Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
Kádár János látogatása a Honvédelmi Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) az MSZMP XII. kongresszusa annak idején nehéz külső és belső körülmények között határozott az elvégzendő munkáról. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy helyes volt a program, a feladatok meghatározása. Sikerült az egyensúlyi helyzetet javítani, a fizetőképességet megőrizni, szocialista vívmányainkat megvédeni. Társadalmunk ezt nagyra értékeli. Időszerű belpolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta: egy esztendővel a párt XIII. kongresszusa után megállapítható, hogy a párt világos és reális programját az egész nép támogatja. Most minden erőt a feladatok megoldására kell összpontosítani. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott és szilárd. Gazdasági gondjaink csökkentése rajtunk múlik. Csak a jobb és a fegyelmezettebb munka eredményeként számolhatjuk fel azokat a kedvezőtlen jelenségeket, amelyek az 1985-ös esztendőben és az idei év első három hónapjában tapasztalhatók voltak. Emlékeztetett arra, hogy a magasabb igényeket csak hatékonyabb termeléssel lehet kielégíteni. Azt már jól megtanultuk — mondotta —, hogy a javakat miként osszuk el, de azt még kevésbé, hogy azokat miként állítsuk elő. Pedig előbb meg kell termelni a szükséges javakat, s csak azután lehet dönteni az elosztásukról, s bármilyen vitát vagy eszmecserét folytatni felhasználásukról. A nemzetközi politika időszerű kérdései között arról beszélt Kádár János, hogy változatlanul a feszültség a jellemző. A Varsói Szerződés tagállamainak, így a Magyar Népköztársaságnak is az a célja, hogy a feszültség csökkenjen, s a társadalmi haladás ügyét sikerüljön előmozdítani. Ennek — a szocialista országok szerint — az egyetlen járható útja a békés egymás mellett éiés politikája, az aktív nemzetközi tevékenység. Mi azt valljuk — mondta a párt főtitkára —, hogy a társadalmi rendszerek harcának békés úton kell elÁz iparpolitikai tanács ülése Csütörtökön az Ipari Minisztériumban kibővített ülést tartott a minisztérium mellett tanácsadó testületként működő iparpolitikai tanács Csikós-Nagy Bélának, a tanács ügyvezető elnökének megnyitója után Kapolyi László miniszter tájékoztatta a résztvevőket az ipari ágazatok idei feladatairól, hangsúlyozta a műszaki-tudományos fejlődés gyorsításának fontosságát. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Felszólalt továbbá Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és több vállalati vezetői. Reagan újra támadta Líbiát Reagan amerikai elnök szerint kizárt annak a lehetősége, hogy még júniusban sor kerüljön egy újalbb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. Az elnök bizonyos esélyt lát arra, hogy a találkozót júliusban tartsák meg, de azt mondotta, hogy a novemberben esedékes időközi amerikai választások előtti négy hónapban nem lehet csúcstalálkozó s ez esetben a választások utánra kell halasztani azt A sajtóértekezleten az uralkodó téma Líbia volt. Reagan kijelentette: „növekvő számú bizonyíték” van arra, hogy Kadhafi állt a legújabb, amerikaiak ellen elkövetett terrorakciók mögött. E bizonyítékokat azonban nem terjesztette elő. Az elnök nem nyilatkozott egy újabb katonai akció terveiről, bár nem hagyott kétséget aziránt, hogy ilyenek léteznek, s azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „megvédi majd magát” és kész adott esetben megtorló lépésekre. Szerinte egyébként- ' Washingtonnak nem állt szándékában kierőszakolni az összecsapást, amikor az amerikai flotta egységei behatoltak a Szidra-öböl — Líbia által nemzeti felségvizeknek minősített — térségébe, mivel hasonló gyakorlatokat már korábban is végrehajtottak s csak egy alkalommal származott ebből fegyveres konfliktus. Reagan közölte, hogy a Líbia elleni közös fellépés kérdését meg akarja vitatni partnereivel a mágusban esedékes tőkés-csúcstalálkozón Tokióban, s „megelégedéssel értesült” Washington szövetségeseinek Líbia ellen foganatosított egyes intézkedéseiből. Bizalmat kapott a francia kormány A francia nemzetgyűlés á kormánynyilatkozat hajnalig tartó vitája után a várakozásnak megfelelően bizalmat szavazott a Chirac-kormány- nak. Tartózkodás nem volt, 292-en szavaztak a kormány mellett, 285-en ellene a nyílt szavazáson. A vita éjfél után színpadias fordulatot vett, amikor Henri Emmanuelli, a