Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
Megkezdődött a tavaszi ülésszak mkért felkészülten vUfárió Szovjet társadalomtudósok Nógrád megyében (Folytatás a 2. oldalról.) A szocialista társadalom megteremtése, a tőkéstársa* dalomnak a szocialista társadalmi renddel való felváltása. annak minden' szakasza a munkásosztály forradalmi, marxista—leninista pártjának vezetésével megy végbe. E történelmi munkát elvégezni csak a nép meghatározóan nagyobb részének egyetértésével, cselekvő támogatásával lehet; tehát a szocialista nemzeti egységre alapozva válhat valóra a szocializmus. Ennek az elvnek nélkülözhetetlen pillére a véleménynyilvánítás szabadsága. a sajtószabadság. A sajtószabadság, amely nálunk nemcsak eszme, hanem társadalmi gyakorlat és elvekre, jogokra, az azokat élő- gvakorló ember felelősségére énül. Pártunk XIII. kongresszusa, amelynek irányelveiről előzetesen az egész ország véleményt alkotott és mondhatott, határozatba foglalta: „Fejlődésünknek fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki a szocialista társadalmi rendben, a dolgozók alkotóképességében rejlő lehetőségek, nagyobb követelményeket támasszunk az irányításban és a végrehajtásban egyaránt”. Hogyan is lehetne mindennek eleget tenni a sajtó szolgálata nélkül? De folytassuk az idézetet, mert mondanivalója csak így lesz telies: „Határozott, egyértelmű fellépésre van szükség a szocialista eszmékkel és céljainkkal összeegyezhetetlen megnyilvánulásokkal szemben”. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt: a sajtó fontos feladata, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, segítse a társadalmi jelenségek Közötti összefüggések megértését és mozgósítson a társadalmi cselekvésre. Ennek a kötelességének azonban csak akkor felelhet meg, ha az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek megadják a szükséges felvilágosítást a nyilvánosság tájékoztatásához. — A törvényjavaslat határozottan kimondja a tájékoztatásadás kötelezettségét és nem gondolom, hogy feleslegesen. A hiteles képhez szükséges információk híjén az utóbbi időben is több kifogásolható tartalmú sajtóközlés látott napvilágot. Arról pedig nincs, nem is lehet adat, hogy a tá jékoztatás elmulasztása miatt mennyi azoknak a cikkeknek vagy rádió- és tévéműsoroknak a száma, amelyek meg sem születtek, szegényítve ezáltal közéletünket. Mindenütt fel keli! ismerni, hogy a tájékoztatás politikai kérdés, a tájékoztatás elmulasztása pedig politikai hiba. Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény pontosan tájékozott legyen, és a tájékoztatás tekintélyén felesleges időhúzás miatt ne essen csorba. Biztosítanunk kell a tájékoztatás elsőbbségét, hogy az ezzel járó kétségtelen előnyöket még alkalomszerűen se használhassák ki a szocialista államunkkal szemben álló, ellenséges, idegen tájékoztatási szervek. Nincs olyan fontos kérdés, amelyről akár a belpolitikát, akár a nemzetközi politikát illetően hallgatni kellene, vagy amelyről indokolt lenne megkésve tájékoztatást adni. A tájékoztatás kétoldalú folyamat. Fontos, hogy az állami, társadalmi szervek önmaguk is kezdeményezzék a közvéleményt érintő dolgaik megvitatását a sajtóban. Föl kell ismerniök: nem csupán társadalmunk egészének érdeke a közös gondolkodás, hanem hasznára lehet minden egyes szervezetnek külön-kü- lön is. S, nem csupán akkor kell nyilatkozni, ha valami jót, valami „reklámértékűt” lehet mondani. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt. S ez javára válhat mindenkinek. Épp ezért tartom kiemelésre méltónak, hogy a sajtó- törvény előírja a közérdekű bejelentések és javaslatok közzétételének támogatását, valamint a tájékoztatást nyújtóknak és a sajtó dolgozóinak a jogi védelmét A sajtótörvény tervezetének parlamenti vitája ismét az ország érdeklődésének középpontjába állítja a hazai tömegtájékoztatást. A tervezet készítői számoltak is ezzel: a széles körű. igényes szakmai-társadalmi vita során számos fontos javaslat hangzott el, amely később beépült a törvénytervezetbe. Meggyőződésem, hogy a sajtótörvény érdemi módon segíti majd a tömegtájékoztatást. De ismét szükségesnek tartom annak hangsúlyozását, hogy a sajtótörvény nem csupán az újságírók törvénye lesz, hanem mindazoké, akiknek közvetlenül, vagv közvetve szerepük van a közvélemény tájékoztatásában, ezáltal a szocialista demokrácia fejlesztésében. — A párt, és vele együtt az egész társadalom szigorú követelményeket állít a sajtó elé. Annak nyomán ítéli meg a sajtó munkáját, hogy milyen eredménnyel szolgálja népünk szocialista céljainak megvalósítását, hogyan járul hozzá a tömegek alkotótevékenységének kibontakoztatásához. A sajtó tevékenységét a Min isztertan ács Tá jékoztatási Hivatalának elnöke elöljáróban hangsúlyozta: társadalmi életünk, szocialista demokráciánk fejlődésének szép eredményeként most olyan törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés, amelynek legfőbb szándéka, hogy megerősítse az alkotmányban biztosított sajtószabadságot. A sajtótörvény javaslata ugyanakkor kiegészíti az alkotmányos alapjogot az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogával, valamint a sajtó dolgozóinak azzal a jogával és kötelességével, hogy felelősen, megbízhatóan — a javaslat szavaival szólva: hitelesen, pontosain és gyorsan — tájékoztassanak a haza és a világ ügyeiről. A továbbiakban arról szóit, hogy történelmünk ritka szép pillanatait — 18 4?!-at és 1919-et — kivéve, a kétszáz- éves magyar nyeltvű sajtó szinte mindvégig a hatalom fojtásában fuldoklott. — A mai magyar tömegtájékoztatás tisztelettel vallja magát azok örökösének, akik a törvényekkel és a mögöttük álló erőkkel dacolva — nem ritkán személyes szabadságukat és életüket is kockáztatva — őrizték a szavak tisztaságát, vállalták a haladás szolgálatát. Vállaljuk és megőrizzük azok örökségét, akik az ellenforradalmi rendszerben a baloldal legális, féllegális vagy illegális sajtójában, a bécsi vagy a moszkvai emigráció sajtójában a szocialista eszmék és általában aiz igazi demokrácia, a haladás őrzői, hirdetői voltaik. Vannak nagy mártírjaink — Somogyi Béla, Bacsó Béla, általában elismerés illeti, mert jól tükrözi viszonyainkat és a tennivalókat, eredményesen segíti a párt politikájának megismertetését, elfogadtatását, mozgósít a munkára, a határozatok megismertetésével — hangsúlyozta Berecz János. Majd elmondotta: időnként azonban társadalmi érdekeinket, erkölcsi normáinkat sértő cikkek, műsorok is nyilvánosságot kapnak. Ez többnyire egyes szerzők politikai és szakmai tájékozatlansága, felületessége, vagy szubjektivizmusa miatt fordul elő. Némelyeket pedig elvakrt a szakmai gőg és a társadalom szolgálata helyett a dolgozó embert lebecsülő magatartást tanúsítanak. Az újságírói közösség belső követelménye is, hogy ne vállaljon közösséget az ilyen magatartással. Az elkötelezettség és az igényesség követelményét nincs szándékunkban mérsékelni. Elismerésre és támogatásra azonban csak a valóságat hitelesen bemutató, céljaBányász Rezső: Bálint György, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre —, akik nem élhették meg a felszabadulás napját. És voltak, akiknek megadatott, hogy a szabad Magyarországért folytatott harcuk után a felszabadult hazát, szocialista építőmunkáinkat is szolgálhatták tehetségükkel, tollúkkal. Soha nem feledkezünk meg Romját Irén és Szirmai István, Szakasits Árpád és Mihályi! Ernő és sóik más pályatársuk élete példájáról. Emberi, újságírói örökségük, elkötelezettségük és etikai tartásuk, felkészültségük és a szakma iránti alázatuk, valóságkutató kíváncsiságuk és felelősségtudatuk mércéül állítható mai tömegtájékoztatásunk egésze elé. Az államtitkár ezután hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szelleme és paragrafusai az alkotó emberséget, a humanizmust és a legszélesebb értelemben vett demokratizmust képviselik. Sajtónkat is a szocialista demokrácia fejlesztésének szolgálatára ösztönzik; joggal, hiszen csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, jól tájékozott ál- lampolgáraktól lehet elvárni, hogy cselekvő alakítói legyenek életünknek, fejlődésünknek, jövőnknek. — Sajtónk sokban segítette és még fokozottabban segítheti a nemzeti közmegegyezés formálását, építőmunkánk, gazdasági fejlődésünk meggyorsítását, a társadalom- és a művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Segíti a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egymás mellett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvilágítását. sajtó számíthat. — Feladatunk van bőven, hiszen népünk jelenét formáljuk és jövőjét alapozzuk. Gondokból sincs hiány, azokkal is számolnunk kell. A kiút, a további fejlődés csak a nemzet hozzáértésére és tettrekészségére alapozódhat. Bízunk benne, hogy a törvény ezt a közös ügyet szolgálja