Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
■BBH l E ü ¥ ca ilagyar Szocialista iüuakaspört Kfözponti Bizottságának 1986. március 18-i üléséröB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. március 18-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottság első (átkánál, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. | A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjairól, Oláh István és Cserháti István elvtársról. Tisztelettel adózott a gyilkos merénylet áldozatául esett kiemelkedő svéd szociálde- mokra államférfi, Olof Palme emlékének. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a párt kádermunkájával összefüggő javaslatokat. I. A Központi Bizottság áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységet. 1. A Központi Bizottság meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tájékoztatóját, és jóváhagyta a küldöttség tevékenységét. Kádár János elvtárs kongresszusi felszólalása hűen kifejezte a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép internacionalista szolidaritását. Az SZKP XXVII. kongresszusa világpolitikai jelentőségű esemény volt, amelyet méltán kísért hazánkban és világszerte megkülönböztetett figyelem. A Központi Bizottság a Szovjetunió tova»« fejlődése és a szocializmus nemzetközi vonzereje szempontjából nagy jelentőségűnek tartja az SZKP belpolitikai stratégiai irányvonalát, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzi ki célul. A termelés, a gazdaság intenzív fejlesztésének, a tudományos és műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaságirányítási rendszer reformjának, a népjólét emelésének, a szocialista demokrácia, a nép szocialista önigazgatása tobontakoztatásáraak programja meggyőzően bizonyítja, hogy milyen hatalmasak a szocialista társadalmi rendszer erőforrásai. A kongresszus rámutatott, hogy a fejlődés meggyorsítása érdekében határozottan le kell küzdeni a gazdaságban mutatkozó kedvezőtlen tendenciákat, a változásokkal szembeni előítéleteket, teret kell nyitni a tömegek kezdeményező- és alkotókészségének. Pártunk, népünk üdvözli és támogatja a Szovjetunió törekvését a világhelyzet megjavítására, készségét a nemzetközi .együttműködésre, a tárgyalásokra, konkrét kezdeményezéseit az emberiség békés, biztonságos jövőjének megteremtéséért. A kongresszus az egyetlen ésszerű alternatívát, a békés egymás mellett élés egyetemes elvének érvényesítését állítja szembe az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófával. Az Amerikai Egyesült Államok megegyezési készsége esetén a tárgyalások és a megállapodások új lehetőségei nyílhatnak meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindez előmozdíthatja a leszerelés ügyét, elvezethet a nemzetközi biztonság szilárd és igazságos rendszerének létrehozásához. A Központi Bizottság egyetért a szovjet kommunisták álláspontjával, hogy napjainkban a béke és a társadalmi haladás sorsa minden eddiginél szorosabban összefügg a szocialista világrendszer gazdasági és társadalmi fejlődésével, a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt befolyásának erősödésével. Ez megköveteli a szocialista országok együttműködésének tökéletesítését, érdekeik hatékonyabb összehangolását, a szocialista építés tapasztalatainak kölcsönös tanulmányozását, és hasznosítását. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus állásfoglalásai előmozdítják a szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdések eredményes megoldását. A Szovjetunió fejlődésének felgyorsítása kedvezően hat a társadalmi haladásra az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége iránti nagyfokú felelősséget tükrözi az, hogy a szovjet kommunisták kongresszusa a testvérpártokat összekötő elemekre, az internacionalista összefogásra helyezte a hangsúlyt, s leszögezte: az egység nem azonos az egyformasággal, a mozgalomnak természetes velejárója a sokszínűség és az alkotó vita, melyben egyetlen párt sem sajátíthatja ki az igazságot. A kongresszus állásfoglalásai ismételten igazolják, hogy a Szovjetunió szilárd támasza a békéért, a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, a népek szabad fejlődéséért küzdő minden erőnek. A Központi Bizottság jelentős dokumen- . tumnak tartja a Szovjetunió Kommunista Pártja új szövegezésű programját, amely a marxizmus—lemnizmus elméletet alkotó módon alkalmazva vizsgálja a társadalmi és gazdasági fejlődés új jelenségeit, és válaszolja meg a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között teljes a nézetazonosság a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok megítélésében. A kongresszus állásfoglalásai újabb lendületet adnak az élet minden területére kiterjedő magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésének, barátságunk további erősítésének. Pártunk üdvözli a szovjet kommunisták efhatároeásaiit és törekvéseit. Egész népünk azt kívánjál, bogy a Szovjetemén népei eredményesen oldják meg a XXVII. korrgresz- szuson kitűzött nagyszabású feladatokat, érjenek el további nagy si kereket a fejlett szocialista társadalom építésében. 