Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

Befejeződött a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa Megválasztották a párt vezető szerveit Ismét Todor Zsivkov a part főtitkára ' A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa pénteken reggel újra plenáris ülésre ült össze. Ezen összegezték azt a munkát is, amelyet a kongresszus csütörtökön délután szekciókban végzett. Pénteken délben érkezett vissza Szó­fiába vidéki útjáról a BKP XIII. kongresszusán résztvevő magyar küldöttség. A delegáció Maróthy Lászlónak, az MSZMP PB tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével Gabrovóba látogatott. Maróthy László, a Bolgár Kommunista Párt XIII. kong­resszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-he­lyettes pénteken köszöntötte a bolgár kommunisták tanács­kozását. Maróthy László beszéde Kedves elvtársnők és elv­társak ! Tisztelt Todor Zsivkov elv­társ! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, pártunk valamennyi tagja, a magyar nép nevében tisz­telettel köszöntőm a Bolgár Kommunista Párt XIII. kong­resszusát. Átadom önöknek Kádár János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szívélyes, elvtársi üdvözletét és jókívánságait. Kedves elvtársak! Küldöttségünk nagy figye­lemmel, testvérpártunk ta­pasztalatai iránti őszinte ér­deklődéssel olvasta a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolóját és hallgatta meg Todor Zsivkov elvtárs szóbeli kiegészítését. Nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyekről szá­mot adtak kongresszusukon. Ezek a bolgár Kommunista Párt erejéről, a bolgár nép szorgalmáról, munkaszereteté­ről és tehetségéről tanúskod­nak. Vívmányaik értékét növeli, hogy azokért a korábbinál jóval nehezebb külső és bel­ső feltételek közepette kel­lett megküzdeni. Kongresszu­sukon meggyőződhettünk ar­ról, hogy a Bolgár Kommu­nista Pártnak az új helyzet­ben Í6 van programja a fej­lett szocialista társadalom építésének továbbvitelére, a gazdaság intenzív pályára való állítására, a tudomány és a kultúra feladatainak megoldására. Szemünk előtt történik az új célok elérésé­hez szükséges új stílus, az új módszerek és eszközök ková­csolása. Meggyőződésünk, hogy bolgár barátaink valóra vált­ják a XIII. kongresszus el­határozásait. Elvtársak! A magyar—bolgár kapcso­latok pártjaink törekvéseinek, a kormányzati szervek mun­kájának, a vállalatok, intéz­mények együttműködésének, népeink egymás 1 iránti köl­csönös érdeklődésének köszön­hetően az elmúlt időszakban tovább bővültek, gyarapodtak és az egyes ember számára is még inkább érzékelhetővé váltak. Jövendő programunk­nak is politikai együttműkö­désünk erősítését, a gazdasá­gi, a műszaki-tudományos és a kulturális kapcsolatok to­vábbfejlesztését, a turizmus kölcsönös szélesítését tart­juk. Meggyőződésünk, hogy ez a magyar és a bolgár nép igazi érdeke. Kedves elvtársak! A Magyar' Szocialista Mun­káspárt egy esztendővel ez­előtt tartotta meg XIII. kong­resszusát. Megerősítettük pár­tunk bevált, a nép támoga­tását élvező politikai irány­vonalát. A kongresszus a fejlett szo­cialista társadalom építésében nagy feladatokat határozott meg, amelyek a magyar kom­munisták, a magyar nép szá­mára is komoly erőpróbát je­lentenek. Céljaink elérése ér­dekében az alapvető terme­lőeszközök társadalmi tulaj­donára, szocialista tervgaz­dálkodásra alapozunk. Egy­ben támaszkodni kívánunk a szabályozott piac, az áru- és pénzviszonyok kínálta eszkö­zökre is. Gazdaságirányítási rendszerünkkel ösztönözzük a változó körülményekhez _ való rugalmas alkalmazkodást, a bátor kezdeményezést, a szo­cialista gazdasági szervezetek lehetőségeinek jobb kihasz­nálását. Fontos érdekünk, hogy or­szágunkban még szélesebbre tárjuk a kapukat a nép al­kotó energiájának mozgósí­tása előtt. Ebben a törekvé­sünkben kitüntetett hely il­leti