Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
: Ä mi jövőnk Mesélő múl! C ikkek, könyvek garmadája szól arról, válságban • család. Cseh-Szom^Puthy László szociológus pár e>’e e témakörből hasznos mánykötet adott közre A változó család címmel. S úgy érzem, igaza van. Hiszen rnimrl- azokat az eseményeket, lényeket, amelyeket tapasztaltunk magunk körül, a családokban, szűkebb és ttgafcb környezetünkben, legjoL igO a változással jellemezhetjü Szüleim mesélték, hogy ő gyermekkorukban az apró Ságoknak meg se szabad volt mukkanjuk, ha mégis, akkor aiz apa egyetlen szigorú pillantása beléjük folytotta a szót. Amikor én és a húgom voltunk szavazat nélküli állampolgárok, már rengeteget enyhült ez az apai, családi szigor. A mi csemetéink pedig el sem tudják képzelni, hogy lehetünk, lehetnénk szigorúak fc. A családban nagyot váltóst) tt a gyerek helyzete. Ehhez foghatót (vagy inkább nagyobbat) csak a nőké. Érthe- I tőén. A második világháború irtózatos pusztításai után nélkülözhetetlen szükség lett a ■nők munkaerejére, tehetségére, szellemi, fizikai képességére. Az ötvenes évek elején ez további támogatást kapott a •politikától. Olyan munkaterületeket is meghódítottak a nők, amilyenekről sohasem ál- Tnondtak, Lehettek például bányászok, mozdonyvezetők, traktorosok, s az erre vállalkozókat ország-világ előtt népszerűsítették. Ez a kor a nők emancipá- Kdásánaik talán leglátványosabb időszaka volt. Az iparban, mezőgazdaságban nagyon ügyes lányok és asz- szonyok dolgoztak. Számos területen beigazolódott: a nő áméJtó) partnere a férfinak. Az egyenjogúsodási folyamatot segítette az ideológia is. Alapvetően éppen olyan jogosan és helyesen, mint a politika. Hiszen a hivatalos szférában már akkor sem lehetett kétséges, hogy a nő nem alá-, hanem mellérendelt társa a férfianak, vagyis ugyanolyan gondolkodó, érző ember. A vadhajtások azonban ezen s területen is megszülettek. Több dolgon, amit akkor komolyan gondoltunk, ma már mosolvgunk. Például a női bányászokon. S jól tudiuk. a nőknek nem ezen. a fizikailag erősebb férfit is fokozott erőpróbának kitevő területen kell bizonyítaniuk partnersá- gukat. Biológiai lényegünket ugyanis nem tagadhatjuk meg, semmilyen akarattal. Miért idéztem ilyen hosszan a nők munkába állásának témakörénél? A válasz egyszerű. Ez egyenjogúságuk döntő láncszeme, hiszen lehetőséget teremt az egyéni képességek, hajlamok megvalósítására, kiélésére, és gazdaságilag a férfitól függetlenné, azaz szabaddá tesz. (Ahogyan a férfi jogoknak L ez a gyökere.) Ugyankkor ezzel, vagyis a munkavállalással a nők számára egy ■újabb funkció keletkezett. Vagyis a korábbi nő-(szerető-) feleség-, anyagszerep mellé a munkavállaló csatlakozott. S ennyi bizony már sok. Nem csekély erőfeszítést jelent mindennek eleget tenni. Map?"7’" József filmje, A mi csa'Ódunk — a témának megfeleljen — nagy fontosságot tulajdonít ennek a kérdéskörnek. Akik megszólalnak benne, érzik helyzetük súlyosságát, érzik a változtatás szükségességét. Egy ifkete _ (nem tudni milyen foglalkozású) nő mondja: bedőltünk a szövegnek, hogy ha dolgosunk, milyen jó lesz nekünk; egyenjogúak leszünk, bö: csődébe, óvodába adhatjuk csemetéinket: s mirelitből, félkész ételekből percek alatt, . o'csőn megfőzzük a ’gén, mindez iga#' U- .■%)&? a munkába állással a gyerekeinket veszítettük el, képtérnek vagyunk velük foglalkozni. megfelelő érzelmi kapcsolatba kerülni. A filmrendező véleménye " szerint —, s meggyőző és hihető — már a kezdet kezdetén mindenki, beleértve a közéleti embereket, magukat, a nőket is, tudta, hog7 a nő nem tud a társadalmilag szükséges, magas színvonalon megfelelni mind a négy követelménynek, hogy valamelyik funkciójában kénytelen lesz megalkudni. Egy dolog volt csak kétséges: melyik funkció veszít majd értékéből? — S, a következmény meglepő és fájdalmas egyben: éppen a lep eredendőbb. az anyai funkció károsodott. Ami ugyan nem volt törvényszerű, de — világszerte — ténnyé le|t. S ezt seregnyi