2. A Magyar Népköztársaság, a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt időszakban is a szocialista országokkal folytatott együttműködés elmélyítésére törekedett. A Központi Bizottság nagyra értékelte a RGOTHtRgMtamnfc tartomány» és «afrgria A Központi Bizottság áttekintette a párt kádenmunkájáít, és meghatározta az időszerű káderpolitikái feladatokat. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba állítása, javult politikai és szakmai fel- készültségük. A vezetők nagy többsége a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, eredményesen és felelősséggel látja el feladatát, képes a magasabb követelmények szerint dolgozni. Kedvezően hatott a káder- munkára, erősítette annak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a választott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében, szélesedett a pályázati rendszer, a meghatározott időre száló kinevezés gyakorlata. A dolgozó kollektíváik, a tömegszervezetek és -mozgalmak nagyobb beleszólási lehetőséget kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, kiválasztásába, munkájának,' magatartásának megítélésébe. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitika! elvek nem valósulnak meg következetesen, a gyakorlat késedelmesen igazodik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet változásaihoz. A káderpolitikai elvek érvényesítését leggyakrabban a szubjektivizmus, a személyi összefonódás nehezíti. A fiataloknak a vezetésbe való bevonása lassúbb az indokoltnál. Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lépnek fel a vezetők egy részénél tapasztalható szerénytelenséggel, túlzott önbizalommal, kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szemben. 2. Előrehaladásunknak döntő feltétele, hogy kibontakoztassuk az emberek alkotóképességét, kezdeményezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebiben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikái elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kádermunlka gyakorlata igazodjon a társadalmi, gazdasaga fejlődés, a ludomahaladásának a múlt év decemberében elfogadott 2000-ig szóló komplex programját. Meggyőződése, hogy a program következetes végrehajtása meggyorsítja országaink, köztük hazánk tudományos-műszaki haladását, elősegíti a gazdaság intenzív fejlesztését Hazánk és Jugoszlávia sokoldalúan fejlődő, jószomszédi kapcsolatainak bővítését szolgálta Lázár György elvtársinak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása és megbeszélése Milka Planinccal, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökével. 3. A hagyományosan jó és példásan fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs és Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök munkatalálkozója. Megbeszéléseik újabb lendületet adtak az országaink között rendezett, az élet számos területére kiterjedő kapcsolatok fejlődésének. A békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándék jegyében került sor George Shultznak, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének magyarországi látogatására. A tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatfejlesztés további lehetőségeinek feltárásához. 4. A Központi Bizottság hasznosnak ítélte azokat a véleménycseréket, amelyeket az elmúlt időszakban pártunk képviselői — az internacionalista szolidaritás szellemében — a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártok vezetőivel folytattak. Jól szolgálta a testvérpártokkal fenntartott kapcsolataink szorosabbra fűzéséit, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek részvétele több testvérpárt kongresz- szusán. A nemzetközi bélke. biztonság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket pártunk képviselői a szóra- »fosta. szociaWemoknaita pártok vezetőivel ■finijyfagwfatigak-^ ^ ___ _________ n yos-műszaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követelményéhez. a) A vezetőik ki választásában és megítélésében fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság a szakmai hozzáértés, a vezetőd rátermettség Figyelembe keli venni a jelöltek életútját, tapasztalatait, korábbi munkahelyein nyújtott teljesítményét, az új beosztással járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felkészültségű kollektívába kerülnek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkalmazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik hatásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni a szocializmus Iránti elkötelezettséget, törvényeink és erkölcsi normáink megtartását, a határozott és nyílt kiállást a párt politikája és a saját munkaterületére vonatkozó határozatok mellett. A vezetői megbízatással összeférhetetlen a dolgozók lebecsülése, a kritika elfojtása, a hatalommal, a beosztással való visszaélés. A párt testületéi a személyi ügyekben elsősorban a politikai és az erkölcsi alkalmasságot, valamint a vezetői rátermettséget mérlegeljék A szakmai hozzáértés elbírálását az arra illetékes szervektől igényeljék. Fejlődésünk