korábbi szocialista kormány költségvetési minisztere azzal vádolta az új kormányt, hogy saját nemzeti valutája ellen spekulálva érte el a leértékelést. Chirac hevesen felugrott és azzal vágott vissza, hogy ez a kijelentés bírósági eljárást kíván,, mire a szocialista csoport kérésére rövid időre felfüggesztették az ülést. Chirac utána lehiggadva helyesbített, hogy egy képviselőnek természetesen mentelmi joga van, de tulajdonképpen úgy értette amit mondott, hogy ha nem képviselő lenne az illető, rágalmazási pert indítana ellene. A kormányfő a vitát ösz- szegező beszédében élesen támadta, visszaesésnek, lemaradásnak bélyegezte a szocialista kormányzás öt évét, ami semmi eredményt nem hozott szerinte az országnak. Giscard d’Estaing volt elnök nagy érdeklődéssel várt beszédében egységre intette a kormány heterogén táborát, hangsúlyozva, hogy a gazdaság liberális átalakításának programja csak teljes egységben és fegyelmezetten biztosítható.-------------------- T' H L l%GRÁD — 1986. április 11., péntek | dőlnie. Amikor azt mondjuk, hogy egyenlő biztonság, akkor ezen azt értjük, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés nem törekszik erőfölényre, mi a leszerelés hívei vagyunk. De világosan látni kell, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a NATO erőfölényre törekszik. Ezt viszont nem engedhetjük meg. Ez az egész emberiség érdeke is. Ebben a szellemben készülünk a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének soron következő budapesti ülésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII.' kongresz- szusáról szólva kiemelte annak nagy nemzetközi jelentőségét. Éz a kongresszus — mondotta — a Szovjetunió békepolitikáját megerősítette. Az SZKP törekvései egybeesnek a mi pártunk törekvéseivel. A kongresszus céljait, a szovjet elvtársak erőfeszítéseit teljes mértékben támogatjuk és üdvözöljük. Az SZKP XXVII. kongresszusa nemcsak a szovjet fejlődés mozdonya, hanem az összes szocialista országé — mondta Kádár János, ma jd a magyar—szovjet viszonyt méltatva hangsúlyozta, hogy az szilárd, felhőtlen, az élet min - den területén egyre tartalmasabbá válik. Barátságunk erősítésének, együttműködésünk fejlesztésének kiemelkedő eseménye lesz. amikor Mihail Gorbacsov elvtársat, az SZKP KB főtitkárát népünk vendégeként a közeliövőben hazánkban üdvözölhetjük. Kádár János végeizetül szólt azokról a feladatokról, amelyek békénk, szocialista vívmányaink védelmében, az ifjúság nevelésében, a szocialista építömunka segítésében a Magyar Néphadseregre várnak. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság elvárja a hadsereg kognmwnistái.tőL pártszervezeteitől , KISZ-szervezeteitől, hogy példamutató helytállással, élenjáró munkával segítsék a feladatok megoldását, A Központi Bizottság és a magyar vezető testületek nevében kijelenthetem —mondta az MSZMP főtiQíára —, hogy teljes bizalom öveai a Honvédelmd Minísztérrum vezetőit, a néphadsereg parancsnoki karát. A párt, a kormány, a nép, az egész társadalom bízik a hadseregben. Kádár János befejezésül további sikereket, eredménves munkát kívánt. (MTI) Az NDK-ban a folyamatosságot, az eddigi politika folytatását hangsúlyozzák az NSZEP közelgő XI. kongresszusa előtt politikusok és újságírók egyaránt. Alapvető fordulatnak, irányváltásnak, sőt akár jelentősebb hangsúlyeltolódásnak egyelőre nyoma sincs. Az eddigi értékelések ugyanis sikeresnek minősítették az elmúlt kongresz- szus óta megtett utat, sőt gyakorlatilag a hetvenes évek eleje óta tartó töretlen fejlődésről beszélnek. Mindez megfelel annak az itt hagyományos politikai gyakorlatnak, hogy a vezetés elsősor- az eredmények bemutatására, illetve a megoldható problémákra, a tömegek mozgósítására koncentrál, és igyekszik pluszpontokat felmutatni abban a különösen kézzelfoghatóan érzékelhető nehéz versenyben, amely a másik német állammal, az NSZK-val folyik. A jelszó immár másfél évtizede „a gazdasági és szociálpolitika egysége”, ami a köznapokban azt jelenti, hogy az embereknek mindig nyújtani kell valamit. Ha nem is látványos újdonságokat, de legalább biztonságot, garantált minimális élet-, illetve ellátási színvonalat és — igen kiemelt helyen — lakást. Hogy ez utóbbi milyen jelentős tényező, azt a viszonylag nagyszámú ittragadt magyar vendégmunkás is bizonyítja, akik szinte kizárólag a köny- nyen hozzáférhető lakás miatt választották az NDK-t állandó