Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

ünnep a földeken

Mteriárés a hat ló halfái

Rövid pihenőt tartanak a traktorosok

Sokáig váratott magára. Egyszer fagyos szeleket fújt, másszoir hideg esővel borzongatott — de hisz’ mindig is szeszélyes volt a tavasz.

Most aztán hasra esik a napsugár az etesi határban, a hat ló holdjának simára eldolgozott földjén. A kerek domb kobakja körül egyre szűkülő sugaraik mentén köröz három traktor: fénymagot vet a karancslapujtői tsz. A gépek nyergében Kollár István, Magyar István és Miklósi Tibor. Dolgoznak, noha mások ünnepnapot tartanak.

— Elég hosszú „ünnep” voM a« nekünk, míg a föld nem engedte magára a gépet — Legyint Magyar István. — Most aztán egyszerre kellene mindent elvégezniI

— Tavaly a tél tartott ki, idén a tavasz jött későin — teszi hozzá Kollár István.

Süpped a hat V> hokijának puhára eldolgozott földje, de esaíos ez a talaj.

— Komisz földek ezek ae etesi határiban — mondja Juhász László növénytermesztési ágazatvezető. Ö felelős a gazdaságban az árunövények termesztéséért — Nehéz, kötött, lassan szikkad. Most is olyan, hogy a teteje már pirul, de alatta még sár van sok helyütt. Épp, hogy el tudtuk kezdeni a munkáit.

Lehajol, keményre összetapadt rögöt emel fel. Próbálná elmorzsolni a markában, de a makacs földdarab nem enged.

— Na, tessék. Két napja voltak rajta a gépek, a száraz talajfelszín alól még ilyen nedves rögöket fordítottak ki. Ezt már aratásig semmi és senku szét nem dolgozza!

A káránesi a pu j tői tsz jövedelmező áruja a fénymag. Kanári kölesnek is mondják. Jó tíz éve foglalkozik vele a gazdaság, tavalytól újra igen szép árat kap érte. Nyugatnémet, olasz, osztrák vevő van. rá.

— Több mint háromszáz hektárnyi területet vetünk be vele — tudatja Zsély László ágaziawezető. — Tonnánként

fcizenegyezerötszáz forintos szerződést kötöttünk rá a Téeszkerrel. Megéri dolgozni vele, nyereséges.

A fénymag egyébként közepes termés esetén is 1,6— 1,7 tonnát hoz hektáronként, de ha kedvez az időjárás, összejöhet két tonna is.

— Hét végére végzünk a fénymag vetésével — számolgatja az addig még hátralevő néhány napot Juhász László. — Aztán, ha a búzára jó idő lesz, akkor ebben is bizakodhatunk. Sóik napsütés, nyugodt, viharmentes nyár, az kell neki.

Ez a mostani verőfény bizony mer nagyoa esedékes. Jó kéthetes késésben varrnak a növény termesztőit — várniuk kellett, miig kalandozott valahol a kistelet. Most aztán teljes gőzzel folynak a munkák, van mit pótolni.

— A felszabadulási évfordulót is munkával ünnepeltük. De. hát nálunk az ilyesmi már nem újság — igy Zsély László. — Most is hiánytalan létszámmal munkában a traktoros csapat és az egész növénytermesztési ágazat. Emiit a fénymag, a Pacsirtában a búza fej trágyázása van soron. A Marak odiréten meg aiapmfitrágyézás a cukorrépa alá.

Kora reggel kezdtek és este hátiig tartó műszakban járják a földeket a munkagépek. A három traktoros itt, a hat ló holdján, szép egyenletességgel körözve, veti a kanáriíkölest. Táncrendnek is beillő, pontos rendben haladnak. Begyakorlott összetartással a 26 esztendeje ferek- torozó Magyar, a 16 éve szakmájában levő Kollár és a mindösszesen is 25 esztendős Miklósi. Gépeik nyomában a dombtető felé közelítve. mind jobban porzfk e csalóira, de a tavasznak mégis melegen engedő föld.

— svencü —

Munkában a gép és az ember

Báionyterenyei számvetés

Teiepiifésíejieszti társadalmi

A z 1980-as esztendők eie- ” jén még alig húszmillió forint értékű társadalmi munkát végzett Báfbonyterenye — akkor még Naigybákxny és Kisterenye lakossága, az elmúlt év végére pedig ez a szám meghaladta a harmincegy és fél mi-Kaót. Még a VI. ötéves terv indításakor a lakásépítést és -gazdálkodást, az ivóvízellátás fejlesztését, az óvodai és általános iskolai oktatás feltételeinek javításait, az egészségügyi alapellátás növelését és az idős- korűofcrő! való törődést je- Tö' lék meg célként, s mint nemrégiben a tanácsülésen elhangzott: alapvetően teljesültek is ezek az elképzelések.

Amikor a testület összegezte a tapasztalatokat, differenciált a több mint 120 milliós érték összetételét illetően: a nagybátonyj településrészen kiemelkedő teljesítmények születtek, ám Kistérén vén

nem érték el a kívánt szánvonalat. Nem árt emlékeztetni, hogy 1981-ben Nagybá- tony megnyerte a nagyközségiek megyei versenyéi, s

ezért 500 ezer forint támogatásban is részesült, amely- lyel a vízáuUózatot bővítették.

Fölsorotai fe nehéz lenne, hol, milye» munkálatokat végeztek a bátonyterenyeiek. Csupán kiragadva néhány fontosabb: ott voltak a száz férőhelyes óvoda, a szoros- pataki úttörő-váltótáfoor,

több sportpálya építésénél, részt vettek a fásítási és lomtalanítási akciókon, játszótereket, parkokat alakítottak ki, segédkeztek a Bányász Művelődési Ház felújításában, a sporttelepek karbantartásában, a szabadtéri színpad, a Rákóczi-telepi óvoda és az öregek napközi- otthonának építésében. Természetesen nem egyforma mértékben vállaltak részt a munkálatokból a településeken működő gazdasági egységek. A kiemelkedő teljesítményt nyújtok közé sorolta

a tanács: a Nógrádi Szénbányák, a városgazdálkodási vállalat, a FŰTÖBER, a harisnyagyár, a Pentamer Ipari Szövetkezet, a költségvetési üzem szocialista brigádjait, murakakoi i aktíváit.

Mind nagyobb aktivitással kapcsolódott a munkálatokba a település lakossága, jelzi ezt az a szám is, mely szerint öt év átlagában egy-agy lakosra 1558 forint értékű munka jutott. A vállalatok, az üzemek és intézmények szocialista brigádjai, a KISZ-szerveZetek önkéntes felajánl ásókkal n yú j tottaik

segítséget a lakossági életkörülmények javításához. A gazdasági egységek, a kétkezi munkán túl anyagi és technikai eszközökkel is közreműködtek az építkezéseken, a karbantartásoknál.

Nerp.rég’ben határozta meg a VII. öteve; tervidőszak főbb teendőit Bátonytestenye

II vidám asszsnybrigád

Igen kedélyes, jó a hangulat a Koczka Gyuláné vezette 24 főt számláló meósbri- gádban, a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében Érthető ez az állapot, mert a kollektíva ígéretének megfelelően 1985-ben 110 százalékra teljesítette tervét. Az első osztályú áruk részarányát pedig 96 százalékban biztosították.

— Igen, teljesítménybérben dolgozunk — kezdi a beszélgetést a brigád vezetője, Koczka Gyuláné. — Bizakodva várjuk az 1985-ös esztendő értékelését. — Reméljük, ismét elnyerjük a Kiváló brigád címet. Mi végezzük el a gyártási folyamat utolsó műveletét: adjusztáljuk és minősítjük a késztermékeket.

— Akkor önöket biztos sokan szidják dolgozótársaik közül, amikor kritikus szemmel minősítik az átvett darabokat — jegyzem meg.

— Ha igazuk van, abból mi tanulunk. Ha viszont az igazság mellettünk szól, akkor ezt nekik kell tudomásul venniük, mert érdekeink közösek — válaszolja.

— A szalagnál dolgozók minőségi prémiumban részesülnek, ezért mindegyikük saját érdeke, hogy jól végezze a reá 'bízott munkát. Igen, először, kollegális alapon a hibát vétőnek szólunk, mert ha netán a művezetője teszi ezt, akkor már annak kellemetlen anyagi következménye van. A régiek már meggyőződtek arról, ha szólunk, akkor nekik segítünk. Az újabbak érzékenyebbek. Nehezebben viselik el a jogos észrevételeket. Restellik, hogy ők nem dolgoznak jól. Ha viszont egy hiba gyakrabban visszaköszön, akkor ezt a szalag vezetőjének jelezzük.

Jó tíz év telt el, amíg elnyerték mai arculatukat, s úgy összekovácsolódtak, hogy ma már ismerik egymás gondolatát is.

— Jó a brigáövezetőnk, hallgatunk rá. Ö pedig megszívleli észrevételeinket, de jól összefogja a társaságot — kapcsolódik a beszélgetésbe Pilinyi Béla né, aki január 1- től gyártásközi ellenőrként segíti észrevételeivel társait a jobb minőségű termékgyártásban.

— Mind váfiaStkéeó szelJe- rr.űek — veszi vissza a szót Koczka Gyuláné, majd szavait a következőkkel bizonyítja: — Amikor sürgős a munka, 'csak annyit kérdezek a brigád tagjaitól: Ki akar bent maradni? Utána önként aay- nyian jelentkeznek, ahányan maradéktalanul elvégezhetik a feladatot.

— És ilyenkor mit szólnak odahaza a férjek?

— Megszokták, megértik, tudomásul veszik — állítja határozottan Szabó Aadrúsné.

— Tudjuk mi a kötelességünk, — egészíti ki az előbbiéket a brigádvezető. — Nálunk nincs olyan szokás, hogy munka közben mindenki odamegy. ahová akar. Nem tartunk cigiszüneteket, de azt sem tagadom, hogy közben jó ízűeket beszélgetünk. De ilyenkor sem tétlenkedik két kezünk, és figyelmünk sem csökken! Ezt a szorgalmat hoztuk magunkkal otthonról. Egyikünk sem tartozik a he- nyélők közé.

Ennek kialakulásában valószínű közrejátszik az is: mindannyian két évtizede, vagy ennél hosszabb ideje a gyár dolgozói.

— Nem csak azért jövünk be, hogy itt legyünk, hanem azért, hogy pénzünk is legyen — foglalja tömören ösz- sze a dolgozni akarók hitvallását. — Előfordul, hogy esetenként kevés a munkánk. Ilyenkor ami van, azt testvériesen elosztjuk. Máskor viszont, ha úgy látjuk: nem tart ki az egész műszakra, akkor hazamegyünk, s a szabadnapot akkor dolgozzuk le, amikor szükség van ránk, amikor az export kiszállítása ezt megkívánja. Vagyis rugalmas munkaidőben dolgozunk. Ez azt is jelenti: esetenként szombaton is bejövünk dolgozni — érzékelteti rugalmas munkastílusukat.

Ennyi jó után arra kérem Antal Istvánnét, a brigád egyik tagját, mondjon már valami rosszat is magukról. Kissé megütközve néz rám. aztán a következőket mondja: — Akár hogyan töröm a fejem, nem jut eszembe semmi. A brigádban családias a hangulat. Vezetőnk — mutat a mellette álló Koczkánéra — lendületesen viszi előre a kollektívát...

— Az előbbiek nem jelentik azt, hogy angyalok vagyunk, — bővíti ki az előbbi gondolatot Szabó Andrásné.

— Időnként hangosabb szül is elhangzik. Sőt kisebb vita is előfordul. Szerintem aa nem is jó munkahely, kollektíva, ahol hiányzik az értelmes, a közös célt szolgáló, az eredményesebb munkára mozgósító véleménykü'önbség. Ahol ez nincs meg ott baj van a fejlődéssel — jegyzi meg Koczka Gyuláné.

A másik amiről szólni kell az, hogy a brigádba nem lehet csak úgy bekerülni. Előtte a felvételi időszakban bizonyítania kell a jelöltnek, hogy képes-e elfogadni a közösen kialakított követelményeket. Ha erre nem vállalkozik, vagy netán nem felel meg. akkor sincs sértődés.

Aktivitásuk, lelkesedésük: vállalkozó készségük, másokra is előnyösen ható jó szellemük nemcsak a termelőmunkában, hanem a társadalmi munkaakciókban. a közösségi rendezvényeken való részvételben is megmutatkozik.

Közben annyira belemelegedtünk a beszélgetésbe, hogy észre sem vettük milyen gyorsan elszaladt az idő. Befejezésül még megkérdem: — Mindig ilyen jókedvűek mint most?

— Van amikor még ennél is jobb a hangulat — állítják valamennyien. Nem csoda, ha ilyen légkörben észre sem veszik mikor telik le a műszak. Mire az óramutató a munkaidő végét jelzi, addigra a brigád teljesítménye már 11® százalék körül van. s az első osztályú áru részaránya pedig eléri a 96 százalékot...

Ezt vállalták erre az esztendőre. S mint mondják ennek egész évben így kell tennie.

Yei*esz Károly

Eaankáiaiek

Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa. megjelölve azokat a feladatokat is, amelyek megvalósítása során kívánatos lenne a társadalmi összefogás. Az általános célok között szerepel a lakáshelyzet javítása, a közműellátás fejlesztése. az egészségügyi ellátás színvonalának, további javítása és a környezetvédelem. De ennél konkrétabb ajánlásokat is tett a testület, kérte a segítséget #a Mátra- la-kótelep parkosításához, a köztemetőkben végzendő

munkálatoknál, a Bányász Művelődési Ház felújításánál, a szarospataki pihenőpark kialakításához, Maconka kertváros gázellátási fejlesztésénél. sporttelepek, intézményiek felújításánál, karban tartásánál, a parkok, közterek. ját- s zóte rek rendb eléteté^e’ dúsításhoz. útépítés-he-- A részletes munkálatokról feladattervet állítanak össze.

