik köré a nézőt Még arra is hajlandók, hogy iszonyú iszapáradatban szánkázza- nak végig egy meredek hegyoldalon. A filmről önmagáról sokat nem lehet mondani, vagy inkább nem érdemes, mert csak a poénokat puffantanánto le. Inkább az ábrázolás módjáról néhány szót, s ami egyáltalán a filmben megjelenik. Mert a klasszikus kalandfilm- dramaturgia alkalmazása mellett a film sikerének ez a másik titka. Vagyis azon túl, hogy hőseinket megszeretjük és veszettül izgulunk értük, még a misztikum övezete modern divatmomentumokat is felsorakoztatja. Gondoljunk a kábítószer-csempészésre, titkosszolgálatra, vagy a film világának más tájairól átvett horrorelemekre, az összecsapások ábrázolása során. Igaz, ez utóbbiak a lá- gyabb kategóriából valók. Persze azért van bőven humor is, ami az izgalmakkal keveredve biztosítja a néző számára, hogy gondtalanul átadja magát az édesded szórakozásnak. A mesterség biztos kezű művelése mindenképpen becsülendő dolog. A tisztességes profizmus pedig még inkább az. Robert Zemenckis mindkettőt vállalja—, bár többet nem. Ezt egyértelműen jelzi a film végén azzal, hogy írónő főhősünk ezúttal a saját kalandjait vetheti papírra, vagyis amit addig láttunk. Ez a film pontosan az, amit a címe takar: egy fitruce- tojás nagyságú drágakő színes, szinkronizált románca és happy end! Bodnár Mihály műsor KOSSUTH RADIO: LM: Ízlés és tanítás Oj Melódia-lemezeinkből *.»: Jó a dal. Az óvodások: műsora 9^3: Lottóso-rsoláe! m m : A költészet hete MJk Zenekari muzsika W&jmc Gondoláit. HMO? Gulyás LáezSó: Első szerelem *2.»: Ki nyer ma — Sümegen? £2.45: Könyvszemle 912.55: A zene is összeköt 14JO: Munkáisörök. Kaipusi Rózsa riportja 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Komilióssy Erzsébet operaáriákat énekel 15.05: Széltoló 17.00: Fűtől fáig. Savas esők 17.25: Az indiai klasszikus zene. XIII/6. rész 17.50: Molnár András operettfelvételeiből 10.15: A Rádiószínház bemutatója: Álmomban tudok járni 19.52*: Wilhelm Furtwängler öröksége. VII/6. rész 21-00: Végvári Rezső népdalfeldolgozásaiból 21.30: A földgömb túlsó oldala. IV. rész 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Leporoló, a vállalkozó szellem 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 0-10: Himnusz 0.Í5: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita felekezet négy ed óráj a 1.20: A bécsi Johann Strauss zenekar Lehár-keringőket játszik 8-50: Tíz perc kűljpoütílka. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvósimd-ulófc 12.25: Édes anyanyelvűink 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig. Ajánlóműsor sok muzsikával 17.30: ötödik sebesség £8.30: Fiataloknak 19.25: Közvetítés az asztaütentez EB-ről, Prágából 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Senki többet? — Harmadszor! 22.20: Válogatott felvételek 23.20: Operettrészletek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. Szerkesztő: Jakab Mária. A tartalomból: Bútorok előjegyzésre. — Tanácsok kistermelőknek. — Megújuló játszóterek. — Körkép a három megyéből. — Házi tapétázás. — Hét végi programajánlat. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és m űsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna (ism.) 8,30: Szünidei matiné 1. A kis postás. 2. Elefantázia, 3. Mindent tudni akarok, 4. Elefantázia, 5. A csodálatos kalocsná. 6. Bolondságok II. (ism.) 10.30: „Az idő semmit játszik’*. 10.55: Nyugdíjas-délelőtt 11.20: Emlékszel még? 12.25: Képújság 15,25: Hírek 15.30: Három nap tévéműsora 15.35: A győzelem stratégiája 18.50: Képújság 16.55: Egy szó mint százl 17.35: Reklám 17.45: Tv-tükör 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Menetrend szerint 21.35: Népzene zenekarra 21.40: A költészet napjai 1986. 22.25: Péntek esti randevú 23.15: Tv_híradó 3. 23.25: Himnusz 2. MŰSOR: £6.53: Mű sorismertetés 16.55: Rába ETO—Proleter Zren- javin IHF-kupa férfikézilabda-elődön/tő közvetítésé Győrből. 18.15: Képújság 18.20: Tau bácsi 19.00: Ablak 19.30: Gatcsina újjászületése 20.00: A tv zenei klubja 20.50: Színházról néhány percben 21.00: Tv_híradó 2. 21.20: A Duna-delta a természet szentélye 21.35: Egon Wolf: Csapda 22.55: Tv-basictanfolyam 23.25: Képújság BESZTERCKBÁJTTAg 19.30: Tv-híradó 20.00: Életünk krónikája 20.30: Klondike aranyának jegyese 21.25: Tévéjelenet (ism.) 22.05: Mezítláb a parkban. Filmkomédia. 23.45: Hírek 23.55: Egy éjszaka az operában L MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Vendégek vasárnap után. Tv_játék. 21.00: Romániáéi zmus kontra klasszicizmus. 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Asztalitenisz EB — 6. nap 22.30: Tévéopera (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szerelem első vérig (14). Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: A kis egyszarvú. Színes, szinkronizált japán rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Üldözők (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi fiiUm. — Pásztói Mátra: A smaragd románca (£4). Színes, szirtik- romizáfct USA-kaiandifilm. — Széchényi Rákóczi: ördögi kísértetek (£4). Színes magyar film. — Rét ság: Maratom életre-hal álra (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Karancs- lapujtő: Vezekelj bűnödért! Színes szovjet fűim. — Érsek* vadkert: A magyar nép nevében. Magyar dokumentum fii m„ — Nagylóe; önbíráskodás fkS)« NÓGRÁD — 1986. április 1L, péntek
