Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

Sip then nem l<cnn yú, és mégis.... C2 Ha az ember olyan tájékon fordul meg, ahol még nem­igen járt, az első piílanaíakban próbálja felfedezni a hely jellegzetességeit, rögzíteni a kezdeti benyomásokat. Mi is ezt tettük Négrádsipeken, amikor szombat délelőtt megáll­tunk a falu központjában. Hét végi csend, saras utak, a domb két oldalán múltat idéző tornácos uradalmi kasté­lyok, egyiken már a ma felirata virít: BÜFÉ. Barátság brigád A klubkönyytárat zárva találjuk, a falu KlSZ-szer- v.ezetének titkárát. Doman Margitot, pedig ebédelés köz­ben zavarjuk meg otthoná­ban. Elnézést kér, nagyon siet a Győri Balett budapes­ti előadására van jegye. S, még oda is kell érnie idő­ben ... ; — Azonnal szólok néhány embernek, akik tagjai a sza­badidős társaságunknak, ők majd megpróbálnak válaszol­ni a kérdéseikre — mondja. Hogy is történt... A klubköryvtár felé ha­ladva Margit elmeséli, ho­gyan is jött leire a társaság. — Egy vJetién találkozás­nak köszönhetően. A salgó­tarjáni közgazdasági techni­kumba jártam. Személyesen ismertem a megyei KISZ- bizottság néhány munkatár­sát. Egyszer összetalálkoztam Antal Ga corral —, akkor már a faia KISZ-életében serénykedtem —, aki cso­dálkozva megkérdez is: — Ti nem vagytok a- kísérlet­ben? — Kogy miben? Akkor tuutam meg, hoey a megyei KiSZ-bizottság kí­sérleti jelleggel hat olyan társközségben kezdeményez­te a szabadidős társaságok megalakítását, amelynek fi­ataljai tettek mar valamit a a falujukért. Felkészítő tá­bort is szerveztek ez ügyben, amelyen mi, késői csatlako­zók, nem vettünk részt. De azért jól értettük, mi is a kísérlet lényege ás szívesen kapcsolódtunk hear«. — Megtehettük bátran Vf. szén a KISZ-szervezetGuk már régebben is hallatot; magáról, amit a KISZ KB dicsérő tess-ustt — ezeket s gMtáotefe&s»; raár a ktabkőnyvsárban «!>-.' ;»»<!* KISZ-vezetőségi tagtói hall­juk. Pedig a tények ismereté­ben Sipeken nem lehet olyan könnyű.. Az alig ezer lel­ket számláló faluban, mint­egy másfél száz fi. tál telkük. Tudatosan írtuk azt, hogy Meleg a kis szoba. Reiner Sándor zagyvarónai lakása ma is otthonos. Igaz, szívbe­tegsége és az ezzel járó szö­vődmények, kissé nehézzé te­szik a beszélgetést. De azért maga mondja, hogy április 25-én tölti be életének 83. életévét, s ha minden sike­rül, már csak néhány hónap kell ahhoz, hogy párttagságá­nak 50. évfordulóját is ünne­pelhesse. Sokat beszél élet- útjáról, annak kiemelkedő ál­lomásairól. Az 1919-es vörös- katona, az illegalitásba vonult kommunista, a munkás hata­lomért fegyvert fogó mun­kásőr, bár nehezen, de em­lékezik. Maga fogalmazott így: bár betegsége ellenére kijár az udvarra, könnyen telnek napi­jai, a rádióhallgatás tölti el a«. időt. Azt is tudja, hogy ■nácekts 23,. a Magyar Tá­lak ik. Nem pedig azt, hogy él. Mert a fiatalok napjaik nagy részét a munkahelyen töltik; Budpesten, Balassa­gyarmaton, Szécsányben. Leg­többjük csak hét végére jön haza. De így van ez a fel­nőtteknél is, mivel helyben alig található munkalehető­ség. Mégis, hogyan sikerül ösz- szefogni, közös cselekvésre, tenni akarásra, szórakozásra mozdítani az embereket! Mert a szabadidős társaság lénye­ge éppen abban rejlik, hogy bevonja, mozgósítsa a leg­különbözőbb korosztályokat, hogy azoknak változatos programokat