meg a szocialista demok­rácia továbbfejlesztését. Az országgyűlési és tanácsi vá­lasztásoknál a kötelező ket­tős jelölés bevezetésével, a vállalati tanácsok egyre szé­lesebb körű meghonosításá­val, az igazgatók választásá­val, a helyi tanácsok jogköré­nek erősítésével és önállósá­gának növelésével egyaránt azt kívánjuk elérni, hogy nö­vekedjen azok köre, akik te­vékenyen vállalnak részt a feladatok kijelölésében, meg­oldásában. és ellenőrzésében, végső soron saját ügyük és a társadalom ügyeinek intézé­sében. Társadalomépítő munkánk­hoz felhasználjuk a testvéri szocialista országok tapaszta­latait. ösztönző példaként tekin­tünk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kong­resszusára, amely az új je­lenségek iránti nagy fogé­konysággal — lenini módon — elvi következetességgel és a gyakorlati megoldások irányában nyitottan foglalt állást a szocialista építés kor­szakos kérdéseiben. Munkánkhoz nagy bizton­ságot jelent a Varsói Szerző­dés nyújtotta oltalom, gazda­sági terveink megalapozottsá­gát a KGST-ben folytatott együttműködés biztosítja. A Magyar Népköztársaság a jövőben is aktívan munkál­kodik azon, hogy tovább erő­södjék és tartalmában gaz­dagodjék a szocialista orszá­gok egysége és összeforrott- sága. Szocialista építőmunkánk­hoz békére van szükségünk. A béke megóvásához nélkü­lözhetetlen a háború veszé­lyének elhárítása, a vitás kér­dések tárgyalásos rendezése, a fegyverkezési verseny meg­állítása, az űrfegyverkezés megakadályozása, a felhal­mozott fegyverkészletek csökkentésének megkezdése. Üdvözöljük a Szovjetunió január 15-én Mihail Gorba­csov elvtárs által előterjesz­tett javaslatát, amely reális és ésszerű alternatívaként a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését ajánlja. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív külpolitikája, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd szélesítésére irá­nyuló tevékenysége is a nem­zetközi viszonyok javulását kívánja elősegíteni. Tisztelt elvtársak! A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusának továb­bi alkotó munkát. gyümöl­csöző eszmecserét, határo­zatuk megvalósításához pár­tunk és népünk nevében sok sikert kívánunk. Éljen és erősödjék az MSZMP és a BKP. a magyar és a bolgár nép testvéri ba­rátsága! Éljen a szocializmus és a béke! ☆ A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusán szom­baton délelőtt teljes ülésen befejeződött a vita az előter­jesztett (tervezetekről. Az ülés elnökének közlése szerint a néigvnapos tanácskozáson ösz- szesen 132 felszólalás hang­zott el: 40 küldött a teljes üléseken fejtette ki vélemé­nyét, 92, a munkabizottságok­ban kapott szót. A vita lezárása után Ge- orgi Atanaszov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke határozathozatalra terjesztet­te elő a KB beszámolóját, To­dor Zsivkov, ahhoz fűzött szóbeli kiegészítésével, va­lamint a Bolgár Népköztár­saság öt évre (1986—199" valamint 2000-ig szóló társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis fejlesztési terve, kongresz- szusi irányelveit. Georgi Atanaszov megállapítása sze­rint e tervezetek elemzően és kritikusan foglalkoznak a beszámolási időszakkal, feltárják az eredményeket és rámutatnak a feladatokra ab­ban a tevékenységben, ame­lyet a bolgár párt a fejlett szocialista társadalom érde­kében kifejt. A miniszterelnök az álta­la képviselt kongresszusi bi­zottság nevében javasolta a küldötteknek, hogy hagyják jóvá a Központi Bizottság beszámolóját és Todor Zsiv-- kov ahhoz fűzött szóbeli ki­egészítését: hagyják jóvá a párt munkájáról, a Bolgár Népköztársaság IX. ötéves tervében (1986—1990) fog­lalt" illetve 2000-ig szóló tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális fejlesztéséről előterjesz­tett kongresszusi irányelve­ket (amelynek adatait már korábban közzétették). A küldöttek