Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

I / Megtalálták a Challenger utaskabinját Értesítették a hozzátartozókat Megtalálták a január 28- án tragikus körülmények kö­zött felrobbant Challenger űrrepülőgép utaskabinját. Az Amerikai Országos Űrhajó­zási Hivatal, a NASA vasár­nap délutáni bejelentése sze­rint az utaskabinban ott van­nak az űrhajósok maradvá­nyai is. Részleteket egyelőre nem közöltek, azt sem jelen­tették be, hogy mind a hét holttestet megtalálták-e. A várhatóan több napig tartó kiemelési munkálatokat hala­déktalanul megkezdik. A kabin — amely tulajdon­képpen két részből, a négy­személyes pilótafülkéből és a további három személyt be­fogadó kabinból áll — mint­egy negyven kilométerre van a parttól, körülbelül harminc méteres mélységben, A NASA közölte: a korábbi műszeres vizsgálatok után pénteken búvárok szálltak le a vízbe és azonosították az űrkabint, megtalálták az űrhajósok ma­radványait. A közléssel azért vártak egy napot, mert előbb az áldozatok hozzátartozóit értesítették. A szakértők egy része fel­tételezte, hogy a kabin egy­ben maradt a robbanás, illet­ve a zuhanás után, más ré­szük azonban úgy vélekedett, hogy az darabokra tört. Ed­dig még csak viszonylag ki­sebb roncsokat emelte ki egy darabban a tengerből. Fel­vételeket ez ideig nem tettek közzé a kabinról, így annak állapotát csak a kutatásban részt vevők ismerik. (MTI) Népfront­sámap, az éjsz&Kai órákban visszaérkezett Budapestre. (MTI) Palmen emlékeztek Svédországban Csak a harangok szóltak Svédország lakossága hét­főn délben egyperces néma tiszteletadással emlékezett meg az ország tíz nappal ez­előtt meggyilkolt miniszter- elnökéről, Olof Palméról. Déli tizenkettőkor egy perc­re mindenütt megálltak az autóbuszok, a vonatok, s le­állt a személygépkocsi forga­lom is. A repülőtereken erre az időre szüneteltek a fel- és leszállások, az iskolákban fél­beszakították a tanítást és a munkások is letették szerszá­maikat. Palme emlékének adózva egy percre elhallgat­tak a rádióállomások, s a megemlékezés alkalmából or­szágszerte megszólaltatták a harangokat. A meggyilkolt fe­leségének és fiainak jelenlé­tében egyperces néma gvász- szal adóztak a volt minisz­terelnök emlékének a stock­holmi parlamentben is. A merénylet színhelyére a gyá­szoló stockholmiak továbbra is vörös rózsák ezreit helye­zik. ☆ Olaszország mintegy két hónapja információkat kapott arról, hogy Svédországban terroristák esetleg merény­letre készülnek, de az erre vo­natkozó, nagyon is általános jellegű adatok nem utaltak Palme személyére — mondta Bettino Craxi olasz miniszter- elnök Lisszabonban. A mi- niszterelnött, aki Mario Soa­res államfői beiktatása al­kalmából tartózkodott vasár­nap a portugál fővárosban, mindenesetre kijelentette, hogy ebben az ügyben most teljes ellenőrző vizsgálatot indítanak. (MTI) Korábban diplomata volt Fal in az APN elnöke Moszkvában hétfőn ülést tartott a Novosztyi szovjet sajtóügynökség alapító szer­vezeteinek tanácsa. Az ülés köszönetét mondott Pavel Naumovnak, az APN vezető­sége elnökének sokéves ered­ményes munkájáért, s nyug­díjba vonulására való tekin­tettel felmentette őt tisztségé­ből. Az APN vezetőségének új elnökévé Valentyin Falint választották meg. Áz 1926-ban született Va ientyin Falin hosszú éveken át diplomataként dolgozott. 1971 es 1978 között a Szov­jetunió bonni nagykövetévük. Hazatérése után az SZKP Központi Bizottságának ap­parátusában töltött be felelős I beosztást, majd mostani meg- ! választásáig az Izvesztyija politikai szemleírójaként te­vékenykedett. Perle követelése a SALT-tal szemben Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Richard Perle amerikai hadügyminiszter-helyettes hét­főn egy televíziós nyilatko­zatban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak a jövőben nem kell fenntarta­nia a SALT—II szerződés­ben meghatározott korláto­zásokat támadó nukleáris fegyverei számát illetően. A miniszterhelyettes azzal in­dokolta ezt a követelését, hogy a Szovjetunió „meg­szegi a szerződés előirány­zatait” s az Egyesült Álla­moknak „ezzel arányban álló választ kell adnia”, nem szabad „egyoldalú” kötele­zettségeket vállalnia. Mint ismeretes, az ameri­kai flotta rövidesen egy új, Trident-osztályú tenger­alattjárót kap. Ennek had­rendbe állításával már túl­ilépné a hadászati ballisz­tikus rakétáknak a SALT— ill szerződésben meghatáro- aott felső határát. Az ame­rikai kormánynak a közeli jövőben döntenie kell ar­ról, hajlandó-e leszerelni két régebbi típusú rakéta­hordozó tengeralattjáróját azért, hogy belül maradjon a meghatározott kereten. A Pentagon azt szeretné, ha 'Washington legfeljebb a két egység „kivonása” és tar­f Magyar—jugoszláv kultu- aáUs munkatervi tárgyalá­sok voltaik március 3—7. kö­pött Budapesten. A megbe- »szélések befejeztével Rát- íkai Ferenc művelődési mi- «ttiszterhelyettes a magyar— jugoszláv kulturális együtt­működési vegyes bizottság itárselnöke és Vlastimir Ta- •nenovics, a jugoszláv szö­vetségi nemzetközi tudo­mányos, műszaki, kulturális «és oktatási együttműködési intézet igazgatóhelyettese laláírta a Magyar Népköztár- easág kormánya és a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa tudo­mányos oktatási és kulturális ^együttműködési munkater­eit az 1986—87—88. évekre. talék állományba helyezése mellett döntene és nem sze­relné le teljesen a tenger­alattjárókat. A szenátusban éppen a múlt héten nyúj­tottak be törvényjavaslatot arról, hogy az Egyesült Ál­lamok kötelezze magát a SALT—II szerződés további megtartására s a Pentagon vezetése ezt akarja meg­akadályozni. Perle — a Reagan-kor- mánvzat álláspontjának meg­felelően — azt bizonyította, hogy leszerelési megállapo­dások megkötése nélkül is meg kell tartani az idei nyáron a szovjet—amerikai csúcstalálkozót, amelyre szerinte a szovjet fél „köte­lezettséget vállalt”. A mi­niszterhelyettes igvekezett csökkenteni a Szovjetunió januárban előterjesztett le­szerelési javaslatainak je­lentőségét, azt hangoztatva, hogy azok „túlságosan is ál­talánosak” és a nukleáris fegyverek teljes megsem­misítése az évezred végéig nem megvalósítható, mert „az Egyesült Államok alig­ha bízhat meg a Szovjet­unióban”. Szerinte a lesze­relésre az Egyesült Államok által a múlt év novemberé­ben előterjesztett javasla­tok nyújtanak „konkrét” lehetőséget. A dokumentum az együtt­működés továbbfejlesztését irányozza elő a tudomány, az oktatás és a kultúra min­den területén. Szélesednek a két ország érintett intéz­ményeinek, szervezeteinek közvetlen kapcsolatai. A két fél továbbra is segítséget nyújt egymásnak a másik ország területén élő nemze­tiségek anyanyelvi képzésé- nez és kulturális igenjeinek kielégítéséhez. A felek tá­mogatják a határ menti me- j gyek, területek es városok közvetlen oktatási és kultu­rális együttműködését. Vlastimir Tamenovicsot. a jugoszláv tárgyalóküldött­ség vezetőjét fogadta Bényi József