és erre biztatja, mozgósítja újságíróinkat. Éljenek vele. Meggyőződésem, hogy elfogadása esetén a sajtótörvény hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez, segíti a sajtót feladatainak ellátásában. A beterjesztett törvényjavaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk tájékoztatáspolitikájával. Mindezek alapján a törvényt elfogadom és elfogadását javaslom a tisztelt Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Berecz János. Ezután Bokor László budapesti képviselő, majd Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője szólalt fel. Nálunk már hosszú ideje senki sem igényid a sajtótól az eredmények megszépítését, a hibák elhallgatását, vagyis a „lakkozást”. A valós helyzet bemutatásához természetesen az is hozzátartozik, hogy a tömegtájékoztatás tükrözze a dolgozó, alkotó emberek fáradozását, erőfeszítéseit és ezek eredményeit is. A továbbiakban az államtitkár kiemelte, hogy a sajtótörvény gerincének is tekinthetők azok a törvényszakaszok, amelyek az újságírók jogaival és kötelességeivel foglalkoznak.Bányász Rezső rámutatott: a törvényjavaslat nemcsak hogy nem korlátozza a sajtó kívánatos mozgásterét, hanem — elveinknek és jelenlegi gyakorlatunknak megfelelően — kibővíti azt. De nem ad teret a parttalan liberalizmusnak, a nép- és társadalomellenes eszméknek, és nem engedi meg a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, törvényei, barátai és szövetségesei elleni uszítást. — Nyilvánvaló, hogy a tömegtájékoztatás csak akkor felel meg társadalmi hivatásának, ha rendelkezik a szükséges információkkal, értelmezésük, magyar ázart ik képességével. A kormány előtt nem ismeretlen, hogy a sajtótörvény előzetes szakmai vitája során például felvilágosítási kötelezettségről heves viták alakultak ki. Sokan voltak, akik úgy vélték, hogy ennek törvénybe foglalása kiszolgáltatottá teszi az állami szerveket, intézményeket és vállalatokat, ha — úgymond — a sajtó megkövetelheti az információkat. Az újságírók egy része viszont — korábbi rossz tapasztalataira emlékezve — hajlamos volt korlátozást látni az üzemiüzleti vagy magántitok elengedhetetlenül szükséges törvényi megfogalmazásában. A felvilágosítási kötelezettség — miként a sajtótörvény egyetlen más szakasza sem — nem lehet visszaélések forrása. A valódi titkokat a jövőben sem tárhatjuk a világ elé: mindenkor lesznek államunknak olyan tényei, történései, amelyeknek nyilvánosságra hozatala sértené politikai, diplomáciai, gazdasági, egyszóval nemzeti érdekeinket. Ugyanakkor a törvényjavaslat nagy figyelmet fordít arra, hogy az újságírók munkájuk során minél kevesebb akadályba, mesterségesen előidézett, mondvacsinált „titokba” ütközzenek. A kormány már hosszú ideje törekszik az államélettel, a belpolitikával, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó újságírók teljes körű tájékoztatására; világosan megismerteti a sajtó dolgozóival döntéseinek. hátteret, motagatoAss SZKP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Akadémia Tudományos Intézetének küldöttsége, amely a Társadalomtudományi Intézet vendégeként tartózkodik hazánkban, tegnap Nógrád megyébe látogatott. Szergej Vladimirovics Rogacsov professzort, a tudományos kutatóintézet igazgatóját, a közgazdaságtudományok doktorát, a küldöttség vezetőjét, továbbá a delegáció tagjait, V. V. Cakunov professzort. a politikai gazdaságtan tanszék helyettes vezetőjét. a közgazdaságtudományok doktorát, V. A. Scsegorcov tudományos főmunkatársat, a jogtudományok kandidátusát és O. B. Znamenszkaját, az intézet munkatársát Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára fogadta Salgótarjánban, a pártbizottság székházában. Gordos János tájékoztatta a vendégeket a megye politikai, gazdasági, 'deolóeiai életéről, továbbá az időszerű tenni Valiikról. Ezt konzultációs beszélgetés követte, amelyen részt vettek Bandur Károly, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője. Csongrádi/ Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Lonsták László, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének vezetője és Szilágyi Tibor, az MSZMP Salgótarjáni Városi BizottságáA külügyminisztereket csütörtökön fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke. A találkozón a külügyminiszterek kijelentették, hogy a bizottsági ülés újólag megerősítette a testvéri szocialista országok egységét, összeforrottságát, továbbá azt a szándékukat, hogy nemzetközi téren szorosabbra fűzzék együttműködésüket, és teljes mértékben támogatta a M ihseil Gorbacsov január 15-i nyilatkozatában elhangzott békekezdeményezéseket. A szívélyes és baráti légkörű találkozón Jaruzelski annak a meggyőződésének adott rugóit és társadalmi szándékait. Hasonló magatartásra buzdította es ösztönzi a kormány az államhatalom és az államigazgatás más szerveit, s a helyi népképviseleti szerveket is. A jövőben nemcsak a politika és a kormányzat, hanem az igazságszolgáltatás is felléphet azok ellen, akik a sajtó által gyakorolt társadalmi nyilvánosság és ellenőrzés kizárására vagy kijátszására törekednek. A sajtónyelv tisztaságát szándékaink. gondolataink, cselekedeteink tisztaságával is példázzukAz államtitkár a sajtó tudatformáló, mozgósító szerepének jelentőségét, tömeghatását tényekkel is érzékeltette. Mint mondotta, az elmúlt 30 esztendőben 3 millió magyar család vált tévénézővé, s mindegyik család tulajdonában több rádiókészülék is található. A televízió a két fő- és a körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. A Magyar Rádió 3 központi és 5 regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Sajtónk demokratizmusát tükrözi, hogy jelenleg 1720 időszaki lap jelenik meg, s ezek évente 1 milliárd 400 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. Csupán a központi & a vidéki napiRövid salgótarjáni városnéző séta után Rétságra indultak a vendégek, ahová elkísérte őket Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsá gá- nak tagja- a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. Ütjük a Rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetbe vezetett, ahol Pong- rácz József, a közös gazdaság elnöke adott tájékoztatót a mezőgazdasági nagyüzem munkájáról, majd üzem; nógatás következett. Az ezt követő konzultációs beszélgetésen a vendégek tájékoztatót adtak az SZKP XXVII. kongresszusáról. A beszélgetésen- a termelőszövetkezel, illetve a nagykőéig párt- és állami vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistái vettek részt. V- V. Cakunov professzor a tegnapi nap során előadást tartott Salgótarjánban. az oktatási igazgatóságon, amelynek témája az SZKP XXVII. kongresszusa volt. Ugyancsak az SZKP XXVU. kongresszusáról tartott előadást tegnap az intézményben egy másik vendég előadó. G. Sz. Jeszkov, a moszkvai párt- főiskola egyetemi tanára, a történelemtudományok doktora aki a TIT Nógrád Megyei Szervezetének vendé geként tartózkodott Salgótarjánban. hangot, hogy a testvéri szocialista országok egyeztetett leszerelési és békekezdeményezései megvalósulnak. ir Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön hazaérkezett Varsóból, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának tanácskozásán. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTB 34 hetilapé a heti 7 milliót. Vagyis: az átlagos magyar család legalább egy napilapé és 2 hetilapé olvas. A magyarországi egyházak 16 újságot jelentetnek meg. Befejezésül hangsúlyozta1 a Magyar Népköztársaság kormánya a nyílt szó, a véleményszabadság híve, amit a sajtótörvény javaslatának elkészítése és beterjesztése is bizonyít. A vitában feSszólaü még dr. Sztrapáfc Ferenc Bács- Kisfcun megyei, Csöndes Zoltán budapesti. űr. Velkey I .ászló Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei képviselő. Több képviselő a törvényjavaslathoz nem jelentkezett hozzászólásra, ezért ismét Mankója Imre foglalta össze a vitát. H atározafhovatí) 1 következett: az Országgyűlés a sajtóról szóló törvényjavaslatot részleteiben is egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően sor került Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolójára, amelyet az ehhez kapcsolódó felszólalásokkal holnapi számunkban közöljükAz Országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI) Szavaznak a képviselők, közöttük Brutyo János és Devcsies Miklós NÓGRÁD - 1986. mótcius 2L, péntek U nyílt szó, a véleményszabadság híve a sajté Bányász Rezső álilamtitkáir, lapok példányszáma meghaladja a napú 3 milliót és a nak titkáraBefejezte munkáját a Yorsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága Csütörtökön befejezte tanácskozását a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A hét tagállam külügyminisztere az európai helyzetet elemezte a világpolitikai helyzet alakulásának fényében. Az ülésről közleményt adtak ki. 3