nyújtson. Keresztúri Vince, a társa­ság titkára: — A jól működő KISZ- szezrvezetre építhettünk. El­képzeléseink találkoztak a népfronttitkár, a helyi elöl­járóság, a sportvezetőség, a Röpülj Páva Kör irányítójá­nak elképzeléseivel. Apró faluban nem lehet —, nem érdemes —, küron-külön, egy­mástól függetlenül sikereket hajszolni. Közösen könnyebb, eredményesebb. Hogyan láttak munkához? Dokumentumok kerülnek elő, amelyek tartalmazzák műt az együttműködési megállapo­dást, amelyet a nógrádsipeki társaság —, akkor még mű­velődési kör — kólóin a Varsányi Községi Közős Ta­náccsal a helyi klubkönytár fenntartásáról, működtetésé­ről. Ennek lényege, hogy a fiatalok felvállalták a klub- könyvár működetését, fel­használva ahhoz a tanácsi fenntartási költséget. A töb­bi pénzt saját erőből terem­tik elő. Honnan a bevétel? — Igyekszünk olynn mű­sorokat szervezni, akár me­gyénk kívüli csoportok rész­vételével is, amelyek sok embert vonzanak, vagyis megtérülnek a költségei. Bi­zony van úgy, hogy a nagy­dalrni napjai. Nehezen ballag a szekrény­hez, s veszi elő kitünteté­seit. Mindegyikről emlékek jutnak az eszébe. Életének egy-egy állomását jelentik ezek a kitüntetések. A visszaemlékezéseket a Tanácsköztársasági Emlék­éremmel kezdjük. Ugyan Bu­dapesten született, de édes­apja egy Nógrád megyei köz­ségi kovácsember volt, aki tíz gyermeket nevelt fel. Reiner Sándor éppen a Ta­nácsköztársaság idején, 1919- ben még Losoncon volt ke­reskedelmi tanuló, de április­ban már a Vörös Hadseregbe jelentkezett. Itt becsülettel helytállt. Ahogyan nézi a kitüntetést, úgy peregnek előtte az ese­mények. A Tanácsköztársa­ság leverése után Mátramind- szentre került, ahol maga is kitanulta apja mesterségét, a kovácsszakmát. Megnősült. Mitöbb, Zagyvarónán községi kovács lett. És jöttek a nehéz illegali­tás napjai. Kovács József., Kovács János — nevüket a történelem már régen fel­jegyezte — velük hosszú ide­ig tartotta a kapcsolatot. S mint minden kommunistá­nak, Reróer Sándornak is ki­terem szűknek bizonyul. Ezért előfordul, hogy néha a na­gyobb műsorokhoz a szécsé- nyi művelődési ház nagyter­mét is kölcsönkérjük. Tevé­kenységünk magja, lényege azonban nem ez, hanem a kiscsoportok működtetése. Volt német nyelvtanfolyam, sok tagja van a színjátszó, a História körnek, a Röpülj pávások számtalan oklevél­lel, elismeréssel büszkélked­hetnek. — A farsangi, szilveszteri báloknak nálunk hagyomá­nyai vannak, a természetba­rátok a hóvirágtúrákon, a Doboskút-napon élhetnek szenvedélyüknek. A gyere­keknek rajzfilmeket, video- műsorokat vetítünk. Az idő­seket öregek napjára, nóta- estre, ismeretterjesztő elő­adásokra invitáljuk. Ízelítőül —, úgy gondoljuk —, ennyi bőven elég. Már­mint, ami a szórakozást, ki- kapcsolódást illeti. Mert a sipeki társulat programjából nem marad ki a községszé­pítő, településfejlesztő munka sem. Társadalmi munkában Beszélgetőpartnereim a fa­luban sétálgatva magyaráz­zák, hogy ami újat, szépet magam körül látok, az mind társadalmi munkában készült. A sportpályáik, a ravatalozó, a járdák, a buszforduló, a parkok... Tudjuk, az útjaink sárosak — mondja Keresztúri Vince. — Ha anyagot, követ adná­nak, a többit már mi ma­gunk is megcsinálnánk. Nem lenne hiány a munkáskéz­ből ... A többiek . Látogatnak, de azt is hozzáteszik:! sViMCéHiek könnyű ő nem