Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
i Az üveghuta falai az égető gödrökkel Pásztón Üveghuta Pásztón a XII. századból A nagyszámú régészeti leletanyag még inkább alátámasztotta ezt a feltevést. A kora Árpád-kori (XII. század eleji) cserépedénytöredékek és állatcsontok mellett salakdarabokat is találtunk. Zöldeskék és sötétzöld, könnyű, szivacsos, üvegszerű és fekete, súlyos salakdarabok, valamint vörös és szürke színű, márványszerű mészkődarabok az épület lelgalsó törmelékréte- geben fordultak elő, a padló- «zrmt felett. Ugyanitt nagy- ;szamba n kerültek elő üveg- * tárgyak töredékei is: sárgás- püid, palackzöldé és fehér ♦övegpohár töredékek, föstszí- *«ű, barna és kék üvegpalack ^töredékek és igen sok apró «ftvegszegély töredék. A nagy mennyiségű «alak üvegtárgy miatt első perctől arra gondoltunk, hogy üveggyártó műhely maradványait kutatjuk, de erre biztos ^válasz csak a salakok vegyi ■vizsgálatától remélhetők. E s naäakdarabok ni. nagyon ba~ ■«omliianak a vas olvasztásánál jfceMtaafi salakhoz. A salakok ‘vegyi vizsgálatát — társadal- munkában — a salgótar- Jjémi üveggyár laboratóriumé **wn elvégezték. (Ezúton is ffcöszőnet érte.) A vizsgálat eredménye s®e- »giní. a salak az üveggyártás |«ieUék termékek ént keletkezett, az itt feltárt műhely te- iSkát üveghuta volt. Három da- mah tüzelöhelyet (égetöke- mencét) tártunk fel az épület belsejében. Az épület és a kemencék korát a régészeti leletanyag a XII. század elejére keltezi, ez az üveggyártó műhely tehát a korai — bencés — apátsághoz tartozott Pásztón. Ezt az apátságot a XII. század elején (1100 körül) alapították, és építészeti részletei a német román kor felé mutatnak. A korabeli üveggyártás technológiai leírásával Theop- hilus presbyter „Schedula di- versarum artium”, azaz ,.A különféle művességekről” c. gyűjteményes munkájában találkozunk. A szerző 1100 körül valamelyik német bencés apátságban élő bencés szerzetes volt (talán a Helmarshau- senben élő Rogerus), aki maga is gyakorolta azokat a mesterségeket, amelyeket leírt. Külön fejezetet szentel az üveggyártásnak. Ennek alapján értelmezhetjük a Pásztón feltárt égetőkemencék rendeltetését. A korabeli üveggyártás nyersanyaea a homok, a mészkőliszt és a bükkfahamuból nyert hamuzsír volt. Ezért az üveghuták nagy kiterjedésű bükkfaerdők közelébe települtek. Az üveg előállításához két rész hamut, egy részt homokot (vagy apróra tört, kvarc- tartalmú kőzetet) kevertek össze. A homokot (vagy kőzetet» vízben tisztították, ülepítették. Ebhez a munkához sok tn'zre volt szükség, ezért az övoiteiT+ák mindig víz mellé teOenO’tek. Az összekevert PTivnoot ún. tem.nerálóke- tnencében előmelegítették. A masszát különféle adaPősztó város műemlékileg ■ védett központjában, az oskola mesteri ház déli oldala előtti szabad téren 1985 nyarán is folyt a régészeti feltárás. A Mágiád megyei honismereti tábor régészcsoportjának ifjú kutatóival egy 20 méter hosszú, 5 méter széles épület feltárását végeztük. Az épület kőből készült legmagasabban a nyugati fafa maradt meg — a padló- szinttői számítva mintegy másfél méter és itt tégiófafazást tafáttuck. A délkeleti részére a XVUJ. századbon pincét építettek. így itt a középkori fokokat kiszedték. A középkori épület két helyiségből állott. Nyugati és északi falában szo- báfyos távolságban qerenda! vakokat figyelhettünk meg, az épület közepén a podlószintbe mélyülő, kettős cölöpiyuka'kat talál tunk. Mindezek azt matatják. hogy az épületet hatóra*ó szilárd falak nem rótok magosak. és faiakba kapcsait, középen gerendákra támaszkodó, nyitott fedélszékes, ácsolt tetőszerkezet fedte e házat. Ez a nyomok alapján feltételezhető tetőszerkezet eleve azt mutatja, hogy nem lakóépületet tártunk fel, hanem valamilyen műhelyépület maradványait találtuk. lékan ragok hozzáadásával tisztították, egy éjszaka és egy nap tüzelve alatta. Ilyen előmelegítő, temperálókemence lehetett a kisebbik helyiségben talált, körte alakú égető- gödör. Agyagból formált olvasztótégelyekbe merítettek a homokkal kevert hamuból és ezt az ún. olvasztókemencében, igen magas hőfokon (1400 “Cl olvasztották, főzték. Ehhez kőből épített kemence kellett. Pásztón a nagyobbik helyiség közepén találtunk egy kővel körülrakott égetőgödröt, amely körül — még az 1979- es ásatáson — agyagba rakott kőalapot figyelhettünk meg. Ez lehetett az olvasztókemence, amelynek tégelyeiből az üvegfúvó munkások a „pipával” merítették a folyékony üvegmasszát és fújással készítették az üvegtárgyakat. E gödör körül találtuk a legtöbb törött üvegtárgyat. A kész üvegtárgyat az ún. hűtőkemencében 5—600 °C-on hűtötték, feszültségmentessé tették, nehogy szétrepedjen. Ilyen hűtőgödröt az épület északkeleti sarkában találtunk. Az ovális formájú égetőgödör kisebb hőfokú tüzelés nyomait mutatta. A pásztói bencés apátságot 1190-ben a ciszterci szerzetesek vették át. Ügy tűnik, az üveggyártó műhely az ő idejükben is működött egy darabig. A XIII. század eleién az egész apátság leégett és a vastag égésréteg tanúsága szerint a műhely is ekkor pusztult. Amíg az apátság központi épületeit és a templomot újjáépítették, e műhelvépiile- tet és a mellette feltárt másik nagy műhelyépületet nem építették újjá. Az üveggyártó műhely tehát a XIII. század elejéig működött. A Pásztori feltárt üveghuta tudományos és technikatörténeti szempontból igen jelentős. Eddigi ismereteink szerint Magyarországon csak a XIV. században kezdődött az üveggyártás, és úgy tudtuk, hogy e korszakig csak importüveget használtak nálunk. De nemcsak magyarországi ritkaság e műhelyegyüttes, hanem egész Európában unikumnak számít. A római birodalom fejlett üvegművészetét a bizánci és itáliai üveghutáik menekítették át. A kora középkorban a kS- Rwféle szerzetesi műhelyek — elsősorban a bencések — vitték tovább a mesterséget Különösen jelentősek voltaik a német bencés apátságok üveghutái — amint azt az említett Theophilus-könyv is illusztrálja. A németek az trtőbbi időben módszeresen foglalkoznak középkori üveghuták feltárásával, de ilyen korai üvegmunkáló műhelyt, mint a pásztói, még nem tártak feL A pásztói üveghuta tehát a nemzetközi tudományos közvélemény érdeklődésére is számot tarthat Már említettek, hogy a pásztói bencés apátság építészeti részletei a német román kor felé mutatnak. Bizonyára német bencés szerzetesek hozták át a mesterség tudását Pásztora, ahol az üveggyártás feltételei biztosítva voltak. Bükkfát a Mátra erdei biztosítottak, homokot a Zagyva medrében találhattak, mészkövet is nyerhettek a hegyekből. A műhelyépületek alatt folyt a Kövicses-patak idevezetett mellékága, az ún. Malom-patak, amely az apátság dombja alatt a malmot is hajtotta. Vizet tehát találtak itt a homok tisztításához. A feltárt műhelyépület falai rossz minőségű mésztufából készültek. Két lehetőség áll a műemlékes szakemberek előtt a maradványokat illetően : vagy az egész együttest visszatemetik, mert a rossz minőségű falak nem bírják el a romkertszerű bemutatást, vagy az egész együttest védőtető alatt bemutatják. A gerenda és cölöplyukak alapján rekonstruálható az ácsolt tetőszerkezet, amely az itt bemutatott angliai üveghutához hasonló szerkezetű lehetett. E védőtető költségeit a műemléki felügyelőség egyedül nem tudja vállalni. Amennyiben partnert találnánk a nógrádi üveggyártás mai óriás üzemeiben, akkor e védőtető alatt nemcsak a műhelygöd- nöket lehetne bemutatni, hanem egy üvegipari kiállítóhelyet lehetne létrehozni Pásztó műemléki központjában, bemutatva a nógrádi üveggyártást. A kiállítóhely szépen beleilleszkedne a pásztói kiállítóhelyek sorába, az oskolamesteri ház és a rövidesen megnyíló hatszögű kápolna egyházművészeti kiállítása mellé. Bizonyára érdeklődésre számíthatna nemcsak a tudomány képviselői, hanem a nagyközönség körében is. De. Valter D«m Egy különleges könyv Berzsenyi Kincses Emlék-Kalendáriom Amint arról korábban már hírt kaptunk, 1985. május 20- án megalakult Kaposvárott az országos hatáskörű Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, a Kaposvári Városi Tanács és a Magyar Írók Szövetsége Berzsenyi Dániel baráti körének szervezésében. Miként azt felhívásukban közölték, a társaság az 1904-ben ugyancsak Kaposvárott alakult egyesület hagyományait kívánja folytatni az irodalmi és más művészeti ágak egységének jegyében. Munkáját erkölcsileg és anyagilag a város, továbbá két megye, Vas és Somogy támogatja. Felhívásukból idézzük: „A Társaság célja a Berzsenyi- hagyományok ápolása, a költő életművének méltó megismertetése, munkásságának ébrentartása, továbbá a mai irodalom és művészet közvetítése, mind szélesebb körű, új formákban való elterjesztése. Mindezt díjak alapításával, találkozók, művészeti rendezvények, kiállítások, könyvbemutatók. irodalmi és hangversenyestek közös rendezésével, kiadványokkal kívánjuk szolgálni.” Maradjunk ez utóbbinál. Ezekben a napokban jelenik meg egy tartalmilag rendkívül gazdag, könyvészetileg is ritkaszép, így a különleges könyvek iránt érdeklődő gyűjtők számára is minden bizonnyal csemegének számító kötet, a Berzsenyi Kincses Emlék-Kalendáriom. Nyomatott a költő születésének 210. és halálának 150. évfordulója alkalmából az 1986-os közönséges, de ünnepi esztendőben. Kiadja a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Felelős szerkesztő: Kiss Dénes. A társaság ürrrregi kötete, a Kincses Emlék-Katendáriom, amelyet százezer példányban adtak ki, teljes egészében társadalmi munkában készült, a szerzők — maguk is a társaság tagjai — önkéntes szellemi közmunkával vállalták az anyagok írását és szervezését, a TYPO ART *84 Művészet- szervező Gazdasági Munkaközösség szintén társadalmi munkában végezte a kötet gondozását, ezen belül Kocsis József tipográfus végezte a tervezést s a tipográfiai munkát. Dunai Imre grafikusművész készítette az elegáns borítót. A kalendárium veretes tanulmányainak egy része, természetesen, Berzsenyi Dániel életével és munkásságával foglalkozik, s különös hangsúlyt kapnak azok a visszaemlékezések, összeállítások, irodalmi riportok, interjúk, egyéb közlemények, amelyek témája szintén az életművel, a költő életének helyszíneivel, Berzsenyi klasszikus verseinek mai továbbélésével, illetve a szerves jelenlét hiányosságaival kapcsolhatók össze. Hogy néhány példát is említsünk. Illés Endre A magány arénája című tanulmányában Berzsenyi és Kölcsey megrendítő drámáját elemzi s fölmutatja költészetük örök időszerűségét. Kanyar József művelődés- történeti tanulmánya az 1904- ben alakult Berzsenyi Társaság történetét dolgozza föl, amely működésének egyes szakaszaiban igen jelentős súllyal volt jelen az ország szeliemi életében, ugyanakkor hullámvölgyektől sem volt mentes. A társaság többször újjászerveződött, a felszabadulás után szintén újjáalakult, s felszámolása után múzeumi, levéltári falak között folytatódott a Berzsenyi-kultusz ápolása, egészen 1985-ig, amikor ismét új távlatok nyílnak a társaság előtt. Fodor András 1947-ben gimnazistaként kapcsolódott be a Berzsenyi Társaságba. izgalmas naplórészietekkel szolgál most erről az időről. Jancsó Adrienne, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre Berzsenyi költészetéről nyilatkozik. Tuomo Lahdelma Berzsenyi Dániel finnországi jelenlétéről számol be. Zákonyi Ferenc a költő és Balatonfü- red kapcsolatáról szól. Mátyás István egy újabb irodalomtörténetére hívja fel a figyelmet a költővel kapcsolatban. De olvashatunk részletet Ágh István Dani uraságnak című könyvéből. Mátyás Ferenc Berzsenyi otthonáról, Dala József Kemenesaljáról, Vajda Lajos, az Egyházhetyei Berzsenyi Dániel Tsz elnök- helyettese a man termelőszövetkezeti gazdálkodás körülményeiről. Sághy Jenő ifjúkori Berzsenyi-élményéről, Tasnádi Attila Cs. Kovács T ászló szobrászművész munkásságáról. Szalay Ferenc nik- lai benyomásairól. Grandpier- re Attila, a Vágtázó Halottkémek (VHK) együttess nemzetközi és hazai fogadtatásáról, illetve zenéjük és Berzsenyi költészetének kapcsolatáról, Rab Nóra Berzsenyi korának szakácsművészetéről ír. Közli a kalendárium Kiss Dénes, a Berzsenyi Társaság főtitkára beszédének részleteit is. amit az alakuló ülésen mondott el Kaposváron. Rendkívül izgalmasak azok a történelemmel, zenével, művelődéstörténettel stb. foglalkozó publikációk, amelyek szintén olvashatók az ünnepi kiadványban. Például László Gyula írása arról, hogy milyenek voltak az Árpádok, vagy Dümmerth Dezső Emese álma — Almos születése eírnű tanulmánva. Grandvierre K. Endre kérdésfelvetése ugyancsak érdekfeszítő, azaz. megtalálható-e Attila sírja? Kása Csaba Veres mezőben zöld oroszlán című, az Árpád-házi királyokról szóló könyvéből ad közre részletet. A Liszt Ferenc-év kapcsán több írás is foglalkozik a nagy zeneszezrző munkásságával, illetve zenei életünkkel és a zenei neveléssel. Szokolay Sándor a Magyar Kodály Társaság híres nyílt levele nyomán fogalmazza meg gondolatait és komoly aggodalmait ezzel összefüggésben. Forral. Sándor a bolognai rovásbotot, a Székely naptárt mutatja be. Laczkó András Széchenyiről, a Lánchíd körüli korabeli eseményekről. Jan- kovszky János a Hallév-üstökösről ad közre információkat," képzőművészeti kiállításokról, szexuális nevelésről s számos más témáról szintén szó esik az ünnepi kalendáriumban, amelynek versanyaga különösen gazdag. Berzsenyi-verseken kívül Takáts Gyula. Fodor András, Tornai József, Gyurkovics Tibor, Nagy László, Csoóri Sándor. Berták László, Székely Dezső, Czi- gány György, Jánosy István, Dob renter Kornél, Csorba Győző, Kerék Imre, Baranyi Ferenc. Bella István, Bisztró* Adám verseit. A társaság Berzsenyi Kitheses Könyvek címmel, esed ünnepi kötethez hasonló további kiadványok megjelente-'' tését is tervezi a jövőben, legalább évenként egyet. Terv szerint, az első kötik kiadását még ebben az évben tervezik. Ebben főként történelemmel.' honismerettel és néprajzzal kívánnak foglalkozni. T. K. Képek az 1848—49-es évekből Rendhagyó műsorral jelentkezik március 15-én, nagy nemzeti ünnepünkkor a televízió. Alkotói tovább követik az eseményeket, azt kutatva: mi történt azután? Börtön, száműzetés, kivégzések... és mégis, mindennek ellenére, a Szózat szavainak szellemében: itt élnünk, halnunk kell! A műsor összeállítása során több múzeum anyagait használták fel, több történelmi színhelyen forgattak, így Debrecenben, Kufsteinben. Versek, prózai művek, dokumentumrészletek hangzanak el. A műsoron végighúzódnak Jókai Mór visszaemlékezéseinek részletei. Hallhatunk Petőfi Sándor naplójából és verseiből: Kossuth Lajos 1848 júliusi országgyűlési beszédéből, amelyben katonákat kért; Samarjay Károlytól a Harc lesz talán-t; Gyulai Pál Hadnagy uram című versét; röplaprészletet Buda elfoglalásáPéntek délutáni zárás a hivatalban. Egy óra van hátra a munkaidő végéig. Van még fontos levél, amit el kell küldeni, elő kell készíteni egy tárgyalás anyagát hétfő reggelre. Már nincsen bent mindenki, van, aki délben bevásárolni ment, (most éppen az 54-es kilométerkőnél tart Boglárlelle felé), van, aki orvoshoz kapott eltávozást, (most a fodrásznál ül, még tegnap bejelentette magát). Vannak azért néhá- nyan. akik tartják a frontot az ötnapos munkahét végén. Megszólal a telefon. Ideje sincs bejelentkezni a szőke számítástechnikus-nőnek, már hallja a kagylóból: „MeggyiL. frgdffi; vasasnap délután ” Jt ról és visszafoglalásáról, és abból a röplapból, amelyben Ferencz József megbízást adott Haynaunak, valamint Paskievicz röplapjából. Hallhatjuk Kossuth Lajos lemondónyilatkozatát, és az Előszót Vörösmarty tói. Megrendítő a hadbíróság ítéleteiből készült hangmontázs. Mindezeket Mácsai Pál, Papp Zoltán, Csikós Sándor, Rajhona Adám, Józsa Imre, Újlaki Dénes, Usztics Mátyás, Hirtling István, Balkay Géza, Elekes Pál interpretálja. Kufsteinben vették fel Med- gyesi Lajos Börtön-dalát, ezt Gáti Oszkár adja elő, majd a 40 perces műsort a Szózat zárja, Végvári Tamás előadásában. Külön kell szólni a Búcsúlevélről. amelyet Csernák János mond el. Ezt Kuczka Mihály fehérvári kovácsmester (a műsor szarLssjtöjének, KRIMI hívó máris leteszi a telefont. Ki telefonált? Egy nő volt. Mit akart? Meggyilkol vasárnap délután. Ez egy őrült. A hülye viccet kezdik elemezni, amikor újra cseng a készülék. Most a főnök veszi fel. A hang vele is közli: „Meggyilkollak vasárnap délután.” De miért hölgyem? „Mert megcsalod a feleségedet.” A hívónál kattan a készülék. Van tehát még másfél napjuk a merényletig. És gondolkodási idő is: Ki lehetett? Miéri? Mostanában ki tetei Kuczka Juditnak ükapja) írt* kivégzése előtt. Kétezer népfelkelő védte annak idején Fehérvárt, amely — mint később, a II. világháborúban — többszőr cserélt gazdát. A Halesz nevű ligetnél ütköztek meg az osztrákokkal, és bár a túlerő elől menekülniük kellett, a város egy időre megmenekült a megszállástól. Sokukat elfogták, Kuczka Mihályt kilencedmagával a Világos utáni első napon, 1849. augusztus 14-én kivégezték. Búcsúlevelét feleségének irta. Emléküket tábla őrzi a Halesz- ligetben Székesfehérvárott, és a régi Újépület helyén, Budapesten. A műsort — Képek az 184& —49-es évekből, alcíme: A hősök és áldozatok emlékére — március 15-én délután 16 óra 25 perces kezdettel sugározza televíziónk az 1-es programban. (e. mJ nekem a szépet? — így a számitástechnikus-nő. A főnök is számolgat. A számítástechnikus vasárnap délben programot javasol a férjének: menjünk friss levegőre. A főnök is beveszi magát a sportpályák sűrűjébe. Ott keresse meg a gyilkos, ha olyan sürgős neki. Éjjel sehol se mászik be senki az erkélyen, nem hallatszik kaparászás az előszobaajtón. Hétfőn a titokzatos telefonáló nem kér elnézést, nem jelent be haladékot. Csupán az történt, hogy unatkozott pénteken. Azt hiszem, itt az ideje, hogy áttérjünk « négynapos munkahétre. 8 MÖCfiÁO - 1986. március 8-, szombat B. K. .
