Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-25 / 97. szám
Megyei KiBZ-^ii*dő”ek A fiatalok és a fények ALACSONY, zömök termetével. fekete hajával nem tunt ki a pásztói KISZ- ku időt tgyűl és sorából Nyíri Károly, a városi politikai munkabizottság vezetője. A felszólalása után azonban népszerűvé vált a pásztói Lovász József Művelődési Központban. Többek között elmondta ugyanis, hogy nagyon sok kritikát kaptak az utóbbi időkben az ifjúsági ■vitakörök, s ezek egy része jogos, ezért reformokra van szükség. Az elmúlt néhány évben a jó néhány KISZ- elapszervezetnél csak papíron végeztek politikai képzést. Meghívtak ugyan olykor előadókat, ismertessék az időszerű politikai kérdésekről véleményűiket, álláspontjukat, de ez a legtöbb esetben, az érdeklődés hiányában kudarcba fulladt. Pedig nap mint nap történik valami, elözönlőnek bennünket az események. „Zajlik” az élet körülöttünk, nem lehet nem odafigyelni. Inkább az a baj, hogy fiataljaink nem rendszerezik eléggé ismereteiket. Közvetlenül és meggyőző erővel mondta el ezeket fcíyíri Károly, akinek ezek »tán többen felhívták a figyelmét arra. hogy a megyei KISZ-bizottság meghirdette a kiváló ifjúsági vitakör pályázatot. Erről ő így vélekedett: — Ezen valóban mdutt néhány alantrewezet, ami nemcsak nekik, hanem nekünk is nagy munkát jelent, ugyanis minden foglalkozásukon ott kell lennünk. Bár ennek örülünk, mert politikai képzési bizottságunk sokfelé jár és a jó ötleteket, módszereket igyekszünk eljuttatni mindenhova. Jelenleg a fegyverkezési versenynyel kapcsolatos előadások a ...legnépszerűbbek”. Sajnos napjainkban ez a téma, rendkívül aktuális. A fiatalok nyíltak, érdeklődőek, csak nem szeretik, ha száraz adatokkal, számokkal, statisztikákkal tömik meg a fejüket. A tényekre kiváncsiak. arra ami valóban történik. és kedvelik az apróbb érdekességeket is. Sokszor figyelmen kívül hagyjuk azonban, hogy nem komoly felnőtteket, hanem tizen-, huszonéveseket kell meggyőznünk igazunkról. Ma már ez a gyakori at — és szerintem a jövő útia is —, hogv a kül- és beloolitrkai témáink mellé vitatárgyként felvesszük a mindennapi problémáinkat, gondjain kát. Ezek tulajdonképpen belpolitikai életünk egy részét képezik. ELŐADÓ és hallgatói hosz- szan elbeszélgettek még a kérdésekről, így a rendezvény is bizonyította az ott elhangzottakat: ha érdekes témáról, érdekes előadást hallhatnak, már nem is olyan közömbösek fiataljaink. T. M. A balatonfüredi hajógyárban JL Ganz Danubius Balatonfüredi Hajógyárában mintegy 600 Millió forint értékű termék gyártását tervezik. Ebből 530 Millióra már megkötött szerződésük van. Svéd megrendelésre TOO tonnás úszókikötőt, Csehszlovákia részére uszályt, Szovjetuniónak úszódarut, a BKV megrendelésére személy- azállító hajót, NSZK-megrendclésrc pedig földmunkagépek Markolókanalait gyártják. A képen: Hamarosan utasokat szállítanak a 100 személyes hajók, amelyeket a BKV rendelt. •i. W tonnás szekciós úszódaruk elemeit állítják össze a sóiya- teren. Az idén 10 db készül szovjet megrendelésre. V;ssza#Hf*atv társadalmi rangiát Hosszú távra rendeződik a bányászat sorsa Interjú Kovács Lászlóval, a bányászszakszervezet főtitkárával A korábbi időszakban, amikor az országban gondot okozott a téli tüzelőellátás biztosítása, az ország szénbányászata a nap csaknem minden órájában a közvélemény reflektorfényében állt. Ezzel egy időben különböző országos fórumokon más és más formában megkérdőjelezték a szénbányászat fejlesztésének szükségességét. Az élet, a valóság ismét rákényszeríitett bennünket arra, hogy becsüljük meg azt, amink van, gazdálkodjunk vele okosan, oly’ módon, hogy közben tegyünk eleget a termelés-gazdálkodás növekvő hatékonysági, termelékenységi és gazdaságos- sági követelményeinek, az ágazat