Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
! Megyénk külkereskedelme— a megyei megbízott szemével H kicsit is megbecsülni...! A névjegyén ez olvasható: Egyed Gyula, a Külkereskedelmi Minisztérium Nógrád megyei megbízottja. Harminchat éves, külkereskedelmi főiskolát végzett. Korábban a salgótarjáni öblösüveggyár kereskedelmi osztályán dolgozott. Minisztériumunk négy évvel ezelőtt kezdett hozzá a megyei megbízotti rendszer létrehozásához — felelte érdeklődésünkre. — Nógrádra viszonylag későn került sor. Egészen pontosan: 1984. szeptember 15-től vagyok a jelenlegi beosztásomban. A megbízotti rendszer célja, hogy a fővárostól távolabbi országrészeket is jobban bekapcsoljuk a külkereskedelem vérkeringésébe. Kölcsönös benutatkozás Kezdetben a kapcsolatok kiépítése volt a leglényegesebb teendője. Ezért a megye mind a 96 gazdálkodó egységét végiglátogatta. Utána jól sikerült táj értekezletet szervezett, melyen a megye termelőin kívül 19 külkereskedelmi vállalat képviselői is részt vettek. Vitaindítót a minisztérium egyik magas beosztású szakembere tartott. Kölcsönös bemutatkozásról volt szó — magyarázta. — Gazdálkodó egységeink kisebb kiállításon reprezentálták termékeiket. Találkoztak a termelők és a külkereskedelemben közreműködő vállalatok megbízottai, tárgyaltak egymással, s úgy tudom, megegyezések is születtek. Nehéz volna tévedhetetlenül felmérni a megyei megbízotti rendszer hasznát. A Külkereskedelmi Minisztériumban mindenesetre az a vélemény alakult ki róla, hogy szükség van rá. Ma már a külkereskedelem szempontjából nincsenek fehér foltok hazánkban, a lehetőségeinket azonban még meszemenően nem aknázzuk ki. Ebből a népgazdaságunk számára rendkívül fontos feladatból veszi ki a részét Egyed Gyula is. Közvetítek a nógrádi termelők és a külkereskedelmi vállalatok, illetve a Külkereskedelmi Minisztérium között — beszélte el a mindennapos munkájáról. — Az előbbieknek az esetleges problémáik megoldásában próbálok segíteni, míg az utóbbiaktól megbízásokat adok tovább. Nagyon komolyan veszem a sze- reoemet, tiszta szívből örülök a legjelentéktelenebb sikernek is. Szerencsére, a sikerélmény nem marad el, tapasztalom, van értelme a munkámnak. Példákat említ eredményes közbenjárására. A tűzhelygyár egy NSZK-beli céggel állapodott meg öntvény kazánajtók gyártására és szállítására. A tavaly ősszel megkötött üzlet 140 ezer márkát hoz majd a vállalatnak, tágabb értelemben az országnak. Más alkalmakkor savanyúság, köménymag, bútorlécek, egyéb félkész termékek exportjának útját egyengette. Nógrád megye iparának éves termelési értéke 25 milliárd forint. Ebből 4,5 milliárd forint értékű áru külföldön talál gazdára. A mező- gazdasági üzemek kivitelét nehéz figyelemmel kísérni. Az bizonyosnak látszik, hogy az elmúlt évben a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok közvetlen, konvertibilis elszámolású exportja 112 millió forintra rúgott. A megye tőkásexportjának több, mint a felét két ipari vállalat, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a Balassagyarmati Kábelgyár bonyolítja le — közli a külkereskedelmi megbízott. — A legszámottevőbb szocialista kivitellel a BRG salgótarjáni gyára rendelkezik. További jelentős ipari exportőrök a két salgótarjáni üveggyár, a Salgótarjáni Ruhagyár, a Váci Kötöttárugyár kazári és pásztói gyára, a Balassagyarmati Bútorgyár, az Elzett Művek, a Ganz-MÁVAG Mát- ranováki Gyára, a Balassagyarmati Tpolv Bú tors vár és a Romhányi Építési Kerámiagyár. A