megnyilvánájjgás bizonyítja: például a szi;fr3}&k4^sök kenő száma, a gyerekek nevelésének hiányosságai. Szenvedünk e kényszerűségtől. kényszerűségben. Gyerekeiktől elhagyott, illettre gyerekeik által ritkán látogatott, napközi és szociális otthonban lakó édesanyák és édesapák vallanak erről, keserves magányukról. S, ha a család válságáról beszélünk — a törvényszerű változásokon túlmenően —, akkor többek között ezekre a riasztó esetekre gondolunk. Mit tehetünk ellenük? A filmrendező Magyar József — a téma általánosságából és horderejébő! következően — nem kínál receptet. Inkább elgondolkodtat, és a vetítésekkel egybekötött ankétokon rászorít, hogy továbbgondoljuk a témát... Akkor segítünk a nőknek, magunknak, a társadalomnak, ha átrendezzük a funkciók értékrendjét, s visszaállítjuk az anyaság rangját. A nőszerep aligha változtatható. Eredményeket két területen érhetünk el. Az egyik: elsősorban mint feleségről veszünk le terheket — férjként, gyerekként. S, ezt ösztönzheti aztán — az eddiginél hatékonyabban — a Doütika és az ideológia, formálva a társadalom egyéni és közösségi szemléletét, gyakorlatát, ösztönözve az ipart, a kereskedelmet. Minőségileg fejlesztenünk kell a gyermekintézményeket is. (amelyek lényegében ugyanolyan szükségből keletkeztek, mint az öregek napközi otthona). A másik: ha a nőről mint munkavállalóról veszünk le terheket. Nem úgy, hogy tiltjuk vagy korlátozzuk a munkavégzést. Az ostobaság len- ■ ne. Hanem úgy, hogy olyan munkahe'yeket létesítünk, olyan munkaalkalmakat teremtünk. amelyek részfoglalkoztatást tesznek lehetővé — nyolc óra helyett négy- és hatóra! munkát. Így több idő juthat a, családira. Med. ha úgy fejlesztjük a technikát. hogy kevesebb munkaerővel is eleget tudunk- produkálni, rábízhatva ilyen módon a munkavállalás jogát valamennyi nőre. S elérjük, hogy a döntésben ne játsszon szerepet anyagi kényszer. Amit tennünk kell — bizonyára érzéke’hető — nem semmisév, nem is pár esztendő feladata. De már most foglalkoznunk kéül vele. A mi családunk — a mi jövőnk — miatt.-Sulyok László Női mente A szatíra mestere Gocía Gábor hetvenöt éves r Goda Gábor április elsején tölti be het.venötödik évét. Kicsit elfelejtettük, mert mostanában nemigen szerepel az irodalmi folyóiratokban. Művei azonban változatlanul hatnak. Csöndes, kesernyésen, maró novellái, regényei 1956 után tették ismertté a nevét. írói pályáját azonban a harmincas években kezdte. Versekkel indult, mint annyian mások, igázi lételeme azonban a próza. A fiatal írót polgári radikálisként jellemzik értékelői — a radikalizmustól jutott el a szocialista író jelzőjéig. Viszonylag későn vált ismert íróvá: igazából csak 1956. után, amikor sorra-rendre jelentek meg karcolatai, elbeszélései, regényei. Pomá- gáts Béla szerint azért, mert ekkor talált rá igazi hangjára a Panoptikum, A planétás ember és a többiek, a Fontos történetek, s a Pol- dini úr című szatirikus műveiben, amelyek a pesti élet mélyvilágáról, groteszk, emberi figuráiról adnak szórakoztató képet. De Goda Gábor nemcsak szatirikus, hanem vallomá- sos író is, egyik műve e.open a Vallomások regénye címet viseli, amely a Magányos utazással, a Levelek Juditnak című könyvével együtt a szatirikus csipkelődést, fullánkokat egészíti ki a lírai sággal, a csendes szemlélődéssel — a kettő csak együtt egész. h F L. A nógrádi palóc asszonyok legféltettebb, legértékesebb ruhadarabja a mente volt. E mesterember készítette derékba szabott, rövid felsőkabát, előképét a nemesi viseletben kell keresnünk. Az öregek hallomásból még emlékeznek arra, hogy száz évvel ezelőtt elengedhetetlen tartozéka volt a menyasszonyi öltözetnek a panyókára vetett re az alkalomra. Télen ka- mente. Akinek nem tellett hátként, felöltve viselték. A rá, kölcsönkért legalább er- kék posztóból szabott mentét. fehér vagy fekete oá* rányprémmel bélelték és szegték. Módos gazdáknál rókaprémes szegélyre is futotta. Lginkább zsinórozással díszítették, de ismerünk szines selyemmel kivarrott darabokat; Rimó- con piros, fehér tűzéssel cifrázott mentékre emlékeznek. Ismét csak viselőjének módjától függött, hogy réz, ólom, esetleg ezüst díszgombból mennyit varrtak reá. Századunkra a mente fokoí zatosan kiszorult a használatból; a polgári eredetű új* jasok (bélelt kabátok) váltották fel. A balassagyarmati Palóc Múzeum gyűjteményében őrzött menték közül a legszebb Vizslásról került be, s az állandó néprajzi kit állításban ma is látható. Kapros Márta ] Számítógép az iskolában Feleltet a technika Soha ilyen alkalom nem voüí a srácoknak, hogy megmutassák : mire képesek. Az előző generációk legfeljebb buta külsőségekkel — hegyes orrú cipővel, hosszú hajjal, hangos zenével — bosszantották zord atyáikat, a mai fiatalok azonban már valami olyat tudnak, amelynek láttán a szülők szava is eláll a csodálkozástól. A mai fiatalok értik a számítógépet. A felnőttek — még azok is, akik tapasztaltak, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek — félszegen téblábolnak a számítógépek mellett, amikor a kisiskolások és kamaszok fantasztikus dolgokat művelnek. A diósjenői általános iskolában a múlt évben kezdték meg fakultációban a számítógép kezelésének oktatását! A gyerekek nagy érdeklődéssel fogtak hozzá a programozáshoz és hamar megszerették. Hörömpő Gergely nyolcadik osztályos, tavaly ismerkedett össze a számítógéppel. — Egy Commodore, két HT és egy Primo gépünk van. A matematikához tudnám legjobban hasonlítani új tantárgyunkat. Bár nem is ez a lényeg, hanem a logikus gondolkodás. Anélkül el sem lehet képzelni, hogy valaki leüljön, akár csak egy programot is lehívni. Érdekes gondolkodásmenete van a masinánknak, előbb ezt kell értenünk, csak utána tudunk jól dolgozni. A BA- SlC-programnyetvet használjuk, amellyel nekem az egyik kedvenc szórakozásom a kérdezz-fe!f ,ek. Beütöm a gépbe, hogy hányadikos vagyok, mert aszerint teszi fel a kérdéseit. Ha elkészülök a válaszokkal, könnyen lemérhető: mit tanultam meg. — Mennyire véletlenszerű az, hogy egyszerűbb —vagy nehezebb kérdések jelennek meg a képernyőn? — Gondosan összeválogatja a gép, hogy mire kíváncsi. De nem szabad úgy elképzelni: teljesen egyedül kérdez, mert csak olyan témakörből tud dolgozni, amit előzőleg betápláltak memóriájába. Ettől kezdve valóban a véletlenen múlik, hogy mit kérdez. — Mire használható a gyakorlatban egy tanintézeti számítógép? — Elsősorban arra, amiről az előbb beszéltünk: a számonkérésben jelent nagy segítséget — magyarázta a barna szemű kisfiú. Reális képet ad tudásunkról. Tévedés kizárva, hiszen feke- tén-fehéren lemérhető, hogy kinek mennyi jó felelete van. Az is nagy előny, hogy ha nem jön ki a végeredmény egy-egy feladatnál, akkor tudom, hogy csak a megoldás mechanikájában lehet hiba. A részszámításnak jónak kell lennie: hiszen azt is a gép végzi. Vannak, akik úgy vélekednek: nem helyes, hogy gyermekkorban az alapszámításokat nem fejben végezzük el. Az igazság az, hogy azért az olyan egyszerű műveleteket, mint például a hétszer-nyolc, nem ütjük be a gépbe. Mire kimondom, már tudom is, hogy mennyi. — Ezt csak azért mesélem el, mert úgy szoktak boszszantani minket: „Nem érss semmit a tudományoddal, fiam! A boltban becsapnak, ha csak masinával tudod, mennyibe kerül tíz deka szalámi.” Ezt szokta mondani nagymamám. Mosolygok, ha erről beszél és megpróbálom neki elmagyarázni: csak biztos alapokra lehet építeni. Ha nem konyí- tanék a számoláshoz, a legmodernebb géppel sem tudnék csinálni semmit. Még ha — tegyük fel — olyan , okos is lenne, hogy egy-egy gombnyomásra keni-vágja az eredményeket. Egyik számítógép sem dolgozik az ember helyett, hanem segít neki. A hosszabb ideig tartó műveleteket például tizedannyi idő alatt végzi el. — Van saját programod? — Tanulmányiakkal már próbálkoztam, de elsősorban a feladatok megoldását szerétéin csinálni. Minél nehezebb, annál jobb! Ha kész, velem akár madarat is lehetne fogatni — nevetett fel a fiúcska. — Volt-e már olyan eset, hogy meglepett a