Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

Ifjabb bizottság helyett A társadalmi munka megújulására van szükség r A Hazafias Népfront VIII. kongresszusát megelőző me­gyei népfrontértekezleten is elhangzott a vita összefoglalá­sakor az ilyenkor megszokott megjegyzés: „A javaslatok, észrevételek megvalósítására visszatérünk __” S hogy a b iztosítás és ígéret mennyire nem formális, azt igazolta egy minapi megbeszélés is Salgótarjánban. A résztvevők között ott voltak a Hazafias Népfront Nógrád megyei és Salgótar­ján városi bizottságának vezetői, a HNF Országos Taná­rát lnzsel Ottó, a gazdaság- és településpolitikai osztály vezetője, a Nógrád Megyei Tanácsot dr. Körmendy József, a végrehajtó bizottság titkára képviselte. Divattáncverseny Veszprémben A vélemények széles körű egyeztetésére Bállá Ferenc­nek, megyei népfrontérte­kezleten elhangzott javas­lata adott apropót. A társa­dalmi munkát szervező sal­gótarjáni munkabizottság ve­zetője, a városi népfrontbi­zottság alelnöke, a társadal­mi munkások fokozottabb elismerésének szorgalmazása mellett azt indítványozta: hozzanak létre a társadalmi munkát koordináló országos bizzottságot a HNF Országos Tanácsa mellett. A javaslat némi vitát már a megyei népfrontértekezleten is kel­tett, erre tettek pontot a minapi megbeszélésen. — A népfront országos ta­nácsa mellett számos társa­dalmi bizottság működik. Egy újabb létrehozása, a Társa­dalmi Munkások Országos Tanácsának megalakítása nem látszik reális célkitűzés­nek — vélekedett lnzsel Ottó. A HNF OT osztályvezetője ugyanakkor hozzátette: ér­demesnek tartanák megala­kítani a megyei operatív bi­zottságot, lehetőleg a gazda­ság- és településpolitikai munkabizottság egyik albi­zottságaként. A javaslat má­sik részét illetőn, így fogal­mazott lnzsel Ottó: — Nem javasoljuk a tár­sadalmi munka kapcsán az országos szintű jutalmazási, elismerési lehetőségek szá­mának növelését, ugyan­akkor egyetértünk a helyi elismerések fokozásával s főként a népszerűsítést szol­gáló nagyobb nyilvánosság­gal. A vitát nem nélkülözte az idézett beszélgetés sem. Bal­ia Ferenc például megjegyez­te: — Változatlanul fontosnak tartom egy társadalmi mun­kával foglalkozó testület, illetve legalább egy tapasz- talatcseré-jeLlegű fórum lét­rehozását. Mindezt kiegészítette az­zal, hogy meg kellene vizs­gálni: a társadalmi munka elszámolásában hogyan le­hetne alkalmazni egy terv­ciklusban egységes szak-, il­letve segédmunkái óradíja­kat. (Zárójelben jegyezzük meg, az utóbbi javaslatban van ráció. Kiváltképpen akkor, ha emlékezetünkbe idéz­zük, hogy időnként elhang­zik a megjegyzés: a társa­dalmi munka „könyvelése” ceruzák harca. Az elvégzett, a település fejlesztését szol­gáló munka ugyanis több­szörös haszonnal járhat, a versengésben az élre kerü­lők, jelentős összegeket nyer­hetnek.) — A társadalmi munka megújulására van szükség, összhangban a helyi taná­csok önállóságának növeke­désével — vélekedett a meg­beszélésen dr. Körmendy Jó­zsef, a Nógrád Megvei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak titkára. A megállapításhoz azon­ban hozzátette: mindez nem újabb, felsőbb szintű bi­zottság létrehozásával ér­hető el. — Inkább azt tartom fon­tosnak, hogy évente a társa­dalmi munka szervezésében érintett állami és társadalmi szervek felelős vezetői dönt­senek a felhívásokról, a me­gyei akciók indításáról. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága titkárának vé­leménye szerint javítani szükséges a társadalmi mun­ka tervszerűséaét is. Kö­zéptávú koncepciót kell ki­alakítani. amelv meghatároz­za a főbb célkitűzéseket és keretet ad a konkrét cselek­vésnek. Ezzel együtt fontos, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa is több év­re szólóan, újítsa meg a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talával az együttműködés irányelveit. A félreértések elkerülése végett, pontosan és világosan megfogalmazva, a társadalmi munka fogalmát, a mérés és értékelés szabá­lyait. — A megyei tanács jó ta­pasztalatokat szerzett, ami­kor 1978-ban a Hazafias Nép­fronttal együtt összehívtuk a társadalmi munkások me­gyei fórumát — folytatta a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Hasznos lenne az új ötéves terv indításakor hasonló fó­rum megszervezése. A véleménycsere összefog­lalásakor Letovai Ildikó, a megyei népfrontbizottság titkára javasolta, hogy a HNF OT kezdeményezze a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalánál a társadallmi mun- kákkel kapcsolatos irányel­vek módosítását, pontosítását. Tekintettel arra, hogy az ér­tékelésnél egységes szemlé­letre kell törekedni. Egyetér­tett a társadalmi munkások megyei fórumának megszer­vezésével is, majd így véle­kedett: — Mindenképpen javítani szükséges az együttműkö­dést a tanácsok. tömegszer- vpzetek és -mozgalmak kö­zött. Érvényes ez a telepü­lésfejlesztést segítő társa­dalmi munka tervezésére, a szervezésre, a mozgósításra épp úgy, mint az értékelésre és az elismerésre. * A tapasztalatcsere végső sommázatával mindenkép­pen egyetérthetünk: nem újabb bizottságok létreho­zására van szükség. Ellenben hasznos lehet a jó ötleteket és módszereket felszínre ho­zó tapasztalatcsere. így le­het még nagyobb a rangja a településfejlesztést segítő tár­sadalmi munkának, amely a nógrádi eredményekkel nemegyszer országos vissz­hangra, elismerésre is ta­lált már. K. G. Liszt­rendezvények A Liszt-évfordulók alkal­mából számos kiállítással és koncerttel idézi fel a nagy magyar zeneszerző és zongo­raművész életét. munkássá­gát Berlinben, a Magyar Kultúra Háza. A rendezvények egy része a házban, a többnyire kü­lönböző NDK-beli intézmé­nyekkel együttműködve az ország különböző részein kerül sor. A Magyar Kultú­ra Háza nagyszabású — rész­ben magyarországi, tészben helyi anyagból összeállított — kiállítással gazdagítja majd a Weimarban május 5—10. között rendezendő ün­nepi Liszt-hét programját. Mint Gerics Tamás igazga­tó csütörtöki sajtóértekez­letén elmondta, a Liszt-ren­dezvények mellett a ház a jövőben is sokszínű, színvo­nalas programot kínál a nagyszámú látogatóseregnek. A Magyarország társadal­mi és gazdasági életét be­mutató előadások mellett különösen nagy népszerűség­nek örvendenek a filmsoro­zatok is. Rendkívüli érdek­lődés kísérte Szabó István, valamint Bódy Gábor mun­kásságát bemutató retrospek„ tívokat és a Pannónia ani­mációs filmstúdió munká­jából ízelítőt adó esteket­Új bélyeg A Magyar Posta, a vakok iránti figyelem felkeltése ér­dekében március 20-án, csü­törtökön Humanitás elneve­zéssel új, 4 forint névértékű bélyeget bocsát forgalomba. A bélyeget Oláh György grafikusművész tervei alap­ján többszínű ofszetnyomás­sal az Állami Nyomdában készítették. A bélyegképen vakvezető kutya látható, nyakörvén V öröskeres zit ­emblémával. A bélyeg bal oldalán Braille-írással is látható a Humanitás felirat. A megjelenés napján első napi bélyegzőt használnak a kijelölt postahivatalok. Breake dance Negyedik alkalommal ren­dezték meg a Veszprém Ku­pa országos divattáncversenyt és nemzetközi gálaműsort. A győztesek az Európa- és vi­lágbajnokságon lépnek majd feli A vetélkedő, amelynek programja az előzőeknél vál­tozatosabb és gazdagabb volt, először kapta meg a táncosok nemzetközi szövetségének közvetlen támogatását. A mintegy 250 szereplő között száz külföldi is fellépett. A zsűriben külföldi szakembe­rek is helyet foglaltak, s ér­tékelték, a break, disco, show dance, boogie, akroha-* tikus rock’n’roll versenyszá­mokban előadott produkció­kat- A gálaműsorban fellé­pett a fővárosi Petőfi csar­nok Metró I., budapesti tánecsopartklub, a Vas me­gyei KISZ-együttes és a veszprémi Dimitrov-Mező* gép csoport, valamint a veszp­rémi kisdiákok együttese, továbbá kubai, kongói, cseh­szlovák és osztrák csoportok, A szalon- és countryzenét a Lépcsőház együttes szolgáltat­ta. Zártkertek Báfonyterenyém Á munkáskertmozgalom kezdeményezései tOSsághfr? „Bátonyterenye Várom Jogú Nagyközség Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsága 1985. augusztusi ülésen zárt­kertek kialakításáról döa- tött.'» — Fél év elteltével hol tart a végrehajtás? — ériről kér­deztük Veres Jánosit, a ta­nács csoportvezetőjét. — A lakótelepekéin élők az elmúlt években szinte állan­dóan kérték, hogy tegyük le­hetővé számukra a kertészke­dést A jogszabályok lehető­ségeit adnak erre olyan terü­letek igénybevételével, ame­lyek nagyüzemi mezőgazdasá­gi célokra már nem alkalma­sak. A helyi termelőszövet­kezet és a városi földhivatal szakembereivel a külterülete­ket felmértük és ennek alap­ján tettünk javaslatokat a végrehajtó bizottságnak. A testület szintén helyszíni szemle után döntött két te­rület mellett. Az egyiken csak a kertészkedést, míg a másikon a pihenést is lehe­tővé tették. A kertészkedés­re alkalmas területet Nagy- bátonyban a tiribesi út mel­lett. jelölték ki. A terület vi­szonylag közel van a lakó­telephez és ezért hétközben is felkereshető. A 11 hektáros területen 219 átlagosan 400 négyzetméteres, kertet alakí­tottunk ki és a napokban kezdtük meg a haszonbérbe adását. Szeretnénk, ha mi­előbb gazdára találnának a kertek és ezzel a mumkáskert- mozga.lom nálunk is felele­venedne. — Kik és milyen feltéte­lekkel bérelhetnek kertet? — Bárkivel kötünk szerző­dést, — amíg lesz szabad kert —, aki azt a jó gazda gondosságával megműveli. A szerződést tíz évre kötjük, de lejártakor meghosszabbítha­tó. A bérleti díj négyzetméte­renként 25 fillér, minimális összege pedig 100 forint. A bérlőnek kedvező az is, hogy az első öt évre bérleti díjat nem kell fizetniük. A későb­bi gondok, problémák meg­előzése érdekében külön is felhívjuk a bérlők figyelmét, hogy a kertben semmiféle épületet, építményt, még ke­rítést sem lehet elhelyezni. — A hagyományos zártker­tek kialakításáról is döntölt a testület. Ezeket mikor ter­vezik használatba adni? — A végrehajtó bizottság 2-es kategóriájú zártkertet a szorospataki úttól 200 méter­re alakított ki. A 13 hektáros külterület részben állami, részben termelőszövetkezeti földterület. A szükséges egyeztetések, engedélye­zések ebben az eset­ben már hosszabb időit igé­nyelnek. Most készül a terü­let rendezési terve és várha­tóan az esztendő második fe­lében kezdhetjük meg a használatba adást. A zártker­tek minimálisan 800 négyzet- méteresek lesznek és a terv­ben az építésügyi előírásokat is részletesen meghatározzuk Erre azért van szükség, mert ezen már kisebb épületek, építmények is elhelvezhe+ők M. 3. — Mit szólna hozzá, üzlet­vezető kartársnő, ha szemé­lyesen is kipróbálnám, köny- nyű-e lopni a boltból? — Próbálja meg! Legyen nyugodt, nem árulok el a fi­gyelőnek semmit.. sft­így kerül az ember nehéz helyzetekbe. Ott áll a nos- kadáság rakott pultok között, bármelyik áruból szabadon vehetne, zsebét degeszre töm­hetné. .. Nem, ez így túl lát­ványos lenne. Inkább úgy csinálok, mintha eltenném. Megforgatom kezeimben az árut, egy kis igazítás a zse­beknél, s finoman vissza- csúsrtatom a pultra. Aztán, ha a blökkalógépnél ma jd art: mondják: kérem, kövessen az irodába, nyugodtan kiforga­tom üres zsebeimet. Megje­gyezve, hogy engem a köz­pontban úgy tájékoztattak, csőik akkor szólítják meg az illetőt, amikor teljességgel biztosak a vétkességében. Nem túlságosan sportszerű játék. De még mindig be­csületesebb mint azé a tiszta ségviselőé, aki — miután be­kísérték az irodába — elővet­te hivatali igazolványát, mondván, ez a néhány hol­mi itt a zsebben csak afféle próbatétel, kvázi ellenőrzés volt. Nem tekintették annak, szabálysértési eljárás lett be­lőle. Nyolc-tíz perces bóklászás után az üres kosárral átju­tottam a pénztáron. Igaz. furcsán méricskéltek, de sen­ki nem szólt hozzám. £• Tfe évvel ezelőtt a negy­venmillió forintot sem érte el a bolt forgalma. most a hatvanhoz közelít Naponta sok százan megfordulnak itt. Nemcsak azért, mert a me­gyeszékhely központjában