garantálja az ipar nélkülözhetetlen kenyerét, a biztonságos energiaellátást, járuljon hozzá a lakossági széneilátás zavartalanságához, illetve segítsen a külső bizonytalanságok elhárításában. E gondolatok jegyében kerestem fel Kovács Lászlót, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját és megkértem, válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre. — A korábbi időszakban különböző országos fórumokon a bányászatot. elsősorban a szénbányászatot enyhén szólva egyesek furcsán ítélték meg a népgazdaság fejlődésében betöltött szerepéről. Az ágazati és a szakszervezeti kongresszus után miként került helyére a bányászat, köztük a szénbányászat megítélése és milyen formában? — Vitáink voltak a minisztériumokkal, kormányzati szervekkel. A bányászat megítélésében többféle nézet volt. Az egyik álláspont szerint fejleszteni kell ezt az iparágat, mert szén vagy ónunk bőséges, ugyanakkor a hazai kőolaj-és földgáztermelés a következő évtizedekben csökken. Ne tér. helyük hát a népgazdaságot azzal, hogy évente több százmillió dollárért plusz-energiahordozót importálunk. Mások viszont úgy vélték, a szénbányászat helyett inkább a feldol gozó iparba kell befektetni, a külpiacon verseny- képes termékeket előállítani, exportálni és az érte kapott valutáért még a jelenleginél is több enecgfaivordoaát importálni. A mi áöhsporteök vfläg06; az a törekvésünk, hogy a népgazdaság működéséhez legyen elegendő fűtőanyag, energia (szén, olaj, földgáz, urán). Mindezeket a szükségleteket a hazai lehetőségek maximális kihasználásával roméi gazdaságosabban, jó minőségben, kedvező műszaki feltételekkel, s biztonsággal tervezhető mennyiségben a hazai földből hozzuk a felszínre. Ehhez természetesen az kell, hogy a bányász a biztonságos jövőjét lássa és megfelelő szervezettséget, technikát erezzen maga körül. Az a meggyőződésünk, hogy a bányászat jelenét, jövőjét komplexen kell kezelni. Stabil magyar bányászatot kell kiépíteni, s működtetni, de élni kell a világpiaci olajárváltozások adta kedvező lehetőségekkel az energiaigény-növekmények fedezetének biztosításakor. E két lehetőséggel való élést jelenti a komplexitás, a hazai és importarány egyeztetése. Szakszervezetünk mindig így képviselte a bányászok érdekeit. Ennek megfelelően kezdeményeztünk, érveltünk, intézkedéseket sürgettünk a gondok megoldása érdekében. Ügy vélem, hogy nem problémamentesen, de megnyugtatóan hosszú távra rendeződik a bányászat sorsa. E törekvéseket erősítette meg a bányászszakszervezet XXIII. és a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. — Milyen kormányintézkedések bizonyítják az előbbiek jogosságát? — Az Állami Tervbizottság 1985. áprilisi határozata számos — szakszervezetünk által kezdeményezett — intézkedést írt elő a szénbányászat műszaki helyzetének, a bányászok élet- és munkakörülményeinek javítására. Ezeknek az intézkedéseknek már érezhető a konkrét hatása. Hadd emeljem ki, hogy 1985-ben a szénbányászat a bérszabályozás keretein belül 1,5 százalékos kiemeltspgben részesült, (összesen 7 százalék), s további teljesítményhez kötött preferenciák (elsősorban a lakossági szénellátás érdekében) ténylegesen 9,5 százalékos bérnövekedést tettek lehetővé. Az 1986-os gazdasági évben a központi keresetszabályozás keretében a szénbányászai, ideértve az afcna- mélyítőket, valamint az urán- bányászatot is, 10 százalékos adómentes bérfejlesztést valósíthat meg. Ez kizárólag a föld alatti termelő munkahelyeket, kiszolgálókat és közvetlen termelésirányítókat érinthet!. Sorolhatnám meg a bányásziakás-építési akció kedvező feltételekkel történő folytatását (állami támogatás az előző íervcikius értékének duplája — 200 ezer forint lakásonként) . Megkezdtük a pú a válogató nők korengedményes x.yugdíjaztatásának intézését. Nagy jelentőségű kezdeményezésünk a mecseki medencében a „korlátozott idejű föld alatti munkavégzés” bevezetése, mellyel elsősorban a bányászok egészségének megőrzését kívánjuk elérni. Azt tapasztaljuk, a kormány elismeri, hogy a bányászok áldozatos munkával, szabadnapjaik feláldozásával járultak hozzá az ország energiaigényének kielégítéséhez. Megjegyzem, hogy a szocialista brigádvezetők igényeinek megfelelően kezdeményeztük az Ipari Minisztériumnál a szabadnapi termelések felfüggesztését Célunk, hogy a bányászok jövedelmüket hétköznapi munkájukkal keressék meg, — természetesen ehhez a korábbinál nagyobb hétközbeni teljesítményekre van szükség, de — ahogy már említettem —, ennek megvan a bérfedezete. Bíztunk benne, hogy az eddigi, illetve közeljövőben meghozandó kormányintézkedések, a sokoldalú szakszervezeti munkánk segíti a bányászat presztízsének, társadalmi rangjának visszaállítását. S ezt a jelentkező utánpótlás növekvő számában szeretnénk igazolva látni. — Érdekelne, hogy a bányászszakszervezet milyen módon kívánja a jövőben kép" viselni a bányászok érdekeit, milyen területeken, különös tekintettel a mozgalomban már ismert, a bányászszakszervezet központi vezetősége által elfogadott csomagtervére. — A kérdésben említett „csomagterv”-et, amiben a kezdemenyezéseinket, javaslatainkat foglaltuk össze, eljuttattuk a politikai és kormányzati szervekhez. Ezek hosszú távú programok, melyek megvalósítása nem megy máról holnapra. De hogy a kérdésre konkrétan válaszoljak, engedjen meg egy példát. Kezdeményezésünkre elkészült a hazai föld mélyében található szén-, szénhidrogén-, érc- és ásványi nyersanyag- vagyon felmérése. Mindezek ismeretében kezdeményeztük, hogy a hazai nyersanyagforrásainkat az eddiginél nagyobb mértékben állítsuk gazdasági fejlődésünk szolgálatába, s ehhez hozzuk létre mielőbb a megfelelő feltételeket. A megvalósításhoz is konkrét javaslatokat készítettünk. Maradandó értéknek tartjuk, hogy szakszervezetünkhöz tartozó vállalatoknak van a termelésiütem-változatoknak megfelelő, ezredfordulóig szóló szociálpolitikai programja, a bányászok életével, munkakörülményeivel foglalkozó konkrét elképzelése. A törekvéseinket aomek függvényében tartottuk és tartjuk megvalósíthatónak, amilyen mértékben tudjuk részvételünket erősíteni a gazdasági célok elerésébep. Ezért szakszervezetünk mindvégig kiemelt feladatának tekintette és tekinti a gazdálkodás, a termelés segítését, mert meggyőződésünk, hogy érdekvédelmet hatékonyan ellátni, jogos igényeket kielégíteni csak akkor lehet, ha annak anyagi alapjait jobb munkával, a szervezett dolgozók mozgósításával sikerül megteremteni. — Végül arra kérem önt, hogy szőkébb hazánk. Nóg- rád bányászatának jelenéről, jövőjéről, az ott folyó szak- szervezeti munkáról és a további tennivalókról szóljon. — A nagy múltú Nógrádi Szénbányák fejlesztésének perspektíváit csak a szénbányászati szakágazat fejleszthetőségének lehetőségein belül, annak szerves részeként lehet és kell vizsgálni. A szakágazat 1986. évi feladatai meghatározottak. A népgazdasági követelményekhez igazodóan 24 millió tonna szén kitermelése szükséges, amelyből a Nógrádi Szénbányák részesedése 1 millió tonna. A VII. ötéves tervidőszak hátralevő éveire a fejlesztésnek alternatív lehetőségei vannak, melynek alapváltozataként a 24 millió tonnás termelés szintentartását lehet tekintem. Ennek a terme' :s- fejlesztési programnak elsődleges feltétele az igényelt beruházási javak (öt év alatt 21.6 milliárd forint, 1981. évi árszinten) megszerezhetősége, valamint napjai ok másik súlyos problémáját jelentői létszám-ellátottsági gondok megoldhatósága. A program megvalósíthatósága esetén a Nógrádi Szénbányák feladata továbbra is t millió tonna szén