Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
CJ i '/■ ' /'*vSk' ' / A iniAG proletárjai egyesüljetek! ............, ' SÍM "'' - '•:yí-------—------------- w. G RAD AZ MSZMP N-ÓQHAp, MEGYEI -ft^ZÓTTSAG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 60. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. MÁRCIUS 12., SZERDA mm ten ram rezi m 1 ÍÜIII íelv iiisa tata a k sávi iemelt al szál spr mól ■ Együttes ViW m üést tartott a megyei pártbizottság mm .. J és a megyei tanács végrehajtó bizottsága r Nőgrád megye VII. ötéves terület- és tanácsi gazdaságfejlesztési tervének előkészítése újabb fontos állomáshoz érkezett. A tervezőmunka folyamatáról és jelenlegi állásáról tegnap együttes ülésen nyilvánított véleményt a párt megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tájékoztató megállapította, hogy a tervezőmunka az elfogadott tervkoncepció alapján folyik, az elképzeléseket egyeztették az ágazati minisztériumokkal. A tegnapi eszmecserén áttekintették a termelő szférával, a termelő infrastruktúrával és a nem termelő infrastruktúrával összefüggő, főbb célkitűzéseket. A tanácsi fejlesztések kapcsán elhangzott, hogy az előkészítés során néhány feszültségpont is a felszínre került. Ezek egy részét a tervben is figyelembe vették, a lakásépítés és az ivóvíz- ellátás javítását illetően, például a tervkoncepcióban megfogalmazottaknál intenzívebb fejlődéssel számolnak. A rendelkezésre álló anyagi források megteremtik a kiemelt területek további fejlesztésének lehetőségét, s ez megfelel a megyei pártértekezleten és a ter;vkon- c ondóban megfogalmazott célkitűzéseknek. A kiemelt programok között továbbra is első helyen szerepel a lakásépítés. A hároméves program megvalósult Nógrád megyében, a támogatási rendszernek köszönhetően, igen sok fiatal jutott lakáshoz. A mostani elképzelések azt ígérik, hogy a tervkoncepcióhoz képest nagyobb számú lakás megépítésével a mennyiségi lakásigények kielégíthetők lesznek a megyében. Az eredetileg tervezettnél öttel több községben kívánják megoldani a vízellátást, s az oktatás és közművelődés is jelentősen nagyobb összeggel rendelkezhet. A negyedik kiemelt területen — az egészségügyben — koncepcióváltásra is sor kerül, nagyobb figyelmet kap a megelőzés. Az áthúzódó munkák befejezése mellett többet kívánnak áldozni a gépek és műszerek beszerzésére, hatékonyabb előrelépést terveznek az alapellátásban és a szociális tevékenységben. A végrehajtó bizottságok együttes ülése úgy foglaltál-, lást, hogy igényes munka jellem:” a tervezést, s ez jó támogatást kapott a társadalmi szervektől és mozgalmaktól is. 'A vitákban felelősen nyilvánítottak véleményeket, tettek kiegészítő javaslatokat. A tervezet nem csekély lehetőségeket ad a megyének: a fejlődés eddigi üteme sem lebecsülendő, s ez tovább folytatható. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a VII. ötéves terv sem elégíthet ki minden jogos igényt, vállalni kell a rangsorolást. A feladatok minél jobb teljesítése érdekeben ésszerűbb gazdálkodásra van szükség, a megvalósítás mindenkitől nagyobb erőfeszíté seket igényel. A gazdálkodó szervek és a tanácsok vezetőit egyaránt az alkotó kezdeményezőkészségnek ' kell jellemezni. Nem nélkülözhető a végrehajtásban közös érdekek alapján az együttműködés, valamint a lakosság cselekvő részvétele sem. A termelő és a nem termelő szférában egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani az értelmes energia- és anyag- gazdálkodásra. A hatékonyság javítása mellett pedig nagy lehetőségekkel bír az emberi tényezőkben rejlő, sokirányú lehetőség kibontakoztatása. A két testület ezek után külön folytatta munkáját. A megyei tanács végrehajtó bizottsága előkészítette a soron következő tanácsülést. A párt megyei végrehajtó bizottsága összegezte a gazdaságpolitikai pártnapok kedvező tapasztalatait, majd egyéb ügyeket tárgyaik PH m ' 111 /x< w: IééééÉÉ Éves szinten 1500 tonna gyanta-adalckanyagot készítenek az Erdőkémia Vállalat rétsági gyáregységében. A terméket a vásárosnaményi faforgácslapgyárnak szállítják. — bp — A jabb, alaposai tájékoz’aláséil A sajtótörvény tervezetéről tárgyalt az Országgyűlés kulturális bizottsága Munkájuk nyomán javuit az ellátás Sajtótájékoztató a szerződéses kereskedelemről A szerződéses kereskedelem helyzetéről — elsősorban az öt evvel ezelőtt vállalkozóknak átadott üzletek további sorsáról — tájékoztatták kedden az újságírókat a Belkereskedelmi Minisztériumban. Elmondták: a szerződéses rendszer alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az e rendszerben működő üzletek érezhetően javították a lakosság ellátását, a