Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám
Legyen házigazdái Le a kalappal! Munka és művelődés Balassagyarmaton A Munka és Művelődés elnevezésű megyei közművelődési mozgalomban kezdettől fogva sikeresen vesznek részt a balassagyarmati szocialista brigádok. Tavaly a sport- versenyeken diadalmaskodott a Kőporc helyi gyáregységének Farkas Bertalan űrhajós nevét iHselö kollektívája. A szellemi vetélkedőt pedig a kábelgyár Április 4. Szocialista Brigádja nyerte. Műszaki és fizikai dolgozók egy csapatban, egy célért dolgoztak hétről hétre fegyelmezetten és áldozatosan. Eredményeik bizonyítják: érdemes volt. A munkásrn űvelődési mozgalommal a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban Hajnal Sándorné módszertani csoportvezető foglalkozik. Az ő feladata, hogy a versenyző kollektívák időben értesüljenek a mozgalom mindem fontos történéséről, ▼árható eseményéről, és felkészülhessenek azokra. Rajta, a területi megbízotton rengeteg múlik. Hozzáértésén, lelkiismeretességén, találékonyságán. ..A verseny minden szakaszában, pillanatában tudnunk keü. hova nyúljunk, mit csináljunk az eredményesség ér- dekében, s ezekben a felismerésekben kell segítenünk a csapatokat” — vallja Hajnal Sándorné, aki hat éve helyi gazdá ja a munkásművelődés- nek. Jócskán van tehát tapasztalata. Egyértelmű előtte. hogy a művelődési központ egyedül képtelen meg - birfcánnj a tennivalókkal. Partnerok kellenek hozzá — s találtak is. A Madách Imre Könyvtár, « Madách Imre Filmszínház dolgozói mindig készségesen ■teljesítik a kéréseket, sőt ön. áFV5ar k kezdeményeznek. A versenyzők innen kölcsönzik a könyveket. Itt búvárkodnak, jegyzetelnek. Megnézik az ajánlott filmeket. Közönségművész találkozókon vesznek ▼észt. Egyébként a most félidejénél tartó megyei közművelődési mozgalomban Balassagyarmatról 39 kollektíva versenyez. Munkahelyük a következő: Budapesti Finomkötött- érugyár, a vízmű, a Kőporc, a Salgótarjáni Ruhagyár helyi gyáregysége, a kábelgyár, az Ipoly Bútorgyár és a Nógrádi Sándor ABC-áruház. Legtöbben a BFK-bói vannak: ösz- szesen 18 csapat. Harminckilenc kollektíva. Sok ez, vagy kevés? A számok bűvöletében élő ember — s manapság még mindig sokunkra jellemző — rendszerint felteszi magának ezt a kérdést. Tehát válaszoljunk rá. Ha a városban található több száz szocialista brigádhoz viszonyítunk. akkor kevésnek tűnik. Ugyanígy ítélkezhetünk akkor is, ha viszonyítási alapnak a korábbi évek részvételét tekintjük. Többen versenyeztek például tavaly, amikor jeles, nagy évfordulókra, eseményekre készülődtünk. és többen korábban, amikor még a balassagyarmati körzethez tartozott Szécsény, Rétság is. A köz- igazgatási átszervezés természetesen kihatott a mun kás- művelődési mozgalomra is. Az említett két körzetközpont ö<n - állósodott, így törvényszerű a mennyiségi csökkenés. Végül közelítsük meg a kérdést a másik oldalról. Noha a résztvevők számát soknak semmi esetre sem mondhatjuk, legfeljebb elégségesnek. Amikor első ízben vettek részt egyedül balassagyarmatiak a mozgalomban, akkor a városból 33 szocialista brigád nevezett be. Ehhez képest számottevő a növekedés. Ha pedig tekintetbe vesszük a munkahelvi. egyúttal a szélesebb körű társadalmi, gazdasági körülményeket, akikor kijelenthetjük: jelentős a Munka és művelődés mozgatómban résztvevők száma. S hogy miért hivatkozunk a körülményekre, rögvest ért hető lesz. Általános tapasztalat ugyanis, hogy egy-egy munkahelyen csak néhány brigád igazán aktív, mozgatható bármikor, bármilyen rendezvényre. Ez jellemző a versenyző közösségekre. Ök azok, akik habozás nélkül vállalják a túlmunkákat, a társadalmi munkát, a patro- nálást. ök vállalnak kulturális feladatokat is. Amíg mások fusiznak, mellékesek után futkosnak. Pedig nyilván nekik is jól jönne egy kis ke- resetíriegészítés. A családban mindez akár tengernyi feszültség forrása lehetne. De nem. A mozgalom irányítóinak szerencsés ötlete volt, hogy a családtagokat is bekapcsolják, s így számos feladatot a család együtt old meg. Ezért nincs vita, veszekedés — a versenyzők és a családtagok azonos módon gondolkodnak. Számukra nem pusztán a pénz jelenti az értéket, hanem az ismeret, a tudás, a közös élmény is. Így mondhatja a módszertani csoportvezető. „Le a kalappal ezek előtt a művelődő emberek előtt, akik anyagi áldozatra fs hajlandók és addig nem a pénzkeresettel foglalkoznak. S teszik ezt olyan időben, amikor nem divat a kultúra, nincs elég presztízse a műveltségnek.” A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban ősszel új közművelődési formát honosítottak meg: alkalmanként egy-egy brigád veszi birtokába az intézményt, s a tagok a családdal együtt szórakoznak. Ez a nosztalgiabál. Eddig négy volt belőle. S azt szeretnék, ha a jövőben e bálok műsorok szervezésével, kiállítások patronálásával egészülne ki. Mert a forma — Legyen házigazda! — erre. és még sok másra is lehetősége* ad. Csak élni kell vele! Az eddiginél jobban. (ok) Megjelent a Propagandista 2-es száma Boros Sándor elemzi ideológiai munkánk tartalmát, követelményeit. Többek között rámutat: Viták — természetesen — a demokratikus fórumokon a szocializmus hívei (kommun isták és szövetségeseik) között is vannak, amelyek nélkül nem lehet az érdekeket és a nézeteket közelíteni, a elöntéseket a különböző oldalakról mérlegelve javítani. Ehhez türelem, megértés, felkészültség, meggyő- aőképesség és vitakultúra szükséges. Az MSZMP-ben a párttaggá nevelésnek jelentős hagyományai vannak, amelyek főbb alapelveit a Politikai Bizottság 1983. június 21-i, a tagfelvételi munkáról szóló határozata megerősítette. A testület néhány kérdést ugyanakkor újszerűén fogalmazott meg. Ezekkel foglalkozik Biró József cikke. A folyóirat több folytatásban közli Bogyó Tibornak a gazdasági növekedés főbb kérdéseit áttekintő írását. A „hazai marxista filozófia, társadalomelmélet, társadalomtörténet-elmélet, struktúraelemzés, módszerkutatás szélcsendjéről” fejtett ki szenvedélyes gondolatokat Papp Zsolt, az Élet és Irodalomban. A cikk viharos vitát váltott ki. A folyóirat közli N. Sándor László hozzászólását. Az egészségügyi ellátás helyzetéről beszélget Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettessel és Vidovszky Kálmánnal, az MSZMP KB alosztályvezetőjével Dolecskó Kornélia. Szerdahelyi István megvilágítja az írók és az irodalom társadalmi szeretjét. Hangsúlyozza: „Ha a magyar írótársadalom úgy érzékeli, hogy társadalmi szerepe, az alkotásai iránt megnyilvánuló közfigyelem csökkenőben van, mindenekelőtt rajta múlik, hogy e folyamatok megváltozzanak”. Gergely Jenő a magyarországi Tanácsköztársaságról ír, Botos János Kun Béla életútját méltatja. Szabó Sándor, a szocialista német állam nemzetközi tevékenységé* ismerteti, Balogh András feltárja, mit értünk szocialista orientációjú fejlődés alatt. Palánkai Tibor áttekintést ad arról, hogyan alakult a foglalkoztatottság a fejlett tőkésországokban, milyen tényezők befolyásolják a munkanélküliség szintjét. Művésrefi díjasok 1986 „A dal szüli ..." Negyven esztendeje járja országot-világot. Közel kétmillió (!) kilométert utazott szülőhazája területén, s újabb félmilliót szerte a világban. Énekelt mindenhol, ahol csak magyarok élnek, és ahol a magyar dalkultúra befogadására érzékeny . hallgatóságra lelt. Béres Ferenc nevét, arcvonásait, s nem utolsósorban énekét, sajátos csengésű, világos, hegyipatak-tiüztaságú hangját csaknem mindenki ismeri Közép-Európa magyarok lakta vidékein. Ama hatvannégy esztendős dalmester közel kilencezer koncertet adott az elmúlt négy évtized alatt, számtalartszor szerepelt a rádióban, televízióban, hanglemezei a legnépszerűbbek közé tartoznak. — Legfontosabbnak mindig az aprófalvak szolgálatát tartottam — mondotta nemrég egy interjúban a művész, a régi Abaúj megyei kis község, Gagybátor szülötte, aki nagyapjától, a falu köztiszteletben álló kovácsától a természet, az erdő sze- retetét, a vadrózsaoltás műveletét, a madarak, fák, füvek ismeretét kapta örökségül. De a magyar dal szere- tetéhez, műveléséhez nem kevésbé jó „előtanulmány” volt a beszetcei havasokban eltöltött, négy esztendő sem a negyvene^ évek