Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
PárfbizoHsági ülés Báíonyfe fényén 2. á nyele éra becsülete levél ax Országházbél— A FÜTÖBER hátonyterenyei gyárában rozsdamentes hőcserélőket is készítenek. A me* leg vizet előállító készülék gyártásában Verebélyi Gábor is részt vesz. — fcj — S mÉvei a dolgok pasztán önraaguktöl eddig sem, és várhatóan a jövőben sem változnak, az ipari és mező- gazdasági üzemekben egyformán az a feladat, hogy megteremtsék a gyorsabb, a biztonságosabb gyarapodás feltételeit. S ebben bizony akad teendőjük a párta lapszerve- aeteknek is. I júszámfék bevés A legtöbb atapszervezetben már tavaly „ráéreztek” a párttagok arra, hogy a gazdálkodás feltételei nehezebbek, mint korábban halmikor. Ezért a termelési, a gazdálkodási feladatok teljesítése is köriütekintöbb tervezést, több kezdeményezést, pontosabb és fegyelmezettebb munkát kíván mindenekelőtt a vezetőktől, de a munkapadoknál, a munkagépekkel dolgozó emberektől is. Bá- tonyterenyén a pártbizottsági öles résztvevői azt erősítették: az idén sem lesz ez másképpen. Ahogy Lonsták Vilmos, a pártbizottság titkára magyarázta: sok egyéb tennivaló mellett az érdekek helyes felismerése, azok dolgoznak a termeóésj eétok megvalósításán. Mint kiderült, hasonló intézkedések szükségesek a nagybárkányi termelőszövetkezetben is, hogy megálljt parancsoljanak a nyereség rohamos fogyásának. Mert igaz ugyan, hogy az apadó forintok elsősorban a kiegészítő tevékenység visszaesését jelzik. Ám nem nehéz észrevenni mögöttük a szövetkezeti vezetők együttműködésének kisebb-nagyobb zavarait. A pártszervezet vezetősége énért akkor cselekszik helyesen, ha a valóban helyes vezetői törekvések megvalósítását támogatja, és erre mozgósítja a párttagokat is. Fegyelmezett, pontos munka Minden bizonnyá! hosszá idő telik ei addig, amíg a bátor, yterenyei és a környező gyárak, gyáregységek vajéban önálló üzemként dolgoznak. Addig sem kell azonban tétlenkedniük, mindent a vállalati központtól várni. A gazdálkodás önállóságát fejleszteni a mostani körülmények között is lehet. A pártbizott- egyeztetése nagyobb konflik- ság ülésén többen is szóvá tusok nélkül, nem kevés tették a fokozottabb jövede- munkát ad. Azon fáradoznak ]em érdekeltségét, az ennek legtöbb üzemben, hogy a kol- megfelelő belső szervezeti lektívák érdekei erőteljeseb- rendszer kiépítését. Olyan bében közeledjenek a népgazda ság célkitűzéseihez. Jól látják, hogy így válik jövedelmezőbbé gazdálkodásuk, így találja meg igazán számítását az üzemi kollektíva, s annak valamennyi becsülettel dolgozó tagja. Csakhát mindezt pontosan és jól megvalósítani nem is olyan egyszerű. A jószándék, ha az nem párosul megfelelő intézkedésekkel, igényes munkával, bizony kevés hozzá. Bátonyterenyén a Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezetről azt tartják, hogy nehéz évet hagyott maga mögött. Pintér Barna, a szövetkezet elnöke sem titkolta: nyereségük, a mintegy 2 és fél millió forint csupán arra volt elég, hogy talpon maradjanak. Azzal, hogy a pártrezési formák meghonosítását szorgalmazták, amelyek a teljesítmények egyenletes növelésére ösztönzik a munkást, a gyáregységek, a gyárak vezetőit. Tegve egyértelműbbé a feladatokat, a fegyelmet: pontos munkát. a fő munkaidő ésszerűbb kihasználását mindenki számára. A Fűtőber hátonyterenyei gyárában az önállóság azt jelent,, hogy a termelés megszervezése, a piaci lehetőségek felkutatása nem csupán a vállalati központ dolga. Szűcs László, a Fűtőber igazgatója azon a véleményen volt, nekik maguknak is új megoldásokat kell keresniük a jövedelmezőbb munka érdekében. Az idei esztendőnek úgy indultak, hogy tovább «lapszervezet vezetősége műn- növelik a nyereséget. Mégpe- ksmódszerét nem tudta meg- dig annyira, hogy legalább 7 újítani, hozzáigazítani a gaz- százalékos bérfejlesztésre dálkodás megváltozott körül- nyíljon lehetőségük. Ehhez ménvéihez, segíteni sem tud- pedig