mezőgazdasági üzemek is... A külföldön értékesítő mezőgazdasági üzemeink sorából kiemelkedeik a Mátraaljai Állami Gazdaság, amelynek évi bevétele meghaladja a kétmillió dollárt — folytatta Egyed Gyula. — Százmillió forint fölötti tőkésbérmunkát végez évente a Nógrádme- gyeri Szondi Lakatos- és Szerelő Szövetkezet. Kisebb, de említésre érdemes exportőr a Cered-völgye Termelőszövetkezet, a Nógrádi Béke Termelőszövetkezet és a Kazári Zöldmező Termelőszövetkezet. Elévülhetetlen érdemei vannak a rétsági áfésznek, amely külkereskedelmével jelentősen javítja a lakosság ellátását. A külkereskedelmi megyei megbízottnak kibővültek a tennivalói. A már említett közvetítő szerepe természetesen megmaradt, s az is magától értetődő, hogy az érdek- védelmi szervezetekkel szintén tartja a kapcsolatot. Emellett szerveznie kell a határmenti kereskedelmet, erősíteni a külkereskedelmi szemléletet, részt kell vállalnia a külkereskedelemmel kapcsolatos oktatásból, reá hárul a megyei külkereskedelmi irodával való együttműködés. A feladatok végére hagytuk a most leglényegesebbet: javaslatokat kell tennie exportfejlesztő beruházásokra. Az a terv, hogy hazánk az idei tőkés külkereskedelmi mérlegét hatszázmillió dollár aktívummal zárja — jegyezte meg a fiatal szakember, majd az elképzeléseket ismertette: — Ehhez az eddiginél nagyobb dollárelszámolású kivitelre van szükség. Az import az export függvénye az előirányzott aktívum a lényeg. Amennyiben a vállalatok- pályáznak a tőkésexportot növelő beruházásokra, adókedvezményt kapnak. Megyénk gazdálkodó egységei részéről van érdeklődés a lehetőség iránt, egyelőre azonban még nem vettek fel ilyen hitelt a banktól. Nehéznek ígérkezik Az idei év legalább olyan nehéznek ígérkezik külkereskedelmünk számára, mint amilyen a tavalyi volt. Olyan folyamatok játszódnak le a világpiacon, amelyek hatása most még felmérhetetlen. Az energia ára drámaian lecsökkent, ebből adódóan az olajtermelők bevételei megcsappantak, lohadt vásárlási kedvük. Rontja Nógrád megye külkereskedelmének eredményességét az is, hogy a külföldön eladásra kerülő termékek anyag- és energiaigényesek. Korszerű iparágak telepítésére van szükség, olyanokra, amelyekben számottevő a szellemi hányad. Érdemes volna élni a vegyesvállalatok alapításával is, hiszen pótlólagos erőforrást jelentenek. Mi, akik a külkereskedelemmel foglalkozunk, jól tudjuk: nem számíthatunk látványos eredményekre — foglalta ösz- sze a gondolatait beszélgetésünk végén Egyed Gyula. — Az apró lépések taktikáját kell követnünk. A kicsit is muszáj megbecsülnünk. A külkereskedelmi megyei megbízotti rendszert úgy kell tovább fejleszteni, hogy a központi igények gyorsan eljussanak az ország legtávolabbi részeibe és viszont. A mi munkánk mentes a bürokratizmustól és jómagán is azon vagyok, hogy hasznosítsam ezt a kötetlenséget. Kolaj László Könyvek Százhúsz embert alkalmaz a nézsai termelőszövetkezet nögrácfsápi nyomdai és könvvJ kötészeti üzeme, ahol nyomtatványgyártással és a M< ra Könyvkiadó részére mesekönjH vek kötésével foglalkoznak. Gödör Mihályné és Nagy Imréné íóliabevontattal látják el a könyvek borítólapját. Asszonykezek igazítják, és fűzik a könyvek A prés alatt simulnak, száradnak a kötetek. lapjait. — képek: kulcsár — Javult az áruellátás A Beíkeresliedelm-i Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első' két hónapjában a lakosság 76,9 milliárd forint értékű árut vásárolt, amely folyó áron számolva 8.6 százalékkal, összehasonlítható áron pedig 1,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben a ruházati termékek, továbbá a vegyes iparcikkék és az élelmiszered "forgalma növekedett. Az alapvető élelmiszerekkel való februári áruellátást jónak minősíti a jelentés. A gyümölcskonzervek kínálata a tavalyihoz képest számottevően bővült. A ruházati termékek meny- nyisége elegendőnek bizonyult, összetétele azonban továbbra sem találkozik a kereslettel: több helyüti szín- és mérethi- ányosságokat regisztráltak a női kosztümök, ruhák, pantallók választékában. A vegyesiparcikkek kínálata nem változott lényegesen. Kismértékben javult a kínálat hazai hűtőszekrényekből, villanybojlerekből, fagyasztószekrényekből, varrógépekből. Ha szombat, akkor senki... Hétköznapi cédulák HATALMAS betonkerítés, vaskapu zárja a telepet. Gombnyomásra nyílik az ajtó. hosszú vaslánc őrzi a nagy bejáratot. Ember legyen a talpán, aki itt engedély nélkül kiszökik. Nem, nem börtönről van szó, ez egy munkahely. S mint ez másutt is szokás, áthatolhatatlan kerítéssel kell körbevenni a gyárat. Egyrészt, hogy ne jussanak be illetéktelenek, másrészt pedig, hogy a bentiek ne tudjanak ellenőrzés nélkül kimenni. Ez a nagyobb gond. A bejárat mellett aprócska ház. innen nyílik gombnyomásra az ajtó, ide kell leadni a távozási engedélyeket. s itt kapcsolják a telefonokat. E felelősségteljes munka hagyományosan a nyugdíjasoké. Alapi néni tizenharmadik esztendeje jön reggel ötre, s portáskodik déli egy óráig. Mérhetetlen nagv hozzáértéssel veszi át a cetliket, vezeti be a nyilvántartó füzetbe a neveket, kedvesen mosolyog, tréfálkozik, nem hiába szeretik. — Megnézhetném a távozási engedélyeket? — kérdem. mire ő készségesen nyúl az asztalfiókba, előveszi a kilépőcédulákat, füzeteket s ideadja. — Jaj, azt hiszem, ehhez igazgatói engedély kell! — kap hirtelen a fejéhez. Máris nyúl a telefonhoz, tárcsáz. A vonal másik végén mi igazgató, hangját hallani a kagylóból, „Nyugodtan mutasson meg mindent az újságíró elvtársnak!”. Tíz óra van. A reggel hat- órai munkakezdés óta tizenhármán hagyták el a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár kapuját, hárman csúsztattak, hatan üzletbe kéredzkedtek ki, négyen pedig úgynevezett magáncélra mentek el. — Például magáncél az, ha kiszaladt a TÜZÉP-re, mert éppen most lehet kedvezményes tűzifát kapni — magyarázza Alapi néni — . . Egy másik dolgozónk gépkocsit tanul vezetni ... a harmadikat hivatalos ügyben idézték ... hát ilyenek vannak — tárja szét a kezét a portás néni. — Korábban komolyabb gondjaink voltak a kilépőkkel, de erőfeszítéseink nyomán sikerült a „törtnapi” kieséseket mintegy harminc százalékkal csökkenteni — mondja igazgatói irodájában Pádár Sándor. — Nemrég lebetegedett. a büfésünk, így dolgozóink csak kintről tudnak reggelit vásárolni, ez átmeneti állapot. Aztán előfordulnak halaszthatatlan esetek. Bejáró munkásainknak otthon le kell adni a nyulat, a sertést, munkásőreinket berendelik, aztán lehet véradás, oktatás . .. igen sokféle elfoglaltság adódik. Virág Lajos, a mánk«ügyi osztály helyettes vezetője nagy paksamétával érkezik Félévenként kötelező megküldeniük a központnak a munkaidő-kiesést, konkrét bontásban. — Nézze, az elmúlt év második felében 1314 órát mutattunk ki a háromszáz dolgozónál — lapozza fel az iratokat. majd rámutat a „magánügy céljából” című rubrikára: 382 óra az emiatti kiesés. Sok ez vaigy kevés? — Azon vagyunk, hogy még kevesebb legyen — veszi át a szót Pádár Sándor —. nemrég kaptuk meg a tanácstól az