kitermelése lesz. Ez a célkitűzés a tiribesi akna ez évi kimerülése mellett a kányási bányaüzemben folyamatban levő rekonstrukciós program végrehajtásával, a produktív tevékenységek fokozott mértékű gépesítésével, valamint új külfejtés üzembe helyezésével érhető el. Ennek a feladatnak eredményes megoldása körültekintő és felelősségteljes munkavégzést kíván a vállalat műnk' -kollektívájától. A program meghatározó eleme a kányási fejlesztés megvalósítása lesz. (Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a kányási komplex program végrehajtásában már eddig is komoly határidő- és beruházási túllépés tapasztalható, a csökkentett szakmai terv mellett.) A vázolt szakágazati és vállalati szintű fejlesztési perspektíva konkrét meghatározására, a megoldandó feladatok kijelölésére az Állami Tervbizottság vonatkozó határozatának ismeretében kerülhet sor. A szénen kívüli tevékenységnél a szénbányászathoz kapcsolódó, valamint a gazdaságos ágazatokat kell megtartani, illetve fejleszteni, tehát további szelektivitás szükséges ennél a tevékenységnél. Át kell gondolni a jelenlegi létszamhelyzetet és itt is kezdeményezni kell a strukturál« változásokat. Az eddig felvázolt perspektíva meghatározza a mozgalmi feladatok magvát is, hiszen a termelést segítő tevékenység a szakszervezet számára továbbra is meghatározó lesz. A vállalati szakszervezeti bizottság a tagság támogatásával jelentősen hozzájárult a vállalati eredményekhez, melyet ez évben a Kiváló vállalat eím is jelez. A szakszervezet feladata, hogy mozgósítsa a tagságot a VII. ötéves tervi célok valóra váltására. Ehhez a helyes szemléletmód kialakítása, valamint az értelmi és érzelmi azonosulás megteremtése is feladatat jelent a mozgalom számára. A szakszervezeti tagságot és tisztségviselőket alkalmasnak tartjuk arra, hogy a jövőben is a hozott döntések aktív részese, s egyben végrehajtója is legyen. Reméljük, hogy ez az év még nagyobb lendületet ad a munkájukhoz, mivel a Nógrádi Szénbányák most ünnepli 125 éves fennállását, amihez szívből gratulálok. — Köszönöm a válaszokat. Veoesz Károly , Vetőmagkezelés magyar eljárással A találmányokat külföldön értékesítő vállalat, a Licencia, Ausztria és Csehszlovákia után a közelmúltban Ausztráliában is bemutatkozott egy magyar vetőmagkezelési eljárással. A magok biológiai értékét számottevően megnövelő eljárást Serf Lajos mérnök, nyugalmazott egyetemi adjunktus fejlesztette ki, s Magyarországon már mintegy száz gazdaságban kipróbálták, illetve sikerrel alkalmazzák. A módszer lényege: a magvakat elektromos! eljárással kezelik, „doppingolják”. Ennek hatására az elvetett magokból kikelő . növény gyorsabban fejlődik, ellenállóbb az időjárással szemben, jobban hasznosítja a napfény energiáját. A feltaláló a sikeres kísérletek és a nagyüzemi próbák után három éve Bioáram néven gazdasági munkaközösséget alakított. A gmk az eljáráshoz szükséges berendezéseket gyártja, és azokkal a gazdaságok megrendelésére elvégzi a vetőmagok kezelését Az eddigi eredmények igen biztatóak. Több gazdaságban a lucerna hozama hektáronként 5, a kukoricáé 14, a napraforgóé 2 mázsával nőtt. A vetőmagkezelés eredményesnek bizonyult a cukorrépánál is: az egy hektárról betakarított terményből a korábbinál 940 kilogrammal több cukrot állítottak elő. A hazai eredmények felkeltették a külföldi szakemberek érdeklődését. Ä Licencia elsőként Ausztriában mutatta be a magyar eljárásit Két csehszlovák vetőmag-értékesítő vállalattal is tárgyalnak arról, hogy a forgalomba hozott szaporítóanyagnak egy részét előzőleg a magyar eljárással kezelik. A közelmúltban kéthetes szakmai bemutatót tartottak Ausztráliában. 31 céget kerestek fel, s 14-féle növény több száz tonna magját kezelték. NÓGRÁD - 1986. április 25., péntek
