Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

Svéd darab a megyei művelődési központban FILM/EGYZET Az éjszaka a nappal anyja FÄLFÜ Mai, modern svéd drámá­val találkozni mindig külö­nös nézői izgalmat jelentett már jó előre. Minden idők legjellegzetesebb svéd drá­maírója, Strindberg óta — egyes jól megalapozott véle­mények szerint —, nem volt olyan népszerű szerző Svéd­országban, mint Lars Norén. Nála sem hiányzik a fojtott légkörből hirtelen kirobbanó már-már naturalista szenve­dély, nála is „kellék” az em­berek egymás közötti viszo­nyának mélyebb, lélektani megalapozottságú vizsgálata. Az éjszaka a nappal anyja című Norén-művet a stock­holmi Király színház mutat­ta be nagy sikerrel és a da­rab malmöi bemutatóját a skandináv kritika egyértelmű ovációval fogadta. A Király színház egyébiránt Budapes­ten is játszotta a több mint háromórás darabot, s itt is nagy siker volt. A színház kritikusa akkoriban ezt írta róla: „Ha lehet is fenntartásunk a naturalizmussal szemben, a színészi technikának ez a tö­kéletessége lenyűgöző". Ennek megfelel minden bi­zonnyal a dunaújvárosi Be­mutatószínpad nagyrészt e darabra szerveződött társula­ta, hiszen a rendező az a Csiszár Imre, aki Miskolcon élve és alkotva generációjá­nak valóban az egyik legmar­kánsabb, legerőteljesebb rendezőegyénisége. Csiszár Imre a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője­ként és rendezőként a bor­sodi nagyvárosban országo­san ismert és elismert erős társulatot kovácsolt. A mo­dern svéd drárpairodalom egyik legérdekesebb alkotá­sa kedvéért szinte mindent felvállalt: nem csupán rende­zője Norén színpadi művé­nek, hanem a díszleteket és a jelmezeket is ő tervezte. Ilyenformán minden tekintet­ben egységes, jó előadás vár- ható a dunaújvárosi Bemu­tatószínpad április 28-i, hét­fő esti salgótarjáni szereplé­sén is a megyei művelődési központban. A drámaíró min­denesetre mindent megtett ennek érdekében — darabja két részben 180 perc inten­zív nézői figyelmet igényel, a játszók kiválasztásával pe­dig a rendező határozott meg mindent a sikeres színrevi- tel érdekében. Végig egyetlen színhelyen (kis családi panzió), egyetlen nap alatt játszódik Az éjsza­ka a nappal anyja, s már ez is a drámaiság legősibb sza­bályának megfelelő. A csalá­di összecsapásra okot adó ese­mény a fiatalabb testvér Da­vid születésnapja. Dávidot Mihályi Győző alakítja, aki játszotta már a Koldusopera Bicska Maxiját is, és vele kapcsolatban „férfibájról” szokás írni. Bregyán Péter, a Miskolci Nemzeti Színház fi­atal színészgeneráciöjának egyik legkiemelkedőbb egyé­nisége —, többnyire a szín­re vitt drámák fiatal hősei­nek szerepében látható. Ádá- mot, a Negyedik Henrik ki­rály címszerepét játszotta a közeli múltban nagy siker­rel. Két kiváló színművész, az ugyancsak miskolci Jászai- dijas Balskó Péter és a szol­noki színház tarjáni tájelő­adásaiból is ismert Tímár Éva tartja vállán a strindbergi nyomokon előrehaladó, ám a modern pszichoterápia esz­közeit is alkalmazó Norén-mű előadását: mindketten biztos pontjai tudnak lenni bármi­lyen színházi előadásnak. Hogy mégis miről szól ma­ga a darab, amelyet a szerző saját szavai szerint „jókedvé­ben” írt? Néhány vélemény Norén művéről: „A játék során fölfeslik a valóság szövete . 1. négy em­ber idegháborúja zajlik ... életrajzi ihletésű művel van dolgunk... a befejező kép­ben a késre kell figyel­nünk ...” <T. Pataki) Mesélő múlt Spanyol köztársasági okirat ' Wyolcvarmégy éves korában 1975-ben hunyt el a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom aktív tagja, Farkas Pál. A Szihalomban született egy­kori parasztember az első világháború idején, mint ha­difogoly, Omszkban ismerke­dett meg a szocialista esz­mékkel. Az 1917-es oroszor­szági forradalom után vörös- katona lett, és fegyveresen harcolt az új hatalom olda­lán. Magyarországra 1921-ben tért vissza, s itthon állandó zaklatásban és megaláztatás­ban volt része baloldali múlt­ja miatt. Így 1925-ben Kana­dába kényszerült kivándorol­ni. Itt kapcsolódott be a szervezett munkásmozgalom­ba. 1936-ban Spanyolországba ment és a nemzetközi brigá­dok tagjaként részt vett a fasizmus elleni fegyveres harc­ban, Farkas Pál, mint a spa­nyol nyelvű okirat is bizo­nyítja, a XIII. brigád közka­tonája volt. A Spanyol Köztársaság vér­be fojtását követően újra Ka­nadába ment, ahol 1938-ban a Haladó Munkáspárt tagjai sorába lép. 1945 után haza­látogat, majd 1951-ben végleg hazatelepül és családjával Balassagyarmaton él. Az el­sők között lép be 1957-ben a helyi munkásöregység kötelé­kébe. (Ez az egység 1977 óta Farkas Pál nevét viseli.) 1975-ben bekövetkezett halá­láig a város közéletének cse­lekvő részese, a szocialista eszmék hirdetője. Munkássá­gát számos párt- és állami kitüntetéssel ismerték el, ame­lyek közül a legmagasabbak közé tartozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által ado­mányozott Harci érdemekért érdemérem kitüntetés. Farkas Pál hamvait a ba­lassagyarmati temetőben he­lyezték örök nyugalomra, ha­gyatéka a balassagyarmati Palóc Múzeum helytörténeti gyűjteményébe került meg­őrzésre. Majdan Béta Szomjas György jó ember. Filmrendezőként sem kínoz­za embertársait álművész­kedő, ködösen rózsaszínű ál­maival, vagy éppen világfáj- dalmas búskomor sóhajaival. Ezzel szemben kedveli a va­gány fickókat és igyekszik nézhető filmeket készíteni. Kezdetben hírneves betyá­rok voltak a hősei (Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszem­berek), majd a modern, de nem kevésbé „betyár” világ vagány figurái. Így például egy külvárosi beatzenekar vi­haros időszákáról (Kopaszku­tya), azután egy börtönviselt, maid oda aljas módon visz- szajuttatott fiatalember há­nyattatásairól (Könnyű testi sértés), legutóbbi Falfúró cí­mű alkotásában pedig egy lakótelepi kisvállalkozóról mesél el egy történetet. Mint látjuk, újabb kori hő­sei már nem rabolnak és nem gyilkolnak. Vagányságuk mibenléte bonyolultabb és nehezebben megközelíthető. A lényege valamiféle ösztönös szabadságvágy és a makacs önmegvalósításra törekvés, önmagukra találásuk, saját helyzetük felismerése szinte természetes módon hajtja őket a másokkal, vagy éppen a társadalmi szokásrenddel való szembeszállásra. A konf­liktusból hol elbukva, hol kompromisszumokat kötve kerülnek ki. A Falfúrót filmvígjáték- ként hirdetik. Az alkotók ezt nem vállalják, de óva inte­nek, hogy a filmbe minden­félét belemagyarázzunk. Ál­lításuk szerint csak egy jó „mozit” akartak csinálni, ami azon túl, hogy szórakoztat, egyszersmind lehetőséget kí­nál a magunkra ismerésre és az ezen való elgondolkodás­ra is. A filmet egyfajta sa­játos ironikus ábrázolásmód hatja át, ahogyan ezt a lakó­telepi beltenyészetet rész­leteiben és egészében bemu­tatja. Az ablakba kitett so­kadik emeletről lehullva a betonon szétplattyanó po­haras kefirtől az álomrózsa­színűre festett Trabant-ron- csig, a gyári munkástól az újgazdag, autóján minden zá­rat precízen ellenőrző „Foti- toskáékig”, az elegáns ,hó­hértól” a bűzbogármódra le­selkedő, szimatoló házmeste­rig. Tényleg jól szórakoztat a Falfúró. de mégis, már az el­ső nevetést követően balsej­telmeim támadnak. A kamera W Ö ■;Xt­>r imbolyogva. botladozva, ideg­szálakat borzoló hangeffek­tusok kíséretében támolyog a ki tudja hány emeletes épület tetején. Már-már eléri a peremét, lenéz és szinte várom a zuhanás közbeni képeket, (tipikus és holtbiz­tos lakótelepi halál), de még­sem, váltás a biztonságba, egy lakásba. Gézáék lakásába, aki nagy- nehezen kikecmereg felesé­ge mellől, hogy elkezdje szo­kásos munkásnapját. Mit sem sejtve arról, hogy órákon belül — képletesen szólva — szaltó mortálét ugrik az is­meretlenbe. A liftnél meg­ismert álomnő hatására, vagy a műhelybeli esztergama­tuzsálem vacakolásától, eset­leg a tervteljesítésre való fi­gyelmeztetéstől, de tény. hogy Gézának elege lesz egész ad­digi életéből. Művezetőjére borítja az asztalt és befejezi gyári pályafutását. Űj életet kezd, vállalkozik, mert most „vannak lehetőségek”. Vesz egy spéci ütvefúró gépet és azzal járja a laká­sokat hogy megfelelő díjazás ellenében lyukat fúrjon a falakba. Szóbeszéd tárgya, hogy van itt egy másféle vál­lalkozás is. mégpedig gyeses nőkkel. Talán egy album is fényképekkel, fej nélkül, és a jelszó, hány cukorral kérik a feketét... Biztosat senki sem tud. A házmester azonban tud szinte mindent és mindenkiről. Andorai Péter parádésan ala­kítja figuráját, és hihetetlen humorérzékkel bohóckodja végig a szerepet. A Falfúró tényleg nem vígjáték. Még akkor sem, ha jókat lehet rajta nevetni. Van benne valami zavaró. Olyasmire gondolok, mint például a csoportszexbe váltó házibuli jelenetben a pilla­natnyi helyzetről megfeled­kező katonatiszt eltűnődő, szomorú, ablakon kinézése. Szomjas György más módon sem hagy bennünket elringa­tózni filmjén. Tudatosan és di­rekt ható, elidegenítő tech­nikai effektusokat használ en­nek érdekében. A színek vál­togatásával és egyes jelenet- részek ismétlődésével hívja fel figyelmünket arra, hogy amit bámulunk az végső so­ron a vetítővásznon mozgó kép és nem a valóság. A va­lóság ugyanis nem zöld; nem kék, hanem színes és holnap nem vetítik újra a moziban. Szomjas György és alkotó­társai mélyfúrást végeztek az állandó átmenetiségben le­ledző és súlyos értékzavarok­kal terhelt lakótelepi világ­ban. Keresztmetszetük ko­rántsem teljes, de lenyűgöző­en emberséges és általánosít­ható. De ezen ne csodálkoz­zunk, hiszen ugyanazon az országnyi lakótelepen élünk. Bodnár Mihály Vetélkedősorozat a Szovjetunióról Értékes könyvjutalom a nyerteseknek Ünnepélyes keretek között hirdették ki tegnap, a Salgó­tarjáni Ötvözetgyár kista­nácstermében a vállalat MSZBT-tagcsoportja által in­dított Ki tud' többet a Szov­jetunióról? című vetélkedőso- roz^t végeredményét. A díja­kat átadó dr. Tamáskovics Nándor igazgató értékelésében elmondta: a szervezők össze­sen 26 salgótarjáni és vá­roskörnyéki, MSZBT-tagcso- portnak küldték meg a totó­rendszerű kérdéseket, s ezek­re összesen 305 telitalálatos megfejtés érkezett. A hazánk felszabadulásának 41. évfor­dulója és az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére kez­deményezett vetélkedősorozat hozzávetőlegesen 1500 embert késztetett ismereteinek felújí­tására, illetve új ismeretek szerzésére. A versenyt négy fordulóban bonyolították le. Külön ér­tékelték az egyénektől és a kollektíváktól beérkezett meg­fejtéseket. Az első három for­duló után három-három könyvjutalmat ítéltek oda a legjobb eredményt elérő sze­mélyeknek és közösségeknek. A negyedik forduló kérdései úgy látszik nehezeknek bizo­nyultak, mert csak három kol­lektíva és négy egyéni meg­fejtő ért el telitalálatot. Mind­annyian könyvjutalmat kap­tak. A tegnapi eredményhirdetés során 17 egyént és 15 kol­lektívát díjaztak. Mindannyi- uk jutalma egy-egy értékes könyv volt. Az eseményre meghívottak ..különjutalom- ként” megnézték a gyár éle­téről, munkájáról készített: videofilmét, majd gyárláto­gatáson vettek részt. KOSSUTH RADIOS St Koránkelők 5: Tanzániai színele : Jó a da-l 9.53: Lottó«orolás! ».»5: Ágh István versel H,tt: Üj zongora lemezeinkből 11,00: Gondolat 11.45: Éneklő ifjúság 12.34): Ki nyer ma 12.45: Németh László: Berzsenyi Dániel — Könyvszemle 12.55: A* zene is összeköt 14.10: Válogatott percek . 