mai szakasza megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzáértésére és vezetői képességeire. A szakmai tudásnak minden korábbinál nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társadalmi tisztségekre olyan személyeket kell javasolni, akik munkájukkal és magatartásukkal kivívták a dolgozók bizalmát, az embereket meg tudják nyerni országépítő céljainknak. Bevált szövetségi politikánknak megfelelően pártfunkció kivételével minden más tisztséget párton kívüli is betölthet. Minden esetben azt a jelöltet kell támogatni, aki az adott munkakörre alkalmasabb, függetlenül attól, hogy tagja-e a pártnak, vagy sem. b) Következetesebben keli érvényesíteni vezetés stabilitásának és a káderek ésszerű, folyamatos cserélődésének elvét. A megérett cseréket halogatás nélkül, idejében kell lebonyolítani. Minden vezető addig maradjon beosztásban, amíg feladatát megfelelően ellátja, és élvezi választóinak, illetve az irányításával dolgozó kollektívának a bizalmát. Társadalmi szükséglet, hogy a vezetés az élet minden területén új erőkkel frissüljön fel A különböző korosztályok képviselői együtt legyenek jelen a vezetésben, ötvöződjön az idősebbek élettapasztalata a fiatalok új iránti fogékonyságával, lendületével. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok feladatot kapjanak, érezzék, hogy bíznak bennük El keli erri. hogy a jelenleginél több tehetséges fiatal és nő töltsön be vezető tisztséget. Meg kell becsülni azokat az idŐ6 kádereket* ak'k mögött áldozatos munkában eltöltött évek á’lnak, sokat fáradoztak népünkért, a szocializmusért, és hasznosítanunk kell ta-; pasztalataikat. e) A vezető tevékenység hatékonyságának fokozása a sokrétű tapasztalatok megszerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében tervszerűbbé kell tenni a kádercserét a pár*-, az állami, a gazdasági és a tömeg- szerveti munka területei között. A Központi Bizottság helyesnek tartja annak a gyakorlatnak a bevezetését, hogy a politikai és közéleti vezetők meghatározott köre korlátozott ideig tölthesse be ugyanazt a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bizottság döntése alapján lehet. d) Nagy figyelmet kell fordítani a káder- utanpólásra. Ennek fő forrása a gyakorlati életben megfelelő tapasztalatokat szerzett, egyetemet főiskolát végzettek széles köre. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkalmas munkások és szövetkezeti parasztok képességüknek és rátermettségüknek megfelelő vezetői munkakörbe kerüljön -k. Szorgalmazni kell a jó adottságú fia al szakmunkások továbbtanulását, vezetővé növelését. e) Módosítani ken a vezetők minősítésé^ nek rendjét. Munkájukat, magatartásukat folyamatosan kell értékelni, s tevékenységük összegező megítélését a választási ciklusokhoz, illetve a meghatározott időre szóló kinevezés lejártához kell kötni. A megítélés alapja a vezető irányításával működő vállalat, szövetkezet, intézmény teljesítménye, a végzett munka; és a személyes magatartás legyen. Kapjon elismerést a jó munka és idejében tör-* tényén meg a hibák feltárása, kijavítása, j- • f) A növekvő paWtfffeaá. társadalmi feU adatokhoz keíl igazítani a pánt- és társadalmi szervek káderképző intézményeiben folyó nevelő-, oktatómunkát, a politikai, szakmai és vezetési ismeretek folyamatos megújítását. Minden vezető olyan ismeretekből részesüljön képzésben, illetve továbbképzésben, amelyek munkakörének színvonalas ellátásához szükségesek. g) Erősíteni kell a kádermunka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és, eldöntésében növekedjen a választott testületek szerepe. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pályázat, illetve választás útján kell betölteni. Bizosítarui kell, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek funkcióba. A pályázati rendszer tegye lehetővé, hogy a megfelelő felkészültségű és tapasztalt fizikai munkások é alsóbb szintű vezetők is eséllyel pá- lyázhassanak. Szélesedjen a meghatározott időre szóló kinevezések és megbízatások gyakorlata. A Központi Bizottság helyesli a tömeg- szervezeti és a szövetkezeti vezetők, tisztségviselők megválasztásának a gyakorlatát. Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkalmazzák bátrabban többes jelölést. Ahol ez ésszerű, választott testületeikbe az alsóbb szervek közveleniil is delegáljanak tagokat. H) A Központi Bizottság a saját sorsiból Káderpolitikái Bizottságot hoz létre. Feladata: a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülésének, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein folyó kádermunkának az áttekintése, elemzése; a tapasztalatok összegezése; elvi állásfoglalások és javaslatok kidolgozása vezető pártszervek számára. •fr A párt szervei és szervezetei szerezzenek érvényt a jelen határozatban foglaltaknak. Őrködjenek a káderpolitikai elvek megtartásán, határozottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőket A Központi Bizottság felkérte a kormányt, a társadalmi szerveket, hogy a határozattal összhangban dolgozzák ki saját feladataikat (MTI) .
