Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

r Megkezdte (Ilonkáját a Dollár Eommnnista Párt XIII. kongresszusa Fred Sínovtm’z Moszkvában Mihail Gorbacsov fogadta az osztrák kancellárt Srófia egyik újonnan kialakított, impozáns városköz­pontjában, a Ludmilla Zsivkova kultúrpalotában szerdán megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A Marx. Engels és Lenin arcképével díszí­tett havdmas teremben 9 órakor elfoglalta helyét az elnök­ség. és Todor Zsivkev. a 6KP Központi Bizottságának fő­titkára több mint négyezer ember — küldöttek és vendé­gek — jelenlétében megnyitotta a bolgár kommunisták legmagasabb íórumát. amelyen a megválasztott 2661 de­legátusból £648 \an je' j A külföldi kommunista és mun­káspártokat. forradalmi, óeiuokratikus és egyéb haladó szervezeteket a megnyitón ISI delegáció képviselte, kö­zöttük az MSZMP küldöttsége, élén Maróthy Lászlóval, a Politikai Bizottság tagjával, a Minisztertanács elnökhe­lyettesével. Az SZKP küldöttségét Nyikolaj Rizskov. a KB i'oHíikai Bi'uttságinak tagja, miniszterelnök vezeti. A küldőitek egyhangúlag megszavazták a XIII. kong­resszus napirendjét, amely a következő: 1. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak beszámolója. A kong­resszusi tézisek tervezete a Bolgár Népköztársaság tár­sadalmi» gazdasági és kultu­rális fejlődéséről, a IX. öt­éves tervben (1986—1990) és 2000-ig. Előadó: Todor Zsiv- kov, a BKP KB főtitkára. 2. A BKP központi párt- fellenőrzési és revíziós bizott­ságának beszámolója az 9931—1985. közötti időszakról. 3 A párt központi vezeti* fczerveinek megválasztása. A küldöttek elfogadták a kongresszus munkarendjét. A tanácskozáson a plenáris ülé­sek mellett szekcióüléseket is tartanak, a következő té­mákban: pártszervezési és ideológiai munka; gazdasági és tudományos-műszaki po­litika; tudomány, kultúra, oktatás; irányítás és szocia­lista demokrácia, külpolitika és nemzetközi kapcsolatok. Az első napirendi pont ér­telmében ezután Todor Zsiv- kov kapott szót. Bevezető be­szédében kiegészítette a Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját. amelyet a küldöttek írás­ban megkaptak. Ezwtám Todor Zsrvkov ar­ról beszélt, hogy a végrehaj­tandó fordulat meghatározó mértékben függ a párt egysé­gétől és harcképességétől, ve­zető szerepének színvonalától. Todor Zsivkov síkra szállt a bolgár párt, munkásjelle­gének további erősítéséért. Ál­lást foglalt a marxista—leni­nista ideológia, a társadalom- tudományok fejlesztése mel­lett. r Röviden nemzetközi kérdé­seket is érintett Todor Zsiv­kov. Hangsúlyozta, hogy az imperialista államok megpró­bálnak közös frontot létre­hozni a szocializmus ellen, a nemzetközi komunista mozga­lom és a nemzeti-felszabadító mozgalmak, a haladás erői ellen. Leküzdhetetlen aka­dály áll azonban előttünk a Varsói Szerződés szervezete, mindeneklőtt a Szovjetunió a maga hatalmas gazdasági, tudományos és katonai poten­ciáljával. A szónok á továbbiakban kifejtette, hogy a Bolgár Nép- köztársaság a jövőben is min­dent elkövet a testvéri szocia­lista országok egységének és összeforrottságának erősítésé­ért, tevékenyen részt vesz a KGST-programok sikerre vi­telével, folytatja a Szovjet­unióval való sokoldalú együtt­működést és a hozzá való Todar Zsivhov beszéde ' Todor Zsivkov, a BKP KB dálkodó szervezetek, valamint főtitkára, az Állap mécs el- a megfelelő tudományos lánc- möke szerdán Szituban, a szemek valóban önigazgató BKP XIII. kongresszusa első szervezetekként működjenek, munkanapj ának plenáris akkor ez súlyos csapást mér lölésén szóban kiegészítette a Központtá Bizottság írásbeli beszámolóját A KB írásos beszámol ójá- fcoz fűzött szóbeli kiegészí­tésben a BKP KB főtitkára megállapította, hogy a mos­tani kongresszus munkájának középpontjában az elkövet­kezendő másfél évtized tár­sadalmi-gazdasági fejleszté­sének problémái, a gazdasá­gi, a politikai, a kulturális v^l, a t létet, az irányítás: valámrb#' "kielégítése, ez oktatás területén történő gyökeres átalaikntások állnak Bneujd­Kiemelte, hegy Bulgária •számára napjaink legfonto- teabfo felada ta a tudamámyos- tműszaki forradalom kibonta­koztatása, ezen az alapon a szocialista társadalmi rend­szer, a szocialista demokrá­cia fölényének érvényesítése, <a nép anyagi, szociális és szellemi igényeinek •eljesebb kielégítése. Külpolitikai té­ren a béke megóvása és az •emberi civilizáció megmenté- Be jelenti a döntő fontosságú íkérdést. Bulgária az elmúlt harminc •évben, mind anyagilag, mind (szellemileg megújult, hang- «ílyozta a szónok és hivat- fkozott a Központi Bizottság beszámolójára, amelyben megállapították, hogy Bulgá­gazdasági- és társadalmi-poli­tikai stratégiánkra. A fel­adat abban foglalható össze, hogy meg kell szüntetni a gazdaságban a hivatali szem­léletet, fel kell számolni a bürokratizmust, új tervezési és irányítási rendszerre kell áttérni. Hangsúlyozta, hogy a szo­cializmusban a legfőbb motí­vum, a termelés legfőbb haj­tóereje a nép szükségleteinek Todor Zsivkov ezután szoci­álpolitikai kérdésekről beszélt. A bolgár párt tudatában van annak — mondotta egyebek között —, hogy a társadalmi egyenlőség szocialista formá­ja gz egyenlőségnek nem a legmagasabb rendű formája, ez felel azonoan meg a ter­melőerők és a termelékenység jelen1 égi fejlettségi fokának. A következő időszakot a BKP Kb főtitkára „a szocia­lista demokrácia fejlesztése és kibontakoztatása új szakaszá­nak” oövezte. Ennek egyik jellemző vonása, hogy a dol­gozó kollektívákat a jövőben közeledés politikáját. Az internacionalizmus elvei­hez híven a BKP nagy jelen­tőséget tulajdonít minden szo­cialista országhoz, fűződő vi­szonya fejlesztéséhez, és el akarja mélyíteni kapcsolatait az egész nemzetközi komunis­ta és munkásmozgalommal, melynek maga is része. Megkülönböztetett figyel - met fordít a bolgár párt a balkáni országokhoz fűződő kapcsolatokra. Politikára elvi. konstruktív és realista, a jövőben is arra irányul, hogy a jószomszédság ás az együtt­működés uralkodjék a két- és többoldalú kapcsolatokban. Munkálkodni fog azoknak a kezdeményezéseknek a me-gva- kísításán, amelyek a Balkán- félszigetet atom- és vegyi- fegyverektö! mentes övezetté kívánják változtatni. „Itt az ideje, bogy a balkáni álla­mok szerződést dől sózzanak ki és írjanak alá a félsziget öko­lógiai védelméről, és e kérdés­ben felhívással forduljanak az eurónai kontinens minden or­szágához és népéhez” — fejez­te be beszédét Todor Zsivkov. Todor Zsivkov beszéde után megkezdődött a vita a Köz­ponti Bizottság beszámolójáró és a hozzáfűzött szóbeli kie­gészítésről. A szerda délutáni ülésen szólalt fel Nyikolaj Rizskov is, aki az SZKP ne­az általunk választott omigaz- vében köszöntötte a bolgár gató szervek vezetik, kommunisták tanácskozását. Nyikolaj Rizskov felszólalása sia magas és szilárd gazda­sági és ipari növekedési üte- ■net ért el. Todor Zsivkov emlékezte­tett arra, hogy a BKP Köz- gxmti Bizottságának 1985. februári és 1986. januári tel­jes ülésén kidolgozták a tu. Jdományos-műszaki politika ttj koncepcióját, kijelölték az ennek megvalósításához szük­séges eszközöket. Ezen a Ikongressziuscm a gazdasági fejlődési ütem gyorsításának, « még nagyobb dinamizmus biztosításának, az intenzív növekedés valamennyi té­nyezője maximális kiaknázá­sának a feladatát tűzzük ma­gunk elé. A tudomány jelentőségét fcláihúzva megállaortotta, bogy az ma már döntően já­rul hozzá a szocialista Bul­gária gazdasági, társadalmi- |x>!'tikai fejlődéséhez. Minden erőfeszítés és bi­zonyos sikerek ellenére, a bolgár tudomány jelentős mértékben elszakadt a gya- fcortattőL Todor Zsivkov kiemelte: ptt, a kongresszuson ismét hangsúlyozni szeretném, ha Bem teremtünk kellő felté­teleket ahhoz, hogy a gaz­Rizskov bevezetőben mél­tatta a testvérországok kom­munista és munkáspártjai kongresszusainak jelentős sze­repét a jelenlegi döntő törté­nelmi fordulatban, amikor az élet nagyszabású, de ugyan­akkor sok mindenben azonos feladatokat állít a szocialista országok elé, amikor a test­vérpártok aktívan és alkotó módon keresik ezek megoldá­sának hatékony útjait. Az SZKP XXVII. kongresz- szusán felvetett és a BKP XIII. kongresszusán kitűzött új feladatok megoldása köz­vetlenül összefügg a Bulgá­ria és a Szovjetunió, az egész szocialista közösség együtt­működésében rejlő óriási le­hetőségek kiaknázásával. E munka egyik távlati irá­nya az, hogy az utóbbi idő­ben a szerszámgépgyártásban, a gépkocsi-elektronikában szovjet—bolgár vegyes válla­latok jöttek létre. A szónok a továbbiakban elmondta, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán nagy figyelmet szenteltek a szocia­lista közösség megszilárdítá­sának, a testvérországok együttműködése fejlesztésé­nek. Beszédének külpolitikai ré­szében Rizskov leszögezte, hogy a testvérpártok egysége­sen közelítik meg a nemzet­közi élet minden alapvető kérdését. Rámutatott: korunk­ban a leghalaszthatatlanabb és a legfontosabb feladat az atomháború veszélyének meg­szüntetése. A nemzetközi politikai lég­körre kedvezően ható fontos lépés lenne — folytatta — az atomkísérletek beszüntetése. Az Egyesült Államok azonban cinikus módon semmibe vet­te a népek várakozását, hogy lehet reális lépést tenni a fegyverkezési hajsza megaka­dályozására. Ez csupán fokozza az atom­fegyver-kísérletek beszünteté­se feladatának fontosságát. A feladatot haladéktalanul meg kell oldani. A Szovjetunió, amint ezt a napokban Mihail Gorbacsov a televízióban ki­jelentette, nem tér el a béke megóvásának és megszilárdí­tásának vonalától. Továbbra is készek va­gyunk hozzájárulni ahhoz, hogy az államok közötti el­lentétek és viták békés mó­don, tárgyalások útján rende­ződjenek. 2 NÖGRAD - 1986. április 3„ csütörtök A kongresszus csütörtökön plenáris üléssel folytatódik. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán, fogadta Fred Simowatz oszt­rák szövetségi kancellárt, aki egy osztrák Ipari kiállítás megnyitáséira látogatott Moszkvába. A tárgyilagosság és a köl­csönös jóakarat légkörében lezajlott találkozón a felek megelégedéssel szóltak az 1955. évi osztrák államszer­ződésen alapuló politikai, tár­sadalmi és kulturális kapcso­lataik fejlődéséről. Nagyra értékelték gazdasági együtt­működésük elért színvonalát és kifejezték szándékukat, hogy ezt az együttműködést új formák alkalmazásával és a két ország érdekeinek köl­csönös szem előtt tartásá­val új, tovább emelkedő szakaszba vezetik át. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta azt a fontos sze­repet, amelyet Ausztria és más semleges és el nem köte­lezett országok játszanak a béke megőrzése' és a nem­zetközi viszonyok egészsé­gessé tétele érdekében. A je­lenlegi nemzetközi helyzet­ben egyre nagyobb jelentő­séget nyer a közvélemény és a politikai pártok, s közöttük a szociáldemokraták aktív ál" lásfoglalása. Az osztrák szövetségi kan­cellár értékelte a szovjet ja­vaslatok építő jellegét, és bé­kés szándékát. Reményét fe­jezte ki, hogy a szovjet— amerikai tárgyalásokon vég­re fordulat következik be és a genfi csúcstalálkozó által a világ népeiben keltett re­mények nem bizonyulnak hiábavalónak. Mindkét fél kifejezte szán­dékát, hogy folytatni kíván­ja a helsinki összeurópai fo­lyamatot. Sindermann Svédország az NDK—NSZK viszonyról Az NSZK bekapcsolódása az amerikai űrfegyverkezési programba megterheld a két német állam viszonyát, de az NDK ennek ellenére folytat­ni kívánja a párbeszéd po­litikáját az NSZK-val — je­lentette ki szerdán Berlinben nemzetközi sajtóértekezletén Horst Sindermann. az NDK Népi Kamarájának elnöke. Az SDI-ra vonatkozó, múlt héten aláirt amerikai—nyu­gatnémet megállapodás után ez volt az első hivatalos NDK-állásfoglalás. amelyből az is kiderült, hogy az NSZEP két hét múlva ese­dékes kongresszusa után be­látható időn belül, sor ke­rülhet Erich Honeeker NSZK-beli látogatására. Sin­dermann egyben leszögezte: bár a két német állam vi­szonya folyamatosan javul, áttörésre mindaddig nerc ke­rülhet sor, amíg az NSZK nem tartja tiszteletben az NDK.-áWampolgárságot nem oszlatja fel az NDK-val fog­lalkozó salzgifteri dokumen­tációs központot és nem rög­zítik a határvonalat az elbai szakaszon. Heg nyílt az új francia parlament ülésszaka Szerdán megnyílt a már­cius 16-án választott fran­cia nemzetgyűlés ülésszaka. A hagyományok szerint a korelnök mondja az első be­szédet és elnpköl az iroda és a házelnök megválasztásáig. Most a 94 éves Marcel Das­sault néhány órával a meg­nyitás előtt kórházba került, így beszédét a 83 éves Edo­uard Frederci-Dupont ol­vasta fel, akit a Nemzeti Front listáján választottak meg. A francia repülőgépgyártás nagy öregje megnyitó be­szédében a tőkések és a szak- szervezetek m gy országos tanácskozását javasolta a tö­meges munkanélküliség meg­szüntetésére, a háború utáni ú’jaep'tés nemzeti összefogá­sával példázva. Mindkét lé' tenne engedményeket és mindkét fél nyerne vele. biz- I tatta az osztályegyüttműködés nagy aktusára a tőkések és a munkavállalók szervezeteit. Ezután az 577 képviselő túlnyomó többségének jelen­létében kezdődött meg a házelnök megválasztása, amelyben minden nagyobb pártcsoportnak megvan a je­lölje. Az első fordulóban a két kormánypárt, az RPH és az UDF közös jelöltje, Jacques Chaban-Delmas a várakozás- l nak megfelelően az élre ke­rült. de nem kapta meg az i abszolút többséget, ezért to- ■ vábbi fordulókra kerül sor. Bush „biztonsági kérdésekről tárgyal" George Bush amerikai alel- nök csütörtökön kezdődő kö­zel-keleti és Perzsa-öböl menti utazása a neoglobaliz- rr.us politikáját szolgálja — állapítja meg a TASZgZ washingtoni tudósítója. Az amerikai alelnök abban jelölte meg utazásának cél­ját, hogy „biztonsági kérdé­sek széles köréről” tanácskoz­zék az általa meglátogatandó országok — Szaúd-Arábia, Oman, Bahrain és Észak-Je­men — vezetőivel. Washingtont bírálja Svédország szerdán fel­rótta az Egyesült Államok­nak. hogy a hidegháború korszakát támasztja fel az angolai és nicaraguai láza­dók támogatásával. ..Az ^úgynevezett szabad­ságharcosok támogatásának új washingtoni doktrínája reflex a hidegháború idejé­ből” — jelentette ki Pierre Schori külügyminiszter-he­lyettes stockholmi sajtóérte­kezletén. „Az Egyesült Államok vé­dencei ezekben az országok­ban mélyen belesüppedtek a terrorizmusba. Svédország­nak dokumentumok vannak a birtokában az UNTTÁ ter­rorista módszereiről. Ez a szervezet rendszeresen tá­madja a védtelen polgári la­kosságot, nőket és gyerekeket gyilkol” — mondotta a svéd politikus és hozzátette, hogy a nicaraguai -».kontrák”.- ha« sonló módszereket alkalmaz­nak. i Szergei Antonov otthon Kedden hazaérkezett Szófiá­ba Sze'-gej Antonov, akit a II. János Pál pápa elleni me­rénylet ügyében tartott olasz- országi bírósági tárgyaláson felmentettek az ellene felho­zott vádak alól. Lelkes tömeg fogadta Szer- gej Antonovot, közöttük csa­ládtagjai, rokonai, a Balkan légiforgalmi vállalat vezetői, a bolgár igazságügyi szervek képviselői, a Szergej Antonov védelmére megalakított bol­gár társadalmi bizottság ve­zetői. Bombarobbanások rázták meg az elmúlt napokban a ja­pán fővárost: szélsőséges szer­vezetek -összehangolt merény­letsorozattal tiltakoznak a fokozódó japán—amerikai ka­tonai együttműködés, valamint a közelgő tőkés csúcsértekez­let tokiói megrendezése ellen. A terrorcselekmények időzíté­se kétségtelenül tökéletes, ép­pen holnap érkezik ugyanis a távol-keleti szigetországba Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter, aki a na­plókban délkelet-ázsiai és óceániai körúton tartózkodik. Világszerte érdeklődést kel­tettek a hadügyminiszter uta­zásának első állomásán, Szö­ulban folytatott megbeszélé­sek. Nyilván nem véletlen, hogy a vizitre most került sor, amikor még folyik a mintegy 200 ezer fős amerikai—dél-ko­reai közös hadgyakorlat, a sok vihart kavart „team spirit ’86”. amely a jelek sze­rint érezhetően lassította a bizonvos területeken remény­keltőén beindult Korea-közi párbeszédet is. Nos. Weinber­ger határozottan kiállt a ka­tonai együttműködés tovább­Egy körút állomásai feljesztése és az amerikai had­erők helybeli állomásoztatása mellett, s várhatóan ez a hangvétel jellemzi majd to­kiói eszmecseréit is. Igaz, ott a tárgyalások napirendje egy Washington számára különö­sen fontos kérdéssel, Japán­nak az űrhadviselési tervek­ben, a közismert SDI-prog- ramban való részvételével bő­vül. A tárgyalások előrehala­dott voltára utal, hogy ugyan­ezekben a napokban az ame­rikai fővárosban egy nagy létszámú delegáció tanulmá­nyozza a csillagháborús elkér»- zeléseket, s a közreműködés konkrét lehetőségeit. Bármennyire kiemelt szö­vetséges legyen is az USA számára Dél-Korea vagy Ja­pán, sok megfigyelő a mos­tani körút legjelentősebb ál­lomásának a Fülöp-szigeteket tartja. Weinberger lesz ugyanis az amerikai kormány első ilyen magas rangú tagja, aki hivatalos megbeszéléseket folytat az új manilai vezetés­sel. A hadügyminiszter nem­csak a további katonai segé­lyek sorsát szeretné tisztázni, hanem át akarja tekinteni a két ország közti kapcsolatok egész rendszerét a Marcos távozása után hatalomra ke­rült rendszer képviselőivel. Lényeges problémát kell megvitatnia Weinbergemek Ausztráliában is: a jelek sze­rint itt elsősorban az Anzus katonai szövetség jövője, az Űj-Zéland eltávolodásával ki­alakult Helyzet kerül előtérbe. A kéthetes. Thaifölddel együtt öt országot érintő körút ered­ményei előzetesen természe­tesen még nem mérhetők fel teljesen, egy dolgot azonban világosan jeleznek: az Eeve- sült Államok a korábbinál is nagyobb súlyt helyez a straté­giai szemoontból rendkívül fontos régióra, s növekvő ér­deklődéssel kiveti nvnmon a térségben zai <* fejleményeket. Szegő Gábor «•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents