Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
Szurdokpüspöki és a piac «X „A sikert mindenki magának tulajdonítja, a kudarcot egy embernek róják fel." (Tacitus) Tehénistállóban, illetve a vele egyértelműen összetartozó. irodának, hálókutricá- nak, melegedőnek egyaránt használt, „ha egy be akar jönni, kettőnek ki kell men-' ni”-féle. helyiségnek nem nevezhető kis térségben bukkantam eme bölcs idézetre. — Amely nem is akárkitől származik, hanem egynesen az ókori Róma klasszikus történetírójától. Bőregi Zoltán Hogy kerül a csizma az asztalra — bölcselkedés a szarvasmarha-ágazatba? — ez itt a kérdés. Igaz, nem sokáig. Sőregi Zoltán, e koránt sem könnyű terület vezetője ugyanis, mondhatni, kapásból ad — kendőzetlen választ. — Kegyvesztett ágazat az országban az állattenyésztés, és így van ez itt, Szurdokpüspökiben is. Nem kap annyi támogatást, hogy nyereséges lehessen, pedig tudott dolog, hogy különösen a szarvasmarha-tenyésztés hosszan tartó tökét igényel. Nekünk például, itt, a Béke Termelőszövetkezetben most 139 tehenünk van, és ezek után tavaly 839 ezer liter tejet adtunk le. Nézőpont, megítélés kérdése, hogy jó-e éz vagy sem. Annyi biztos, hogy a tejtermelés támogatása szubvenoiójelilegű kell hogy legyen, és legalább havonta, ne fjedig negyedévenként kapja azt — a keveset —, amit kap. Ez most 2,90 — tavaly 2 forint volt, de ez a 90 fillér is csak arra jó. hogv csökkenti az ágazati veszteséget, lényegében azonban nem javítja a szarvas- marha-ten vesztés pozícióját. Hosv is javíthatná. amikor emelkedett a vegyszer, a műtrágya ára. ami aztán a ta- karmányterme^ztést is megdrágítja ... Képtelenség így eredményt felmutatni. Tari István Mielőtt azonban teljesen elkeserednénk a Szurdokpüspöki Béke Mgtsz mai „mostoha” helyzete felett, ■ talán nem lesz haszontalan, ha Tari István elnök kalauzolásával — röviden áttekintjük a közelmúlt eredményeit. Mint látni fogjuk: mostanában azért mégis csak mentek itt valamire. — Az igazság az — kezdi kitölteni szűkre szabott időnket az elnök —, hogy ennek a kis gazdaságnak (2000 hektár összterület. 1200 hektár zántó, 25 aranykoronás minőség a Csernátot és a Mátrát kettéválasztó Zagyva völgyében) komoly gondok után sikerült talpraállnia. A gazdálkodás megváltoztatásával értük el ezt. Különben az egész lényegét elmondtuk a szövetkezetünk megalakulásának 35. évfordulója alkalmából készített kis kiadványunkban. Nézzünk néhány fontosabb adatot ebből. 1981: 267 állományi dolgozó, 46.1 millió forint termelési érték. 4,4 millió forint veszteség. 1985 : 221 állományi dolgozó, 52.5 millió forint termelési érték, 6,3 millió forint nyereség. — Magyarázat? — kérdezzük a nem is olyan rossz „bizonyítványra” utalva. — Vert helyzetből gyakorlatilag a gazdálkodás gyökeres megváltoztatásával sikerült talpraállnunk — hangzik a válasz. Ennek kapcsán engedtessék meg egy rövidke kitérő: Nóg- rád megye mezőgazdaságának ismerői jól emlékeznek arra, hogy nemrég még kiváló minőségű csemegéket produkált a szurdoki tsz sa- vanyitóüzeme. Sajnos, a piac, mai divatos kifejezéssel élve, beszűkült, abba kellett hagyni ezt a gasztronó- miaiag egyébként oly kellemes — és hasznos — tevékenységet. Lényegében ennek helyén alakult meg a Kompakt Kereskedelmi Vállalattal egy, immár ma jövedelmező üvegmosó, másrészről göngyölegfelújító gazdasági társulás. („Működés” közben Bódi Ernő termelési főmérnök mutatta meg nekünk ezeket. Rövidesen bebizonyosodott: nem jelentéktelen dolgokról van szó, hiszen 10—12 millió formtos termelési volument és 2—2,5 millió forintos nyereséget produkál ez a munka, és az így képzett nyereség 40 százaléka a termelőszövetkezeté.) Mindez persze, igen fontos, első helyen mégis a növénytermesztés szerepel. — Néhány adatot hadd említsek meg ezzel kapcsolatban — tér a „lényegre” az elnök. — Kedvezően aiakuitak az önköltségeink: búzaból 212 forint, napraforgóból 640 forint, mákból 5383 forint, mustárból 473 forint volt mázsánként. Ami a lucernát illeti, az 174, a silókukorica 35, a silótakarmány pedig 42 forint volt, szintén ebben a relációban. Az ágazat a tavalyi árbevételi tervét és az ötéves tervét is túlteljesítette. Az árbevétel eredménye például 1980-ban 10,555 millió forint, 1985-ben pedig, 16,749 millió forint volt. — E tények hallatán kénytelenek vagyunk megkérdezni: az 1981-ben és 82-ben „összehozott”, összesen közel 9 millió forint veszteség után hogyan sikerült elérni ezeket az eredményeket? — Mi úgy gondoljuk — mondja kevés töprengés után az elnök —, hogy ebben jelentős szerepe volt a piaci igényeket figyelembe vevő termékszerkezet kialakításának, az általunk alkalmazott agrotechnikának és a javuló költséggazdálkodásnak s a példásan dolgozó szocialista brigádoknak. Ahhoz viszont, hogy a jövőben jobb eredményeket érjünk el, mérsékelni kell a hozamok ingadozását, és jobb minőségű takarmányra lesz szükségünk. Ehhez a feltételek, úgy érzem, most a korábbiaknál is inkább adottak, sőt. legújabban javultak, hiszen 3 millió forintért éppen most vásároltunk egy Rába Steigert — minden tartozékával' —, igaz. ehhez másfél milliós hitel is kellett. Mnzsik Kálmán Ha pedig erről szólunk, tudnunk kell Muzsik Kálmán növénytermesztési ágazatvezető véleményét is. Ez így hangzik: — Tény, hogy egyszerűsödött nálunk a termelésszerkezet, és persze, a piac igényeit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Mutatja ezt a na- gvon munkaigényes mák esete: mivel a kereslet e téren visszaesett, egyelőre felhagyunk a közösben való termesztésével. (Háztájiban így is marad még ötven hektár.) Helyette olyan növényeket keresünk, amelyeknek piaca van. Hasonló a helyzet a mustárral, ennek mázsájáért most 100 forinttal kevesebbet fizetnek, tehát nem foglalkozunk vele. Egyszerű váltással viszont 30—40 hektáron olajlent tudunk jövőre termelni és lucernamagot a- kieső területeken. Persze, a o o o a napraforgó és a búza marad. Utóbbiból, mármint a búzából most szeretnénk kikísérletezni egy új, korai fajtát, a lefutóban levő MV 4-es helyett. — És az új Rába Steiger? — Nagyon örülünk neki. Így már minden talajmunkát tökéletesen el tudunk végezni, sőt, szabad kapacitásunk is marad. Ebből juttatunk a Heves megyei Csénvi Búzakalász Tsz-nek, és természetesen a pásztóinak. az ecseginek és az alsó- toldiaknak, önköltséges alapon. Végi ggomdol va az eddigi beszélgetések lényegét, be kell vallanunk, hogy a termeléssel kapcsolatos realitás kellős közelébe csöppentünk Szurdokpüspökiben. Ügy tűnik, hogy a 21-es út menti nagy telepen sincs ez másként. Bódi Ernő ugyanis elkalauzolt még bennünket a kartonfelújítóba, ahol Lau- kó Lászlóné, részlegvezető szintén rögtön a munka elevenjére tapint: — Nehéznek éppenséggel nem mondható a dolgunk. Így még inkább tudjuk értékelni. hogy kereseti lehetőséget biztosít a község húszegynéhány asszonyának. és nem is rosszat, havi 3500— 3700 forintot. Ügy tudom, 1,1 millió forinttal járulunk hozzá az éves nyereséghez ... Feljegyezzük az elhangzottakat, de őszintén szólva, ezek után már igazán felüdülésként hat, hogy néhány perc múltva egv beszédes fiatalasszony, Urbán Tibor- né néhány kisborjút is megmutat. Külön-külön, kis rekeszekben ismerkednek a kedves jószágok az élet első tapasztalataival. Számunkra érdekesség, hogy születésük kezdetétől saját nevük van a szép, töbnyire tarka és a barna bociknak. A Jázmin nevűből például kettő is akad. — Hogy lehet ez? — kérdezzük, és Ur bánná, akit itt csak Ilonkának hívnak, így adja meg a választ: — Hát úgy, hogy ikrek, egyik bika, másik üsző. de legtöbb azért egyke ebből a 120 kisbociból. Alma, Piros, Rózsa ... ígv nevezzük, így gondozzuk őket... Mire pedig a kört bezárjuk. mintha kissé alább hagyott volna a tehenészeti telepvezető indulata is. Sőregi Zoltán ugyanis így búcsúzik: — Azért a következő években felújítjuk, rekonstruáljuk ezt a most már bizonv megöregedett telepet (csak azt tudnám, honnan lesz ehhez 11 milliónk...?) — Szakaszosan azért mégis megoldják ... — Igen. rövidesen kezdjük is. a legrégebbi épülettel. — Ami ugye az ágazatban a siker kezdetének is tekinthető — emlékeztetjük az ágazat gazdáját az irodájuk falát díszítő idézetre. Sőregi Zoltán ..veszi a lapot” és természetesen következetes marad önmagához. így válaszol : — Az igazi sikerek azért még messze vannak. Tacitus viszont — úgv tűnik — örök. Csak hasznunkra lehet, ha arra a kis táblára rótt sorokra időnként odafigyelünk.... Kun Tibor Képek: Bencze Péter Egy új Rába-Steiger erőgéppel gazdagodott a termelőszövetkezet Havonta 100 ezer darab kartont újítanak fel Már a tavaszt várják a vetőgépek Külön-külön, kis rekeszekben ismerkednek a kedves jószá gok az élet első taival tapasztal aAz ország minden részéből ideszállítják a Nescafes-üvegeket
