Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

Mihail Gorbacsov befejezte vidéki látogatását dalom és gazdaság fejleszté­melyek célja a szovjet társa­Tanácskozik a Szakszervezeti Világszövetség irodája Gustav Husák fogadta a küldöttségvezetőket rubel értékű terméket kel­lett visszaszállítani a szövö- dékibe. Elsősorban a kárba veszett munkát kell sajnálná — mondta Mihail Gorbacsov, megemlítve, hogy a lenin- grádi Thälmann textálművek különösen sok selejtes ruha­anyagot szállít. A gyárban szó esett még arról, hogy a dolgozók igye­keznek minél több mumkaifo- lyamatot megtanulni, így tudnak valamelyest úrrá lenni a létszámhiány okozta problémákon. — Szeretnék köszönetét mondaná önöknek azért, amit tesznek. A kifogásokat, meg­jegyzéseket szintén figye­lembe kell venni, különösen a vásárlóktól származókat. Amikor vásárlókként önök a boltba mennek, szintén azt nézik, mi tetszik, s mi nem. Az önök szakmája olyan, hogy termékeiket minden­nap megnézik az emberek. Ezért javítani kell a mun­kát A legfontosabb a minő­ség. Ez mindenkire vonatko­zik, a szabókra, a cipészek­re, a háztartási gépeket gyár­tókra egyaránt — hangsú­lyozta a beszélgetés során az SZKP KB főtitkára. A kujbisevi területen tett háromnapos látogatását be­fejezve, Mihail Gorbacsov szerdán visszatért Moszkvá­ba. Mitterrand üzenete a nemzet­» gyűléshez Francois Mitterrand francia köztársasági elnök az új nem­zetgyűléshez intézett üzeneté­ben a szociális törvénykezés fontosságára és az alkotmá­nyos jogkörök pontos meg­tartására hívta,fel,a jobbol­dali többségű testület figyel­mét. Az elnök békülékeny és igen tartózkodó üzenetében rendezett és nyugodt együtt­működésre szólította fel a vele ellentétes politikai beál­lítottságú parlamentet, s nem nyilvánított véleményt a frank leértékeléséről, az új kormány első gazdasági lépéséről. Megkezdődött az Olasz XVII. kongresszusa Alessandro Natta előadói beszéde A firenzei sportcsarnokban 1100 küldött, meghívottak és külföldi vendégek részvételével szerdán megkezdte mun­káját az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa. A tanácskozás megnyitásakor Paolo Bufalini szenátor megemlékezett az 1984-ben elhunyt Enrico Berlinguer volt pártvezetőről. A Központi Bizottság beszámolóját Alessand­ro Natta főtitkár tartott. Három napon át tartottaik Mihail Gorbacsov találkozói Kujbisev és a kujbisevi te­rület lakóival. Az SZKP KB főtitkára a négyszáz éves vá­ros és az egyik legnagyobb szovjet iparvidék lakóival, üzemeivel, dolgozóival is­merkedett. Ellátogatott a Volgái autógyárba, ahol részletesen szólt az idősze­rű kül- és belpolitikai kér­désekről, a terület helyzeté­ről feladatairól. Az üzemek, gyárak műhelyeiben, az ut­cákon őszinte, tárgyszerű, célratörő eszmecserék foly­tak. Az SZKP XXVII. kong­resszusának határozatait mi­nél előbb konkrét tetteikké kell formálni, így vélik a terület dolgozói — derült ki a beszélgetésekből. Mihail Gorbacsov a kujbi­sevi szerszámgépgyártó egyesülésnél, szerdán tett' lá­togatása során a rekonstruk­ció menetéről, a világszínvo­nalat meghaladó rugalmas termelési rendszerek és az automatikus esztergapadok gyártásáról beszélgetett a dolgozókkal. Szó esett az élet- és munkakörülmények­ről is. Sok dolgozó szólt ar­ról, hogy a munkásság kész az új követelményeknek megfelelően dolgozni, meg­valósítja az SZKP XXVII. kongresszusának döntéseit, Prágában szerdán meg­kezdte tanácskozását a Szak- szervezeti Világszövetség (SZVSZ) irodájának 35. ülés - szaka. A testület ülését Gás­pár Sándor, az SZVSZ el­nöke nyitotta meg Harminc­két ország szakszervezetei­nek képviselői a XI. szak- szervezeti világkongresszus tertatmi és szervezeti előké­szítésének: szentelik tanács­kozásukat. Csehszlovákia tefjes mér­tékben támogatja a nukleá­ris és a vegyi fegyverek ál­talános és teljes felszámolá­sára irányuló szovjet lesze­relési programot és a Szov­jetunió indítványát a kísér­leti atomrobbantásök tel­jes betiltására, amelyet. Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ismét kifejtett a volgai autógyárban elhang­zott keddi beszédében — hangoztatta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, cseh­szlovák köztársasági elnök sének meggyorsítása. Ezt követően Mihail Gor­bacsov a Volga-vidék egyik legrégibb ruhagyárát, a „Kxasznaja Zvezda” (Vörös Csillag) gyárat kereste fel. A női és gyermekruházati termékeket gyártó egyesülés nem teljesítette márciusi és első negyedévi tervét Az ágazat átlagánál alacsonyabb termelékenységet a vezér- igazgató azzal magyarázta, hogy a régi, elavult épületek már nem felelnek meg a kor­szerű termelés követelmé­nyeinek. A főtitkár nem' fo­gadta el a választ, rámuta­tott, hogy az igazgatónak minden helyzetben meg kell találnia a megoldást a kive­zető utat. Az egyik brigád vezetője arról szólt hogy a fiatalok nem maradnak sokáig a gyárban. Főképpen a lakás­hiány miatt keresnek más munkahelyet. Emlékezte­tett, ahhoz, hogy még jobb termékeket készítsenek, kor­szerű. izgalmas mintázatú, tiszta s- ”ésű textíliákra is szükség van. Mihail Gorbacsov úgy vél­te, hogy nem szabad a ruha­ipar felelősségét csökkente­ni, de valóban helytállóak a textiliparral szemben han­goztatott kifogások. Az el­múlt évben I millió 254 ezer szerdán, amikor a prágai várban fogadta a Szakszer­vezeti Világszövetség (SZVSZ) irodájának 35. ülésszakán részt vevő küldöttségek ve­zetőit. Csehszlovákia — mondotta — társszerzője a Varsói Szerződés tagorszá­gainak az európai államok­hoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához intézett fel­hívásának, amely atomfégy- vermemes övezetek létesíté­sére szólított föl az európai kontinensen. Meggyőződé­sünk. hogy a fegyverkezésre fordított hatalmas összegeket sokkal ésszerűbben is fel le­hetne használni az emberi­ség globális problémáinak megoldására. A megbeszélésen Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke tá­jékoztatott a szervezet mun­kájáról és végrehajtó testü­letének prágai tanácskozásá­ról. Gustáv Husák válaszá­ban elismeréssel szólt a Szakszervezeti Világszövet­ség tevéken vségérőL Biztató jel vagy csupán át­meneti halasztás az eredeti­leg keddre tervezett amerikai nukleáris kísérlet elmaradása? Ezt a kérdést teszi fel a vi­lágsajtó, azt követően, hogy Washingtonban nyilvánossága ra hozták: az előzetes beje­lentés ellenére mégsem haj­tották végre a Nevada-siva­tagban az Egyesült Államok bejelentett atomrobbantását. A Fehér Ház hivatalos meg­nyilatkozásai szerint nincs összefüggés a halasztás és a szovjet—amerikai kapcsolatok, konkrétabban a Reagan— Dobrinvin találkozó között. A találgatások azonban tovább tartanak. Meglehet, valóban a ború­látóknak van igazuk, s a washingtoni döntést nein le­het még szerény reagálásként sem tekinteni a sorozatos szovjet kezdeményezésekre, a nukleáris robbantások teljes felfüggesztésére irányuló is­métlődő felhívásokra. Még ke­vésbé annak jeleként, hogy az Egyesült Államok kedve­zőbben fogadná az átfogó szovjet fegyverzetcsökkentési, leszerelési indítványokat, ame - Iveknek a moratórium fenn • tartása szintén fontos, nélkü­lözhetetlen tényezője. Az elmúlt hetekben Moszk­vából számtalanszor hangzott el a sürgetés, a biztatás: a fegyverkezési hajsza erőlteté­se az erőpolitika folytatása helyett a két nagyhatalom az egyenlő biztonság elve alap­ján igyekezzen a feszültség csökkentésére. Legutóbb pél­dául világszerte érdeklődést keltett Mihail Gorbacsovnak Alessandro Natta főtitkár előadói beszédében bevezető­ként utalt arra a demokra­tikus vitára, amely a rendkí­vüli kongresszust megelőzte, és amelyet nagy figyelemmel kísért a párton kívüli rokon- szenvezők és politikai ellen­felek köre is. Az OKP nagy erőt képvi­sel múltja, hagyományai ré­vén, de nem maradhat tétlen a bekövetkezett társadalmi változások, a termelés módjá­ban és eszközeiben végbe­menő mélyreható átalakulás közepette — mutatott rá a főtitkár, aki egyben vitába szállt azokkal, akik a moder­nizáció jegyében „elavultnak” minősítik a párt „ideológiai címkéjét”. Natta a továbbiakban fel­idézte a párt „történelmi komp­rom isszumnak” nevezett stra­tégiáját. amely a legszélesebb összefogást célozta a válság leküzdésére és a szükséges társadalmi reformok elfogad­tatása érdekében, valamint azt, hogy a munkásosztály ne szigetelődjék el a társadalmi harcokban. A nyugat-európai baloldal előtt hatalmas feladat áll: programot kidolgozni az új viszonyok között. „A reform, vagy forradalom, maximalizmus, vagy refor­mizmus típusú viták már a múlté. Ma már sorainkban is újra vita folyik: melyek azok a konkrét eszközök, po­litikai megoldások, amelyek rövidebb és hosszabb távon igazi reformokhoz vezethet­nek? Mi helyesnek értékel­jük a jóléti államért vívott küzdelmet, de látjuk annak korlátáit is. A korlátokat, amelyek abból fakadnak, hogy nem elég a társadalmi újraelosztás folyamatát be­folyásolni, hanem a felhalmo­zása is hatás1 kell gyakorol­nunk. Meg kell haladnunk az eci.iigi gvakorlatot, a baloda! eddigi kor - ái yzati gyanúi, lazít is’ — r itatott rá. „Ehhez azonban mindenek­előtt békére van szükség. A háború és béke kérdésétől az a javaslata, hogy — bár­melyik európai fővárosban — rendezzenek külön csúcstalál­kozói a nukleáris kísérletek leállítása ügyében. Nem ma­radtak visszhang nélkül azok a kijelentések sem, ámene­ket a főtitkár Togliatti váro­sában a Szovjetunió küi- és biztonságpolitikai alapél veiről mondott. S bármennyire is a diplomáciai időzítés véletlene hozta, szimbolikus jelentősé­gű, hogy épp a nevadai rob­bantás kijelölt napján ter­jesztették elő a Varsói Szer­ződés dokumentumát atom­fegyver-mentes övezetek létre­hozásáról, Európában éppúgy, mint a világ inás térségeiben. Ha a kezdeményezések so­rát áttekinteni is nehéz, an­nál könnyebb összefoglalni a washingtoni válaszok lénye­gét. Hiszen az amerikai ad­minisztráció részéről — te­gyük hozzá: sajnos — gya­korlatilag valamennyi indit- vánvt elutasították, közvetve vagy közvetlenül kifeiezve az érdektelenséget a Moszkva által iavasolt iránwonal kö­vetésében. A nukleáris kí­sérletekre vonatkozó morató - rí um csu Dán egvetlen, bár igen jellemző példa e maga­tartásra. annak ellenére, hogy Washingtonban iól tudják: a moszkvai vezetés különös jelentőséget tulajdonít e kér­désnek. függ minden egyéb” — tért át a főtitkár a nemzetközi hely­zet elemzésére. Mint mondta, az OKP óvatos bizakodással tekint a genfi szovjet—ameri­kai csúcs utáni helyzetre, amelyben az enyhülés új le­hetőségei nyíltak meg, de újabb nehézségek és aka­dályok is jelentkeztek annak útján. Natta nagv jelentősé­gűnek ítélte az SZKP XXVII. kongresszusán kifejtett bé­kejavaslatokat. Natta azt is világossá tette, hogy a szovjet külpolitixa új megközelítései, valamint a szovjet pártkongresszuson felvázolt reformintézkedések támogatása nem jelenti azt, hogy az OKP feladta értéke­lését, amelyet a létező szoci­alizmusról az irányelvekben megfogalmazott. Az OKP vál­tozatlanul úgy látja: mind a gazdasági rendszer hatékony­sága, mind a demokrácia te­rén megoldatlan problémák jellemzik a létező szocializ­mus országait mint Natta fo­galmazott, a létező szocializ­mus semmiképpen sem ie- lerühet modellt a nyugat-euró­pai tá :adaimak számára. Ez nem vá 'oztat azon, hogy az OKP egyetért azzal a külpoli­tikával, amely enyhülést és kollektív biztonsági rendszert szorgalmaz, s amely a bizton­ságot megállapodások és együttműködés útján kíván­ja megvalósítani. Nagyra ér­tékeli Kína mai külpolitikáját is, miközben élesen és egy­értelműen elítéli a Reagan- kormányzatnak a fegyverke­zési versenyt fokozó agresz- szív törekvéseit — szögezte le Natta. Az OKP szerint Washington az űrfegyverkezés kulcsfon­tosságú kérdésében, mind pedig a kísérleti atomrob­bantások és az európai kö­zéptávú rakéták kapcsán el­fogadhatatlanul merev, a tár­gyalásokat akadályozó állás­pontot képvisel — mutatott rá Natta, aki síkraszállt azért, hogy Olaszország ne csatla­kozzék az amerikai SDI-prog­Az atomrobbantások be­szüntetése ugyanis egyike azon két témának, amelyek - ben az előrelépést a Szovjet­unió úgy tekinti, mint a kö­vetkező Reagan—Görbacsov csúcs feltételeit megkönnyítő, légkörjavító tényezőt. A má­sik ilyen terület, mint isme­retes az európai közép-ható­távolságú atomrakéták szá­mának csökkentése lenne. Moszkvában többször hang­súlyozták: ha e problémák bármelyikében sikerülne ha - ladást elérni, az máris je­lentősen növelné a két poli­tikus idei eredményes talál­kozójának esélyeit. A csúcsértekezlet mellesleg az elmúlt hetekben a nem­zetközi atmoszférát egyre in­kább meghatározó kérdéssé válik. Legutóbb, Genfben elő­zetes megállapodás jött létre arról, hogy e találkozót az idén Washingtonban tartják, ám kétségtelen, hogy azóta egyetlen tárgyalási fórumon sem sikerült érdemleges ha­ladást elérni a vitás kérdé­sekről. Márpedig — hangsú­lyozzák Moszkvában — Genf­ben arról is megegyezés szü­letett, hogy meggyorsítják a különböző leszerelési eszme­cserék, így a bécsi, a stock­holmi és a genfi tanácsko­zások menetét. ramhoz. hanem inkább a nyu­gat-európai Eureka-tervre összpontosítsa szellemi és anyagi erőforrásait. Natta elítélte Washington nicaraguai politikáját, va­lamint a földközi-tengeri tér­séget veszélyeztető líbiai ak­cióját, amely, mint mondotta, ismét megerősítette egy föld­közi-tengeri biztonsági érte­kezlet összehívásának szük­ségét. Az OKP a nyugat-európai baloldal részeként a közösségi (EGK) integráció elmélyítése, a nemzetek fölötti intézmény- rendszer erősítése mellett száll síkra — feltette ki a főtitkár. A belpolitikai helyzetre át­térve Alessandro Natta ke­mény bírálattal illette a je­lenlegi olasz kormány gazda- ságplitikáját. A dolgozóktól az elmúlt években nagy áldoza­tokat kértek, a vállalatok tá­mogatására pedig jelentős pénzeszközöket fordítanak. Az olasz kommunisták ezért elsőrendű fontosságot tulaj­donítanak a legnagvob nem­zeti feladatok megoldásának, elsősorban a közélet megtisz­tításának. Szerintük új alapra kell helyezni az állam, a po­litikai rendszer és a társada­lom közötti viszonyt. Natta szólt az olasz balol­dali egység témájáról is. kü- ' lönös tekintettel az Olasz Szocialista Párt magatartásá­ra. A kommunista vezető sze­rint a baloldalon belül egye­lőre távolinak tűnik olyan megegyezés, amely biztosíta­ná az új reformszellemű szö­vetség kialakulását. Natta beszédében külön fe­jezetet szentelt a kommunis­ta párt