Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
CvüfpiciezcBd]üftf as Országgyűlés tavaszi OltaMkfi Dr. Markóca Imre: Isísrias szsrep a szocialista deaofcrécia kiteljesedésében Markója Imre bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit az alkotmány tartalmazza. Most az egyik legfontosabb alkotmányos jogunknak, az állampolgárok alapvető politikai jogai közé tartozó szólás- és sajtószabadságnak az alapelveit és a legfontosabb jogi garanciát összefoglaló, magas szintű jogszabály tervezete került az Országgyűlés elé. Ez az első olyan szocialista magyar sajtótörvény, amelynek megalkotásával ismét előrelépünk abban az irányban, hogy valamennyi alkotmányos alapjogunk részletes, törvényi szintű szabályozást kapjon, és ezzel elősegítsük az alkotmányban foglalt rendelkezések gyakorlati és következetes megvalósulását. Történelmi visszapillantásként a miniszter felidézte: a sajtószabadságot, mint az állampolgári szabadságjogok egyikét a polgári forradalmak deklarálták először. Sajtójog régen — Az első magyar sajtó- törvény — az 1848. évi XVIII. törvény — a polgári forradalom kiemelkedő vívmányaként jött létre. A törvény 1. paragrafusa így fogalmazta meg a sajtószabadságot: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti”. Sajtószabadságon azonban a törvény nem azt értette, hogy sajtó útján bármit szabad büntetlenül írni és terjeszteni, hanem csak a tisztességes és a komoly sajtó szabadságát hirdette meg. Ez az ideiglenesnek készült törvény az akkori történelmi események miatt csak rövid ideig érvényesülhetett. a kiegyezés után azonban újból hatályba lépett A sajtójog általános refrwmjártak gondolata a múlt szá*ad végén merült fel. Megvalósulásához azonban csaknem két évtizedre volt szükség. Az új, az 1914. évi XIV. sajtótörvény számos újitást vezetett be, amelyek egy része a sajtószabadság korlátozásának irányába hatott. Bár, emiatt a törvény nem tekinthető valamiféle liberális jogalkotásnak, mégis több előre mutató jogintézményt is bevezetett. A hely- reigazítási jog biztosítása, a hírlapírók védelmére vonatkozó új rendelkezések a kárté- tárrtési kötelezettség előírása —, amely a nem vagyoni kár megítélésére is lehetőséget adott — arra mutatnak, hogy a törvénytől nem voltak teljesen idegenek a klasszikus polgári elvek sem. Az új törvény 1914 áprilisában lépett hatályba. Alig három hónappal ezután kitört az első világháború, aminek következményeként olyan kivételes jogszabályok léptek életbe, amelyek igencsak szűk korlátok közé szorították a sajtószabadságot. A magyar sajtójog fejlődésének igen fontos állomása volt a Tanácsköztársaság sajtójoga. A mai magyar szocialista sajtó közvetlen történelmi előzményét ebben a korszakban találjuk meg. A Tanácsköztársaság valósította meg történelmünk során először a munkásosztály sajtójának szabadságát. Ezzel összhangban a Tanácsköztársaság 1919. június 28-án elfogadott alkotmánya kimondta: „a Tanácsköztársaságban a dolgozók véleményüket írásban és szóban szabadon nyilváníthatják”. Talán ez a rövid történeti áttekintés is megfelelően illusztrálja azt a szoros összefüggést, amely az adott társadalmi és gazdasági viszó- nvok. a politikai, a közéleti 2 NÓGRÁD - 1986, tevékenység, valamint a sajtó, a tájékoztatás között mindig is fennállt — mondta a miniszter, majd így folytatta: — Nem tagadjuk, hogy ez így van a szocializmus körülményei között is. A mi sajtónk is a társadalmi berendezkedésünknek megfelelő eszméket vall, s ezek gyakorlati érvényesítéséért dolgozik. Ennek során különösen kiemelkedő szerepet tölt be a szocialista demokrácia kiteljesítésében. Ehhez egyrészt az Ismeretek közvetítésével teremti meg a feltételeket. Társadalmunkban ugyanis alapvető demokratikus követelmény, hogy az építőmunkában, a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében való aktív részvételhez szükséges ismeretek eljussanak a lakosság . széles rétegeihez. Fontos követelmény, hogy a szocialista sajtónak. így a mi sajtónknak is politikailag elkötelezettnek kell lennie, és ezt az elkötelezettséget mindenkor nyíltan vállalnia kell. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a sajtópak a szocialista eszmék terjedését, a szocialista viszonyok fejlesztését, a szocialista értékrend megszilárdítását kell szolgálnia. Semmilyen körülmények között nem lehet ezért szószólója a szocializmustól idegen, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét sértő eszméknek és nézeteknek. A sajtószabadságon tehát mi áz alkotmányos és törvényes lehetőségek olyan kihasználását értjük, amely megfelel haladó társadalmi céljainknak, a nép érdekeit szolgáló progresszív törekvéseinknek és a szocialista társadalom felépítését szolgálja. Mankója Imre ezután elmondta: — A törvényjavaslat előkészítése többéves, nagy figyelmet és körültekintést igénylő munkáit jelentett. Ebben a munkában részt vettek a sajtóval és a tájékoztatással legközvetlenebb kapcsolatban lévő állami és társadalmi szervek képviselői, a munkálatok koordinálására pedig az Igazságügyi Minisztériumban — a Tájékoztatási Hivatal közreműködésével — kodifikációs bizottság alakult. A közös munka eredményeképpen elkészült törvény- tervezetet szakmai-társadalmi vitára bocsátották. Ennek keretében a tervezetet megvitatták a tájékoztatással foglalkozó legfontosabb szervezetek és a tömegtájékoztatás munkatársai is. A sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy nyújtson hiteles képet a Magyar Nép- köztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, a maga eszközeivel segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést és a béke megóvását. A sajtó azonban ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenységével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok megértését, mozgósítson a cselekvésre. A sajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyugalmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben határozottan fellépjen. E követelmények megvalósítása során a sajtónak tartózkodnia kell attól, hogy jogosítványait visszaélésszerűen gyakorolja. A javaslat ennek legkirívóbb példáit kategorikus tilalmak formájában fogalmazza meg. így a sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, az emmárcius 21-, péntek béri jogokat, valamint az állampolgárok és a jogi személyek jogait és törvényes érdekeit, illetőleg a közerkölcsöt. Amennyiben az adatszolgáltatásra illetékes személy a tájékoztatást alaptalanul megtagadná, vele szemben bírósági jogvédelem igénybevételére, illetve felelősségre vonásra kerülhet sor. Ezáltal megszűnik a lehetősége annak, hogy a tájékoztatásra kötelezettek a közérdekre történő alaptalan hivatkozással kizárhassák munkájukból a társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést, megkísérelve ezzel a hibák vagy esetleg a bűnös magatartások elleplezését. A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja: a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágositást köteles adni. A félrevezető vagy hamis tájékoztatást a jogszabályok szintén szankcionálják: a jogsérelem jellegétől és fokától függően büntetőjogi, polgári, jogi, vagy munkajogi jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor. Természetesen az is előfordulhat, hogy a felvilágosítást adó személy védelméről kell gondoskodni. Különösen akkor. ha a közérdekkel ellentétes tevékenységre vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet, és ennek következtében hátrányoktól tarthat. A javaslat ezért a közérdekű bejelentést. illetőleg javaslatot tevő személyeket megillető fokozott védelmet biztosítja a sajtó részére felvilágositást adó személynek is. A továbbiakban a miniszter elmondta: az előkészítés sorén komoly viták folytak arról, hogy a sajtó által nyilvánosságra hozott közérdek ű bejelentésekre, javaslatoikra az érintett szervek kötelesek 1 egyének-e intézkedni, a sajtóban váüaszobri. A törvény előírja, hogy, ha a sajtó ezt igényli, az érintett szervek kötelesek a bejelentést megvizsgálni és megválaszolni. Természetesen ahhoz is fontos társadalmi érdekek fűződnek, hogy a válasz — szükség esetén — ugyanolyan nyilvánosságot kapjon, mint amilyet a közérdekű felvetés kapott. Ezért, ha az érintett szerv kéri, a sajtó nem zárkózhat el a válasz nyilvánosságra hoztala edől. A választ tartalmi változtatás nélkül kell nyilvánosságra hozni. Nem köteles tehát a sajtó a választ teljes terjedelmében közölni, de csak olyan rövidítést alkalmazhat, amely a válasz lényegét nem változtatja meg. Megnövekedelt szerep A sajtó megnövekedett szerepe és a sajtóra háruló fokozott felelősség kapcsán Markója Imre rámutatott: — A sajtóval szemben támasztott növekvő igények szükségessé tették, hogy a törvény rendezze a sajtó szervezetének és a sajtó munkatársainak alapvető jogait és kötelességeit. E körben szabályoztuk az időszaki lap alapításának és kiadásának feltételeit, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magvar Távirati Iroda működésének legfontosabb szabályait valamint az újságírók alapvető jogait és kötelességeit. A szocialista sajtó jellemzője, hogv az időszaki lapok tartalmukban a társadalom kisebb vagy nagyobb csoportjainak igényeihez igazodnak, ezek érdekeit iuttatják kifejezésre Ettől fügően alakul az adott sajtóorgánum arculata. szerkesztésmód ia, hangvétele. ígv minden időszaki lapnak külön olvasótábora alakult ki. amelvnek ízlése és igényei formá l iák a lap sajátos profilját. Annak a követelménynek, hogy az időszaki lap a társadalom meghatározott rétegeihez színvonalasan, az igényeknek megfelelően szólhasson, legfőbb intézményes biztosítéka az a rendelkezés, amely az időszaki lapok alapítását a társadalom szervezeteire, az állami szervekre, a társadalmi szervezetekre, a gazdálkodó szervezetekre és az egyesületekre bízzla. — A sajtó munkatársainak régi kívánságát teljesíti a törvényjavaslat, amikor rögzíti az újságírói hivatás gyakorlásával összefüggő jogokat és kötelességeket. A jogok és kötelességek a maguk összefüggésében kifejezik azt a különleges helyzetet, amelyet az újságíró társadalmunkban elfoglal. Ezek a rendelkezések az információ megszerzésének és felhasználásának, az újságíró és a felvilágosítást adó személy közötti kapcsolat kérdéseinek, végül az újságírói tevékenység önállóságának és függetlenségének szabályaival foglalkoznak. E szabályozás kialakításánál is a jogok és a kötelezettségek összhangjának megteremtésére törekedtünk. A javaslat ezért kinyilvánítja, hogy az újságíró bárkitől jogosult felvilágosítást kérni, a kapott felvilágosítást azonban csak kellő körültekintéssel, mindenoldalú, alapos ellenőrzés után használhatja fel. Az újságíró jogosult a felvilágosítást adó személy nevét titokban tartani, ha azonban a tájékoztatás bűn- cselekményre vonatkozott, az informátor neve már nem hallgatható el. Hasonlóan jelentős az a rendelkezés is, amely arra kötelezi az újságírót, hogy a közlésre előkészített nyilatkozatot bemutassa a nyilatkozatot adó személynek. Miután a sajtó tevékenysége, a tájékoztatás a szó legteljesebb értelmében a köz érdekeit szolgálja, gondoskodni kellett ezért az e tevékenységet művelők, tehát az újságírók fokozott védelméről is. A javaslat ennek érdekében az újságíró számára ugyanazt, a jógii védelmet biztosítja, amely a közérdekű bejelentőket megilleti. Ezen túlmenően pedig a sajtó tevékenységének elősegítésére a törvény végrehajtási rendelete új szabálysértési tényállást is meghatároz. A jövőben szabálysértést követ el, és ennek alapján pénzbírsággal sújtható az a személy, aki az újságírót tusában erőszakkal vagy fenyegetéssel szándékosan akadályozza. Ennek kapcsán azt is hangsúlyozni kell természetesen, hogy az újságirókat is változatlanul felelősség terheli hanyag. felelőtlen vagy bűnös magatartásukért, s ezt a büntetőjogi, a polgári jogi és a munkajogi szabályok egyaránt szankcionálják. — A javaslat önálló fejezetet szentel a sajtóigazgatási szabályoknak. A sajtóigazgatás a sajtójognak a gyakorlat által a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ' területe. Az előkészítés során is a figyelem homlokterében állt ez a kérdés és talán a sajtó- igazgatási szabályok váltották ki a legtöbb vitát. Nem véletlenül, hiszen alanvelően az igazgatási, ezen belül az engedélyezési szabályoktól függ a sajtószabadság alkotmányos alapelvének, illetőleg a törvényben megfogalmazott elvi rendelkezéseinek a megvalósulása. Bővülő mozgástér Azzal a problémával állunk itt szemben, hogy e szabadságjognak a magas szintű jogszabályokban megfogalmazott alapelve a gyakorlati megvalósulás során nem for- dul-e a visszájára; csak ünnepélyes, de tartalmatlan kinyilatkoztatás marad-e, vagy a mindennapok élő realitásává válik. Határozottan állíthatom, hogy az előterjesztett javaslat idevonatkozó rendelkezései ez utóbbit segítik elő. E rendelkezések talán legtöbbet vitatott része az engedélyezési rendszer veit. A törvényjavaslat a viták során elhangzott szélsőséges nézeteket elkerülve alapvető elvként azit tartotta fenn. hogy a sajtótermékek előállításához és nyilvános közléséhez engedélyre van szükség. Az engedélyező hatóságokat a törvény végrehajtási rendelete lényegében a jelenlegi szabályozással egyezően jelöli meg- Ugyanakkor az engedélyezés alól mentesített sajtótermékeket a javaslat lényegesen szélesebb körűen és egyértelműbben határozza meg. mint az eddigi szabályozás. A kiindulópont az, hogy a sajtószerv vezetőinek felelőssége, illetőleg a sajtószerv működéséhez adott engedély szükségtelenné teszi az egyes adások, lapszámok vagy egyéb sajtótermékek előállításához és nyilvános közléséhez kiadott egyedi engedélyt. Mindezek alapján megállapítható. hogy az engede- lyezési rendszer nem annyira az egyes sajtótermékekre, hanem általában a sajtótermék előállítására és nyilvános közlésére hivatott szervek működésére vonatkozik. Ugyanerre a meggyőződésre juthatunk, ha megvizsgáljuk a törvényjavaslatnak az engedély megtartására és visszavonására vonatkozó szabályait. Ezeknek a szabályoknak a törvényben történő elhelyezése már önmagában is jelentős lépés a sajtószabadság kiteljesítésének iránvá- ban. A törvényi szintű engedélyezési szabályok biztosítják a szubjektív elbírálás kizártságát- Ebben a normatív feltételekre épülő engedélve- zési rendszerben az engedély kiadása csak akkor tagadható meg, illetőleg az engedély csak akkor vonható. vissza, ha a törvény azt kifejezetten lehetővé teszi. A sajtószabadság érvényesülése szempontjából nagyon fontos, hogy a jogszabály milyen széles körben vonja meg az esetleges tilalmakat. Nos, a mi törvényjavaslatunk rendelkezései csak akkor teszik lehetővé az engedély megtagadását, ha annak kiadása a törvény elvi és konkrét rendelkezéseibe ütközik, vagy ha az előállítás és a nyilvános közlés személyi és tárgyi feltételei hiányoznak, illetve ha a sajtótermék útján bűncselekmény, illetőleg szabálysértés valósul meg. Végezetül arról a kérdéskörről szólt a miniszter, amelynek a jelentősége éppen azáltal növekedett meg. hogy a javaslat szabályai a sajtó mozgásterét, cselekvési szabadságát lényegesen megnövelték, ez pedig a sajtószervek vezetőinek a felelőssége. Befejezésül Markója Imre kérte az Országgyűlést, hogy a sajtóról szóló törvényjavaslatot fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Befejezésül Markója Imire kérte az Országgyűlést, hogy a sajtóról szóló törvényjavaslatot — a kulturális bizottság beterjesztett módosító javaslataival együtt — fogadja el.' Á vitában szót kért diri Fodor László, Kállai Ferenc, dr. Südi Bertalan. Ezután Berecz János (Szabolcs-Szat- már megye, 6. vk.) az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. vatasamak jogszerű gyakorláBerecz János: Nemzeti egységre alapozva válhat valóra a szocializmus — Fontos törvény elfogadására készülünk: a sajtóról szóló törvény tervezete azt mutatja, hogy politikai rendszerünk demokratizálódásának, áillaméletünk fejlődésének újabb állomásához érkeztünk. A meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyokat, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit már több törvény szabályozza. Fontosságát tekintve — elfogadása után — a sajtótörvény is ezek sorába tartozik majd. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység állandó erősítése magas színvonalú munkát kíván a sajtótól. Kötelességünk, hogy ehhez a jog eszközeivel is megfelelő támogatást 4 nyújtsunk. Mondhatjuk, hogy e törvényt társadalmunk fejlődésének gazdag és sokféle tapasztalatai hívják életre, s így olyan közügyben alkotunk jogszabályt, amely a szocializmust építő magyar társadalom egészének értékeit őrzi és érdekeit szolgálja — mondotta elöljáróban — A sajtó munkásainak is köszönhető, hogy néoünk egv- re hitelesebben látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helvét, fejlődésének lehetőségeit és akadályait. A műveltség, a politikai és a gazdasági tájékozottság növekedése a tudatosságot erősíti, annak . felismerését, hogy az elkerülhetetlenül ellentmondásos fejlődés különböző szakaszaiban miként óvhatjuk meg vívmányainkat. hogyan gyarapíthat- juk eredményeinket. Helyesek, beváltak a sajtópolitika elvei, gazdagok a tapasztalataink, s megérett a helyzet arra, hogy törvényben is rögzítődjenek. Közismert, hogy nálunk a sajtó irányítását az önállóság, a felelősségvállalás és a köz szolgálatának elvei határozzák meg. A továbbiakban elmondotta: az elmúlt több mint negyedszázadban nem fejlődhetett volna a közéleti demokratizmus a politikai közvélemény tekintélyének növekedése nélkül és ez a folyamat korántsem ért véget. A közvélemény politikai erő és nem csupán azért, mert képet ad a politikai, kormányzati döntések fogadtatásáról, hanem mindenekelőtt azért, mert meghatározó szerepe van a döntések előkészítésében, a politikai, a társadalmi, a gazdasági folyamatok alakításában. A társadalom életében vezető szerepet betöltő pártunk az utóbbi évtizedekben az ország nyilvánossága elé tárja elképzeléseit gondjait, a megoldásra javasolt intézkedéseket. A közvélemény így minden lényeges döntés előtt tájékozódhat céljainkról, meggyőződhet azok realitásáról, véleményt mondhat, javaslatokat tehet, tehát részt vesz a döntésekben. Ennek is köszönhető, hogy a dolgozóik a nehezebé vált körülmények között is elfogadják a párt egész társadalmunkra kiterjedő iránymutatását. A sajtónak tehát kiemelkedően fontos szerepe van egyszerre a közvélemény tükrözésében és a formálásában. Berecz János ezután a törvényjavaslat első sorait idézte : „A Magyar Népköztársaság biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét.” Ezek a mondatók azt fejezik ki, hogy hazánkban gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság van. Ezek a szavak a magvar nemzet évszázados küzdelmeinek egyik fontos cél iát. a saitó- szafoadság biztosítását rögzítik. A sajtószabadság egyaránt tükrözi és szolgál in a társadalom fejlődését. Nem lehet gondja e szabadsági og megfogalmazásával. meeérte- tetésévei annak, aki tisztán látja népünk érdekeit. (Folytatás a 3. oldalon) f