elején, az erdőgazdaság műszaki tiszt- viselőjeként, amikor Béres Ferenc egyedül járta a csúcsokat ... — Hallgattam az erdő zenéjét, a más-más fenyőfélék különböző" hangú suttogását, a lombos erdők zúgását ... A dalénekléshez talán innen is, és persze a szülőföld közösségétől kapta a legtöbb indíttatást. — Már egyetemi hallgató koromban rendszeres falujáró voltam, ismerkedtem a magyar népdalkinccsel, s ízlelgettem az éneklés örömét. Hamarosan felismertem, hogy a csodálatos hazai dalkultúra magas szintű tolmácsolásához csak elmélyült tanulmányok után juthatok el. Nagyszerű tanáraim, Adler-Aquila Adelina, Kerényi Miklós, Farkas Ilonka révén megtanultam a sajátos, míves magyar éneklést, feltárultak előttem az ősi magyar dallamok, történelmi dalok, egyházi énekek, virágénekek, parasztdalok és népies műdalok minden szépsége, Bartók és Kodály ma* gasrendű alkotóművészete. . Amikor Béres Ferenc elhatárolta, hogy a magyar dalkuftúra ápolását választja élethivatásának, lemondott egy másik, talán nem kevésbé ígéretes lehetőségről: az operaénekesi pályáról, amelyre — különösen Mozart- szerepekre — az adottságai révén alkalmas lett volna. — A dalban, s különösen a magyar népdalban, a legmélyebb emberi érzések sűrítményét érzem. Ápolását, terjesztését a legszebb hivatások egyikének tartom. Mert igaz, sokan énekelnek, de kevesen dalolnak! Én csak eszköz vagyok, akit ez a nemes kultúra magához vonzott; miként Babits mondotta: ..A dal szüli énekesét...” És, hogy jól választottam, bizonyítja, hogy százezrek hallgatják ma is szívesen éneklésemet — mondatta az idén Kiváló művészi címmel kitüntetett ősz hajú fiatalember. Szomory György Folytatódik a vetélkedés Immár harmadik éve rendeznek megyeszékhelyünk üzemeiben „Kiállításról kiállításra” című vetélkedőt. A szocialista brigádok számára meghirdetett nemes versengésben tavaly 52 csapat játszott a szervező, Nógrádi Sándor Múzeummal. Az egyes kiállításokhoz kapcsolódó kérT empress-furnék A salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házának Tern press játékszíne befejezte idei első, tíz előadásból álló megyei bemutatósorozatát. Molnár Ernő összeállításában és rendezésében Tempress-kabaré címmel zenés, vidám műsort mutattak be. A hosszabb jelenetek mellett helyet kaptak a programban villámtréfák is. A szerzők között találjuk Móricz Zsigmondot, Kállai Istvánt, az újságíró Zilahy Tamást. A 70—75 perces összeállítást Tárlatok a Képcsarnokban dések legeredményesebb meg- válaszolóit, 12 csapatot hívtak össze a végső sorrend kialakítását eldöntő vetélkedőre. Idén irodalmi jellegű feladványokkal bővítik a kérdések sorát, melyek Nógrád megye néhány emlékhelyéhez kötődnek. így Csesztvéhez, Hor- pácshoz és Szécsényhez. március elejéig az öblösüveg- gyári kultúrházban játszották, majd a József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ szolgáltatásaként előadták a salgótarjáni síküveggyárban és bányagépgyárban, a felsőpetényi, a nógrádsipeki, az etesi és bátonyterenvei Petőfi Sándor Művelődési Házban. Ebben a hónapban még további fellépések várnak az együttesre. A művelődési központ közvetítésével fél tucat helyre viszik el a Tempress- kabarét. A Képcsarnok salgótarjáni üzlete közel 1 millió forintos forgalommal zárta az első negyedévet. Ebben a bevételnövekedésben —, mintegy 10 százalékkal több a tavalyi azonos időszakénál — jelentős szerepe van, hogy a vállalat dolgozói új, ösztönzőbb érdekeltségi rendszerben dolgoznak. A mérleg javítását szolgálja az is, hogy az üzletbe neves ipar- és ötvösművészeket hívnak meg kiállításra, ahol a látogatók vásárolhatnak is az alkotásokból. Idén az első kiállítás április 16-án nyílik; ekkor a Békéscsabai Szőnyeggyár mutatkozik be termékeivel. Ezt Perényi Katalin bemutatója követi április 30-án, majd május 22-től Sípos Zsófia festményei kerülnek a falra. Ezután Budai György és Budai Ágota keramikus házaspár tárlata következik. A vállalat átlagosan 70—100 ezer forintos bevételt vár egy-egy bemutatótól. Az állami hangverseny- zenekar koncertsorozatai A Magyar Állam Hamgrew senyzenekar nagy sikerű angliai turnéjáról hazatérve — rövid pihenő után — ismét a hazai közönség előtt lép pódiumra két hangversenysorozaton: az Erkel Színházban, illetve a Budapest Kongresszusi Központban. A sorozatok karmestere Lamberto GerdeUi és Kobajasi Kenicsiro lesz. A zenekar megkezdte próbáit Gardelli irányításával. Április 8-tól az Erkel Szőri házban négy koncertre kerül sor. Április 12-t5I a zenekar a Budapest Kongresszusi Központban is fellép. Ezen a napon Kodály Missa Brevis és Schumann III. (Rajnai) szimfónia című művét a budapesti kórus közreműködésével, április 17-én Boccherini C-dűr szimfóniáját, Haydn C-dúr gordonkaversenyét és Beethoven VII. szimfóniáját adja elő Perényi Miklós közreműködésével, Lamberto Gardelli vezényletével. Április 28-án Britten Variációk egy Purcell-ténaára, Prokofjev I. zongoraverseny, Stravinsky« Petruska, május 12-én Händel« H-moll concerto grosso, Láng István Concerto Bucolico és Csajkovszkij IV. szimfónia című műve szerepel a műsorban, amelyet Kobajasi Kenicsiro vezényel, s közreműködik Lantos István, illetve Friedrich Ádám. Mm mm műsor KOSSUTH RADIO: *.St: Hogy tetszik lenni? 9.4M>: A hét zeneműve #.30: A hét költője: József Attila 5.40: Ki kopog? W.05: Nyitnikék 10.35: Népszerű muzsika 11.05: Régen találkoztunk 11.25: A Földényi-kórus énekei 11.41: Isten egyetlen igazi pénze. IX/4. rész 12.30: KI nyer ma? 12.45: Utak, ösvények. . . 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Nóták 14.38: A költészet hete 14.55: Fdes anyanyelvűnk 15.00: Mire alapoznak tízezer házat? 15.30: Kóruspódium 16.05: Ugróiskola 17.00: Eco-mix 17.30: Preliúdium a kriflenoedik évtizedhez. V/4. rész 18.00: Van új a maip alatt 19.15: Rádiókabaré 20.30: Hétfő esti beszélgetés 21.00: Klasszikus operettekből I 21 30: Amiről a világ vitatkozik 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: A MRT szimfonikus zenekara játszik 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Verbunkosok, katonadalok 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 19.05: Sportvilág 20.03: Rockújság 21.05: Abody 22.05: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 23.20: Zenés játékokból 0.15: Éjiéi után MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőin este. Zenés magazin. Telefonügyeiét: 35-510. Szer készítő: Horváth Káűmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete. — Válaszol uruk , h a Ugatőd rak levelei re. Karosai 'Nagy Éva összeállítása.) 1,8.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—16.30: Szemle asz Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, va lám int a NÖGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Térjetek vissza atyáitokhoz. Tévéjáték 21.00: Ott. ahol dörög és villámlik. Dokumentum- film. 2130: A pilóta felesége. Feliratos francia fMm- komédia. 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A XX. detvai folklórünnepségek műsorából 20.30: Kerekasztal-beszélgetés 21.10: Portréfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Asztalitenisz EB — 3. n#p 22.30: Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ágyúgolyó futam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — IMH: A jégmezők lovagja. — TIT: Az eieiamtember (iá). SziinfcronizAlt angol film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A tiszteletbeli konzul (14). Színes angol kaland film. — Pásztói Mátra: Vaskos tréfa (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: A cápa (ló). Színes amerikai k aland- film. — Szécsényi Rákóczi: Balekok. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Rétság: Jorgensen, a zsaru (14). Színes, szinkronizált dán krimi. — Ka- rancslapujtő: A Jedi visszatér. Színes amerikai fantasztikus ka- landfiilm. — Kisterenyei Petőfi: Szenvedély végszóra. Színes, szinkronizált francia filmviglá- ték. — Ersekvadkert: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. MESEMOZT: Az irigy köcsög. ISKOLAMOZI: Hótündér. — Kagylóé: ISKOLAMOZI: A nagymama. — Jobbágyi: A smaragd románca (14). Színes, szinkronizált USA-katendfilm. 4 NÓGRÁD —, 1986. április 7, hétfő