az szükséges, hogy pon- ta igazán a helyi gazdasági tosabban tervezzenek nemcsak célkitűzések megvalósítását. A szövetkezeti munka iövedel- jnp^ősége most jó részt azon múlik, mennyire sikerül korszerűsíteni a termelőber°n- dezéseket. tudnak-e ésszerűbben takarékoskodni az anyagival, az energiával és természetesen az emberi erővel, a munkaidővel. Olyan tecmé- knt< «vártása-ra rendezkednek be. amelyek vevőre t*- lálnck o7 ország határain túl 5s S a z is beb'Znnvosodntt. es*k hasznára válik a gazdálkodásnak. ha a szővetkelet vezetői egymást segítve a termeléssel, de a piaccal is. Jobban szervezzék a munkát, fegyelmezettebben dolgozzanak, visszaadják a nyolc óra becsületét. fiz igények egyre nőnek A pártbizottság úgy foglalt állást: a termelés, a gazdálkodás jövedelmének egyenletes gyarapítása azért fontos, mert segíti a néogazdasá- gi egyensúly javítását és megalapozza a munkások, a termelőszövetkezeti tagok etetés munkakörülményeinek kedvezőbb változását, a települések fejlődését. Mindenekelőtt új otthonokra van szükség, és arra — Borbás János, a vízmű bátonyterenvei üzem- vezetőségének vezetője erősítette ezt —, hogy bővítsék az ivóvízhálózatot és korszerűsítsék a szennyvíz-elvezetését. Tavaly 90 családi ház épült Bátonyterenyén és környékén, mert a tervezett tanácsi építkezéseket mór korábban befejezték. Javult a telekellátás, a tanácsok jobban támogatták az építőket, mint eddig bármikor. S az sem utolsó dolog, hogy boltot nyitottak a házépítőknek, befejezték a bányavárosi lakások fűtésének korszerűsítését, s tovább haladt az egészségügyi központ rekonstrukciója. Emellett megújult jó néhány tanácsi kezelésben levő lakóépület is. A lakosság ellátását azonban, a boltok felújítása sem tette mindenütt zavartalanná. A lakásépítés tehát, ahogy Szabó Nándor, Bátoryterenye tanácselnöke elmondotta, a továbbiakban is a legfontosabb. Annál inkább, mert sok a családot alapító fiatal, akr'tore kicsit jobban figyelnek, amikor elosztják a lakásokat. Mint ahogy azokra a családokra is, akik több gyermeket nevelnek. Fontosnak tartják, hogy Bátonyterenyén, a József Attila-lakótelepen az építkezés a terv szerint induljon és természetesen késedelem nélkül be is fejezzék a munkálatokat. Az elképzelések valóra váltása azt sürgeti, hegy a helyi tanácsok, a gyárak, a gyáregységek és szövetkezetek jobban együtt dolgozzanak, összefogják pénzeszközeiket. Lehetséges, hogy a külön utak is járhatók, ám az biztos, hogy később érnek célba. (Vége) V. G. GONDOLHATTA TTMUWA, roam, bogy hogy ez a nap ilyen izgat- gott a portán, é* a telefon mat tartogat számára? A után kapott. Az idősebbik lámegszokott időben indult nyát hívta. De beszélni már munkába. A házuktól a gyá- alig volt ereje, elcsuklott a rig erősen talpalni kell, de hangja. Végül kinyögte, hogy ezt megszokta az elmúlt évek hivatalos az Országházba, alatt. Reggeli tornának is megteszi. Most meg a hideg miatt is szednie kellett a lábát. Amikor az R. III. kapujának portásfülkéjébe lépett, és átvette a szolgálatot, minden figyelmét a bejáratra, az áramló forgalomra fordította. Jól ismeri azokat akik ott közlekednek, de a — De édes anyuci, örülni kell... annak — Hát éppen az, hogy nagyon örülök.. Ki juthatott még az eszébe, mint a férje, Grolyó Ferenc, akivel negyedszázada, mindent, ami történt velük rendészeti csoportvezetőnek megosztottak egymással. ö az a dolga, hogy őrködék. Romhányban, a mezőgazdasá- Szereti a munkáját és jó- gj üzemben dolgozik, mint szívvel végzi. Még azt sem szerelő. Iparos ember, min- mulasztja el, hogy figyelmez- (jenhez ért, amihez kell. tesse a rakománnyal útra in- Halk szavú, cselekvő inkább, dúló autósokat, hogy vigyáz- Neki a családja, és a mun- zanak, csúszik az út. Egy in- kaja a legfontosabb és ami tés csupán a köszönet, egy ezen kívül még marad, az a mosoly, de ebben benne van mozgalomé. Tagja, a pártbia tisztelet. Így kezdődik a mindennap a romhányi üzem