számítógép? — Nem is egyszer. Főleg akkor, ha valamilyen abszurd számokkal dolgoztam. Ilyenkor nagyon nagy. vagy rendkívül kicsi értékeket kaptam eredményként. — Mi szeretnél lenni? — Számítógép-kezelő, vagy mérnök. Esetleg matematikus. Az is lehet, hogy operátor, de tetszik a könyvelés is. Azonban ha minden jól megy, mégiscsak programozó leszek. Vankó Magdolna műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.44: Éneklő ifjúság feft.Oő: Diákfélóra. Mesterségünk címere (ism.) **.35: Dallal üzen Ázsia 10.52: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát W.40: Isten egyetlen igazi pénze. IX/1. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: A férj kopogtat 13.30: Kóruspódium 14.10: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a német irodalomból 15.18: Tudós és diplomata. Sík Endre Ifi.05: H.allgatózó 17.00: Magyarok a Vegákon 17.30: Beszélni nehéz... 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Hangportrék 21.04: Szebenyi János fuvolázik 27.30: Korlátok között 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Balassa Sándor: Cantata Y Op. 21. 22.42: „Rögeszméim” 22.52': Beethoven: IX. szimfónia 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Délelőtti torna NQGRÁD — 1986. április 1., kedd 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Áprilisi tréfa. Fúvószene 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Viselkedjünk! Korányi Tamás műsora 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Maro6 Éva hárfázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 20.30: Kottafejek indigó alatt 21.05: Cserebogár, sárga cserebogár... XII/ll. rész 21.31: Népdalkörök pódiuma (ism). 21.56: Zeneközeiben a hallgató 23.20: A Zeneközeiben a hallgató c. műsor folytatása 0.15: Ej fél után MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 1-8.00: Észak-magyarországi krónika. 18.26—18.30: Lap* és műsoreiőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (is>m.) 9.00: Iskolatévé. Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 9.30: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.55: Rideg Sándor: Kristóf, a magánzó 11.20: Képújság 15.45: Iskolatévé 15.55: Állatmesék 16.25: Hírek 16.30: Három nap tévéműsora 16.35: Kiváncsi kamera 17.05: Képújság 17.10: Tegeződő 18.05: Diagnózis 18.25: Reklám 18.30: Iparvilág * 18.50: Mini Stúdió ’86 18.55: Reklám 19 10: Esti mese 19 30: Tv-híradó 20.00: A pármai kolostor. VI/5. rész 21.00: Stúdió ’86 22 oo: Rekviem egy hidért 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 17.35: Tv-Bssic-tanfolyam 18.05: Autó-motor sport 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások 19.35: J. S. Bach: 3. G-dúr brandenburgi verseny 19.50: Vörös szén 20.00: Gondolkodó 20.40: Barangolás a természetben 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Nincsen hulla Lilly nélkül 23.05: Képújság BESZTERCEI! ANYA 5 19.20: Idő járás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Áldozat nélkül nem megy 20.55: Munka nélkül 21.35: A nemzeti bizottságok munkájáról. 3. rész 22.05: Kamarahangverseny 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.20: Időjárá^-jelenté6 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Doktor Teryan MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.': Fél 4 és 8-tól: Aranyoskám (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Háromnegyed 6- tóQ: Idő van (16). Színes magyar fi lm k omédia. — Mopresz- szó: Az elveszett frigyláda fosztogatói (14). Amerikai kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Elfújta a szél I—II. Színes USA-beli szuperfilm. — Pásztói Mátra: Ágyúgolyó futam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Nagybátonvi Bányász,: Balekok. Színes, sz-nkro- nizáiH francia filmvígiáték. — Nagybátonyi Petőfi: Ma-varnr- szás felszabadítása. — Fétsá*r: Szédülés (14). Színes, szír k róni - záV amerikai krimi — Kistoronyéi Petőfi: Lady Chatterley szeretője Í18). Színes, szinkronizált fraaicia- angol film. r