külügyminiszter-he­lyettes. (MTI) küldöttség látogatása Afga nisztánban Március 2. és 9. között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Ribánszki Róbert titkár vezette küldöttsége az Afgán Nemzeti Hazafias Front meghívására látogatást tett az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságban. A delegáció megbeszélése­ket folytatott a Nemzeti Ha­zafias Front FITA Dehnesin elnökhelyettes vezette tárgya­lócsoportjával a két mozga­lom közötti kapcsolatok erő­sítéséről és szélesítéséről, va­lamint az afgán társadalmi szervezeteknek a front mun­kájában való részvételéről. A Hazafias Népfront képvi­selőit fogadta Szuleman Ali Laik a nemzetiségi és törzsi ügyek minisztere, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Politikai Bizottságának póttagja, Naed Samkani, a forradalmi tanács elnökhe­lyettese, Mohamed Hatif, a Nemzeti Hazafias Front el­nöke, Mahboba Karmai, az afganisztáni demokratikus nőszövetség elnöke és Naed Pajkargar. az ANDP KB ősz-, tályvezetó-heiyettese. A tárgyalásokon a kddött- oég tájékoztatást kapott az or­szág belső és külső helyzeté­ről, az afgán társadalom előtt álló feladatokról, a reakciós erőknek • az ország gazdasági és politikai élete aláásására tett kísérleteiről, a párt-, a kormány- és a társadalmi szerveknek h békés építő­munka feltételeinek megte­remtéséért vívott küzdelmé­ről. A HNF küldöttsége hangoz­tatta, hogy a magyar nép szolidáris az algán néppel az ország békéjéért és biztonsá­gáért vívott állhatatos har­cában, s támogatja az afga­nisztáni helyzet igazságos po­litikai rendezésére tett kez­deményezéseket. Kabuli tartózkodása során a küldöttség ipari, oktatási és gyermekintézményeket is meg­látogatott. A népfront-delegáció va­Magyar—jugoszláv kulturális munkatervi tárgyalások Túszválság nehezedik a francia kormányra T László Balázs, az MTI tu­dósítója jelenti: Az immár politikai gyilkos­sággal is súlyosbított francia ■választási kampány finisében heveny külpolitikai válság fo­kozza tovább a feszültséget. A ■Libanonban foglyul ejtett nyolc francia túsz sorsa az egész közvéleményt felizgat­ta, de a válság súlya a kor­mányra nehezedik. Francois Mitterrand elnöknek és kor­mányának az egyre aggódóbb családtagok ostroma és az ér­tetlenül álló közvélemény nyo­mása alatt kell szembenéznie azzal a fenyegetéssel, hogy egy elszánt, eszközökben nem vá­logató közel-keleti csoport, az iszlám szent háború és mö­götte könnyen felismerhetően Irán. a választási hadjárat végén megpróbál fordulatot kierőszakolni közel-keleti po­litikájában: elfordítani a fran­cia politikát Iraktól Irán felé. A kormány Bejrútba küld­te Serge Boidevaix-t, a kül­ügyminisztérium főtitkárát, Damaszkuszba Michel Ser­vant, utazó nagykövetet és kiküldte a libanoni származá­sú Rezah Raadot is, aki már többször kapcsolatba tudott lépni az iszlám szent hábo­rúval. Marc Bonnefous, a külügyminisztérium afrikai és közel-keleti főosztályának ve­zetője az iráni hatóságok be­leegyezését várja, hogy Te­heránba mehessen. Ennyi, ami az erőfeszítésekből látható és a kormányfői nyilatkozat, hogy Franciaország nem en­ged a politikai zsarolásnak. 2 NÓGRAD - 1986. március 11„ kedd \ Hispániái finis A sport szerelmesei ismerik a finis sajátos hangulatát. Nos, ez a hangulat jellemzi most Spanyolországot. Nyugat- Európa egyik legnagyobb területű és közismerten straté­giai fontosságú országa legúj abb kori történelme jelentős napja előtt áll: szerdán, március 12-én népszavazás dönt arról, tagja maradjon-e Hispánia az észak-atlanti tömb po­litikai szervezetének, vagy szakítson mindenfajta NATO- tagsággal. A tét nagysága túlterjed az ország határain, de komo­lyan befolyásolja az eredmény a belpolitikai porond eljö­vendő küzdelmeit is. Érthető, hogy a hét vége valamennyi spanyol városban, sőt, faluban a kampányfinis izzásának jegyében telt el. és a fővárosban az utóbbi idők egyik leg­népesebb nagygyűlésére került sor. A szerdai szavazásnak megvan a maga érdekes előtörténete. Miközben Salazar portugál diktátor országát már az alakuláskor felvették az atlanti táborba, a Franco-rezsim az ismert okok miatt a nyugati tömegek körében is olyan népszerűtlen volt, hogy még Washington is szalonképességi kockázatnak minősítet­te Madrid tagságát. Ez a tagság így értelemszerűen csak jóval a gyűlölt diktátor halála után, pontosan a hetvenes évek végén válhatott aktuálissá. A maga szempontjából ügyesen lavírozó centrista kormányfő, Adolfo Suarez ugyan Gorbacsov válasza az egykori táborlakók bizottságának A szovjet nép meggyőződé­se, hogy az államok és né­pek erőfeszítéseinek eredmé­nyeként meg lehet óvni az emberiséget egy újabb pusz­tító háborútól — állapítja meg levelében Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára a levéllel arra az üzenetre válaszolt, amelyet a koncent­rációs táborok egykori lakói­nak nemzetközi bizottságai intéztek hozzá. Az SZKP KB főtitkárának válaszát a pári­zsi szovjet nagykövetségen a buchenwaldi tábor nemzet­közi bizottsága elnöVének nyújtották át. Az egykori táborlakók nem­zetközi bizottságai Ronald Reaganhoz is eljuttatták üze­netüket. amelyben felhívják a figyelmet egy esetleges nuk­leáris katasztrófa következ­ményeire. Az üzenet szerzői megelégedéssel szólnak a n” '* leáris fegyverkészletek fe.- számolását sürgető nyilatko­zatokról. s azt a reményüket hangoztatják, hogy ezeket a nyilatkozatokat már a közeli jövőben konkrét lépések kö­vetik. (MTI) A Pravda az SZKP kongresszusáról Küzdelem a tömegpusztító fegyverek felszámolásáért Külpolitikai kérdésekről ír­va a Pravda megállapítja: az emberiség előtt álló leg­fontosabb kérdés jelenleg a háború és béke kérdése. Kül­politikájában az SZKP abból indul ki, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetet­len. A szocializmus, vala­mennyi haladó és békeszere­tő erő történelmi hivatása a háború megakadálvozása és az emberiség megóvása a katasztrófától. A párt külpolitikai straté­giájának legfőbb célja, hogy biztosítsa a szovjet nép mun­kájához a tartós békét és a szabadságot. Éppen ezért nemzetközi színtéren a párt tevékenységének fő iránya a jövőben is a nukleáris ve­szély és a fegyverkezési haj­sza ellen, az egyetemes bé­ke megóvásáért és megszilár­dításáért folytatott küzde­lem lesz. A Szovjetunió külpoliti­kájának központi feladata az elkövetkező években: küz­delem a tömegpusztító fegy­verek teljes felszámolásáért, annak a programnak a meg­valósításáért, amelyet az SZKP főtitkára terjesztett elő ez év január 15-i nyilat­kozatában. A nukleáris fe­nyegetés körülményei között a kapitalizmus és a szocia­lizmus küzdelme csakis és kizárólag a békés versengés formájában mehet végbe. A Pravda cikke a továb­biakban kitér arra, hogy kül­politikája kialakításakor az SZKP figyelembe veszi a vi­lágszociaiizmus rendszeré­nek gazdasági és politikai fejlődését, amelyhez minden eddiginél szorosabban kao- csolódik a béke és társadal­mi haladás ügye. A szovjet párt becsületes, nyílt kap­csolatokra. elvtársi véle­ménycserére törekszik min­den kommunista párttal. a világszocializmus minden államával. Az SZKP külpolitikai tö­rekvései közé tartozik a szo­cialista közösség tagállamai közötti gazdasági integráció fejlesztése, a tagállamok po­litikai együttműködésének elmélyítése. A szovjet párt a nemzetközi kommunista moz­galom tagjainak egyenjogú, alá- és fölérendeltségi vi­szonyoktól, az egyes pártok belügyeibe való beavatkozás­tól mentes egyységét kíván­ja. Az SZKP szolidáris a tár­sadalmi és nemzeti felszaba­dító erőkkel, szoros együtt­működésre törekszik min­den szocialista orientációjú országgal, a forradalmi-de­mokratikus pártokkal, az el nem kötelezett országok mozgalmával. Bővíteni kí­vánja kapcsolatait és együtt­működését a szociáldemok­rata pártokkal, minden erő­vel, amely ’ fellép a háború ellen, a nemzetközi bizton­ság erősítéséért és a szoro­sabb együttműködésért an­nak érdekében, hogy siker koronázza a nukleáris hábo­rú veszélye elleni küzdelmet — hangsúlyozza végezetül a Pravda. (MTI) Nukleáris kísérletek tilalma A Szovjetunió és az Egye­sült Államok vezetőit, követ­kező csúcstalálkozójukig a nukleáris kísérletek felfüg­gesztésére szólította fel hat ország vezetője abban a nyi­latkozatban, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra New Yorkban és Athénban. A hat politikus felajánlotta köz­reműködését azzal kapcsolat­ban is, hogy a helyszínen el­lenőrzik a kísérletek szüne­teltetését. Az okmányt még annak idején Raul Alfonsin argen­tin, Miguel de ' la Madrid mexikói elnök, Julius Nye- rere volt tanzániai államfő, Radzsiv Gandhi indiai és Andreasz Papandreu görög miniszterelnökök, valamint Olof Palme svéd miniszterel­nök írta alá. Andreasz Pa­pandreu hivatala hétfőn kö­zölte, Olof Palme az ellene elkövetett merénylet délelőtt­jén írta alá a felhívást. A hat ország vezetői első leszerelési javaslatukat 198-1- ben hozták nyilvánosságra. (MTI) már 1977-ben megkezdte a csatlakozási kampányt, de nagy ellenállásra talált, és a folyamatot csak egy 1981 február­jában bekövetkezett esemény gyorsította meg. Ekkor a hadsereg néhány vezetője puccsot kísérelt meg, ami nem utolsósorban a király pozitív magatartásán hiúsult meg. A kísérlet traumáját használták fel az atlantista körök annak hangoztatására, hogy a spanyol fegyveres erők mozgási sza­badságát éppen a NATO-ba való integrálással kellene meg­nyirbálni. Jórészt így és ezért kerülhetett sor 1982. május 30-án az Észak-atlanti Szerződés madridi aláírására. Ez „csak” a politikai szervezetre vonatkozott, a katonaira nem. Még annak az évnek az őszén a hatalomra került szocialis­ták ünnepélyesen megígérték, hogy kívül tartják az orszá­got a katonai szervezeten és népszavazással döntik el a politikai szervezetben való bennmaradást. Az első ígéret megtartatott, a második teljesítésére most került sor — de immár egészen más előjellel. Akkor ugyanis González párt­vezér és kormányfő a kilépés híve volt, most — vélt gaz­dasági érdekekre hivatkozva és az atlanti zsarolás miatt — a maradást szorgalmazza. Érdekes, hogy még a jobboldali ellenzék is csak „túlpar- ti” nyomásra állott el attól, hogy híveit tartózkodásra szó­lítsa fel. A távolmaradástól azt remélte, hogy a „nem” sza­vazatok győznek, és ez hosszabb távon González bukását, vagyis a jobboldal újabb lehetőségét eredményezheti. Harmat 1

Next

/
Thumbnails
Contents