kapujánál. Ahogyan a reggeli forgalom lezajlott és csendesebbé váltak a percek, megérkezett a postás és már messziről kiabálta: „Etelka, leveled van!” Jó, máskor is érkezett már levél, miért ez a nagy izgalom, gondolta, és átvette a küldeményt. Forgatta, megpillantotta a feladót: Elnöki Tanács. Hirtedené- ben semmi más, mint az jutott eszébe, hogy valami tévedés történhetett. Amikor zottságnak Rétságon, és a munkásőrségnek, immár évtizedek óta. Etelka nagy örömével megterhelve kereste hát a férjét, hogy megkönnyebbüljön valamelyest. De sehol a közelben nem találták. Valakinek eszébe jutott, hogy Kétbodonvha készült, valószínű, ott lebet Etelka nem mozdulhatott a portáról, ezért szinte kö- nyörgőre fogta a hangját — Keressétek meg! Hívjátok CB-n, de kerítsétek elő... A tsz-beliek már megijed, ... . .. tek, hogy valami baj lehet, pedig mar tüzetesebben meg- Ismerték> hogy nag }61--te és hangosan olvasni egymással ez a két a dolog, akkor val ami baj is lehet. Bekapcsolták a nézte és hangosan is Apor Etelka, Romhányi Építési Kerámáagyár, rádöbbent, hogy semmi kétség, « a te- készülékeket. Keresték Grof Ml lyó Ferencet. Amikor rátalálitent, csak nem valami buta- 17 ságot tettem? Mert neki, Grolyó Ferencnének, az R III, rendészet csoportvezetőjének mi dolga lehet az ELnöki Tanácssal? A bfatotta, ^otTa^árbT Alikor tálán meg izgatottadban, mint ő, hogy bontsa már azt a levelet. Hát bontotta, szépen, hogy ne tépődjék a botak és közölték, hogy a felesége keresi nagyon sürgősen, neki is minden eszébe jutott. Legfőképpen, hogy valami baj történt. Sietett, ahogy a levelet elolvasta, felnevetett. — De megijesztettél... Nézték egymást, mert nem rrték, a gondolatai meg kava- tudták, most mit is tegve- rogtak, akár a forgószél. Afe- ágy teherautó gördült kor pirosodott ki az arca, a kapu elé, hogy kibocsátást amikor olvasni kezdte a le- kérjen. Szemét törölgetve velet, amelyből azt értette ment a kocsihoz Etelka. Át- meg, hogy a nemzetközi no- nézte az átnézni valót. De a nap alkalmából rendezett ön- gépkocsivezető észrevette a népségre meghívták a Paria- könnyes szemét. Ismerte a mentbe. Mintha elhagyta férjét is, aki a portásfülkéből volna az ereje, lehanyatlott nézett ki. Rosszat sejtett, a keze. Az arca hol sápadt, hol meg piros lett. — Jaj nekem... — esakenynyire futott az erejéből. — Mi történt Etelka? — nevetett a postás. De akkor már Apor Etelka, mint aki nem tudja elbatá— Etelka néni csak nincs yalami baj? — Nincs fiam csak menjél, de vigyázz, mert csúszik az út ... — már a régi volt. Nem olyan sírós természetű Grolyó Ferencné, ahogy esz az esemény megrígatta: Nagyon is kemény ember. Olyan, akit gyerek korától a gyár edzett meg. Akinek nem volt ideje még gyerekkorában sem a ringatódzásra, mert sokgyerekes családban mindenkinek dolgozni kellett, ha kenyeret aka-t. Azt szokta mondani, oda született a gyárba. Pesten találtak egymásra Ferenccel, majd kerültek Romhányba, a férje szülőfalujába. Etelka itt a kerámiában is dolgozott. Azzal vívta ki a tiszteletet, nagy ha valamit rábíztak, azt tisztességgel elvégezte. A portán sem könnyű ám az élet. Éppen a közelmúltban történt, hogy megy az egyik f atal, hogy engedje ki vásárolni, valami ennivalót. Etelkának finom a hallása, kiér- zi a fiú hangjából, a huncutságot. Jön is visszafelé nemsoká, kezében csomaggal, de a portásnő nem azt, hanem a kabátján, a dudort nézte. Benyúlt a zsebébe, kivette az üveget: — Ezért neked büntetés jár, és megkapod... Ilyen kemény ember Etel-: ka, ha keK. Azt mondta, az élet neveli az embert kér ménnyé. De ilyen odahaza is; Négy gyereket nevelt fel, nem elkényeztetve, hanem az életre nevelve. Kint laknak a maguk építette házban a Turulnál, ahol az ablakból a szelíden hajló . dombokra néznek. Otthon sem a tétlenkedés az úr, hanem mindenkinek a maga dolgát kell ellátnia. Azt mondta a múló éveket idézve: — Most már könnyebb; felnőttek a gyerekek. Esküvő