tartozik a „batyuzók” közé. Helyben van a műhelye, rádió- és tv­szerelő kisiparos, az elöljá­róság tagja. Ö a hét minden napját a faluban élheti meg. Van ebben a kijelentésben némi sóvárgás, hogy még mit tudna tenni a sipeki ember, ha nem kellene „házon kí­vül” munka után futni. Az eddigi eredmények így is csúcsteljesítménynek számí­tanak az apró településen. Kiss Mária jutott a baglyasaljai csend­őrök szigora. Letartóztatták, s ahogyan ő fogalmaz, „jól összevertek”. Maga mondja, hogy az akkori Szemák Jenő büntető tanácsa Salgótarján­ban még 1937. március 22-én börtönre ítélte, bár bizonyí­tékok hiányában —. ami ép­pen a feleségénél volt el­rejtve —, börtönre ítélték. Egy újabb állomás. Ez pe­dig a második világháború. Miskolcról került az orosz frontra. Aztán leszerelt, de Salgótarjánból sok dolgozó társával együtt hajtották el a tábori csendőrök Losoncra. Megszökött, és a szovjet csa­patokat már itthon, Zagyva­rónán köszöntötte. Nézzük a még most is na­gyon csillogó emlékérmet. Ne­hezen fogalmaz, de azért elő­szedi a többit is. Amire na­gyon büszke: a Szocialista Hazáért Érdemrend már azt bizonyítja, hogy Reiner Sán­dor 1945 januárjától, mint párttitkár már saját ottho­nában itt, Zagyvarónán te­vékenykedett. Pártmunkássá­gát .az akkori Feszigyárban folytatta. Ugyancsak arányló­én csillog mind a két Munka Érdemrend arany fokozata. Sok-sok állomása van Rei­ner Sándor életének. Ahogyan a kitüntetéseit nézzük, bizo­A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének elmúlt évi ki­emelkedő teljesítménye a szo­cialista brigádok áld ozat vál­laló munkájának' eredménye. Ezt állapították meg a mun- kaversenyben részt vállaló TERMINÁL Közlekedési Szolgáltató Betéti Társulás néven gazdasági társulás lé­tesült a Hungarocaimion Nem­zetközi Autóközlekedési Vái­nyítja, hogy az ellenforrada­lom időszakában is a; munkás­hatalom megvédésének az élenjárói között volt. Becsü­lettel helytállt. Nem tagadta meg a pártot. Megszervezte a pártszervezetet, ahol hosz- szú-hosszú ideiig aiapszerve­zeti párttitkárkónit működött. És csillog az az érdemérem, amelyet a Szocialista Mun­káért kapott. Számára is nehezek vol­tak az 1956-os évek napjai. Nem várt a párt hívó sza­vára, önként fogott fegyvert a dolgozó nép vívmányainak megvédéséért. Belépett a munkásőrségbe, alapítótag, ma is munkásőr. Szinte pél­daképe a fiataloknak. Hiszen egyetlen foglalkozásról és szolgálatból sem hiányzott. Ennek bizonyítására elég, ha talán azt említjük, amikor előveszi a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést, melyet háromszor vehetett át a testület tagjai előtt. Szinte megsimogatja a Szolgálati Érdemérem külön­böző fokozatait. Már maga a krónikás te­szi hozzá, hogy a munkás- mozgalomban szerzett tapasz­talatait a munkásőrök, az if­júság nevelésében mindig eredményesen Kamatoztatta. S, amikor a Kiváló munkásőr kitüntető címet jelképező ki­koíltlektívákról a különböző fórumokon is. Az értékelések során elsősorban a termelés­ben nyújtott színvonal volt a meghatározó. Tavalyi telje­sítménye alapján elnyerte az társulás első vállalkozásiként nemzetközi kamionparkolói épít az M5-ös autópálya bu­tüntető címet vette elő, maga fogalmazott így: — A ma fiataljai között nagyon nagyon sok utód van. Én níszek és bízok a ma fia­taljaiban, a holnap