lakhelyükül. Persze az élet minőségéhez még sok minden más is hozVitával folytatódott az olasz kommunisták tanácskozása Óvári Miklós átadta az MSZMP Az Olasz Kommunista Párt előtt álló történelmi távlatokat, a demokratikus alternatívához vezető utakat, a pártdemokrácia kérdését elemezték az OKP Firenzében zajló kongresszusán csütörtökön a felszólalók. Ugo Pecchioli szenátor a vezetőség tagja hangsúlyozta: a komunista párt létének értelme az, hogy Olaszországot és Nyugat-Európát szocialista jövő felé vezesse. A párt nyugat-európai jellegét hangsúlyozta Luciano Lama, aki a közelmúltban köszönt le a kommunista- szocialista irányítás alatt álló szakszervezet, a CGIL főtitkári posztjáról. Armando Cossutta. a vezetőség tagja a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerepének elemzését helvezte felszólalása középpontjába, Az amerikai imperializmus mélyrehatóbb vizsgálatát sürgette, élesen elítélve a reagani politikát. A Szovjetuniót illetően Cossutta megállapította, a tények azt bizonyítják, hogy a szovjet társadalom nagy tartalékokkal rendelkezik. Szólt a Szovjetuniónak a közelmúltban tett számos, a leszerelést és a konfliktusok békés rendezését előmozdító kezdeményezéséről is. A különféle területi párt- szervezeteket . képviselő felszólalók közül volt, aki a párton belül bátrabb demokratikus vitát szorgalmazott, mások azt sürgették, hogy a nők és a fiatal ok nagyobb arányban vegyenek részt az irányító szervek munkájában. Miközben folyik az előadói beszéd vitája, megkezdték KB üzenetét vitájukat a konigresszusi bizottságok, amelyek a vezető szervek újjáválasztását, illetve a politikai határozat szövegét készítik elő. ☆ Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a magyar pártküldöttséget vezeti az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusán, csütörtökön Firenzében baráti megbékélést folytatott Adalberto Mi- nuccival, az OKP titkárságának és vezetőségének a tagjával. A mesbeszé'ésen áttekintették a két párt közötti együttműködés kérdéseit. Óvári Miklós átadta az MSZMP-nek az olasz kommunistáik kongresszusához intézett üzenetét. T ASZSZ-k ommen'ár Nevadai atomrobbantás Shultz— Dobrinyin találkozó „Nincsenek előfeltételek a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban. Az egyetlen feltétel, hogy sikeres találkozó legyen” — jelentette ki Anato- lij Dobrinyin, a Szovjetunió távozó washingtoni nagykövete szerdán az amerikai fővárosban. Dobrinyin előzőleg George Shultz amerikai külügyminiszternél tett két és fél órás búcsúlátogatást. Dobrinyin hozzátette: „Mindketten (Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan) biztosak szeretnének lenni abban, hogy sikeres lesz a csúcstalálkozó. Egyébként mi értelme lenne megtartani?” Dobrinyin közölte, hogy még nincs pontos időpont a következő csúcstalálkozóra, de reméli, hogy a találkozóra még ebben az évbén sor kerül. Anatolij Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresszusán az SZKP KB titkárává választottak, közel negyedszázadot töltött hazája nagyköveteként Washingtonban, és az ottani diplomáciai képviseletek rangidőseként a diplomaták között az egyik legtekintélyesebb személyiségnek számított. Föld alatti atomrobbantást hajlottak végre csütörtökön az Egyesült Államok ncva- dai kísérleti telepén — jelentette be a washingtoni energiaügyi minisztérium. A robbanás ereje — hivatalos közlés szerint — húsz kilo- tonnánál kisebb volt. Aligha minősithető „újabb rutinkísérletnek” az április 10-i nevadai amerikai atom- robbantás — írja Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ katonai szem! eíró ja. A szovjet katonai szakértő a nevadai atom- robbantásra szinte percék múlva reagáló kommentárját így folytatja: az Egyesült Államok éppen alkkor hajtotta végre újabb atomfegyver- kísérletét, amikor a Szovjetunió már több mint nyolc hónapja tartja magát azösz- szes atomrobbantásra ki- mondott moralóri urnához, s amikor Moszkva bejelentette, hogy ezt a moratóriumot március 31-e után is hajlandó betartani, egészen az első amerikai atomikísérletig. A nevadai robbantás —«. azután, hogy a Fehér Ház visszautasította az összc-s kísérlet teljes beszüntetésének megvitatását célzó csúcsta- TálWizót, csakis úgy értékelhető, hogy az Egyesült Államok átlépte az „atomrubi- kont”. s ez — a történelmi precedenstől eltérőleg — nem a jelenlegi amerikai kormányzat határozottságáról, hanem