előtt a nagyobbik lány... És, hogy így fordult aa élet, ment a férje után, hogy a munkásőrségben is részié vegyen. Ilyen Apor Etelka; De ott kell lennie, oda várják a Vöröskeresztbe, a nőbizottságba, a pártvezetőségbe. Mert megnőttek a gyéréé kék és jut ideje erre is. Kérdezték már, hogy miért ez a nagy igyekezet. Nem haragudott meg érte, ellenkezőleg, nyugodtan elmondta, hogy amit ő az élettől kapott, azt így köszöni meg. Meg neki is megköszönik. Az a fiú akit á múltkoriban lefülelt, az itallal, most a nőnapi forgatagban egy csokor virággal kereste fel. — Isten éltesse Éti néni! ÉS bocsásson meg... Nézte a fiatalembert, te-í kintetéből melegség sugáré zott. Jó érzés töltötte el. Bobál Gyula Betontermék«!! a lakásépítőknek A Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti és vidéki telepein az év első munkanapjától kezdve három műszakban gyártják a lakosság építkezéseihez szükséges betontermékeket, hogy már a tavaszi idénykezdetre gazdag kínálattal álljanak az építők rendelkezésére. A legjobban keresett E jelű betongerendá- nehézgerenda termelését, és bői —, amely az előző években még hiánycikk volt — bőségesen fedezik a keresletet, ebben az évben a tavalyinál 74 800 méterrel többet, összesen csaknem 7 és fél millió méternyit készítenek. Lényegesen visszaszorították inkább a könnyebb, korszerűbb termékekből készítettek többet. Így a francia licenc alapján meghonosított úgynevezett előfeszített födémgerendákból 350 ezer 1 méternyit készítenek az idén, 75 szálágyvasas betéttel gyártott zalékkal többet a tavalyinál. Egy perc telefon Ki nyerte a Volán pályázatát? A közelmúltban jeligés pályázatot hirdetett a Nógrád Volán új emblémájának megtervezésére. Az elbírálás után néhány pályázó bizonyos kételyeknek, fenntartásoknak adott hangot. A pályázattal, az elbírálással kapcsolatban éppen ezért kérdeztük meg Tóth Józsefet, a Volán-vállalat főmérnökét. — Hány pályázat érkezett be? — A megadott határidőig 137 pályázó több mint 300 pályamunkát nyújtott be. A kiírás egyik kikötése az volt, hogy az tartalmazza a Nógrád Volán feliratot és a Volán-csigát. — Szerkesztőségünk ben jelentkeztek panaszosok, akik úgy ítélték meg, hogy a nyertes embléma sok tekintetben hasonlít az általuk beadott pályamunkához. Mi erről a véleménye? — A már említett kikötés is alapot adhatott arra, hogy — Háromtagú bizottság nyitotta fel a borítékokat. Ebben a bizottságban a salgótarjáni és a balassagyarmati üzemigazgató es én zsűriztünk. A 300-nál több pályamunka átnézése után kilencet találtunk jónak, s ezeket vezetői értekezlet elé terjesztettük. Ott választották ki ezek közül nyílt szavazással a nyertes emblémát. Külső szakértőt az értékeléshez nem vettük igénybe. Ügy gondoltuk. mi használjuk majd az emblémát, a mi gépkocsijainkon lesz látható, ezért ki tudjuk választani a legjobb, kiválasztottuk emblémát. azt az egy — Végül is csak azt tudjuk, hogy az „1986” jeligéjű pályázat nyerte a 10 ezer forintot. Megtudhatnánk a pályázó nevét? — Igen. Salók Gábornak hívják, és a József Attila Művelődési Központban dolgozik Salgótarjánban. Egyébként a nyertes pályamunka, a Volán-köznontjában. nálunk megtekinthető, ha valaki kételkednék a pályázat „tisztaságában”. több pályamunka hasonló le- legesztétikusabb megoldást. ,» nv„rt„ , . gyen. Gondolok itt például a Az elbírálás teljesen korrekt, megtudtuk, hogy munkahe\ o an-csigara, amelyet a fel- ^„bálvos és titkos volt, be- Ivén dekoratőrként dolgozik, tartottuk a ieligés pályázat s ehogy elmondta, nem volt szabályait A nyertes nevét Roh!,'Prn a Vo1án dolgoznia, szaoaiyart. A nyertes nevet _ M1t tehetünk hozzá’ Gratartalmazó borítékot csak tulálunk a nyertesnek!! azután bontottuk fel, amikor _ zs _ iratba beépíteni leginkább csak az „O” betű helyére lehet. És valóban, nemcsak egy olyan pályázat volt, amely ezt a megoldást alkalmazta. — Ki bírálta el a pályaműveket? NÓGRÁD — 1986. március 8., szombat