mindkét ja­vaslatot egyhangú igenlő szavazattal kongresszusi ha­tározattá emelték. E határo­zatok felhívással fordulnak minden bolgár kommunistá­hoz, az ország egész népéhez, hogy a párt bevált áprilisi irányvonalát követve tegye­nek meg mindent a kitűzött célok megvalósításáért. Egy további előterjesztés­ben elhangzott javaslatot el­fogadva a kongresszus ki­sebb módosításokat és ki­egészítéseket határozott el a BKP szervezeti szabályzatá­ban. Ezzel a bolgár kommunis­ták fóruma befejezte nyil­vános tanácskozását. A kül­döttek délután zárt ülést tar­tottak, amelyen megválasz­tották a párt vezető szerve­it. Ismét Todor Zsivkovot választották meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. A zárt ülésen újjáválasz­tották a párt Központi Bi­zottságának tagjait és póttag­jait. Az újjáválasztott Központi Bizottság szombaton meg­tartotta első ülését, ame­lyen megválasztották a Poli­tikai Bizottság tagjait és pót­tagjait, a KB titkárait. A tes­tület ugyanazoknak a sze­mélyeknek szavazott bizal­mat, akik már a kongresszus előtt is betöltötték e tisztsé­geket. így a 11 tagú Politi­kai Bizottság tagjai: Todor Zsivkov, Grisa Filipov, Dob" ri Dzsurov, Jordan Jotov, Milko Balev, Ognvan Doj- nov, Pencso Kubadinszki. Petar Mladenov, Sztanko Todorov, Csudomir Alek­szandrov, Georgi Atanaszov, A PB póttagjai: Andrej Lukanov, Georgi Jordanov. Grigor Sztoicskov, Sztojan Markov. Dimitar Sztojanov, Petar Diulgerov. A Központi Bizottság tit­kárai: Miiko Balev, Dimitar Sztanisev, Grisa Filioov, Jor­dan Jotov. Sztojan Mihajlov. Vaszil Canov, Kiril Zarev, Emil Hrisztov, Csudomir Alekszandrov. Todor Zsivkovnak. a BKP KB újjáválasztott főtitkárá­nak zárszavával szombaton befejeződött a Bolgár Kom­munista Párt XIII. kongresz- szusa. A BKP Központi Bizott­sága szombaton este foga­dást adott a BKP XIII. kong­resszusán részt vett küldöt­tek és külföldi vendégek tisz­teletere. (MTI) A hét 3 kérdése 1. Milyen új fejlemények fon­nak a szovjet-amerikai viszony, bon? A világpolitika munkahete — a hazaitól eltérően — nem volt szűkreszabott, sőt külö­nösképpen bővelkedett az ese­ményekben. Elsősorban a leg­fontosabb területen, a szov­jet—amerikai kapcsolatrend­szerben mutatkozott élénkség. A legtöbb jelentést, aligha vé­letlenül, Moszkvából keltezték: szemmelláthatólag folytató­dott az a kezdeményezéssoro­zat, amellyel a Szovjetunió megpróbálja az ügyeket el­mozdítani a holtpontról. Nagy figyelem kísérte Mi­hail Gorbacsov televíziós nyi­latkozatát (az új stílus jegyei közé tartozhat e fontos mé­dia erőteljesebb felhasználása is), amelynek során a szovjet vezető az atomfegyver-kísér­letek moratóriumának kiter­jesztését, s e kérdés megvi­tatására egy köztes esúcsta- lákozót javasolt. Amerikai részről ezt siettek visszauta­sítani. Gorbacsov, a hét fo­lyamán, több más alkalommal is érintett nemzetközi prob­lémákat, a mozambiki elnök­kel és az osztrák kancellár - ral történt találkozása során, valamint abban az interjú­ban, amit az algériai FLN párt hetilapjának adott. Az SZKP KB főtitfcra fogadott amerikai kongresszusi képvi­selőket is, (azok átnyújtották neki Reagan levelét, amely­nek tartalmát eddig nem hoz­ták nyilvánosságra), míg Se- vardnadze külügyminiszter a diplomata kérésére, az ameri­kai nagykövetet fogadta. A kép azzal válik teljessé, hogy Anatolij Dohrinyin, aki ne­gyedszázadon át volt a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete. új funkciójában, az SZKP KB titkáraként uta­zik az Egyesült Államokba, ahol várhatólag kedden fogad­ja Reagan elnök. E fehér ház- beli megbeszélés arra a napra április 8-ra esik majd, amikor az amerikaiak végre akarják hajtani első atonmkísérletüket a szovjet moratórium március 31 -i formális lejártát köve­tően. Ha a kétségtelen felgyorsult diplomáciai mozgás lényegét akarjuk megragadni, egyszerű következtetésre juthatunk. A Szovjetunió szerint a szavak után a tetteknek kell követ­keznek. míg az amerikaiak meg akarnak maradni a fegwerkezési versenyt és az egyoldalú fölényre való tö­rekvést álcázó, általános ki­jelentéseknél. Moszkva — amint ezt Gorbacsov többíz­ben is hangsúlyozta — kész folytatni a párbeszédet, készül a következő, tervezett csúcs- találkozóra Is, amelyet az Egvesült Államokban tartaná­nak meg. De a megbeszé­léseknek gyakorlati eredmé­nyeket kellene letenniök a vi­lágpolitika asztalára. Sajnos, az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államok sorozatosan visszalép ‘ a Genfben, tavaly novemberben elfogadott el­vektől. s nem hajlandó ész­szerű kompromisszumok ki­munkálására. Ellenkezőleg, amikor a Szovjetunió lépést tesz ae amerikai javaslatok irányába, a megegyezés meg­könnyítésére. Washington egy lépéssel rögtön távoldik. A nukleáris robbantások be­szüntetése, s a tárgyalások ide­jére moratórium (felfüggesztés, halasztás) elrendelése lehetne az a pont, ami legkönnyebben megragadható. Itt valóban nincsenek eilenőrzési nehéz­ségek. s az Egyesült Államok nem hivatkozhat arra, hogy lemaradt volna. Eddig általá­ban több robbantást hajtott végre, s tavaly augusztus 6-ra, a Hirosima-évfordulón elren­delt egyoldalú szovjet mora­tórium óta kilenc amerikai robbantás történt. Köztudo­mású, hogy az atomfegwer- zet feljesztéséhez és tökélete­sítéséhez kísérleti robbantások is kellenek, ha ezeket leállít­ják, közelebb kerülhetnének a hajsza mérsékléséhez, a nuk­leáris eszközöknek a jelenlegi szinten történő befagyasztásá­hoz. A moratórium kitűnő alka­lom, de nem tartható fenn örökké egyoldalúkig, ha tehát az amerikaiak folytatják kí­sérletsorozataikat, a Szovjet­unió is kénytelen lesz meg­felelő választ adni. Gorbacsov ezért javasolt —, hogy úgy mondjuk — rendkívüli csúcs­értekezletet, „valahol Európá­ban” ennek az egy kérdésnek megvitatására. Ettől létrejö­hetne, sőt könnyebben létre­jöhetne a kitűzött washingtoni csúcs. A köztes találkozón vi­szont n«m tekintenék át az összes problémákat, hanem egyetlen kérdéssel, a morató­riummal foglalkoznának. Saj­nos, az első amerikai válaszok negatívak voltak, de remélhe­tőleg nem ez volt az utolsó szó: a diplomáciai nagyüzem mindenképpen folytatódik. 2. Hogyan indult a francia politikai társbérlet? A szocialista elnök és a jobboldali többségű parla­ment meg a Chirae-kormány sokat emlegetett politikai társ­bérlete viszonylag nyugodt kö­rülmények között indult. Az első. kisebb viharok a jobb­oldali többségen belül kelet­keztek. miután nem Giscard D’Estaing volt elnököt válasz­tották a nemzetgyűlés elnöké­vé, hanem Chaban-Delmast. (A jobboldali kolíció legerő • sebb osztagát az újgauleisták képezik, Chirac és Chaban- Delmas, e párt tagjai, míg a giscardisták a második helyen állnak.) A közjáték jelzi, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztások előtt könnyen megroppanhat a jobboldal egysége. Az első parlamenti ülések viszonylagos nyugalmából ter­mészetesen hiba lenne hosz- szabb távú következtetésekre jutni. Párizsi politikai hagyo­mány egy rövid „kíméleti idő”, de annak lejártával —, s ez vonatkozik a jelenlegi ál­lapotokra is — kiélződhetnek az ellentétek. A legnagyob izgalmat egye­lőre az a rendelkezés kel­tette, amely lezajlott a valuta­piacok ellenőrzésén. Ennek nyomán esett a francia frank árfolyama, s hírek keringe­nek egy lehetséges leértéke­lésről. A francia jobboldal el­képzelései a rendeleti úton való kormányzásról, s több gazdasági intézkedésről (az államosított szektor korlátozá­sa stb.), mindenesetre kocká­zatosnak tűnhetnek. 3. Miként gyűrűzött tovább o TWA-gép elleni merénylet ügye? Az élet valósága úgylát­szik minden képzelőerőt felül­múlhat. Azok a televíziónézők, akik talán hitetlenkedve néz­ték az Airport-sorozat leg­utóbbi fiimiét, a nemzetközi politika híreiből kaphattak választ tárná skodásukra. Rob­banás a TWA menetrendszerű járatán: a légnyomáskülönb­ség által „kiszippantott” há­rom generációs család: sike­res kényszerleszállás: az első nyomozási eredmények, egy terrorista nő szándékos késé­sét és plasztikbombá ját felté­telezve. ., Az emberi drámáknak azon­ban ezútal is világpolitikai ve- tülete van. Nem lehetett hi­telesen megállapítani, hogy kik voltak a tettesek, a szo­kásos névtelen telefonálok ezúttal az Al-Kasszam arab forradalmi sejtek neveiben jelentkeztek, ilyen szervezet eddig még nem adott élet- magáról. Kadhafi, közvetlenül a merénylet után, egyértel­műen elhatárolta magát a robbantásitól, s az első ame­rikai vélemények sem utaltak bizonyítható líbiai kapcsola­tokra. Természetesen a célzások nem maradtak el, majd né­hány napon belül, újabb hi­teles bizonyítékok felmerülése nélkül, mindinkább Líbia ke­rült a célpontba. A jelek sze­rint a merénylet ügyét —, amely az értelmetlen és bű­nös terrorizmus újabb meg­nyilatkozása volt — egy meg­ismétlésre kerülő, Líbia -elle­nes akciósorozat ürügyeként tartalékolhatják. Tartani kell tőle, hogy ismét „puskaoo- rossá” válhat a Szidra-öböl környéke, s folytatódik a ter­rorizmus és az állami szintre emelt ellemterror iszonvatos, veszélyes körfogása. Amely aféle ördögi kör nehéz belő­le kitömi. Négyévi huzavona után végre pontot tett az ügyre a római bíróság: felmentette Szergej Antonovot az ellene emelt alaptalan vádak alól. Antonov négy évig rabosko­dott olasz börtönökben, illetve házi őrizetben. Maga a tár­gyalás kilenc hónapig tartott, kilencvennyolcszor ültek ösz- sze a bírák és az esküdtek. A vádat egyetlen tanú, a korlátolt elméjű török terro­rista Ali Agca „vallomásai­ra” alapozták. Ali Agca volt az, aki öt évvel ezelőtt rálőtt II. János Pál pápára, és ezért életfogytiglani fegyházbünte­tésre ítélték. Agca annak ide­jén, saját perének tárgyalá­sán említést sem tett állító­lagos bolgár bűntársairól. Már több hónapja ült börtönben, amikor felkereste őt az olasz titkosrendőrség két embere. Ezt követően jelentkezett újabb vallomásra a török ter­rorista, hogy felfedje: a pápa elleni merénylet hátterében, három bolgár. Antonov és két társa állott így került anyu­Egy per margójára gáti sajtó hasábjaira az úgy­nevezett „bolgár nyom”. Nos, a „szavahihető” gyil- kos és merénylő zűrzavaros, önmagát is állandóan megcá­foló vallomásaiból kiderült, hogy a vádaknak semmiféle alapja nincs, semmivel nem tudja alátámasztani. Agca el­mebeli állapotára egyébként jellemző: egyszer azt állította magáról, hogy ő az atyaúris­ten. majd azt, hogy ő a Jézus Krisztus, megjósolta a világ végét. A per befejezésekor viszont szerényen úgy nyilat­kozott, hogy ő nem isten, nem is Krisztus, csupán egy földre szállt angyal. Az ügy tarthatalanságát vé­gül az ügyésznek is be kellett látnia, és „bizonyítékok hiá­nyában” elejtette a vádat An­tonov és másik két honfitár­sa ellen. A római esküdtszék végül is ilyen értelemben dön­tött. Antonovot szabadlábra helyezték, annyi szenvedés és megpróbáltatás után kedden végre visszatérhetett hazájába. A nem létező „bolgár nyom­ról” szóló állítás durva provo­kációnak bizonyult. Az ítélet­tel végül is elismerték, hogv Bulgáriának semmi köze nem volt a pápa elleni merénylete hez. Kudarcba fulladtak azok a kísérletek, hogy bemocskol- jgnak egy szocialista országot, aláássák a népek közötti bi­zalmat. feszültebbé tegyék a nemzetközi légkört. Szergej Antonov most már övéi körében pihenheti ki az át­élt szenvedéseket. Ám védői fellebbeztek. Azt kérik, hogy a bíróság adjon elégtételt és ne a bizonyítékok hiányában mentse fel, hanem szolgáltas­son teljes igazságot és egyér­telműen mondja ki Antonov teljes ártatlanságát. Ezt varia a világ haladó közvéleménye. Gáti István

Next

/
Thumbnails
Contents