15.30: Leonard Bernstein operaíeivételébdl 16.05: Teliszájjal 17.00: Helyszínrajz 17.25: Az indiai klasszikus zene XIHfT. rész 17.50: Operettnyitányok 19.15: Embermesék 20.15: Hallgassuk együtt! 21.08: Népdalkórusok 21.30: Építési napló. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Népdalok 22.39: A Rádió Dalszínháza: Az asszony és az igazság 23.12: Vivaldi-művek 0.10: Himnusz 0.15: Bagoly — hajnalig. • : PETŐFI RADIO: 8.05: Szirmai Albert operett­jeiből 4 MÓGRÁD — 1936. április 25. péntek 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene sporttémákról 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rádiószínház: Detektívek szabadnapja. 22.00: Bagoly — estétől hajnalig MISKOLCI STÜIMÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.06: Péntek este Észak-Magyarországon. Szer­kesztő : Jakab Mária. (A tarta­lomból! : Az örök befogadás ne­hézséged. — I-d e gr end szerünk vé­delmében. Beszélgetés dr. Pén­zes Géza főorvossal. — Strand­szezon előtt. Körkép Borsod. He­ves és Nógrád megyéből. — Sző- nyegtisztftás gondokkal. — Hét végi programajánlat.) 18.00: Észak-magyarországi krónrika. 18.35—18.30: Lap- és műsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna 9.00: Iskola-tv: Kémia 9 20: Magyar irodalom 9.40: Nyugdíjasok délelőttje 10.15: A Maurizius-ügy V/3. rész 11.20: Magyarországi néptáncok 11.35: Képújság 15.00: Iskola-tv: Még megmenthető! 15.15: Magyar irodalom 15.30: Mesterségek 16.00: Hírek 16.05: A győzelem stratégiája. XV/13. rész 17.10: Képújság 17.15: Egy szó, mint száz! 17.50: Három nap tv-mű sora 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Híradó 20 00: A Maurizius-ügy. V74. rész 21.10: Telefere 22.20: Dalok, táncok a Szovjet­unióból 22.30: A szép kurtizán. — NDK- film. (18 éven felülieknek!) 23.40: Híradó 3. 23.50c Himnusz 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Tau bácsi. XX/12. rész 18.15: Péntek esti randevú 19.15: Kaustinesi emlékek 20.00: Berzsenyi szavaival 20.50: Üsző szigetek 21.00: Híradó 2. 21.20: Albert Camus: A bukás 22.30: Száz híres festmény 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A letűnő világ. — Angol természetfilmsorozat 20.30: Berlioz élete 21.25: Szórakoztató vetélkedő 22.15: Pókháló. — Angol bűnügyi tv-fi lm 0.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fejsze. — Tv-játék 21.00: Jan Kostra verseiből 21.05: Tv-galéría 21.30: Időszerű események 21-56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra a*art* 22.10: Márta. — Tv-opera MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November Há­romnegyed 6 és 8-tői: A sma­ragd románca (14). Színes, szánk- roniaáflt űSA-k<alamdíi3m. Fél 3- txM: Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Ninos kettő, négy nél­kül. Színes, szÉnkronizállt olasz filmvígjáték. ISKOLAMOZI: Gyermekrablás a Palánk utcá­ban. — Pásztói Mátra: Fadfúró (1«). Színe« magyar fiilmvígjáiték. ISKOLAMOZI: CsWflagszemü. — Szécsényi Rákóczi: Ágyúgolyó futam. Színes, sránkrroimzá'M amerikai film vígjáték. — Rét­iág: Halál csapda fi«). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Karaneslapujtő: Zorró. Színes olasz—francia kai an dilim. — Érsekvadkert: Kesztyűbe du­dálni. Színes, szinkronizált szov­jet ifjúsági film. — Nagylóc: A tenger zamata (14). Színes olJMl filmvíggáték.

Next

/
Thumbnails
Contents