vállalkozóknak jó jövedelmet biztosítottak, s növelték a vállalatok nyereségét is. A szerződéses üzletek száma jelenleg mintegy 12 ezer, nagyobb részük — 7500 — vendéglátó- hely, s körülbelül 4500 a különféle kiskereskedelmi bolt. A vállalkozók az elmúlt öt év alatt csaknem 1 milliárd forint tőkét ruháztak be a szerződésbe vett üzletekbe, amelyek a korábbinál 10—20 százalékkal kisebb létszámmal és kevesebb vállalati eszközállománnyal működnek, ugyanakkor 50 százalékkal nagyobb nyereséget értek el, mint korábban. A szerződéseket a jogszabály szerint legfeljebb ötévi időtartamra lehet megkötni, így az elsők az idén járnak le. A tájékoztatón hangsúlyozták: változatlanul az az alapelv, hogy akiknek a szerződése lejárt, szintén csak versenytárgyaláson juthatnak ismét az üzlethez. Ez teszi lehetővé, hogy a társadalmi vagyonnal való gazdálkodás ne váljék ,.hitbizomármyá”. Az eddigi üzletvezetők lényegében egv^tlen előnyt élveznek: az újabb versenvtárgyaláson nem kell túllicitálniuk ver- senytá’-<!a!kat: ha velük azonos összeget ajánlanak fel, ismét megkaphatják az üzletet. A minisztérium vezetőinek véleménye szerint a szerződéses rendszer csak ilyen módon szolgálja a versenyszellem ébrentartását, s ezzel a lakosság ellátásának javítását. Az időszakonkénti versenytárgyalást ösztönző hatásúnak tartják, hiszen ha a vállalkozók az üzletet meg kívánják tartani, a lehetőségek maximális kihasználására kell törekedniük. Mindemellett bebizonyosodott, hogy a jól bevált szerződéses üzletek vezetői az új verseny- tárgyalásokon is eredményesen licitálnak. A rendelkezések ugyanis lehetővé teszik, hogy a vállalatok óvadékot kössenek ki, s a már ismert üzletvezetőknél ezt az összeget általában alacsonyabban állapítják meg. Ezenkívül az öt év során beruházott összegeket a vállalat vagy az új szerződő visszatéríti az üzletvezetőnek. Az idén eddig 41 szerződés járt le, s 29 korábbi üzletvezető pályázta meg ismét a már egyszer vezetett boltot. Közülük 26-an meg is nyerték a versenytárgyalást. A határozott idejű szerződés az üzletvezetőnek is jogi védelmet jelent, hiszen nem mondható fel annak lejártáig, ha a másik szerződő fél kifogástalanul eleget tett kötelezettségeinek. Ha az újbóli versenytárgyaláson nem a korábbi üzletvezető nyeri el az üzletet, az sem veszélyeztetheti egzisztenciálisan, munkaviszonya ugyanis fennáll, s a vállalat más beosztást biztosíthat számára. Lehetősége van arra is, hogy egy másik üzlet szerződésbe vételére pályázzon. Hatékonyabb ellenőrzés A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége kedden ülést tartott. A testület elemezte a fogyasztási szövetkezeti szervek belső ellenőrzésének helyzetét és értékelte az ellenőrzési irodák munkáját. . Az elnökség megállapította: az országos tanács 1978- ban kiadott irányelveinek megjelenése óta hatékonyabbá és komplexebbé vált a fogyasztási szövetkezetekben és a vállalatoknál az ellenőrzés. A tulajdonosi és a hivatali belső ellenőrzés jól segítette a gazdálkodást, s a feltáró, vezetést segítő tevékenység szakmai színvonala jó. Tóth Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden megvitatta a készülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a parlament tavaszi ülésszakán. A törvényjavaslatot —, amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszínen, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartották — a bizottság egyetértéssel fogadta,' s úgy határozott; hogy a vitában felmerült néhány szövegpon- tosító javaslattal együtt indítványozni fogja törvényerőre emelését a parlament plénumán. A képviselők munkaülésén felszólalt Péter János, az Országgyűlés alelnö- ke is, s az eszmecserén részt vett az újságíró-társadalom számos vezető személyisége. A MUOSZ elnöksége nevében Pálfy József elnök köszöntötte a tanácskozásra egybegyűlteket, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a születőben levő sajtótörvény hosszú időn át segíti majd az újságírókat hivatásuk még felelősségteljesebb és eredményesebb gyakorlásában. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügyminiszter fűzött rövid kommentárt, mindenekelőtt hangsúlyozva a sajtómunka, a tömegtájékoztatás —, illetve a rájuk vonatkozó, törvényi szinten kodifikált rendelkezések — politikai, társadalmi jelentőségét. Elmondta, hogy több éves előkészítő munka, szakmai viták sorozata —, s az elhangzott véleményeket figyelembe vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet formába öntését. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya eddig is népünk alapjogai közé sorolta a sajtószabadságot, az új sajtótörvény javaslata pedig megerősíti, hogy mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, ameny- nyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét. Ugyanakkor nemcsak a szabad véleményközlés igényének tesz eleget, hanem leszögezi az állampolgárok jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak és a sajtó kötelességét, hogy gondoskodjanak a tájékoztatásról. Ezzel politikánknak az alapelve is kodifikálódik, amely „felnőttként kezeli” a lakosságot, s elvárja, hogy a sajtó tájékoztatás, a nevelés, a szervezés eszközeivel segítse népünket az előrehaladásban, a szocialista demokrácia gyakorlásában. A demokrácia intézményrendszerében a politikai nyilvánosság tovább- feljesztése az egyik legfontosabb tényező, annak pedig egyik leghatékonyabb eszköze a tájékoztatás, a sajtó. A javaslatban szó van á sajtónak a társadalom érdekében megnövekedett mozgásteréről, lehetőségeiről, s ezekből adódóan megnövekedett felelősségéről. S. hogy milyen sokszínű a tájékoztatás eszközrendszere, az adatok is mutatják: 1985 végén 1720 időszaki lap jelent meg Magyarországon, összesen évi 1,4 milliárd példányban. Az elmúlt harminc esztendőben, mintegy hárommillió magyar család vált tévénézővé, s minden családiján több rádió- készülék is található. A központi és vidéki napilapok példányszáma eléri a napi 3 milliót. Mintegy 120 kulturális és művészeti, 650 üzemi, 130 egyetemi és 16 egyházi lap jelenik meg nálunk. 5600 az újságíró-szövetség tagjainak száma. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára kiemelte, hogy a törvénytervezet szelleme és tartalma jól segíti a tájékoztatáspolitika, gyakorlatának fejlődését. Kétségtelen ugyanis, hogy egyre növekszik az állampolgárok tájékozódási igénye, s ez növeli az újságírók felelősségét a hiteles, gyors és szakszerű tájékoztató munkában. De az is jó dolog, hogy a törvény- tervezet nem feledkezik meg az informátor, a felvilágosítást nyújtó, a tájékoztató személyek felelősségéről, kötele(Folytatás a 2. oldalon) Vizsgáztok o buzofojtok A MÉM-ben összesítették az őszi búza termesztésének elmúlt évi tapasztalatait, s rangsort készítettek a búzákról, területi arányukról és termőképességükről. Az adatok szerint 1985-ben a -termőterület 54—55 százalékán magyar fajtákat használtak. Ezek térnyerése a VI. ötéves terv időszakában a hazai nemesítők eredményességével összefüggésben fokozódott. A termelési rendszerek által integrált területen a Martonvásári—8-as búza több mint 27 százalékot mondhatott magáénak, és így a termőterület kiterjedését illetően az első helyre került. Második volt tavaly a jugoszláv nemesítésű Baranj- ka, amely 1982-ben még csak 1 százalékot foglalt el, tavaly viszont a területnek már 17,5 százalékát. A harmadik helyen volt a „veterán” Ju- bilejnaja 50-es, ez a kitűnő szovjet búza; ez „fénykorát” a ’80-as évek elején élte, amikor a termőterületnek csaknem negyedére került. Az, hogy a búzatermelésben ilyen viszonylag hosszú távon megőrizte élvonalbeli helyét, annak köszönhető, hogy a szélsőséges körülmények között is megállja a helyét és kitűnő minőségű búzát ad. Ami a termésátlagokat illeti, tavaly nyomban az első helyre került a szegedi gabonatermesztési kutatóintézet GK Kincső elnevezésű • fajtája, amely egy évvel ezelőtt kapott köztermesztési engedélyt, s a bizalmat már az első évben hektáronként 6281 kilóval hálálta meg. A második volt a Baranjka 5912 kilóval, amely ugyan jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi 6995 kilós hozamtól, de ismét bizonyította a fajta magas genetikai értékét. Tavaly viszonylag rossz éve volt az MV—8-asnak, amely a legnagyobb termőterületet foglalta el. Termésátlaga 4884 kiló volt, viszont, hogy ennél többet is „tud”, jelzi: 1984-ben 5632 kilót adott. A kispareellas kísérletek adatait is nyilvántartják. A kicsi területen természetesen magasabbak a hozamok, hiszen itt lényegében a fajták genetikai értékét nézik és mindent megadnak, ami a növény fejlődéséhez szükséges. Ilyen körülmények között az első helyre került a Bucsányi 20-as. ez a közéokésői érésű jugoszláv búza, amely hektárra számítva 7499 kilót adott. Kitűnően vizsgázott 7200 kilóval a GK Boglár, ez a szintén újfajta magyar búza. A MÉM szakemberei szerint a termelők esélyeit növeli, hogy a már köztermesztésben lévő magas genetikai értékű fajták mellett újabb nagyreményűek vannak kipróbálás alatt az állami telepeken. Közöttük több új magyar búzafajta akár egykét éven belül állami minősítést kaphat. Az újdonságok terén nincs megállás: tavaly is 4 új búzafajta esett át a hivatalos minősítésű eljáráson. Valamennyi nagyobb termőképességű, mint az .eddigiek, minőségük is kedve, aőet* »lakul. I