Nagyító alatt

Mi teszi s házigazdát ?

te-HaMáTtny®,éS tcö,2nK>ndácos a magyaros vendégszék ÍJ? ^ hazánk egyik idegenforgalmi vonzereje —, jóllehet tudjuk^ az idők során sok tekintetben megkopott kissé.

„ **!“? elsősorban szolidnal is szolidabb nyelvismeretünkre a- ,1°'^’ a ta§abD értelemben vett ven<te**-«-etethez at i® hozzátartozik, hogy értsük a hozzánk .Was«» 'degen- ajku turista szavát. Ebbéli pótolnivalóink igen je-—nősek” De van mit javítanunk más dolgokon is, melyeket összeiogla- loan így mondhatunk r tényező.

, Hazánk idegenforgalma sikeres esztendőt zárt a legutób- oival, nincs os a panaszkodasra Nógrád megyének sem, sőt» Az előző evekhez Kepest jóval nagyobb számmal érkeztek nozzank a külföldi és hazai vendégek, kikről több-ke- 'd0n at, gondoskodtunk. Miiyennek láttak bennünket . lvlneie etiileken-kel, benyomásokkal az útitarisznyájuk- ban intettem baesut tuvoztukkor?

A választ mi magunk adhatjuk meg. A kép rólunk környezetűm;, s magunk kulturáltsága alapján rajzolódik ki. r-i.fJe?OicS0b*? *'«*■**> tés. mellyel kedveltté tehetjük szülőföldünket a fttott — s ez egyben a tegnehézkesebo es legte»-**».*«.—is.

,.T?1k“ *“’***-' ®*ärt csupa jelentéktelennek tűnő apróságból ák Felépíteni egy szép motelt, szállodát,

az komoly trmmótai. De a munka . végeztével gyepet ültetni’ Virágágyást ptíeni köré, s ezeket rendszeresen gondozni. nyírni, apo*ni — ez, ugye, nem is olyan megoldhatatlan teendő. Mégis kevés figyelem, erő jut rá. Az abroszok, a mellékhelyiségek Tisztasága ugyanebbe a kategóriába Változik.

Az idegentorgalómban mostanra valóban versenybelyzet alakúit ki. A szállodásnak nem mindegy, bogy a vendég nála kér-e fedelet a feje fölé, vagy odébb áíl-e egy házzal De a turistának sem mindegy, hogy a szálloda dolgozói igazi házigazdaként fogadják-e, vagy szigorú, kimért üzleti hangot ütnek meg. A kisebb penziókban is akkor érzi otthonosan magát a vendég, ha családias légkörben találja magát, s minden apró mozzanatból azt érzékeli, hogy ő itt most fontos ember, kellemes közérzete ér annyit a házigazdáknak, mint a pénze.

Apropos, pénz] tTaseg hiba. ha úgy vétjük. vatamenn’d vendégünk zsebében -«zó motettán a köheniva-ió. A kispénzű turista is turista. Elei to**»ra nem áldoz iss. joggal megkövetelheti az igényes s elvárhat ja- hogy ne

tekintsék másodrendű vtixtegnek. Hírünket ő éppen úgy viszi szét a világban, mint az, aki degeszre tömött bukszával érkezik.

Az elmúlt évi idegenforgalmi főszezonban Nógrád megyében végzett kereskedelmi felügyelőeegi vizsgálat tanulságai is arra utalnak, hogy a vendégek által látogatott helyeken meglehetős gyakran veszik semmibe a fogyasztók érdekeit. A szabálytalanságok, vizsgálatok számához mért aránya 46 százalék volt, a kép kedvezőtlenebb az átlagosnál, s az előző évhez képest sem mutat javulást. Pedig ez is az emberi tényezők egyike: a turistát — legyen az kük. földi vagy magyar — nem minél gyorsabban megkoppasa- tani, hanem kulturáltan kiszolgálni kell.

A kulturált vendégfogadáshoz a jó szándék meftett kifinomult érzék szükséges, de sok mindent e körből meg is lehet tarormi. Az, hogy idén hazánk három városában gyakorló szakemberek számára idegenforgalmi szakközépiskola indul, már jetei: az emberi tényező fontosságáról nem esafe beszélünk, teszünk is érte.

A magyaros vendégszeretet idegenforgalmwrrk egyik nagv értéke. Most. a szezon beköszönte előtt ne feledjük: ilyetén hírünk értékállósága az eddigitől több gondosságot, figyelmet, a házigazdaözei ep kör ültek intőbb gyakorlását köve* teli meg.

— — I