felnőtt­jeiben. Kis lakószobájának egyik vitrinjében ott áll Lenin szob­ra és a Lenin-plakett. Bár nehezen beszél, de így fogal­maz: több mint nyolc évti­zede már, mindig ő volt a példaképem. ☆ Reiner Sándor munkásőrt. a munkásőrség országos pa­rancsnoka Borbély Sándor vezérőrnagy levélben köszön­tötte, amelyet ma ünnepélyes keretek között Péter Balázs, a Munkásőrség Nógrád me­gyei parancsnoka, Kassainé Karácsony Éva, a salgótarjá­ni városi pártbizottság titká­ra és Godó János, a Kun Béla nevét viselő, Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett salgótarjáni városi mumkásőr- egység-paranesnok nyújt át ün­nepélyes keretek között. Az országos parancsnok a többi között így köszönti a vete­ránt: „A Tanácsköztársaság 67. évfordulóján elvtársi kéz­szorítással köszöntőm. Jelké­pesen vigyázzöa állok tettei előtt. Munkatársaim és a magam neveben is szívből kí­vánom, hogy sokáig együtt ünnepelhessünk még. Ehhez személyes boldogságot, hosszú ideig tartó, egészséges életet kívánok”. Kazáron met a Hámán Kató Szocialis­ta Brigád, a „Vállalat Kiváló Brigádja” címet pedig a Ba­rátság kollektívának ítélték oda. Képeinken a Koós Pálné vezette Barátság brigádot mutatjuk be. Vetőmag­export Hat országba — CsehszfoJ vákiáöa, Franciaországba , Len- j gyeloasnáigba, az NDK-,ja és az NSZK-ba, továbbá a Szov­jetunióba — szállítanak ezek­ben a napokban kukorica-ve­tőmagot a Hódmezővásárhelyi Tangazdaság hiibridüzeméből. A legnagyobb tételeket az NDK-ba irányítják. Ez össze­függ azzal is, hogy immár másfél évtizede kölcsönösem hasznos kooperáció alakult ki a magyar és az NDK-beli ku- koricanemesítőík — a szegedi Gabonatermesztési Kutató In­tézet, valamint a bernburgd növénynemesítő intézet, kö­zött. A vetőmag magyarór- ; szági megtermeltetése viszont l azért előnyös sok más ország ; számára, miivel nálunk, fő- í ként Csongrádiban, különösen j kedvezőek ehhez a talaj- és éghajlati viszonyok. Külföl­dön elismert a vetőmagter­melés haizai technológiája is.' Külkereskedelmi szakszótár A Magyar Kereskedelmi Kamara Külgazdasági tezau­rusz (szakszótár) címmel új kiadványt jelentetett meg, amely a külkereskedelem által használt általános és speciá­lis fogalmak, valamint a kap­csolódó pénzügyi, banki, fu­varozási, biztosítási, szállít­mányozási, marketing, vám stb. kifejezések magyarázatát tartalmazza. A 900 oldalas, lexikonjellegű ismertető egv- séges szakszótárként segítsé­get nyújt a külgazdaság bo­nyolult összefüggés-rendsze­rében történő eligazodáshoz. A könyvben előforduló fogal­mak kapcsolatrendszerét gra­fikusan is ábrázolják, s az ábrákat magyarázatok egészí­tik ki. Somogyvári László | NÓGRÁD ~ 19£ö, március 20., csütörtök 3 latot, a Fővárosi Garázsipari dapesti bevezető szakasza mel­Váltatat és az Állami Fejlesz- lett. mSa koszövsíik az ícS-üs ueterant VörösStaloiiából muiÉási: Reiner Sándor emlékeiből nácsköztársaság kikiáltásának a napja, életének első íorra­„Agazat Kiváló Brigádja” ci­A minőségellenőrzésben dolgozó brigádtagok munkájának eredménye, hogy hibás ter­mék nem hagyja el a kazári üzemet. Bencsik Miklósné és Géczi Sándoroé az exportruhák szigorú meósai Koós Pákáé brigád vezető családias szeretettel fogja össze a kollektívát — Kulcsár József Társulás kamionparkoló létesítésére tésd Bank részvételével,.

Next

/
Thumbnails
Contents