új ügyfélfogadási rendet, s ha ehhez igazodnak az egyéb intézmények, szolgáltató vállalatok is. akkor a kiesés tovább csökkenthető. „Pásztó Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága megállapítja. hogy a tanács munka- és ügyfélfogadási rendje eddig is lehetőséget biztosított az állampolgárok számára ügyeik munkaidőn túl történő intézésére^ ugyanakkor az ügyfele^ nagyi-észben munkaidejű^. alatt y; keres ték fel a tanáf$iot”: — olvasom egy vb-határozatban. — Ha értelme lenne, az egész apparátust szombatra is berendelnénk! — mondja a városi tanácson dir. Má- tyus István vb-titkár, de rögtön hozzá is teszi: — Sajnos, a valóság egészen más igényt jelez. Három éve annak, hogy új rendet alakítottunk ki. ekkor vezettük be a szombat délelőtti és a szerdai meghosszabbított ügyfélfogadást. Éppen azért, hogy ne a munkaidőben jöjjenek hozzánk a dolgozók. Erre mit mutat a statisztika? Azt. hogy ebben az időpontban egyetlen ügyfél sem keresett fel bennünket... A hatósági osztály gyakorlattá tette, hogy az idézést mindiig két időpontra adja meg. az egyik a munkaidőn kívüli ügyfélfogadás ideiére esik. ám ezzel a lehetőséggel nem élnek az a 1 tamoolgárok. — Talán túl erős a szokás, laza a munkafeg velem — Nemcsak erről van szó! A tanács mellett más szerveknek, kereskedelmi és szolgáltató egységeknek, egyéb intézményeknek is változtatniuk kellene nyitvatartási rendjükön. Mondandója bizonyításéira elém tesz egy stencilezett papírt, rajta a városban levő 39 üzem, intéamény, iroda nyitvatartási rendje. Nézzük például a szombatot, e napon nincs nyitva — a többi között — a Patyolat, a Rarno- vill, az Állami Biztosító, a TÜZÉP, az OTP. a földhivatal, ugyancsak nincs ügyfél- fogadás az ügyészségen, a bíróságon, a rendőrségen .. Nos. hát „feljön a városba” az állampolgár intézni az ügyeit, s jószerivel egyedül a tanácsra mehet. — Amíg ezt nem hangolják össze más intézményekkel, nem hiszem, hogy változna a helyzet — jegyzem meg a vb-titkárnak. — Megtettük ehhez a kezdeti lépést. Valamennyi érintett szervet felkértünk, hogy hatáskörükben tegyék meg a szükséges lépéseket a munka- időalap védelmében. A város másik nagyobb üzeme a Váci Kötöttárugyár pásztói gváregysége Keresném az igazgatót, de hivatali elfoglaltsága miatt távol van. helyettese énpen indul esv tanácskozásra. megígéri. hogv maid küld valakit, aki felvilágosít a munkaidő) kihasználásáról. Várok. Akárcsak a folyosón, az asszonyok az ebédre. Bő fél óra múltán érkezik Turcsanyi Pálné, gazdasági vezető. — Nálunk nincs gond ezzel! — kezdi derűs optimizmussal. — Amióta áttértünk a rugalmas munkaidőre, mindenki el tudja intézni hivatalos ügyét munkaidőn túl. — Fiókjába nyúl, a Kollektív szerződést veszi elő, amelyben az áll, hogy heti kötelező munkaidőt kell teljesíteni. — Reggel nyolctól tizenkettőig bent kell lenni, s ki-ki úgy gazdálkodik a többi idővel, ahogyan akar. Távozási engedéllyel csak hivatalos ügyben mennek el, például a KISZ-esek, vörös- keresztesek vagy egyesek a biztosítóhoz, esetleg a szakmaközi bizottsághoz... de mondom, ez netm lényeges AZÉRT távozáskor kíváncsiságból még benézek Mns- tó Laci bácsihoz, az idős portáshoz, aki négy távozási engedélyt kotor elő fiókja aljából Az egyikkel orvoshoz, a másikkal a munkásőrséghez. a harmadikkal az OTP- hez. a negyedikkel pedig iskolába mentek. Amikor elbúcsúzom. az öreg bezárta aa ajtót. Itt is betonkerítés, vaskapu. Csak a madár szállhat át rajta. Tanka László NÓGRÁD — 1986. április 1„ kedd 3 f I