szervezeti megújulá­sának, az egység és a párt­demokrácia kérdésének. Alessandro Natta beszéde lezárásaként megállapítot­ta: bizonyos, hogy e kong­resszus munkájából egy esz­meileg megújult és az egysé­get tekintve szilárdabb párt kerül majd ki. A kommu­nisták egysége a dolgozók, a demokrácia és a nemzet ja­vát szolgálja — mondotta aa Olasz Kommunista Párt fő­titkára. A beszéd elhangzása után a kongresszuson meg­kezdődött a vita. ■A• Az SZKP KB táviratban üdvözölte az olasz kommu­nisták tanácskozását. Dobrinyin látogatását a Fe­hér Házban épp azért kísér­te megkülönböztetett figye­lem, hogy elhangzik-e vala­milyen utalás a csúcs meg­rendezéséről. Nos, a megfi­gyelőknek szűkszavú meg­jegyzésekkel s egy ténnyel kellett beérniük: a következő hónapban Shultz és Sevard- nadze az amerikai főváros­ban különtalálkozót tart a csúcs előkészítéséről. A hi­vatalos megfogalmazás sze­rint nanirendre kerülnek a legfelsőbb szintű találkozó megtartásához szükséges fel­tételek. A nagy kérdés tehát, hogy a májusi külügyminiszteri eszmecseréig, illetve az utána következő hónapokban hogyan alakul a két állam kapcsola­ta. Mihail Gorbacsov Togli­attiban csakúgy, mint előző interjúiban, televíziós nyilat­kozataiban kifejtette, hogy Genf szellemében lehetséges a csúcstalálkozó. Moszkvában cáfolták már azokat a nyu­gati állításokat is, amelyek szerint a moratórium ügyé­ben javasolt európai csúcs- konferenciával a szovjet ve­zetés helyettesíteni akarná a másik, a washingtoni talál­kozót. Az időközben nagy vissz­hangot keltett egyéb kezde­ményezések — például a Var­sói Szerződés tagállamainak javaslata az európai atom­fegyvermentes övezetek létre­hozására — azt bizonyítják, hogy' a Szovjetunió és szövet­ségesei hajlandók lépéseket tenni az eddig középpontba nem került területeken is. Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások ‘ / Dr. Hetényi István pénz­ügyminiszter, a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság magyar ta­gozatának elnöke 1986. ápri­lis 6—9. között Jugoszláviá­ban tárgyalásokat folytatott dr. Nedeljko Mandiccsal. a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács (kormány) tag­jával, a bizottság jugoszláv társelnökével. Megvizsgálták a kormányfők 1985. decem­beri találkozójából adódó, va­lamint a bizottság legutóbbi ülésszakán rögzített feladatok teljesítését és meghatározták a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgáló időszerű teendőket. HDK~álláspont A Német Demokratikus Köztársaság politikai és em­beriességi okokból elítéli a terrorizmus minden formáját — erősítette meg az NDK e kérdéssel kapcsolatos állás­pontját szerdán a külügymi­nisztérium szóvivője. A szó­2 NÓGRÁD — 1986. április 10., csütörtök A magyar pénzügyminisz­ter látogatást tett Crna Gora Szocialista Köztársaságban, a köztársasági végrehajtó ta­nács meghívására. Szívélyes, baráti megbeszélést folytatott Radivoje Brajoviccsal, a köz- társasági kormány elnökével, amelyen áttekintették a Crna Gora-i és a magyar vállala­tok közvetlen együttműködé­sének fejlesztési lehetőségeit. Találkozott Milenko Sztefa- noviccsal, a köztársaság kül- kapcsolataiért felelős minisz­terrel, valamint Velimir Slji- vancsanin köztársasági pénz- ügvminiszterrel. Hetényi István szerda este hazaérkezett Budapestre. a terrorizmusról vivő felháborodásának adott hangot az egyik nyugat-ber­lini diszkóban nemrégiben el­követett véres terrortámadás miatt. Ugyanakkor határo­zottan visszautasította, hogy az NDK-t bármilyen módon összefüggésbe hozzák ezzel a bűntettel. Javaslatok és reagálások

Next

/
Thumbnails
Contents