inkább erkölcsi és politikai gyengeségéről tanúskodik. Az új amerikai robbantás arra vall, hogy a kormányzat a tavaly novemberi csúcs- találkozó utón aláírt közös nyilatkozat ellenére, továbbra is a katonai fölény megszerzésének ábrándját kergeti. Washington ezzel a veszedelmes és destabilizáló lépésével csupán azt mutatta meg, hogy cinikusain semmibe veszi mind ez amerikai, mind pedig valamennyi más nép létérdekeit. A nevadai robbantás egy Újabb szakaszra tesz pontot a? atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáért folyó harcban. Ez azonban nem jelenti ennek a harcnak a végét. A tét ugyanis rendkívül nagy. Nem csupán az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről, vagy az atomháború elhárításáról, hanem az emberiség túléléséről van szó — fejeződik be a TASZSZ hírmagyarázata. Az NSZEP XI. kongresszusa elé Berlinben a helyzet változatlan zátartozik, és végső soron az általános gazdasági lehetőségek határozzák meg a szociálpolitika játékterét. De, a kongresszus előtti számvetésnél nemcsak a miénktől némileg eltérő tájékoztatás és közéleti légkör miatt esik annyi szó a sikerekről. Az NDK — a maga módján — valóban sikeres volt az elmúlt években, mégha növekedési ütemének számszerű összehasonlítása a némileg eltérő módszerek miatt számunkra nem is mond sokat. Az azonban mindenképpen elismerésre méltó, hogy az NDK nemcsak egyszerűen megőrizte a nehéz években is fizetőképességét, hanem egy ideje folyamatosan csökkenti nyugati adósságait, és a hatalmas erőfeszítések eredményeképpen ma már nemcsak az import visszafogása, hanem a feldolgozóiparra, a gépiparra is kiterjedő exportoffenzíva továbbvitelében törik a fejüket a gazdasági szakemberek. Ennél is fontosabb, hogy a viszonylagos külpiaci stabilitás a viszonylagos dinamizmus igényével jár itt együtt —, miközben persze strukturális gondok továbbra is vannak. Ám egyes kulcsterületeken az NDK mégis figyelemre méltó szívóssággal figyelemre méltó eredményeket ért el. Létrehozott egy saját mikroelektronikai bázist és most főleg saját számítógépek elterjesztésével igyekszik modernizálni termelőkapacitását. Az éves tervek, a részletes tervlebontás rendszerének keretében kiemelt heiyen írják elő, hogy hány számítógépes termeléselőkészítő, -irányító, vagy szerkesztő részleget kell létrehozni. Ugyanakkor a robotok üzembe állítása is folytatódik — egy ideje az NDK ezen a téren hatalmas meny- nyiségi és talán minőségi ugrást hajt végre. Mindez párosul az üzemek belső tartalékainak mozgósításával: ez éppen úgy központi előírás, mint az anyag- és energiatakarékosság, és ezen a téren az NDK a németek hagyományos erényeit felhasználva, tényleg sok mindent elért, sőt a jelek szerint a jövőben is spórolásból akarja előteremteni a gazdasági növekedés anyagigényeit. Vagyis: a gazdasági prioritásokban, de a gazdaság irányításának rendszerében a stratégiában sem várhatók változások — és értelemszerűen nagy vonásokban a szociálpolitika is továbbfolytatódik. Ez mindenekelőtt az állami lakásprogram továtovin telét és az árszínvonal visszatartására tett erőfeszítéseket jelenti. Az alapvetőnek vagy legfontosabbnak ítélt régi termékek és szolgáltatások árai így nagyjából változatlanok maradnak —, viszont az eddiginél is gyorsabban akarják növelni az úgynevezett drágább minőségi termékek gyártását, és ezeknek természetesen itt is új —, néha elég borsos — áruk van. Mindenképpen javítani kívánják a lakossági szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalát is — ez az a terület, amelyet a sajtóban némi közvetlen kritika ért. Általában: az emberek közérzetét befolyásoló kisebb — akárcsak stílusbeli — dolgokra az eddiginél nagyobb hangsúlyt szándékoznak helyezni —, egyre inkább utat tör az a felismerés, hogy csupán a globális eredményekkel, a büszke statisztikákkal ezt nem lehet teljes mértékben elérni. Mindehhez persze megfelelő nemzetközi légkör is kell. Itt, Európának ezen a talán legérzékenyebb pontján különösen fontos, hogy hogyan alakul a kelet—nyugati viszony, amely erősen rányomja bélyegét az NDK nemzetközi mozgáslehetőségére. Ugyanakkor az NDK már jóideje maximális mértékben igyekszik kihasználni a lehetőségeit, és az adott kereteken belül igen aktív szerepet játszik az enyhülésért folytatott párbeszédben. Ezt a külpolitikai vonalat az NSZEP XI. kongresszusa minden bizonnyal ismét meg* erősíti. JRemcs Gábor