van, hanem a jó áruellátás, a választékos kínálat miatt is. Az áruk zöme az önkiszolgá­ló pultokon kap helyet. — Tavaly 143 lopást fe­deztünk fel — tájékoztat Susán Kálmánná, a Salgótar­ján és Vidéke Áfész 8. sízá- mú boltjának vezetője. — A lopott áruk értéke megköze­líti a 14 ezer forintot Van ezek között whisky, szappan, hús, öesodor, cigaretta, min­denféle áru Mint ahogyan az eltulajdonítok között is meg­található a gyerek és az idő­sebb, vagy a „magasabb” be­osztású és a segédmunkás egyaránt. — Soha senkit nem hagy­nak „futni”? — Nézze, a szabályzat sze­rint minden esetben kötele­sek vagyunk megtenni a fel- ielentést, de mi is emberek vagyunk.. . Megpróbáljuk, hogy a lehető legsimábban menjen az ügy. Válaszolva a kérdésre: egyszer egy kisfiú rágógumit lopott, látszott raj­ta, véletlenül tévedt meg. Akkor úgy gondoltuk, ele­gendő. ha a szülőkkel beszé­lünk Tóth Attila üzletvezető-he­lyettes hallgatja a beszélge­tést, ő kissé indulatosabban fogalmaz. — Nem mindenki ismeri ám el a vétkét! Akad,1 aki kötözködik. letagadja. hogy bármit is elemeit volna. . . ’VTékfimlk udvariasnak, tapin­tatosnak, türelmesnek kell lennünk, így s«zál az előírás. De arra már nem ad útmu­tatást, mit csinálj unik, ha az illető patáliiát csap?! — Nagyon kellemetlen’ egy- egy ilyen ügy — veszi át a szót Susán Kálmánná. — Hogy csökkenjen a számuk, ahhoz nem csak jobban kell ellenőriznünk, hanem változ­tatni kell azon a közfelfogá­son is, arra ma a társadalmi vagyon eltulajdonításával kapcsolatos. — Art hiszem, legalább minden harmadik tolvajt tet­ten érünk — említi Tóth At­tila. — Dehát nekünk első­sorban nem ez a munkánk, hanem a jó kiszolgálás. & Vincze Józseftől, a Salgó­tarján és Vidéke Áfész elnö­kétől a megyeszékhelyet és környékét behálózó üzletek, kisboltok lopással kapcsola­tos tapasztalatairól érdeklőd­tünk. — Nagyjából évről évre ugyanannyi esetet tárunk fel — mondja, — Persze, ha jól alakul a leltár, akkor keve­sebb időt fordítanak a vevők ellenőrzésére. Ha viszont gond van az elszámolással, akkor jobban figyelnek a bolti lopásokra. — Ügy gondolom, igazság­talanság a bolti dolgozókon számon kérni a mások által el­tulajdonított árukat. . . Egyál­talán. kapnak ők valamilyen jutalmat, ha minél több lo­pást kiderítenek? — Megfordítom a kérdést, — válaszolta az elnök — jár- e azért jutalom, ment valaki a kötelességét teljesíti ? Ugyanis a bolti dolgozóknak kötelességük a rájuk bízott vagyon gondos megőrzése, védelme. Következésképpen a lopások megakadályozása is! Mindenféle hiány végső so­ron a kereskedőiknél csapódik le, őt vonják felelősségre. — A feljelentés alapján bi­zonyítani kell, hogy X. Y. el­lopta az árut, szankcionálása a tanácsi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Jön-e visszajelzés arról, hogy mi­lyen büntetéseket szabnak ki? — Minden esetben kapunk értesítést. Az eddigi gyakor­lat szerint ötszáz forinttól öt­ezerig terjednek a bírságok, zömmel 1000—1500 forintot szabnak ki. Persze, ez számos körülménytől függ. Például attól is, visszaeső-e az ille­tő, milyenek a megélhetési körülményei, mennyi az érté­ke az ellopott holminak. * Milyen a megítélése annak, aki a közösből top? Valamit már az a tény is jelez, hogy a lopás kifejezést nem is na­gyon használjuk. Helyette el­tulajdonításról, csenésről. „bocsánatos bűnről“, meg- dézsmálásról, a társadalmi tu­lajdon megkárosításáról, til­tott elsajátításról beszélünk. Holott a büntetőtörvénykönyv — akárcsak a népnyelv — nevén nevezi a tényt, amikor úgy fogalmaz, hogy „aki ide­gen dolgot mástól azért vesz el, hogy art jogtalanul elsa­játítsa, lopást követ el.” Ez nem erkölcsi. hanem jogi kategória. Betartása te­hát nem lelkiismereti kérdés, hanem állampolgári köteles­ség. Üzemekben, gyárakban, intézményekben. utcán és boltokban egyaránt. T. h. I 4 NÓGRÁD — 1986. március 15., szombat Bocsánatos bűn? Lopásom hiteles története 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents